Keresés:
Események
«2019. július»
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031

A hónap könyves témája - Brandépítés
2019.05.08
A kérdéskör aktualitását az egyetemi karon nemrég lezajlott fejlesztő tanfolyam adta, melyen a hallgatók a személyes brandépítést ismerhették meg, szerezhettek róla gyakorlati ismereteket és kaphattak jónéhány tanácsot az elmélyítéséhez...

Egy kellemes májusi záporhoz hasonló felüdülést ígérnek a hónap témája kiállítás keretében összegyűjtött könyvek. A brandépítés, mely szerteágazó tudományterületeket (marketing, menedzsment, vezetés- és szervezéstudomány, pszichológia) foglal magába, izgalmas olvasmány az aktív művelői és a témakörrel újonnan ismerkedők számára egyaránt. A kérdéskör aktualitását az egyetemi karon nemrég lezajlott fejlesztő tanfolyam adta, melyen a hallgatók a személyes brandépítést ismerhették meg, szerezhettek róla gyakorlati ismereteket és kaphattak jónéhány tanácsot az elmélyítéséhez – az önfejlődéshez, az egyéni márka kialakításához, állásinterjún való szerepléshez, karrierépítéshez.

Látogasson el a könyvtárba, nézze át kiállítási anyagunkat, válogasson a felkínált kötetekből és információs forrásokból – kölcsönözzön vagy keressen más szakirodalmat, ismerkedjen ezzel a témával vagy egy ettől teljesen eltérővel! Legyen Ön is könyves világunk része, váljon az Ön részévé is a tudás!

(A cikkhez alább felhasznált infografikák a Statista – The portál for statistics adatbázisból származnak. Használja Ön is az adatbázist, ha statisztikai elemzésekre, előrejelzésekre, országjelentésekre vagy iparági kimutatásokra van szüksége! Véleményét, tapasztalatait ossza meg velünk is!)

 

 

 

 

A kép forrása: Stewart Hodgson: What is personal branding? Building your personal brand. Letöltés időpontja: 2019.05.03. Megjelent: 2017. május 25-én. Hozzáférés (URL): http://fabrikbrands.com/what-is-personal-branding/

„Amerikában lassan minden emberi test mozgó reklámtábla – márkanevek villognak a trikókon, sapkákon és minden egyéb tárgyon, ruhán, eszközön.” (Anthony R. Pratkanis – Elliot Aronson: A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Bp.: Ab Ovo, 1992. p. 13.) És ez a megállapítás már több mint 30 éves! A hálózatosodás, a digitalizálás hajnalán született, amikor a ma használt eszközök és technikák nagy része még a tervezőasztalon sem volt!

Az egyéni karriermenedzsment kidolgozásához és műveléséhez szükséges ismeretek között van az időgazdálkodás, a rendszerszemlélet elsajátítása, a szervezőkészség kialakítása, a kreativitás fejlesztése és láttatása, a helyes problémamegoldó készségek megtanulása és alkalmazása, a hatékony konfliktuskezelés, vagyis az asszertivitás elsajátítása. Mindezek képezik az önmenedzselés alapját és aktívan támogatják az énmárka kialakítását és gondozását.

„Hogyan kezdd el építeni a márkádat? Nyilván az első a témád kiválasztása. Vagy legyen új a téma, vagy beszélj róla úgy, mint korábban még senki.” – javasolja Wolf Gábor marketing tanácsadó. Ha komolyan szeretne foglalkozni a témával és lemaradt a tanfolyamról, vagy részt vett rajta, de további tudásra vágyik, akkor az alábbi – online elérhető – cikkeket ajánljuk figyelmébe:

  • Vas Ferenc - Sinka Csaba: Az énmárkáját építő lelkipásztor – Reakció egy előadásra. - In: Szolgatárs, 2014. (24. évf.), 3-4. sz., 42-45. p. (MATARKA cikkazonosító:2827544)
  • Nádor-Virág Anikó: Jó borhoz is kell a cégér : Hogyan építsük fel az énmárkánkat? - In: Hetek : országos közéleti hetilap, ISSN 1418-0979 , 2013. (17. évf.), 50. sz., 36-37. p. (MATARKA cikkazonosító:1997545)
  • Frei Kitti: A coach énmárkája - Egy felmérés eredményei. - In: Magyar Coachszemle, ISSN 2063-6679 , 2013. (2. évf.), 1. sz., 9-16. p. (MATARKA cikkazonosító:1901838)
  • Timár Gigi: Énmárka. - In: Piac&Profit, ISSN 1416-8219 , 2013. (17. évf.), 7-8 sz., 42. p. (MATARKA cikkazonosító:2100539)

Angol nyelvű forrásainkat az egyetem IP-címtartományából érheti el. Amennyiben további forrásokra kíváncsi, használja a közös egyetemi keresőfelületet, ahol több száz, vagy éppen több ezer tudományos publikáció közül válogathat!

  • Sergey Gorbatov, Svetlana N. Khapova, & Evgenia I. Lysova. (2018). Personal Branding: Interdisciplinary Systematic Review and Research Agenda. Frontiers in Psychology.
  • Lusy Mukhlisiana. (2019). Urban Youngster Personal Branding through Instagram. International Journal of Multicultural and Multireligious Understanding, (7), 54.
  • Veronica Ioana ILIEȘ. (2018). Strategic Personal Branding for Students and Young Professionals. Cross-Cultural Management Journal, (1), 43.
  • Helen Thompson-Whiteside, author, Sarah Turnbull, author, & Liza Howe-Walsh, author. (2018). Developing an authentic personal brand using impression management behaviours : Exploring female entrepreneurs’ experiences. Qualitative Market Research: An International Journal, (2), 166.
  • Yuanita Safitri. (2017). Personal Branding Through Fashion Blogging. Humaniora, (1), 69.
  • Amber L. Hutchins, author. (2016). Beyond resumes: LinkedIn for marketing educators. Journal of Research in Interactive Marketing, (2), 137.
  • Brown, R. (2016). Build Your Reputation : Grow Your Personal Brand for Career and Business Success. Hoboken: Wiley.

 

 

Mind a személyes brandépítésnek, mind pedig a munkavállalói karriernek az egyik legfontosabb kulcskompetenciájává vált a kreativitás. Fontossága a 21. század második évtizedében egyre nőtt, hiszen a problémakereső gondolkodásmód segítségével új utakat, újszerű válaszokat találhatunk, fiatal tudományterületeket és friss technikákat kapcsolhatunk össze. Mindennapi alkalmazásával, folyamatos tréningezéssel versenytárs nélküli piacokat lelhetünk, piaci réseket tudunk meghódítani, munkavállalói lépéselőnyhöz juthatunk és azt meg is tarthatjuk.

„Sajnálatos módon az ember nem lehet egyszerre kivételes és normális.” (Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2008. p. 182. - 7. fejezet - A korai évek) Személy és márka, marketing és személyiségfejlesztés egymásra hatására, annak harmóniájára utal a fenti idézet. A kötetet februárban már ajánlottuk olvasóink figyelmébe, a Life management kapcsán, de mivel a kreativitás témáját részletesen és olvasmányos formában ismerteti, újfent érdemesnek tartottuk a kiemelésre. Bízunk abban, hogy újabb olvasókat talál magának a mű… Kedvcsinálónak következzen néhány izgalmas idézet egyénről, munkáról, különböző szintű viszonyokról, fejlődésről –ne ijedjen meg a citátumok számától, bőven maradt még a könyvben felfedezni való!

„A kreativitást könnyebb a környezet szabta feltételek megváltoztatásával elősegíteni, mint megpróbálni rávenni embereket a kreatív gondolkodásra.” (I.m. p. 11.)

„Minden gyermeknek újra meg kell mindent tanulnia elölről. A kulturális evolúcióban a gének megfelelői a mémek; olyan információegységek, amelyeket a kultúra továbbéléséhez minél többünknek el kell sajátítanunk. A nyelvek, a számok, az elméletek, a dalok, a receptek, a törvények és az értékek mind mémek, amelyeket átadunk gyermekeinknek, hogy fennmaradjanak. A kreatív személy ezeket a mémeket alakítja át, és ha bizonyos emberek közül a változást elegen tekintik javulásnak, akkor a kultúra részévé fog válni.” (I.m. p. 17.)

„Általában úgy gondolkodunk, hogy mondjuk egy Van Gogh formátumú művész mindig is kiemelkedően kreatív zseni volt, csak éppen kortársai nem ismerték fel. Szerencsére mára már ráébredtünk festői nagyságára, és ismerjük kreativitását. … Vajon mi igazolja a tudat alatti önteltségünkön kívül ezt a vélekedést? Teljesítményének ennél objektívebb értékelés szerint Van Gogh akkor lett kreatív, amikor elegendő számú műértő gondolta úgy, hogy festményei valami fontossal szolgálhatnak a művészet tartománya számára. E nélkül a reakció nélkül Van Gogh maradt volna az, ami sokáig volt: egy zavart férfi, aki furcsa olajképeket fest." (I.m. p. 42.)

„Az új ötleteket az teszi kreatívvá, hogy szemügyre véve őket előbb-utóbb rájövünk, hogy – bármily furcsa is – valóságosak. Ezt a kettősséget tükrözik az általunk tanulmányozott művészeknek az úgynevezett projektív tesztekre – például a Rorschach-tesztre vagy a Tematikus Appercepciós Tesztre – évekkel korábban adott válaszai. A feladat az, hogy bizonytalan ingerekről, például tintafoltokról vagy rajzokról kell valamilyen történetet kitalálni. A kreatív művészek válaszai egyértelműen eredetibbek voltak szokatlan, sokszínű és részletes elemek1cel tarkítva. De soha nem adtak „bizarr” válaszokat, amiket más emberek néha igen. Bizarr válasznak számít az, amit a világ minden jó szándékával sem lehet belelátni az ingerekbe. Például, ha egy tintafolt halványan pillangóra hasonlít, és valaki azt mondja, hogy tengeralattjárónak látja, és azt képtelen értelmes módon megindokolni, akkor válaszát bizarrként jegyzik fel. Az átlagos emberek ritkán eredetiek, ők csak bizarrak. A kreatív emberek viszont úgy kreatívak, hogy közben nem bizarrak. Az általuk meglátott új a valóságban gyökerezik.” (I.m. p. 70.)

„Ha olyan munkát végzünk, amihez értünk, aggodalmaink és gondjaink elszállnak, szinte a kegyelem állapotába kerülünk.” (I.m. p. 82. - 3. fejezet - A kreatív személyiség)

„[…] mindannyian sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkezünk, mint gondoljuk, és általában külső kihívás vagy lehetőség kell ahhoz, hogy tudatosuljon bennünk, hogy valójában mire vagyunk képesek. […] felkészültségünk nagy része be van temetve, el van rejtve, be van zárva félelmeink, alacsony önbecsülésünk és a konvencióink fogságába." (I.m. p. 317. - 12. fejezet - A jövő tartománya)

„Ha a mindennapi életben megtanul kreatívnak lenni, lehet, hogy nem fogja megváltoztatni a következő generációk világszemléletét, de meg fogja változtatni azt, ahogy Ön éli meg a világot.” (I.m. p. 374.)

 

Ha mégsem fedezte fel egyéni kreativitását, lehet, hogy nem a leghatékonyabb módon próbálkozott eddig… „Az emberi kreativitás minden látszat ellenére nem individualista forrásból származik, bármennyire is szeretik az emberek a nagy tudóst, a nagy politikust látni. A kreativitás közösségi folyamat, csak csoportokban jelenik meg. Előfordul már két embernél is, de minél kiterjedtebb a közösség, annál különösebb formái jelentkeznek. A kreativitás eredendően emberi tulajdonság, és kevés köze van az intelligenciához. Valamennyi kell hozzá, persze, de jóval kevesebb, mint gondolják.” (Csányi Vilmos: Ő ott bent: utópia. Bp.: Libri, 2018. p. 160.)

Végül, de nem utolsó sorban következzenek a mi „márkáink”, azok a kötetek, amelyek könyvtárunkban megtalálhatóak, kölcsönözhetőek és a kurzus oktatói is ajánlották irodalomjegyzékeikben.

 

Önismeret és marketing világába kalauzol el a külföldi szerzőpáros tanulmánya, mely gyorstalpaló kézikönyvként is használható. „Sokan abban reménykednek, elég végezniük a munkájukat, és egyszer majd csak fölfedezi őket valaki. De hiába tehetségesek, nem válnak ismertté: gyenge énmárkával nem jutnak előbbre. Az erős énmárka viszont radikálisan átalakíthatja az ember karrierjét. E könyv bemutatja, hogyan építsük fel. Téved, aki azt gondolja, hogy mivel ő nem mosópor vagy üdítőital, a marketing szabályai sem vonatkoznak rá. Igaz, családi és baráti körben valóban nem kell reklámoznunk magunkat, hiszen ott mindenki tisztában van erényeinkkel. Ám másoknak nincs lehetőségük arra, hogy közelebbről megismerjék képességeinket - éppen ezért érdemes megfogalmaznunk egy egyszerű, ügyfeleink, megbízóink és munkaadóink számára is könnyen megjegyezhető üzenetet. Így könnyebben emlékeznek majd ránk, ha segítségre lesz szükségük.”




„Az emberek nem szeretik elismerni, hogy mások valamiben jobbak náluk. Márpedig csak akkor leszel brand, ha kiemelkedsz a többi ember közül.” – hívja fel a vezetők, menedzserek és döntéshozók figyelmét Kiss T. Anna.

A szerző hitvallása és egyben a (kis)vállalkozók biztatása jelenik meg a könyv témáját felvázoló idézetben: „A brandépítés nem a nagyok luxusa, hanem egy szemlélet, mellyel a legkisebbek is kiemelkedhetnek a marketing zajból. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a kis magyar cégek is építhetnek erős márkát, amellyel komoly piaci előnyt szereznek. A siker sokszor apróságokon múlik, ezt mutatjuk be Neked a BrandBirds módszerével. Építs erős márkát, tedd jobb hellyé a világot!”

 

 

 

A szerző a Stanford Egyetem világszerte ismert pszichológiaprofesszora évtizedekig kutatta a siker titkát és híres emberek sikerességének titkait. A kötet bemutatja a folyamatos fejlődés, az élethosszig tartó tanulás, a helyreállított énkép és személyiség fontosságát, a kitartás jelentőségét, a hétköznapi életben is jól használható, gyakorlati módszereket ajánl erősségeink hatékony felhasználására, az elért pozitív változások fenntartására.

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai szerző (független LinkedIn szakértő!) műve gyakorlati útmutató a személyes brand és a céges márkaépítés területén. A könyv segíti a beállítások optimális kihasználását, a profil hatékony kialakítását, a fizetős csomagok közötti eligazodást, valamint tippeket és trükköket mutat be az alkalmazás aktív hasznosításához.

A kötet témái között szerepel az online közösség-építés, a cégekkel való együttműködés, vagy éppen vélemény-vezérré, azaz influencerré válás folyamata és titkai. A mű foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint a posztok írása, a követőszerzés, az üzenet-közvetítés, a szponzoráció, vagy éppen a célközönség megtalálása.

 

 

 

 

 

Barabási Albert-László: A képlet. A siker egyetemes törvényei

Zárásként egy nagyon izgalmas kötetet ajánlunk figyelmébe, mely a siker képletét ígéri olvasójának – matematikai pontossággal, kíméletlen logikával leírva, a kreativitást maximálisan szem előtt tartva, végigkalauzolva érvényesülés és teljesítmény kapcsolatán, bemutatva az egyéni és a csoport-eredmény közötti összefüggéseket. Néhány titok a formulából: „A jó hír pedig az, hogy csak az első igazi sikernek kell beütnie. A jutalomnak ugyanis van egy titkos, kontroll nélkül terjedő aspektusa is: a siker önmagát gerjeszti, és folyamatosan nő a mértéke. Vagyis akinek egyszer sikerült, annak újra sikerülni fog. És újra. És újra.” (p. 95.) „Míg a siker romlandó áru, a kreativitásnak nem jár le soha a szavatossági ideje.” (p. 209.) "[…] hogy mennyi esélyünk van a sikerre, annak vajmi csekély köze van az életkorunkhoz. Csak az számít, hogy hajlandók vagyunk-e újra és újra próbálkozni, hogy elérjük az áttörést." (p. 220.)

Egy sikeres magyar brandépítő összefoglalója a self-marketingről: „Bármilyen brandről is legyen szó, máshogy nem juthatsz előre, csak ha tudatosan és hitelesen építed a személyes márkádat. Minden egyes megjelenés, poszt, cikk vagy munka téged és a brandedet határozza meg.” (SP - Éder Krisztián, magyar rapper)

 

Lehet, hogy könyvtárunk egy kissé lemaradt a témában, így az elmúlt években elmulasztottuk beszerezni Papp-Váry Árpádnak a témában írt köteteit. Véleményével segítse munkánkat! Ha az alábbi idézetek felkeltették érdeklődését, jelezze számunkra, ha pedig Ön már találkozott ezekkel a művekkel, netalán végig is olvasta őket, írja meg tapasztalatait, ajánlja Ön a könyvtárosnak!

„Ahogy a definíciók mutatják, a márkázás egyszerre eladás, marketing és az egész üzlet. Egyszerre tudomány és művészet. Egyszerre van hozzá szükség józan észre és kreativitásra. Baloldali és jobboldali agyféltekére. Logikára és mágiára.” (Papp-Váry Árpád: A márkanév ereje. Szempontok a sikeres brandépítéshez. p. 29.) „A legfontosabb márkázási döntés, hogy mi a márkanév.” (Részlet az előzőekben idézett mű fülszövegéből.) „Aki kíváncsi a márkázás varázsára, aki szeretne márkát építeni, az a Beckham brand mellett nem mehet el.” (Papp-Váry Árpád: Mágikus márkázás – Beckham: Hogyan lett egy futballistából globális márka? – fülszöveg)

 

 A témához kapcsolódó könyvtári mikrokiállítás (fotó: SzGT) 

 


[Összeállította: Góczán Judit szaktájékoztató, főkönyvtáros * Érkezett: 2019.05.08., 12:32]


Hírek

Hírek

41 felsőbb éves hallgató nyert kollégiumi elhelyezést...

Kollégiumi jelentkezéshez szükséges dokumentumok elérhetősége

A 2019/2020. tanévben a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj keretből az alap- és a mesterképzésen részt vevő nappali munkarendben tanulmányaikat folytató hallgatók támogathatók.

Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM