Keresés:
Interjú Dr. Király Gáborral, a PSZK új tudományos dékánhelyettesével
2019.04.10

A PSZK új tudományos dékánhelyetteseként mit tartasz a Kar legnagyobb erősségének, potenciáljának tudományos szempontból?

K.G.: Úgy látom, hogy a Kar egyik legfőbb erőssége, hogy több olyan kutatási terület van, amelyben a különböző tanszékek dolgozóinak közös az érdeklődése. Ilyen például a digitalizáció, a vállalatok társadalmi felelőssége vagy a kkv-k gazdasági szerepe és teljesítménye. Bár a tanszékek más szemlélettel rendelkeznek, úgy gondolom, hogy vannak találkozási pontok, ahol a kollégák a jövőben jól együtt tudnak működni, hozzá tudnak tenni egymás gondolkodásához

A másik, amit említenék, hogy a Karon érzékelhető egy erős oktatásmódszertani irány. A munkatársakat folyamatosan foglalkoztatja, hogy hogyan lehet jobban oktatni, milyen értékelési módszereket érdemes használni, hogyan lehet összehangolni a tudásátadást a készségfejlesztéssel. Erre az erősségre jól  lehet építeni, mert ha szervezetileg kidolgozzuk, hogyan  tudunk adatot és információt gyűjteni a saját gyakorlatainkról, akkor ez egyaránt felhasználható fejlesztéshez és kutatáshoz is. 


Melyek lesznek a következő időszak legfőbb feladatai ezen a területen?

K.G.: Kutatóként a részvételi irányzathoz tartozom. Ez a szemlélet azt vallja, hogy mindenki képes a kutatásra akkor, ha ehhez rendelkezésre áll egy olyan keretrendszer, amely egyértelművé és követhetővé teszi a vizsgálati lépéseket.  Ennek a szemléletnek megfelelően egy mentori folyamat kidolgozásán dolgozunk. Ez támogató keretet és jól követhető útmutatót adhat azoknak, akik a következő években szeretnének aktívabbak lenni a kutatás terén. A hosszú távú „vízió” persze az, hogy ez a folyamat egy idő után önerősítővé válik és a mentoráltak is mentorrá válhatnak majd mások kutatásaiban. Ugyanakkor ezt is egy tanulási folyamatnak tekintem, melynek során valószínűleg sokat fogunk finomítani az első koncepcióhoz képest.

Mindebben tudományos dékánhelyettesként a saját szerepemet facilitátorként látom. Támogatni szeretném egy ilyen típusú folyamat létrejöttét és beindulását. Szerintem ez a folyamatszemlélet sokkal fontosabb, mint ha elsősorban az eredményekre koncentrálunk. Ha a folyamat jó és „személyre, kutatócsoportra szabható”, akkor idővel az eredmények is megjelennek majd.

 

Az egyik kutatási területed az infokommunikációs technológiák és a munka és magánélet közötti egyensúly összefüggései.  Kutatóként, kollégaként és vezetőként, mit tanácsolnál a BGE közösségének?

K.G.: Számomra az elmúlt évek egyik legérdekesebb tudományos felismerése, hogy általában nem a munkára fordított idő a legkorlátozottabb erőforrásunk, hanem a figyelmünk. Az infokommunikációs technológiáink, különös tekintettel a mobiltelefonra, azonban erősen lekötik és „szétszórják” a kognitív erőforrásainkat. Továbbá mivel elmossák a határokat a munka és a személyes életünk között, megzavarhatják a munkaidőn túli pihenésünket.

Kérdés, hogy ezt mennyire tudjuk kontrollálni a saját életünkben. Amit egyénileg a következő 2 percben akár mi is megtehetünk az az, hogy kikapcsoljuk az üzenetek (email, sms, különböző chat szolgáltatások) értesítéseit a telefonunkon. Ezzel az egyszerű lépéssel máris visszanyerhetünk valamennyi kontrollt, hiszen mi dönthetjük el, mikor akarunk ránézni az üzeneteinkre, nem pedig a technológia rángat minket. Érdemes saját viselkedési irányelveket is megfogalmazni. Például, hogy ha eljöttünk a munkahelyünkről, akkor nem nézünk már rá az emailjeinkre. A várakozásainkkal ellentétben ettől nem romlik, hanem javul a munkánk minősége. Ha ugyanis tényleg kikapcsolódunk, akkor másnap jobban tudunk figyelni, kevesebbet hibázunk.

Ugyanakkor kiemelendő a szervezetek felelőssége is mindebben. Számos kutatás hangsúlyozza például, hogy ha egy vezető hétvégén küld emaileket, akkor akaratlanul is azt az üzenetet közvetíti, hogy az állandó rendelkezésre állást várja el a kollégáitól is. Még ha nem is válaszolunk egy ilyen emailre, akkor is megzavarja a pihenésünket. Ezért fontosak a szervezeti irányelvek is, legyenek azok akár informálisak, akár formálisak. Egyébként pont ezt a kérdést a BGE Etikai Kódexe is tárgyalja, ezt fontosnak tartom én is.  


Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM