2024-ben Dr. Pollák Zoltán, a Pénzügy Tanszék főiskolai docense nyerte el a rangos ösztöndíjat. Kutatási témája ESG szempontokat is tartalmazó cégminősítés a KKV szektor partnerkockázatának kezeléséhez.
Miért aktuális ez a kutatási téma? Hogyan érinti az új ESG törvény és azok részletszabályai?
A vállalati szektorban – és így a hazai kkv-k körében is – jellemző, hogy a vevők nem azonnal, hanem halasztva fizetnek, ami miatt a cégeknek követelése keletkezik partnereikkel szemben, ameddig a pénzbeli ellentételezés meg nem történik. A problémát súlyosbítja, hogy ezen vállalatok közötti tartozások szinte minden esetben fedezetlenek, vagyis nemfizetés esetén nincsen olyan hitelbiztosíték, amiből a partner közvetlenül és gyorsan kielégítést nyerhetne. Ez a fajta beszállítói kapcsolatrendszer a vállalkozások között egy végtelenül komplex tartozási hálózatot alakít ki és előtérbe hozza a partnerkockázat kezelését mikroszinten is. A kkv-k szempontjából a partnerkockázat kezelésének legalapvetőbb – és egyben talán leghatékonyabb – módja, ha a vállalkozás előzetesen próbálja minél hatékonyabban felmérni, hogy a partner várhatóan eleget tud-e tenni fizetési kötelezettségének. A potenciálisan jó, megbízható partnerek kiválasztásában nyújthat segítséget egy ingyenesen elérhető és könnyen értelmezhető végeredményt nyújtó cégminősítő modell.
A 2024. január 1-től hatályos 2023. évi CVIII. törvény első körben a közérdeklődésre számot adó nagyvállalatok számára tette kötelezővé az ESG jelentés készítését, amely kört fokozatosan bővíti a törvény és a 2026. üzleti évre vonatkozóan a kis- és középvállalkozások egy bizonyos köre is köteles lesz magáról közzétenni nem pénzügyi teljesítményre vonatkozó lényeges környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) aspektusokat megragadó információkat.
Kutatásom célja az első, ESG szempontokat is tartalmazó, bárki számára ingyenesen elérhető és könnyen értelmezhető magyar vállalati scoring rendszer kifejlesztése és a használatára irányuló edukációval a kkv szektor partnerkockázat-kezelésének hatékony segítése.
A Demján Sándor ösztöndíj pályázat keretében vállalt kutatásod hogyan illeszkedik Demján Sándor életművéhez?
A következő idézet Demján Sándortól származik, akit egy interjúsorozat keretében a 2008-as válság kialakulásához vezető útról kérdeztek: „Nincsenek új jelenségek, gazdaságfilozófiám a „déjà vu”-re épül. Szerintem mindent láttunk már, minden ismétlődik.” Végtelenül éleslátó és közérthető érvelésében kiemeli, hogy „Az amerikai pénzügyi válság közvetlen kiváltó oka az amerikai jegybanki alapkamat gyors emelése volt. Egy év alatt 2 százalékról 5 százalékra vitték fel az alapkamatot. Ez túl gyors ütemű kamatemelés volt ahhoz, hogy a gazdaság alkalmazkodni tudjon hozzá.” A FED 2022 februárja óta az elmúlt 50 év leggyorsabb kamatemelési ciklusát hajtotta végre, az amerikai irányadó hozamsáv (Fed Funds Rate) 0-0,25%-ról indulva 5,25-5,50%-nél tetőzött. Ezen a ponton lehet egy „déjà vu” érzésünk Demján Sándor másfél évtizeddel ezelőtti szavait visszaidézve.
2008-ban a hazai kkv szektorban – különösen az építőiparban – a körbetartozások és a partnerek nemfizetése jelentette az egyik legnagyobb problémát és kihívást. Az így elindult folyamatokat Demján Sándor (mint akkoriban a TriGránit, Európa harmadik legnagyobb kereskedelmi ingatlanfejlesztő társaságának elnöke) „belső adósságspirál”-ként említi, amely „a gazdasági fejlődés megtorpanását” eredményezte. Ahogy Demján Sándor idejében, úgy most is kiemelkedően fontos lenne a kkv szektorban a partnerkockázat kezelése, elkerülendő egy újabb belső adósságspirált. Ezen túlmenően a tudatosabb partnerválasztás és így egy kiszámíthatóbb vállalkozói környezet hosszú távon hozzájárulhat a bizalomépítéshez és a vállalkozási hajlandóság növeléséhez.
Hiszek benne, hogy a kutatási téma közhasznú, a jövő vállalkozói generációját segítő, edukációs jellege összhangban van Demján Sándor szellemiségével, méltó és maradandó eszköze lehet életműve ápolásának.
Milyen fázisban tart jelenleg a kutatás, melyek a fő célok és mérföldövek, amelyeket szeretnél teljesíteni és elérni a kutatás során?
A program keretében vállalt téma egy teljesen új kutatást jelent, így jelenleg a kezdeti fázisban tartok, éppen egy hatalmas adatbázis összeállítása és az adattisztítás folyik. Ezt követően kerül sor a fejlesztési- és a tesztminta különválasztására, majd pedig a modellezés lépései következnek. Különös hangsúlyt tervezek helyezni a modell teljesítményének időbeli stabilitására, a „válságállóság” vizsgálatára. Végül pedig sor kerül majd egy tanulmány, valamint egy oktatási anyag elkészítésére.
Milyen magas szintű publikáció várható a kutatás eredményeiből?
A tanulmányt egy nívós (MTA „A” vagy „B”, és/vagy WoS/Scopus minősített) Open Access folyóiratban tervezem közzétenni, hogy a hazai vállalkozók szélesebb köréhez ingyenesen eljuthasson, ugyanis a tudományos eredmények mellett a gyakorlati alkalmazását is kiemelt célnak tartom.
Hogyan hasznosíthatók a gyakorlatban a várható kutatási eredmények?
A tanulmány megírását követően szeretném oktatási anyaggá formálni az alkalmazott módszertant és a kapott eredményeket. Az oktatási anyag kiemelten foglalkozik majd a partnerek minősítésének fontosságával, ESG adatok felhasználhatóságával és a modell gyakorlati alkalmazhatóságával. Terveim szerint a szöveges leírás mellett egy Excel modell is elkészül, amelybe beírva input paramétereket (tetszőleges vállalat pénzügyi kimutatásának számértékeit) egy pontszámot (score-t) és egy szöveges értékelést ad az adott potenciális partner nemteljesítési kockázatára vonatkozóan.
A kutatásom több ponton kapcsolódik a Pénzügy Tanszék egyes tárgyaihoz is, ezért szeretném beépíteni eredményeimet a tananyagba. A partnerkockázat kezelésének fontosságát megértve a hallgatók a vállalati szférába kilépve tudják majd alkalmazni az elsajátított ismereteket, így növelve a kutatási projekt valódi impaktját.