Simán átment: a Budapesti Gazdasági Egyetemen is megszavazták a modellváltást
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Szenátusa 2021. február 25-i ülésén 17 igen, 1 nem és 0 tartózkodás szavazattal támogatta az egyetem modellváltását, azaz állami intézményből közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé átalakítását. A Szenátus egyidejűleg felhatalmazta az egyetem vezetését – élén az egyetem rektorával, mint az intézmény első számú felelős vezetőjével és képviselőjével –, hogy kezdje meg a modellváltási folyamat előkészítését. A tegnap meghozott szenátusi döntés azt jelenti, hogy a BGE-n elindulhat a modellváltás részleteinek kidolgozása, a külső és belső érintettekkel való egyeztetés. A BGE vezetése a folyamatba bevonja az érdekképviseleti szervezeteket is, különös tekintettel a Hallgatói Önkormányzatra, és az eredményekről, döntési pontokról beszámol az egyetem közösségének.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210226_modellvaltas_bge
Eduline.hu (2021. február 25.)
További megjelenések:
Rádió1: 2021.02.26.
SlágerFM: 2021.02.27.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Rektori Tanácsa…
A Budapesti Gazdasági Egyetem Rektori Tanácsa már megtárgyalta a modellváltás lehetőségét, az egyetem szenátusa várhatóan a mai napon a döntést is meghozza.
Magyar Hírlap (4. oldal) (2021. február 25.)
Három újabb intézmény kerülhet alapítványi fenntartásba
Három újabb intézmény, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet - erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt az RTL Híradónak. Azt is mondta, hogy az Színművészeti kivételével eddig mindenhol zökkenőmentes volt az átállás. Januárban Szegeden, Pécsen és Debrecenben volt tiltakozás a modellváltás ellen. A Magyar Tudományos Akadémia azt javasolja, hogy az alapítványi kuratóriumok ne szólhassanak bele oktatási és kutatási kérdésekbe.
RTL Klub-RTL Híradó (2021. február 26.)
Újabb két egyetem csatlakozna a modellváltók közé
A Jelen.media.hu információi szerint a napokban az Információs és Technológiai Minisztériumban, közigazgatási államtitkári értekezleten tárgyalták két újabb egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem fenntartóváltásának kérdését. Úgy tudják, mindkét intézménynél az uniós források óriási mértéke volt a legmeggyőzőbb érv a modellváltás mellett. Orbán Viktor miniszterelnök február elején jelentette be, hogy a következő egy-két évben 1500 milliárd forintot folyatnak a magyar felsőoktatásba, amelynek a forrása az EU helyreállítási alapja. Az európai finanszírozás kulcskérdés minden egyetemen, a rendkívül alacsony oktatói béreket ugyanis már hosszú évek óta az uniós projektekből egészítik ki az intézmények. Ha az Óbudai Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is bekerül az alapítványi fenntartású intézmények közé, akkor mindössze két állami egyetem marad a magyar felsőoktatásban, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
https://jelen.media/kozelet/ujabb-ket-egyetem-csatlakozna-a-modellvaltok-koze-1357
Jelen.media.hu (2021. február 11.)
További megjelenések:
A modellváltás lehetőségéről tájékoztatta hallgatóit a BGE
Az Óbudai Egyetemen is tárgyaltak a modellváltás kérdéséről. Február 9-én a Hallgatói Önkormányzat Hallgatói Tanácsával tárgyaltak az egyetem fenntartói modellváltásáról. Azt írták: „Az Egyetemi Tanács, a Dékáni Kollégium, a Szakszervezeti Bizottság, a Közalkalmazotti Tanács, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Hallgatói Tanácsa támogatása mellett február 15-én az Óbudai Egyetem Szenátusa határozatban indítványozta a modellváltás megfelelő keretek között történő kezdeményezését. Prof. Dr. Kovács Levente Rektor úrral tartott megbeszélés során tájékozódtunk a modellváltási tervezetről. A Hallgatói Önkormányzat képviselőivel megvitattuk az alapítványi fenntartásba való átkerülés lehetőségeit. A megbeszélésen kiemelt figyelmet kaptak a hallgatókat érintő változások.”
https://telex.hu/belfold/2021/02/17/bge-modellvaltas-lehetoseg
Telex.hu (2021. február 17.)
További megjelenések:
Újabb modellváltó egyetem: február 25-én dönt a BGE Szenátusa
A Budapesti Gazdasági Egyetem Rektori Tanácsa már megtárgyalta a modellváltás lehetőségét, az Egyetem Szenátusa csütörtökön várhatóan a döntést is meghozza. Jelenleg az ezzel kapcsolatos szervezeti párbeszéd és az egyeztetések szakaszában jár az intézmény. Ha a Budapesti Gazdasági Egyetem is alapítványi fenntartású egyetem lesz, akkor az Óbudai Egyetemen kívül - ahol február 15-én az egyetem szenátusa határozatban indítványozta a modellváltás megfelelő keretek közt történő kezdeményezését - 7 állami egyetem marad a magyar felsőoktatásban, amelyik nem váltott modellt: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Testnevelési Egyetem.
ATV.hu (2021. február 24.)
További megjelenések:
Borhy László: régóta érlelődött a modellváltás gondolata
A Magyar Rektori Konferencia lényegében kezdeményezője volt az egyetemi modellváltásnak – ez derül ki a konferencia elnökével, Borhy Lászlóval készített interjúból, amelyben nem csak arról esik szó, hogy miért lenne gazdaságilag előnyös az alapítványi fenntartói forma, hanem arról is, hogy mi romlott el az SZFE-n és lehet-e törvényi a garanciája annak, hogy ez többé ne történhessen meg. Az interjúban szerepel, hogy friss hírként, hogy az Óbudai Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is csatlakozna a modellváltók közé.
Jelen (24-27. oldal) (2021. február 18.)
Újabb egyetem indulhat el a modellváltás felé
A Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét, a BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián nincs napirenden a kérdés. Az Óbudai Egyetem már indítványozta a fenntartóváltást, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemnél még egyeztetések zajlanak a kérdésben. Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora arról tájékoztatta a HVG-t, hogy január 27-én az ő javaslatára határozatot fogadott el az egyetem szenátusa, amelynek értelmében az intézmény megvizsgálja az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás szakmai, szervezeti és gazdasági vonatkozásait. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a HVG kérdésére közölte, hogy nincs napirenden a felsőoktatási modellváltás, így a fenntartói szerkezet megváltoztatásnak kérdése sem. A Zeneakadémia szintén így reagált. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől is hasonló szellemben válaszoltak. Azt írták a HVG megkeresésére, hogy az intézmény vezetése modell- vagy fenntartóváltásra vonatkozó kormányzati megkeresést nem kapott, és saját hatáskörben nem is kezdeményezett.
https://hvg.hu/gazdasag/20210223_modellvaltas_egyetem_mte_bme_nke
HVG.hu (2021. február 23.)
Államtalanítás
Az Óbudai Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem alapítványi átalakításáról is tárgyaltak már az információs tárcánál – értesült a Jelen című hetilap. A két intézményt a műszaki és gazdasági képzési struktúrájuk is ideálissá teszi az EU-tól várható források lehívásához. Az eddig állami fenntartású egyetemek közül az ELTE és a Budapesti Műegyetem nem „jelentkezett”, hogy alapítványi fenntartásba szeretne kerülni, bár utóbbinak lennének erre érvei. Különösen, hogy Stumpf István, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta, „az üzleti szféra szempontjai is megjelennek megrendelőként”, s a kormány célja, hogy „olyan képzések induljanak, amelyek segítik a gazdaság fellendülését”. A két nagy budapesti intézményen kívül néhány művészeti egyetem maradt még az államnál, valamint az Orbán-kormány által alapított Nemzeti Közszolgálati, illetve a bővítés alatt álló Testnevelési Egyetem. Az egri egyetem a katolikus egyházé, a nyíregyházi esetleg az evangélikusoké lehet.
HVG (11. oldal) (2021. február 18.)
A jó döntés önismerettel kezdődik - videó
A felsőoktatási intézményeknek nem csak az oktatásban kellett online eszközökhöz nyúlniuk az utóbbi időben, hanem a kommunikációs, marketing feladatok, a hallgatók, felvételizők informálása is kreatív megoldásokat kívántak. A BGE több tájékoztató programját is a közösségi médiában tartotta, online formában. Így kaphattak elegendő információt a felvételi előtt álló diákok az ország legnagyobb gazdasági, üzleti képzését nyújtó egyeteméről, és persze ilyen online formában lehetett személyes tanácsokat is kérni pályaorientációs szakembertől, vagy az iskola jelenlegi hallgatóitól, kollégáitól.
A második FELVI-llanyozó élő közvetítésekor készített videót az Unilife csapata, melyben az online tanácsadás kulisszatitkairól, a felvételivel kapcsolatos, önismereti tanácsokról és a BGE nyújtotta lehetőségekről is szó esett.
Dr. Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese, Kupsza Tamás, a BGE marketing koordinátora és Buzder Brigitta pályaorientációs tanácsadóval készült beszélgetés.
A videó ezen a linken megtekinthető.
Unilife.hu (2021. február 11.)
Pro Gastronomia
Kihirdették az idei Pro Gastronomia díjak nyerteseit. Az elismerést a hazai és nemzetközi gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják. 2020-ban a díjat Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, a La Fiesta Party Service tulajdonosa, Semsei Rudolf, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke, a Budapest Party Service és a VakVarjú Éttermek tulajdonosa, valamint John Hobson, a Manchester Metropolitan University egyetemi docense érdemelte ki. Az ifjúsági díjat Lipták György séf, a BGE KVIK korábbi hallgatója kapta. A szakmai elismerést évente maximum négy főnek ítélhetik oda; az ideiek ünnepélyes átadására a járványhelyzetre való tekintettel később kerül sor. A díjat a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense, dr. Sándor Dénes a magyar gasztronómia népszerűsítésére, a vendéglátó szakma kiemelkedő személyiségei és ígéretes fiatal képviselői szakmai tevékenységének elismerésére alapította 2018-ban.
Trade Magazin (132. oldal) (2021. február 28.)
KVIK hallgató sikere a nemzetközi szakácsversenyen
Két év után újra magyar győztese van az Olivier Roellinger ifjúsági szakácsversenynek. Erdélyi Flóra, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának vendéglátás szakirányos hallgatója az első helyen végzett a koronavírus-járvány miatt 2020-ban rendhagyó módon, online megrendezett 2020-as verseny délkelet-európai régió szakács kategóriájában, és elnyerte a kategória közönségdíját is. A versenyzők fenntartható termelésből származó hal vagy más tengeri élőlény felhasználásával kétféle ételt készítettek el, amelyet egy 3 perces videó formájában mutattak be a zsűrinek. A versenyen első ízben a pincérek is próbára tehették tudásukat.
Trade Magazin (132. oldal) (2021. február 28.)
A koreai kultúra terjedéséről, a k-pop népszerűségének okairól és a háttérben meghúzódó marketinges stratégiákról…
Dél-Korea elképesztő tempóban ontja magából a filmeket, a popzenét és a televíziós műsorokat, melyek mára világszerte elterjedtek. Hogyan képes a korai szórakoztatóipar távoli piacokra betörni és miként vált napjainkra a koreai gazdasági növekedés egyik motorjává.
Hogyan lesz a sokadik popzenei fiúbandának több százezres, vagy akár százmilliós rajongótábora.
A fenti kérdésekről, a koreai kultúra terjedéséről, a k-pop népszerűségének okairól és a háttérben meghúzódó marketinges stratégiákról is beszélgettek a Civil Rádió Orient Expressz című műsorában Dr. Gajzágó Évával, regionális közgazdásszal, a BGE KVIK docensével.
A beszélgetés ezen a linken meghallgatható.
Civil Rádió-Orient Expressz (2021. február 2.)
Aki csak a „könnyű” pénzkereseti lehetőséget látta idáig a vendéglátásban, az valószínűleg elmegy más irányba
A Chef&Pincér vendéglátással és turisztikával foglalkozó szaklap, fontosnak tartja, hogy ne csak a szakma nehéz helyzetét, és az esetleges megoldásokat ismertesse. Ami mindennek az alapját képezi, és a szektor utánpótlását adja, az nem más, mint az oktatás. A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karáról (BGE KVIK) Tóth Gáborral, közgazdász mestertanárral, egyetemi mesteroktatóval beszélgettek erről a témáról, aki a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesületének alelnöke. Tóth Gábor többek között elmondta, hogy mennyire nehéz helyzetben van az oktatás és hogy bár nem mindennapi szituációban kell végezni a feladatokat, erőn felül teljesítettek az új nemzedék fejlesztésében. A fenti cikkben Gemela Cintia, a BGE végzett hallgatója is kifejti véleményét, hogy a diákok oldaláról is láthassuk a helyzetet.
Chefpincer.hu (2021. február 14.)
„Kicsúszott a lábunk alól a talaj” – Két év a részleges feltámadásig
A tudománynak elég volt egy év, hogy megbirkózzon a vírussal és vakcinákat fejlesszen. Ugyanezen idő alatt a piacgazdaság és a jólétinek nevezett polgári állam képtelen volt rájönni, hogyan kezelje a járványból kinőtt gazdasági-társadalmi válságjelenségeket. Hamar kiderült: nem tud egy év átvészelésére elegendő tartalékokat mozgósítani a leállásra kényszerült vállalkozások életben tartásához. A kereskedelmi vendéglátás három nagy, egymással összekapcsolódó ágazata a szálloda, az étterem és a rendezvényszervezés. (Ezen belül az éttermi terület önmagában rendkívül sokrétű. Az italboltoknál, olcsóbb bisztróknál a cél általában annyi, hogy megélhetést biztosítson tulajdonosainak. Középszinten [gyorsbüfék, családi éttermek, kisvendéglők] – és ez dominál Magyarországon – már elvárható az üzleti terjeszkedés. Az exkluzív vendéglátásban, csúcsán a fine dining gasztronómiai mutatványaival, nem a közvetlen üzleti nyereség az elsődleges, hanem a pozíció őrzése, az elit vendégkör megtartása, bővítése, a nemzetközi sikerek.) Bezárva, vendégek nélkül persze azonos mindegyik szint üzleti teljesítménye. Az egyéves járványidőszaknak azonban volt némi dinamikája, ami fontos különbségeket jelzett az üzlettípusok mozgásterében, előre vetítve valamit a kilábalás esélyeiről is. Debreceni János, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Tanszékének tanársegéde összegzi a tapasztalatokat a fenti linken elérhető cikkben.
https://nepszava.hu/3109489_kicsuszott-a-labunk-alol-a-talaj--ket-ev-a-reszleges-feltamadasig
Nepszava.hu (2021. február 14.)
Szerbia (kül)gazdasága napjainkban-online előadás
Szerbia (kül)gazdasága napjainkban - ezzel a címmel tart előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának meghívására Scherczer Károly Róbert, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének külgazdasági attaséja, a Nemzetközi Gazdaság Szakosztály elnökségi tagja 2021. február 16-án, kedden 17 órától a Webexen és az MKT YouTube-csatornáján. A rendezvény levezető elnöke Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a szakosztály elnöke.
https://novekedes.hu/hirek/szerbia-kul-gazdasaga-napjainkban-online-eloadas
Novekedes.hu (2021. február 10.)
Milyen belpolitikai állapotok uralkodnak Katalóniában?
Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének tudományos főmunkatársa a katalán választások nyomán kialakult patthelyzetről is beszélt a Klub Rádiónak, amely a fenti linken meghallgatható (2. interjú).
Klub Rádió-Reggeli gyors/Reggeli személy (2021. február 22.)
Országos pénzügyi versenyt rendez a győri Széchenyi István Egyetem
Kilenc hazai és két határon túli egyetem csapatainak a részvételével rendezi meg a győri Széchenyi István Kautz Gyula Szakkollégiuma a nagy hagyományokkal rendelkező Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyt február 5-én és 6-án. Az eseményre a járványhelyzet miatt online kerül sor. Az új körülmények miatt néhány ponton módosult a versenyszabályzat. A legnagyobb változás az, hogy a személyes háromnapos erőpróba helyett ezúttal online, két nap alatt tartják meg a rendezvényt. A négyfős csapatok a verseny kezdete előtt egy héttel információt kaptak arról, hogy az esettanulmányt adó vállalat mely iparágban tevékenykedik, azonban a vállalat és természetesen az esettanulmány továbbra is rejtve marad előttük a megmérettetés kezdetéig. A csapatoknak így egy hetük van, hogy minél több információt gyűjtsenek az iparágról, amelyet természetesen majd a feladatkidolgozás során is használhatnak. Az esettanulmánnyal február 5-én, pénteken ismerkedhetnek meg pontosan a résztvevők, ekkor 12 és fél óra áll rendelkezésükre a megoldásra. Másnap az előzsűri rangsora alapján kialakul az A, illetve a B döntő mezőnye, a prezentációkra pedig délután kerül majd sor.
Az idei versenyen 11 csapat - köztük a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának csapata - méri össze tudását.
Kisalfold.hu (2021. február 2.)
A győri Széchenyi István Egyetem csapata nyerte az Országos Pénzügyi Esettanulmányi versenyt
A Széchenyi István Egyetem által szervezett versenyek közül az egyik legrangosabb az OPEV, amelyet tizenkilencedik alkalommal rendezett meg az intézmény Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma a hétvégén. A koronavírus-járvány miatt ezúttal online lebonyolított megmérettetés súlyát jelezte, hogy kilenc hazai és két erdélyi egyetem nevezte csapatát. Az idei esettanulmányt a győri egyetem egyik volt hallgatójának cége adta. Kovács Gáborról van szó, aki kifejtette: már egyetemi évei alatt dolgozott egy vállalkozáson, amely azóta egyre bővül. Jelenleg öt különálló kisvállalkozás részleges vagy teljes tulajdonjogával rendelkezik. A csoport célja, hogy bevételeit a következő időszakban megtöbbszörözze, így számos kihívás áll a cégvezető előtt – ezzel kapcsolatban várt feladat a résztvevőkre. A csapatoknak péntek estig, mintegy 12 óra alatt kellett kidolgozniuk és beadniuk megoldásukat, amit a szombat délutáni döntőben prezentáltak 20 percben, majd kérdésekre válaszoltak. A zsűri döntése alapján a győzelmet – a verseny történetében először – a Széchenyi István Egyetem csapata szerezte meg.
A második helyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a harmadikon a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának csapata végzett.
Kisalfold.hu (2021. február 10.)
További megjelenések:
Két vasi a Széchenyi győztes csapatában
A győri Széchenyi István Egyetem csapata bizonyult a legjobbnak az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyen (OPEV). A csapat négy tagja közül ketten Vas megyeiek, és nagymértékben hozzájárultak a sikerhez. A Széchenyi István Egyetem által szervezett versenyek közül az egyik legrangosabb az OPEV, amelyet tizenkilencedik alkalommal rendezett meg az intézmény Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma a hétvégén. A koronavírus-járvány miatt ezúttal online lebonyolított megmérettetés súlyát jelezte, hogy kilenc hazai és két erdélyi egyetem nevezte csapatát. Az idei esettanulmányt a győri egyetem egyik volt hallgatójának cége adta. Kovács Gáborról van szó, aki kifejtette: már egyetemi évei alatt dolgozott egy vállalkozáson, amely azóta egyre bővül. Jelenleg öt különálló kisvállalkozás részleges vagy teljes tulajdonjogával rendelkezik. A csoport célja, hogy bevételeit a következő időszakban megtöbbszörözze, így számos kihívás áll a cégvezető előtt – ezzel kapcsolatban várt feladat a résztvevőkre. A csapatoknak péntek estig, mintegy 12 óra alatt kellett kidolgozniuk és beadniuk megoldásukat, amit a szombat délutáni döntőben prezentáltak 20 percben, majd kérdésekre válaszoltak. A zsűri döntése alapján a győzelmet – a verseny történetében először – a Széchenyi István Egyetem csapata szerezte meg, amelynek tagjai közül ketten Vas megyeiek: a gazdálkodás és menedzsment alapszakos Csidei Márk jáki, a vezetés és szervezés mesterszakos Horváth Gábor szombathelyi. A csapatot erősítette még Szabó Vanda Erika és Gönczy Balázs.
A második helyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a harmadikon a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának csapata végzett.
Vas Népe (4. oldal) (2021. február 17.)
További megjelenés:
Lezárult a CheckINN 2020 Turisztikai Innovációs verseny
2020-ban immáron másodjára került megrendezésre a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) által szervezett CheckINN Turisztikai Innovációs Verseny. Az idei kiírásra több mint 70 pályázat érkezett, ez pedig nem kevesebb mint 210 fő részvételét jelentette. A 3 millió forintos fődíjért zajló versenyen 3 kategóriában hirdettek győztest (Szállodaipar-vendéglátás, Gyógy-wellness, illetve Aktív turizmus). Utóbbi kategóriában a győztes csapatok 1-1 egyedileg brandingelt CheckINN-kerékpárral is gazdagodtak a Factory Bike szponzori felajánlásának jóvoltából. Ezenfelül minden győztes csapattag élménykerékpározás-utalványt is kapott, amelyet a Tiszatavi Kerékpáros Centrumban lehet felhasználni. A legnépszerűbb kategória a „Szállodaipar-vendéglátás” volt, ezt követte az „Aktív turizmus”, majd a „Gyógy-wellness” kategória. A konkrét innovációk típusát tekintve megegyeztek a darabszámok: 25-25 koncepció tartozott a digitális, illetve a szolgáltatás innovációk témakörébe, a többi pályázat marketing- vagy zöld innováció volt. A résztvevők összesen 12 egyetemről indultak el az ötletversenyen, ezek közül a legtöbb pályázat a Budapesti Gazdasági Egyetemről (19 darab) és a Budapesti Corvinus Egyetemről (12 darab) érkezett. A „Szállodaipar-vendéglátás” kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem csapata nyert, az „Aktív turizmus” kategóriában megosztott első helyen az ELTE és a Budapesti Corvinus Egyetem csapata végzett, a „Gyógy-wellness” kategóriában pedig szintén a Budapesti Corvinus Egyetem csapata győzedelmeskedett.
Turizmus.com (8-9. oldal) (2021. február 19.)
Országos első helyen végeztek
Horváth Eszter, a Líceum 10. c osztályos tanulója és két csapattársa nyerték a Budapesti Gazdasági Egyetem turisztikai és közgazdasági országos versenyét, a BeKVIKert. A BeKVIKer egy középiskolásoknak szóló országos esettanulmányi verseny, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara szervez meg minden évben. Főként közismereti és gazdasági témaköröket érint a három főből álló csapatok versengése, de a feladatoknál elsősorban a kreatív problémamegoldásra helyezik a hangsúlyt. Ezt a nívós és nem hétköznapi versenyt nyerte meg a licista Horváth Eszter és két csapattársa, akik a versenyen szerzett élményeikről és tapasztalataikról is meséltek a Kisalföldnek adott interjúban.
Kisalföld (5. oldal) (2021. február 23.)
Hányan kerülhetnek be idén a legnépszerűbb egyetemekre?
Az idei felvételi jelentkezési statisztikáira még várni kell - hiszen a jelentkezési határidő február 15-én járt le -, de az Eduline már most megnézte hányan kerülhetnek be 2021-ben a legnépszerűbb egyetemekre. Tavaly és a korábbi években is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt a legnépszerűbb a felvételizők körében, több mint 24 ezren jelölték meg az egyetem valamelyik képzését, és majdnem 10 ezren kerültek be a kiválasztott szakra. A 2021-es számok szerint az idei kapacitásszám is ehhez hasonló: 24 ezer hallgatói hellyel lehet számolni, nappali tagozaton több mint 16 ezren tanulhatnak majd Budapesten, és közel 1700-an Szombathelyen. A második legnépszerűbb intézmény tavaly a Debreceni Egyetem volt, ahova több mint 13 ezren jelentkeztek. A Felvin közzétett adatok szerint idén közel 50 ezres kapacitásszám várja a felvételizőket - ez azonban hatalmas ugrás a korábbi 15 ezres kapacitásszámhoz képest. A népszerűségi lista harmadik helyén a szintén modellváltó Szegedi Tudományegyetem áll, ahová tavaly 12 737-en jelentkeztek, és 5 904 hallgatót vettek fel. Idén összesen 13 784 fős kapacitással tervez az egyetem. A negyedik a népszerűségi listában a Budapesti Gazdasági Egyetem, ahová több mint 12 ezren jelentkeztek 2020-ban, és majdnem 5700-an kerültek be. 2021-ben az egyetem kapacitásszáma 8771 fő. Az ötös listában szerepel még a Pécsi Tudományegyetem is, ahol nemrég szintén megszavazták a fenntartóváltást. Ide tavaly közel 12 ezren jelentkeztek, és 5 ezren kerültek be. A pécsi egyetem 11 034 fős kapacitással kezdi majd az őszi szemesztert.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20210216_felveteli_2021_kapacitas_es_jelentkezesek
Eduline.hu (2021. február 17.)
Robotszimuláció támogatja az önvezető járművek fejlesztését
Az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásokat teszi gyorsabbá és hatékonyabbá a győri Széchenyi István Egyetem mesterséges intelligenciára (MI) építő projektje, amelyben robotokat vizsgálnak virtuális, szimulációs környezetben. A Microsoft és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével, a Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program keretében megvalósuló projekt a jövőben több száz mérnökhallgatónak teszi lehetővé, hogy megtanulják és saját kutatásaikban is alkalmazzák a mesterséges intelligenciára épülő technológiákat. Az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiák megismerése, oktatása gyakran kezdődik speciális robotokkal, amelyek segítségével a mérnökjelöltek a tanulmányaikhoz szükséges kísérleteket tudnak végezni, majd saját kutatási projektjeikben is ezek támogatják őket.
Az MI Tudásközpontok segítségével javul a hazai technológiai oktatás eddig is magas színvonala, emelkedhet a magas hozzáadott értékű fejlesztések száma, valamint több lesz az új technológiai megoldásokban is járatos fiatal szakember a hazai munkaerőpiacon, tehát nőhet a magyar gazdaság versenyképessége. A Microsoft Magyarország támogatásával egy év alatt országszerte 8 MI Tudásközpontban indult el a munka: a központok a tudományok több területét fedik le. Az MI Tudásközpontok jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Gödöllői Szent István Egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja.
Jövő Gyára (48-49. oldal) (2021. február 25.)
Jó reklámosokra mindig szükség lesz
Számos olyan szektorban indulhat újra az élet 2021-ben, ahol a tavalyinál aktívabb kommunikációs jelenlétre lesz szükség – véli Biró László, a Mediator ügyvezetője, akivel a független ügynökségek kilátásairól készült interjú. Bíró László az interjúban kiemelte, hogy az egyik legnagyobb hazai független ügynökségként kiemelt feladatuknak tartják mind az „utánpótlás-nevelést”, mind azt, hogy rendszeres fórumot biztosítsanak a szakmának. Ez utóbbi miatt jött létre heti rádióműsoruk, a Trend FM-en futó reBrief, előbbiben pedig aktívan részt vesznek azok a kollégái, akik a BGE Külkereskedelmi Karán vagy a Badschoolban tartanak kurzusokat.
Marketing és Média (34. oldal) (2021. február 28.)
„Az élmények teljes megélésére fókuszálok”
Az új embereket, kollégákat leginkább a tárgyaikon és szokásaikon keresztül lehet megismerni. A Store Insider legújabb számában Presits Lívia, a Dreher Sörgyárak Zrt. senior brand managere mutatja be magát a számára fontos dolgokon, szokásain keresztül. Líviának a Dreher Sörgyárak Zrt. senior brand managereként a hosszú távú márkastratégia megvalósítása és kivitelezése a feladata. A legnagyobb kihívás a számára a fogyasztói trendek előtt járni. Arra a legbüszkébb, hogy 30 év alattiként elérte azt a senior szintet, melyet már a szakma is elismer. Iskolai végzettsége: Marketing BA angol nyelven (BGE) és MA (BME). Angolul, németül és spanyolul beszél.
Store Insider (44-45. oldal) (2021. február 12.)
A zalaegerszegi származású Kaj Bernadett A Dal versenyen szerepel szombaton.
Újabb zalai kötődésű versenyzőnek szurkolhatunk szombaton A Dal 2021 3. válogatóján. A zalaegerszegi születésű énekes, Kaj Bernadett a Pink & The Panthers együttessel lép színpadra. A tíz produkció közül négyet a zsűri, rajtuk kívül további egyet a közönség juttat tovább az elődöntőbe. Bernadett 2013-ban végzett a zalaegerszegi Kölcsey-gimnáziumban, majd zenei tanulmányait az Etűd Jazz Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Kőbányai Zenei Stúdióban folytatta. Nincs zenész a családban, ezért eleinte mindenki furcsán nézett rá. A zenei képzéssel párhuzamosan elkezdte a Budapesti Gazdasági Egyetemet, ahol tavaly nyáron diplomázott kommunikáció és médiatudomány szakon.
Zalai Hírlap (1., 11. oldal) (2021. február 12.)
Kodály Gimnázium – a sokszínű iskola
A Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium családias, jó hangulatú intézmény, ahol a spanyol és az olasz mellett németül, angolul, franciául, kínaiul is megtanulhatnak, sőt zenélhetnek is a diákok. A pozitív pszichológia eredményeit próbálják beépíteni nevelési programjukba (Boldog Iskola). Az intézményben fontos szerepet kap a művészeti nevelés, a kodályi hagyaték őrzése és átadása. A zeneszerző egykor így fogalmazott: „Csodagyerek voltam, mint minden gyerek, akire odafigyelnek.” Kiemelkedő nyelvtudást biztosít a magyar-olasz és a magyar-spanyol két tanítási nyelvű tagozatuk. A zenetagozat és a humán osztályok tanulói részt vesznek a keszthelyi Helikoni Ünnepségen, az Éneklő Ifjúság minősítésén, regionális és országos diákszínjátszó találkozókon, versmondó és szépkiejtési versenyeken. A zenetagozatos diákok rendszeresen utaznak külföldi fesztiválokra, nemzetközi és hazai kórusversenyekre. Az intézményben ma is valóban minden gyerekre odafigyelnek. Korszerű oktatási formákat és módszereket használnak, szorgalmazzák a digitális pedagógia alkalmazását. A Digitális környezet fejlesztése című pályázat jóvoltából lehetőségük van digitális tananyagok beillesztésére a diákok tantervébe. A Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium a Pécsi Tudományegyetem és a Konfuciusz Intézet partnerintézménye, a Budapesti Gazdasági Egyetem bázisiskolája.
Dunántúli Napló (4. oldal) (2021. február 2.)
Pécsi egyetemi karok a célkereszt közepén
Tolna megye végzős gimnazistáinak többsége egyetemre jelentkezik, ennek kapcsán nyilatkoztak a középfokú intézmények képviselői. A Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatója, dr. Szenyéri Zoltán elmondta: „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a végzősök nyolcvan-nyolcvanöt százaléka tanul tovább. Sajnos a tanulmányi eredmények hiányosságai mellett mindig vannak olyanok, akik anyagi okok miatt nem vállalják ezt. Ugyanakkor a szakképzésben az elmúlt években juttatott kiemelkedő ösztöndíjak és a szakmával rendelkezők jó kereseti lehetőségei is elősegítik, hogy sokan választják a szakképzést. A leggazdagabb irány véleményem szerint a közgazdasági lesz (marketing, turizmus, pénzügy, alkalmazott közgáz), emellett egyre többen választják az informatikát és a mérnöki szakokat”. A Paksi Vak Bottyán Gimnáziumban a február 15-i határidő közeledtével a tanulók nagy része már regisztrált a Felviben, és elkezdték feltölteni az adataikat és a dokumentumaikat. Az iskolában a legkedveltebb tanulmányi területek a közgazdaságtan, a nyelvek (például anglisztika), az egészségügyi és mérnöki pályák, illetve a mérnökinformatikus képzés. A Szekszárdi Garay János Gimnázium végzős diákjainak és szüleiknek idén is tartottak tájékoztatót. Információik szerint minden végzős diákjuk (101 tanuló) szeretné folytatni a tanulmányait a felsőoktatásban, többségük az egyetemek alap- vagy osztatlan képzéseire készül, néhányan pedig a felsőoktatási szakképzésbe szeretnének először bekapcsolódni. A garaysok közül legtöbben budapesti egyetemekre (SOTE, BME, BGE, BCE, PPKE) és a PTE-re jelentkeznek. „A legnépszerűbb karok és szakok: orvosi, (köz)gazdasági, jogi, informatikus, különböző mérnöki szakok, pedagógus” – ismertette Rajos Judit igazgatóhelyettes.
Teol.hu (2021. február 17.)
Egy jó választás lehet a Boros
Nem nyomják el egymást a szakok a szentesi középiskolában, egyformán erős az iskola mindhárom képzési ágazata. Azok a tanulók is megtalálhatják a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Szentesi Boros Sámuel Technikumában a számításukat, akik szeretnek problémákat megoldani, vagy az egészségügyben kívánnak dolgozni, de azok is, akiket a pénz világa érdekel. Az ötéves technikumi képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az öt év elvégzése után egyszerre kapnak a diákok érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, és a nyelvvizsga megszerzésére is lehetőség van. Egyfajta biztonságot ad az is, hogy akár azonnal elhelyezkedhetnek, de a továbbtanulás is nyitva áll előttük. Az itt végzettek körülbelül fele tanul tovább egyetemen vagy főiskolán. A szentesi Borosban három ágazatban várják a diákokat. Ezek az egészségügy, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a közlekedés és szállítmányozás. Ezek közül egyik ágazatot sem lehet kiemelni, mint egyértelmű „zászlóshajónkat”, mindhárom egyformán népszerű. A tanulmányi versenyeken is jól teljesítenek. Az iskola csapata harmadik lett a Budapesti Gazdasági Egyetem országos versenyén.
Délvilág (4. oldal) (2021. február 22.)
Szájbarágó az egyetemi modellváltásról Bács Zoltán debreceni kancellárral
A fenti linken elérhető interjúban Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja válaszol a modellváltással kapcsolatos kérdésekre, többek között arra, hogy mi változik, mi marad, egyáltalán miért kell modellt váltani, oktatási vagy gazdasági szempontból milyen változások várhatóak.
Az interjúban elhangzik, hogy nem kötelező modellt váltani, ez jelenleg felelős intézményi döntésre van bízva. Bács Zoltán elmondja, hogy náluk is ez történt, magas támogatással minden szavazáson, amiből sok volt a döntési sorozat folyamatának hetei alatt. Az orvosképzést is folytató egyetemek mellett legújabban bejelentkezett az Óbudai Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is. Mindenhol érzik az ebben rejlő lehetőségeket, még ha jelentős félelmek és bizonytalanságok is felmerülnek.
Cívishír (2021. február 17.)
Fontos határidő: ma éjfélig jelentkezhetünk egyetemekre
A felvételi eljárás menete továbbra se változott, a jelentkezés három megjelölt intézményig ingyenes. A jelentkezést kizárólag az E-felvételi rendszerén keresztül lehet megtenni, a hitelesítést pedig 5 napon belül vagyis szombatig tehetik meg a jelentkezők a Kormányablakon keresztül vagy postai úton. A szükséges tudnivalók az egyetemekről és a beiratkozás pontos lépéseiről, illetve minden szükséges információ a felvételihez elérhető a felvi.hu oldalán.
A cikk keretes részében a 2020-as TOP 5 szakról – köztük a BGE KVIK-en is elérhető turizmus-vendéglátásról – írnak.
https://metropol.hu/aktualis/fontos-hatarido-ma-ejfelig-jelentkezhetunk-az-egyetemekre-205594/
Metropol.hu (2021. február 19.)
Szakdolgozatírói kisokos, most mindent elárulunk, ami hasznos lehet
Miről kell szólnia egy szakdolgozatnak? Mikor kell nekiállni az írásnak? Hol találok hozzá szakirodalmat? Hány oldalasnak kell lennie?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések várnak megválaszolásra a másfél órás előadáson, ahol kérdezni ér. Előadó: Lőrincz Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar Könyvtárának vezetője.
Időpont: február 24., 14.45 órai kezdettel.
Metropol.hu (2021. február 22.)
Nem teljesült a kormány álma
Noha a kormány azt tűzte ki célul a 2013-as felsőoktatási stratégiájában, hogy a magyar tudományegyetemeknek – a Debreceni Egyetemnek, a Pécsi és a Szegedi, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek – 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézményei közé kell kerülnie, ezt egyelőre nem sikerült elérni. Az amerikai U.S. News & World Report 2021-es, szerdán publikált rangsorában – amely 86 ország egyetemeit értékeli – a magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a 414. helyre került. A Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem a 672., a Szegedi Tudományegyetem a 726., a Pécsi Tudományegyetem az 1131. lett. Ugyanakkor egyes tudományterületen sikerült bejutni a legjobb 200-ba: az űrtudományok területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 155., a kardiológia területén a Semmelweis Egyetem – tavalyhoz képest 25 helyet előre lépve – a 87. lett. A globális rangsorban a legjobb tízbe ezúttal is amerikai és angol egyetemek kerültek be, első helyen a Harvard Egyetemmel. Az Orbán-kormány azonban továbbra sem mondott le arról, hogy magyar egyetemek tartozzanak a világ legjobbjai közé. Az új céldátum 2030, eddigre kellene például a mostanra alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetemnek is bekerülnie a legjobb 200 közé – a fenti rangsorban a Corvinus még semmilyen helyezést nem ért el. A kabinet a „modellváltástól”, vagyis az állami egyetemek vagyonkezelő alapítványok fenntartásába adásától vár jelentős javulást. Eddig 15 egyetem esetében született döntés a váltásról, s tervben van a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem modellváltása is.
Népszava (1., 3. oldal) (2021. február 22.)
További megjelenés: