Keresés:
Események
«2018. november»
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930

Gyakran Ismételt Kérdések

Az új Hallgatói Követelményrendszer – Gyakran Ismételt Kérdések

Kedves Hallgatók!

Az Egyetem Szenátusa 2018. június 29-én fogadta el a BGE új Hallgatói Követelményrendszerét (HKR), mely 2018. július 1. napján lépett hatályba.

Az új HKR bevezetése jelentős változásokat hoz hallgatóink életébe. Ezek között számos pozitív és azonnal érzékelhető van – példaként említhetjük, hogy ezentúl nem kell kérvényezni az önköltség részletfizetését, hanem mindenkinek automatikusan két részletben történő befizetést állítunk be. Kiemelten fontos továbbá, hogy új források megnyitásával új vagy kibővített ösztöndíj-lehetőségeket biztosítunk, melyekre az önköltséges és az államilag finanszírozott hallgatók egyaránt pályázhatnak tanulmányi vagy szociális alapon. Számos korábbi korlátozást is töröltünk a szabályzatból, megkönnyítendő a különböző élethelyzetekhez való alkalmazkodást.

A HKR bevezetése óta különböző csatornákon keresztül számos visszajelzés, kérdés jutott el az Egyetemhez. Az alábbi ismertető a leginkább kérdéses változtatások kapcsán nyújt tájékoztatást a döntések okairól, hiszen bízunk abban, hogy a megértést segítő indoklás eredményeképp hallgatóink átgondolják a változtatások elvi és gazdasági indokait is, és megpróbálják azokat összeegyeztetni egyéni céljaikkal.

Egyben biztosítjuk Önöket, hogy az Egyetem folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy az elérhető ösztöndíjak és támogatási rendszerek mellett milyen egyéb megoldást tudunk nyújtani hallgatóinknak. Vállaljuk, hogy az eddig beérkezett és az esetleges további visszajelzések alapján még e tanév elején létrehozzuk azokat a megoldásokat, amelyek a szabályzatváltozás által leginkább érintett hallgatóink számára megkönnyítik tanulmányaik sikeres folytatását.

Mi indokolta a HKR megújítását?

A Budapesti Gazdasági Egyetem számára kiemelten fontos, hogy minden eszközzel segítse hallgatóit tanulmányaik sikeres befejezésében az előírt tanulmányi idő alatt, ezáltal is csökkentve a tanulmányok összköltségét. Ennek szellemében a tavalyi évben átfogó tantervi reformba kezdtünk, mely jelentősen kiszámíthatóbbá tette a képzési időt és rugalmasabbá a tanulmányi időbeosztást.

A tanulmányi követelmények sikeres és mielőbbi teljesítésének támogatása volt a fő célunk a szabályzatok, így a HKR megújítása esetében is, mely egy több mint egy éves szakmai egyezetetés eredményeképp jött létre.

Miért nem felmenő rendszerben változnak a szabályok?

Bizonyos szabályok valóban csak felmenő rendszerben változhatnak, mégpedig a tanulmányi és vizsgakövetelmények [Nftv. 15. § (1)]. Ez azt jelenti, hogy mindenkire a beiratkozásakor érvényes tanterv vonatkozik, így például nem fordulhat elő, hogy menet közben derül ki, hogy plusz kötelező tárgyakat kell teljesíteni.

A tanterveken kívül számos más szabály, illetve szabályzat vonatkozik a hallgatókra. Ezek – nagyon kevés kivétellel – azonnali módon változtathatók a jogszabályok értelmében. Ennek az az oka, hogy számos olyan körülmény változhat az egyetem működésében, ami azonnali lépéseket igényel, míg a felmenő rendszerben a hatások – köztük a pozitívak is – évekkel később jelentkeznének.

Néha a tantervek is menet közben változnak, ez hogyan lehetséges?

Egy tanterv megtervezésétől az első diploma kiadásáig az adott szakon akár négy-öt év is eltelhet. Sokszor ennél rövidebb idő alatt célszerű változtatást végrehajtani. Az alapelvünk az, hogy lehet azonnali módon is tantervet változtatni, de csak akkor, ha ez nem okoz többletkövetelményeket a hallgató számára. Az azonnali módosítások ezért általában a lehetőségek bővítéséről (pl. új specializáció indítása) vagy a követelmények enyhítéséről szólnak (pl. tantárgyi előfeltétel törlése).

Emelhet-e tandíjat (önköltséget) az egyetem?

Az önköltség nem tanulmányi követelmény, de emelése ennek is csak felmenő rendszerben lehetséges. Minden hallgató számára a beiratkozásakor érvényes önköltség van kiírva a tanulmányai végéig. Ugyanakkor figyelembe kell venni az alábbiakat: 1) az önköltséget csökkenthetik bizonyos kedvezmények, akár egyedileg (kérvény alapján), akár rendszerszinten (szabályzat alapján). A kedvezmények megadása, mértékének változtatása, esetleg eltörlése azonnali módon, jogszerűen megtörténhet. 2) Újrafelvételi vagy szakváltás esetén már az új önköltség lesz érvényes.

Miért törölte el az egyetem a szakmai gyakorlat alatti 50%-os önköltség-kedvezményt?

Fontos kiemelni, hogy az Egyetem az önköltségre vonatkozó általános kedvezményt törölte el, azonban az új HKR arról is rendelkezik, hogy hallgatóinkat a továbbiakban bővülő ösztöndíjlehetőségekkel segítjük. Emellett szeretnénk biztosítani Önöket, hogy az Egyetem folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy az elérhető ösztöndíjak és támogatási rendszerek mellett milyen egyéb megoldást tudunk nyújtani érintett Hallgatóinknak.

Az önköltség-kedvezménnyel kapcsolatos változásoknak az alábbi okai vannak:

  1. Működési költségeink zöme állandó költség, vagyis rövid távon nem függ az órákat látogató hallgatók számától. Alkalmazottaink (oktatók és nem oktatói munkát végző kollégáink) túlnyomó többsége állandó munkatárs, a bérüket folyamatosan fizetni kell. Ugyanígy állandó jelleggel kell fenntartani az épületeinket, fizetni a közmű- és egyéb szolgáltatásokat stb.
  2. Az önköltség nem óradíj, hanem az intézmény egészének működéséhez való hozzájárulás. Ez általános felsőoktatási gyakorlat, a tandíjakat mindenütt ezen az elven állapítják meg.
  3. A fenti okból kifolyólag, az önköltség és az állami ösztöndíj Magyarországon szorosan összekapcsolódik: az egyetem ugyanolyan összegű állami ösztöndíjat kap hallgatónként az államtól, amennyi önköltséget megállapít. Az állami ösztöndíj minden félévben azonos összegű, így a szakmai gyakorlati félévben is.
  4. A korábbi szabályzatban rögzített általános kedvezmény nem vette figyelembe a rászorultság elvét, így a kedvezmény nem volt megfelelően méltányos.

Ugyanakkor fontos változás, hogy a szakmai gyakorlat alatt is vehetnek fel hallgatóink tárgyakat (korábban erre csak egyedi kérelem alapján volt lehetőség), így az adott félévet a hallgatók maximálisan ki tudják használni.

A szakmai gyakorlat ideje alatt járó önköltség-kedvezmény évekig benne volt a szabályzatban, miért kellett kivenni?

Ennek is több oka van:

  1. Változik a szabályozási környezet. Az állami ösztöndíj és az önköltség értelmezése korábban más volt (más elnevezésük is volt), és nem kapcsolódtak olyan szorosan össze, mint jelenleg.
  2. Változik a gazdasági környezet. Egy évtizede pénzügyi világválság tört ki, Magyarországon összeomlott a devizahitelezés, majd 2012-ben radikálisan csökkent az állami finanszírozás mértéke a gazdaságtudományi képzéseken. Az akkori BGF hallgatóinak zöme érintett volt, intézményünk igyekezett könnyíteni a terheken, kihasználva a szabályozási környezet adottságait. Az utóbbi években viszont Magyarországon jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, rendkívül kedvezőek a diákhitel feltételei, továbbá a növekvő munkaerőhiány miatt ma már a szakmai gyakorlat keretében sem okoz különösebb nehézséget a hallgatóknak fizetett munkát találniuk.
  3. Változnak az egyetemi célok. Részben a környezeti változások hatására, részben a jövőről alkotott elképzeléseink alapján új vagy megújult célokat követünk, amihez az eszközrendszeren is változtatni kell.  Ahhoz, hogy kiválóan teljesítő hallgatóinkat ösztönözni tudjuk, és rászoruló hallgatóinkat segíteni, újabb források biztosítása vált szükségessé, melyet többek közt az általános kedvezmény kivezetésével tudunk fedezni.

Az ERASMUS-ösztöndíjjal külföldön töltött félév tandíjkedvezményét is eltörölték, erre miért volt szükség?

Az okok egy része hasonló a szakmai gyakorlat kapcsán mondottakhoz, vagyis fenn kell tartanunk az intézményt akkor is, amikor a hallgató egy vagy két félévet külföldön tölt. De itt van egy speciális ok is: az ERASMUS rendszerében általános szabály, hogy egyik intézmény sem kérhet tandíjat a bejövő hallgatóktól, költségeit a kimenő hallgatóktól kapott finanszírozásból fedezi. Jó hír, hogy Egyetemünk kiemelten vonzó a nemzetközi hallgatók számára, így jelenleg megközelítőleg kétszer annyi bejövő hallgatónk van, mint kimenő.  De ez egyben azt is jelenti, hogy a bejövő hallgatókból bevételünk nem származik, és eddig kimenő hallgatóink után is csak 55% önköltséget kaptunk. Ez a helyzet komoly kihívások elé állított minket, azonban semmiképp nem akartunk lemondani az ERASMUS programban való részvételről. Ezért is döntöttünk úgy, hogy mostantól ösztöndíj formájában támogatjuk hallgatóinkat és az ERASMUS ösztöndíj mellett, saját költségvetésből létrehoztuk a Mobilitás Kiegészítő Ösztöndíjat (HKR 104. §).

Azoknak sem jár a kedvezmény, akik már elnyerték az ERASMUS-ösztöndíjat a most következő félévre?

Az új szabályzat 2018. július 1-jén lépett életbe. Fontos, hogy akik még ez előtt pályázták meg az ösztöndíjat a 2018/19-es tanévre, azoknak még biztosítjuk a kedvezményt, hiszen a pályázat kiírásakor és a támogatási döntések meghozatalakor még a régi szabályzat volt érvényben.

A külföldi tanulás elég drága dolog – pótolja valami a kieső kedvezményt?

Igen, hiszen az egyetem létrehozott egy új támogatási formát, a Mobilitás Kiegészítő Ösztöndíjat (HKR 104. §). A fő különbség az, hogy ez nem automatikusan jár, mint az eddigi kedvezmény, hanem meg kell pályázni (vagyis figyelembe vesszük a rászorultság elvét, a rendszer így méltányosabbá válik).

Ugyanakkor nem csak ösztöndíj jellegű változtatásokkal szeretnénk hallgatóinkat bátorítani arra, hogy külföldi tanulmányokat folytassanak.  Számításaink szerint a külföldön töltött egy vagy két szemeszter akkor drágítja meg a leginkább a hallgató tanulmányait, ha a kint tanult tárgyait nem tudja megfelelően beszámítani vagy csak kevés tárgyat tud felvenni, és ezáltal plusz féléve(ke)t kell teljesítenie itthon. A tavaly elkezdett tantervi reform és a mostani szabályzatmódosítás hangsúlyosan követi azt a célt, hogy hallgatóink a tanulmányi idő meghosszabbodása nélkül mehessenek külföldi félévre.

Másrészt, a külföldi tanulmányi félév sokkal többet „ad”, mint néhány tanulmányi kreditet. A nyelvgyakorlás és a változatos programok lehetősége mellett fontos hozadék az is, hogy a kezdő munkavállalóknál előnyt szokott jelenteni a nemzetközi tapasztalat. Mindezért nem egészen indokolatlan a többlet anyagi teher felvállalása.

Miért kellett bevezetni a tárgyújrafelvételi díjat?

Ez a díj eddig is létezett, csak szűkebb volt az alkalmazási köre („Állami (rész)ösztöndíjas harmadik tantárgyfelvételének önköltsége” néven szerepelt a korábbi szabályzatban). Kiterjesztésére azért volt szükség, mert egyetemünkön egyre jelentősebb kapacitásgondokat okoz a tantárgy-újrafelvételek kimagaslóan nagy száma. Emellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a tárgyak nem teljesítése tömegjelenséggé vált, egyre inkább ez a „normális”, nem pedig a kivételes eset.

A szabályzat-megújítási munka kezdetén végeztünk egy elemzést a Neptun adatai alapján. Ez azt mutatta, hogy a nem teljesítetők aránya növekvő tendenciát mutat. Ez oda vezetett, hogy a 2016/17-es tanév első félévében hallgatóink 58,5%-a nem teljesített legalább egy tárgyat, ami átlagosan 3,7 tárgy nem teljesítését jelentette az érintett hallgatókra vetítve. Az ilyen helyzetekből fakadó tömeges tantárgy-újrafelvétel nagyon zsúfolttá teszi az órarendeket (sok előnytelen óraidőponttal), és az is előfordulhat, hogy a kapacitáskorlátok miatt olyanok sem férnek be egy-egy kurzusra, akik első esetben vennék fel azt.

Tisztában vagyunk vele, hogy egy-egy tárgy nem teljesítésének számos oka lehet, ám meggyőződésünk szerint ezek között mindig szerepel a hallgató hozzáállása. A kiterjesztett tárgyfelvételi díjjal ösztönözni kívánjuk a hallgatói tudatosság erősödését, nem csak a vállalt feladat (= felvett tárgy) végrehajtásában, hanem már a feladatvállalás (= tárgyfelvételről szóló döntés) terén is. Sajátos például, hogy Egyetemünkön nagyon sok az olyan felvett tárgy, amelyből a hallgató végül a vizsgára sem megy el.

Természetesen a nem teljesítés egyéb lehetséges tényezőivel is foglalkozunk. Rendszeresen vizsgáljuk a fent is említett mutatókat és a kiemelkedő értékeket produkáló tárgyaknál, illetve kurzusoknál intézkedéseket kezdeményezünk. Emellett építünk a hallgatók visszajelzéseire: az oktatói munka hallgatói véleményezése kérdőíveiben rendszeresen említett problémák esetén pedig változtatásokat hajtunk végre. Ezért is fontos, hogy minél több hallgató éljen a visszajelzés lehetőségével és töltse ki a kérdőíveket minden félév végén.

Mire fogja az Egyetem költeni a tárgyújrafelvételi díjból származó bevételét?

A díj kiterjesztése jelentősen bővíti a lehetőségeinket a hallgatói kiválóság támogatása terén, ami az egyik alapvető célunk. A bevétel legnagyobb részét ugyanis arra szánjuk, hogy emeljük a hallgatói támogatások mértékét a teljesítmény-alapú ösztöndíjak esetében. Ez elsősorban a Biztos Jövő Ösztöndíjat érinti, vagyis a korábbinál érzékelhetően több önköltséges hallgatónk részesülhet támogatásban a megnövekvő díjbevételnek köszönhetően. A bevétel szolgál kiegészítő forrásul más fejlesztésekhez is, például az oktatásmódszertan terén.

Miért kellett ilyen hamar bevezetni a változtatásokat?

Egyrészt azért, mert a változások között számos olyan van, ami azonnal előnyös a hallgatóknak (pl. az ösztöndíjalap-bővülés, vagy az, hogy a szakmai gyakorlat alatt is vehető fel tárgy külön engedélyeztetés nélkül).

Másrészt pedig azért, mert nincs „ideális időpont” a bevezetésre – mindig lesz olyan része a hallgatóknak, akik úgy érzik, hogy a változtatás érdeksérelmet jelent számukra. Ráadásul a hátrányokat szenvedők és az előnyöket élvezők köre folyamatosan változhat, ez pedig a hallgatók közt is feszültségeket generálhat.

Miért csak újabb plusz terheket vezet be az egyetem? Mikor lesznek végre fejlesztések is?

Egyetemünk folyamatosan fejleszti infrastruktúráját, oktatási kínálatát és szolgáltatásait. Ezek a fejlesztések azonban nem mindig látványosak, illetve eredményeik sem mindig azonnal érzékelhetők.

Egyetemünk jelenlegi célrendszerét intézményfejlesztési tervünk foglalja össze. Stratégiai céljainkból kiolvasható, hogy elsődleges fontosságúnak tartjuk hallgatóink sikerességét a munkaerőpiacon, vagyis közvetlenül vagy közvetett módon számos fejlesztésünk erre irányul.  Az alábbi példák az utóbbi évek ezirányú fejlesztései közül mutatnak be néhányat:

  1. Infrastrukturális fejlesztések (hallgatói felkészülés körülményeinek javítása) – Berzsenyi Kampusz kialakítása, tanétterem felújítása és új laboratórium kialakítása a KVIK-en, logisztikai tanműhely kialakítása Zalaegerszegen, oktatástechnológiai fejlesztések a tantermekben és új számítógéptermek több helyszínen, kollégiumok komfortfokozatának növelése stb.
  2. Tantervi fejlesztések (oktatott ismeretkör megújítása) – 2016/17-ben végrehajtottunk egy átfogó tantervi reformot a BGE-n, amely jelentős mértékben megújította a tantervek szerkezetét és tartalmát. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyakorlatorientáció erősítésére, a hallgatói képességfejlesztés elősegítésére, a nemzetközi mobilitás támogatására vagy éppen a tantervek teljesíthetőségének javítására (pl. a tárgyak számának csökkentése vagy az előfeltételek mennyiségének radikális korlátozása révén). A tantervek csak felmenő rendszerben módosíthatók, így először a 2017-ben felvett hallgatók tanulhattak az új rendszerben. Ugyanakkor sok olyan tartalmi és módszertani fejlesztés van, ami a korábban felvett hallgatók tanterveiben is érvényesül. A tantervi reformról, annak előnyeiről itt olvashatnak bővebben.
  3. Módszertani fejlesztések (az ismeretek átadásának, gyakorlásának, számonkérésének módszereire vonatkozó fejlesztések) – az utóbbi években különösen hangsúlyos módon kezeljük ezt a területet, hiszen a tárgyak tartalmánál is gyorsabban változnak az információs technológiák vagy éppen a hallgatói ismeretszerzési módszerek. A fejlesztések egy része oktatóink továbbképzésére irányul, más része új, elektronikus tananyagok kidolgozására.
  4. Szolgáltatási fejlesztések (ezek révén egyszerűsödhet az ügyintézés, a hallgatóknak több ideje marad a tanulmányokra) – e téren alapvetően két irányt követünk. Egyrészt olyan rendszerfejlesztéseket hajtunk végre, amik jelentősen egyszerűsítenek bizonyos folyamatokat. Fejlesztés alatt áll pl. egy on-line szakmai gyakorlati adminisztrációs rendszer. Ezzel az a célunk, hogy kiiktassuk a papíralapú ügyintézést, és így a gyakorlati hely megtalálásától a teljesítmény igazolásáig minden on-line valósuljon meg. Hasonló fejlesztések folynak a szakdolgozatkezelés, a kérvénykezelés vagy a kreditelismerés terén. A másik fejlesztési irány olyan új vagy megújult szolgáltatások bevezetését jelenti, amelyek támogatják a hallgatókat a tanulmányok sikeres elvégzésében. Erre a legjobb példa a hallgatói segítő munkakör létrehozása (pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadás), illetve ehhez kapcsolódva a diplomaszerzési esélynövelő program indítása.

Miért van szükség olyan költséges fejlesztésekre, amelyek alig néhány hallgatót érintenek?

A fejlesztéseknél az érintett hallgatók száma mellett a kezelt probléma súlyossága is alapvető szempont. Jó példa erre a pszichológiai vagy mentálhigiénés hallgatói tanácsadás – az összhallgatói létszámhoz képest kevesen veszik igénybe, de köztük vannak olyanok, akiket a tanácsadás nagyon súlyos élethelyzeteken segít át. Nem beszélve arról, hogy sokszor csak a kezelési eszköz bevezetésekor derül ki a probléma valódi mértéke.

A BGE állami intézmény – miért nem az állam fizeti a fejlesztéseket? Vagy az EU?

Az állami státusz azt jelenti, hogy a fenntartónk a magyar állam. Finanszírozásunkról alapvetően kétféle módon gondoskodik: egyrészt állami ösztöndíjat fizet azok után a hallgatók után, akiket ilyen finanszírozású képzésre veszünk fel; másrészt pályázatokat ír ki, amelyeken keresztül meghatározott célokra ad forrásokat.

A BGE helyzetét három tényező befolyásolja leginkább: a) főképp gazdaság- és társadalomtudományi képzéseink vannak, ahol alacsony az állami ösztöndíjjal finanszírozottak részaránya; b) a jelentős összegű fejlesztési pályázatokat többnyire olyan területeken írják ki, amelyeken mi nem folytatunk tudományos kutatómunkát (pl. műszaki tudományok, természettudományok, orvostudományok); c) székhelyünk Budapesten van és itt tanul hallgatóink túlnyomó többsége is, így viszont nem vehetünk részt az európai uniós pályázatok legnagyobb részén (Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU-átlag 100%-át, így nem jogosult a felzárkóztatási támogatások zömére).

Összefoglalva, a BGE alapvetően a „piacból él”, folyamatos működésünket és fejlesztéseinket egyaránt a hallgatók révén keletkező bevételeinkből kell fedeznünk (állami ösztöndíjak + önköltségi díjak). El szoktunk nyerni pályázatokat is, ám ezek részaránya a forrásainkban jóval alacsonyabb, mint számos más hazai egyetemen.

Mi a helyzet akkor, ha valakit nagyon nehéz helyzetbe hoznak a változások?

Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon sokféle élethelyzet lehetséges, így bizonyos szabályzati változások az átlagosnál súlyosabb problémákat okozhatnak. Az egyetem által alkotott szabályok tekintetében van mozgásterünk: mi magunk határozhatjuk meg, hogy milyen elvi vagy gyakorlati indokok alapján adunk engedményt bizonyos részletszabályok alkalmazása terén. A hallgatói problémák kezelésére természetesen nyitottak vagyunk, így a racionális alapokon nyugvó visszajelzéseket készséggel fogadjuk.

Vállaljuk, hogy az eddig beérkezett és az esetleges további visszajelzések alapján még e tanév elején létrehozzuk azokat a megoldásokat, amelyek a szabályzatváltozás által leginkább sújtott hallgatóink számára megkönnyítik tanulmányaik sikeres folytatását.

Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM