Keresés:
Események
«2019. március»
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Interjú Dr. habil Szegedi Krisztinával, a BGE új tudományos rektorhelyettesével
2019.03.04

A BGE tudományos rektorhelyettesi feladatait 2018. december 12-ével Dr. habil Szegedi Krisztina, a Külkereskedelmi Kar egyetemi docense látja el. Kinevezése kapcsán Szegedi Krisztinával Egyetemünk tudományos tevékenységéről és a jövőbeni fókuszpontokról beszélgettünk.



Bár még csak kicsivel több, mint másfél éve érkeztél hozzánk a Külkerre, az Etikai Kódex kapcsán sok kolléga megismerhetett már. Kérlek, mesélj még kicsit magadról.

SZ.K.: A Miskolci Egyetemen végeztem 1993-ban, utána pedig ott maradtam a doktori iskolában. Nagyon érdekelt  –mint minden doktoranduszt – hogy hogyan tudok majd újat, izgalmasat írni. Egy nemzetközi konferencián találkoztam először az üzleti etika témakörével, ami akkor nagyon friss volt még, főleg Magyaroroszágon, és egy igazán misztikus, szoft témának ígérkezett, ami ráadásul tudományos szempontból nagy kihívást jelentett, így ezt választottam. A kutató évemet Svájcban töltöttem Európa egyik legjobb üzleti iskolájának üzleti etika intézetében, ami igen meghatározó élmény volt számomra.

 

És bele is szerettél ebbe a témába…

SZ.K.: Igen, mert azt láttam, hogy ez a terület egyre relevánsabb lesz a jövőre nézve. Az elmúlt években nemcsak tudományos szempontból vizsgáltam az üzleti etikát, hanem vállalati oldalról is volt alkalmam gyakorlati tapasztalatszerzésre, hiszen immár 11 éve vagyok a MOL Csoport Etikai Tanácsának független elnöke.

Épp ezért nagyon örültem neki, hogy itt az Egyetemen is én vezethettem az Etikai Kódex megújításának projektjét. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy még a vállalati közegben is ritka az ilyen széles körű bevonáson alapuló megközelítés. Élen járunk abban, hogy nálunk már a kialakítási folyamat is igen erősen kultúraépítő volt. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, hogy ezáltal ennyire megismerhettem az Egyetemet, a kollégákat és a folyamatba bevont hallgatókat egyaránt.

 

Ez az inkluzív szemlélet fog visszatükröződni a tudományos rektorhelyettesi tevékenységed során is?

SZ.K.: Azt gondolom, hogy a BGE az egyik legmeghatározóbb egyetem a hazai felsőoktatási térben, nemcsak hallgatói létszám tekintetében, hanem alkalmazott tudományok egyeteme státusza miatt is. A hagyományaink, a Karok kimagasló szakmai múltja, a pontos, jól meghatározott stratégia és az elmúlt évek vezetése mind-mind nagyon jó irányba vittek minket. Jól tudtuk magunkat definiálni, valódi tartalommal megtöltve az alkalmazott tudományok egyeteme címet. Az erős piaci pozíciónk alapja pedig az a fajta gyakorlatorientáltság, amely nekem mindig is nagyon vonzó volt. Ehhez alkalmazott tudományok egyetemeként még hozzá jön a tudományos szemlélet is.

Épp ezért, azt látom az egyik feladatomnak, hogy ezt tovább integráljuk. Számomra az alkalmazott tudományok egyeteme cím a gyakorlatorientáltságot jelenti a tudományban is. Akkor van igazán értéke a kutatásoknak, ha a gazdaság és a társadalom különböző területein működő érintetteknek hasznos tudás jelent. Jelentős eredményeket ért el az Egyetem a hallgatói tehetséggondozásban, a szakkollégiumok és a TDK területén, ezt szeretném folytatni és segíteni a további fejlődésüket.  A kollégák kapcsán a most használt ún. hármas tagolású, bevonáson alapuló rendszert nagyon jónak tartom, azzal kiegészítve, hogy a gyakorlatközeliségnek minden szinten érvényesülnie kell, tehát a magas szintű kutatások hasznosításában is.

 

Sokat beszélünk arról, hogy a hallgatóknak miért jó választás a BGE, de mit gondolsz, az oktatóknak és a kutatóknak mit tud nyújtani Egyetemünk?

SZ.K.: Nagyon jó olyan helyen dolgozni, ami a saját területén, az alkalmazott tudományegyetemek között az első helyet foglalja el és stratégiailag is jövőbe mutató, fejlődése pedig valós, mérhető eredményeken alapszik.  Tudományos szempontból is igen kimagasló, hogy sok egyetemmel ellentétben nálunk vannak valódi kutatóműhelyek: a közelmúltban elindult négy kiválósági központunk, melyek egyre jobbak a saját témájukban az Egyetem falain kívül és belül egyaránt. Ez utóbbi azért is fontos, mert azt gondolom, hogy a kutatás nem egy magányos műfaj. Én magam is látom a közös projektekben, hogy inspiráljuk egymást, a sok kis részből végül egy minőségileg sokkal jobb jön létre. Ez egy nagyon jó irányvonal és további finomhangolási lehetőségeket itt is látok. Azt szeretném, hogy mindenki lássa a kutatás vonzó részét, akár az is, aki korábban nem foglalkozott ezzel. Talán pont az könnyítené meg, ha többet dolgoznánk teamekben, hiszen lehet, hogy nagy falatnak tűnhet egy nagy kutatás vagy publikáció az egyén számára, de csapatban egészen másképp néz ki.  Még jobb lenne, ha további vegyes teamek tudnának egy-egy kutatás kapcsán kialakulni, hiszen a Karokon átívelő együttműködések és a hallgatók bevonása a szervezeti kultúra szempontjából is meghatározóak.

 

Hogyan tud ebben segíteni az Egyetem, és milyen egyéb célok, fókuszpontok vannak a következő évekre?  

SZ.K.: Az egyik konkrét feladat a Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola elindítása, tehát a szakmai koncepció gyakorlati kialakítása. Mivel 7 évig voltam Miskolcon a doktori iskola titkára, így van tapasztalatom és rálátásom arra, hogy mennyi kihívással és lehetőséggel jár ez a projekt, így nagyon várom már ezt a munkát, a kollégákkal való együttműködést. Már szeptembertől beindul az oktatás, első körben magyar nyelven, de szeretnénk előkészíteni az angol nyelvű programot is.  Óriási lehetőségnek tartom a kollégák számára is, hogy a jövőben házon belül habilitálhatnak. Ez utóbbi persze további feladatokat és irányvonalakat is kijelöl. Ezzel összefüggő és szintén nagyon lényeges feladat a publikációkkal kapcsolatos. Természetesen nemcsak ezek számának és minőségének növelése a cél, hanem fontos a hatásuk is a tudományos közösségben, aminek egyik lehetséges jelzése, hogy hivatkoznak a publikációkra, ehhez pedig a láthatóság terén van tennivalónk. 

 

Ugyanakkor többletmunkával is jár, mely a kutatási tevékenység mellett kihívást jelenhet.

SZ.K.: Igen,  a láthatóság növelése – mely az egyén és a szervezet számára is fontos cél – extra erőforrást kíván majd a kutatóktól, és az intézménytől is – épp ezért fontos átgondolni, hogy pontosan hogyan végezzük ezt a folyamatot hatékonyan. Ennek érdekében kidolgozunk egy tudománymetriai stratégiát, mely segít a helyzetértékelésben, a folyamat átgondolásában és a feladatok meghatározásában az egyén, a szervezeti egységek és az intézmény szintjén is. A szisztematikus munka, a folyamatok pontos kijelölése több szinten is támogató jelleggel bír. Én abban hiszek, hogy nagy segítséget jelent majd az érintetteknek az, ha módszertani és gyakorlati támogatást is adunk mindehhez.

 


Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM