Keresés:
Események
«2019. szeptember»
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30

Kutatás

A szakirodalomban egyre többet találkozhatunk a negyedik ipari forradalom kifejezéssel, amely a fizikai és digitális technológiákban végbemenő fejlődés, átalakulás, összefonódás nyomán kialakuló új gazdasági szerkezetet jellemez, s az ezáltal javuló vállalati (erőforrás) hatékonyságot, termelékenységet, végső soron versenyképességet. Kortársként mindig kérdéses egy-egy - mégoly jelentős - új korszak határainak felismerése, ám az nem tagadható, hogy jelenleg a mennyiségi és minőségi változások egy olyan korában vagyunk, amely az elmúlt néhány évtizedben nem volt jellemző. Ezek a változások nem csak a technológiákat érintik, és nem csak műszaki szempontból jelentenek újdonságot a gazdaság szereplőinek, de szerteágazó, és mélyreható gazdasági és társadalmi hatásokkal, változásokkal is járnak.

A KiKK fő feladatának tekinti a negyedik ipari forradalomhoz köthető gazdaság-társadalmi folyamatok, változások, hatások vizsgálatát, értékelését, e téren alkalmazott kutatások folytatását. Mikro-szinten az egyénre, a munkavállalókra gyakorolt hatások, új elvárások, igazodási kényszer, egyes vállalatok elemzése stb. áll majd a munka középpontjában. Mezo-szinten a munkaerő piaci folyamatok bizonyos aspektusai, a vállalati szerkezet átalakulása, az innováció vállalaton belüli és kívüli helyzete, a kommunikáció gazdasági aspektusai a tervezett fő témakörök. Makro-szinten a központ a hazai ökoszisztéma állapotának felmérésére, a geoökonómiai folyamatokra, a globális értékláncok átalakulására fog koncentrálni. A központ munkájában ötvözni kívánja a makro-mezo-mikro szintű elemzéseket, igyekszik feltárni az ezek közötti kölcsönhatásokat. Fontos hangsúlyt kap a folyamatok nemzetközi aspektusa, a magyar és a globális trendek közötti kapcsolatok. További cél, hogy az elemzések túllépjenek a (feldolgozó)ipari fókuszon, és feltárják a szolgáltatások, a szolgáltatóipar szerepét, jelentőségét, a szektor szereplői előtt álló kihívásokat, és az azokra adható válaszokat.

 

Jelenlegi projektjeink:

  • Ipar4.0 tudástár, értelmező kisokos

Szakértőkkel, és gyakorlati szakemberekkel közösen létre hozunk egy olyan fogalomtárat, amely segít eligazodni az érintettek számára a témához kapcsolódó, újabban sokat emlegetett fogalmak, koncepciók, hívószavak rengetegében. Szükség esetén gyakorlati példákkal egyértelműsítjük az egyes definíciók tartalmát.

 

  • Társadalmi és munkavállalói attitűdök a robotizáció terjedésével, hatásaival kapcsolatban

Noha a szakértők évtizedek óta komoly párbeszédeket folytatnak az automatizálás, a robotizáció, illetve az Ipar 4.0 témájában, és számos szakértői becslés foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hosszabb vagy rövidebb távon milyen gazdasági és társadalmi vetületei lesznek ezen trendeknek, a robotizáció elfogadottsága, a folyamattal kapcsolatos attitűdök és az egyén szintjén lévő általános tájékozottság eddig kevéssé vizsgált terület volt. A Budapesti Gazdasági Egyetem Kibergazdaság Kiválósági Központja (BGE KiKK) és a GfK Hungária Piackutató Intézete (GfK) többek közt emiatt kezdett hiánypótló kutatási programba, melynek első fázisaként egy reprezentatív ezer fős felmérést végzett a robotokkal kapcsolatos egyéni percepciókról, olyan kérdésekről, mint pl. mit nevezhetünk robotnak? Mely alkalmazási területeken és milyen gyorsan terjedhetnek el? Milyen kockázatai lehetnek a robotizációnak a munkavállaló szempontjából, és ezekre hogyan készülhet fel?

 

  • Vállalati felmérés a negyedik ipari forradalom kihívásaira való felkészültség témájában

A nemzetközi trendekkel összhangban már Magyarországon is több kormányzati intézkedés született a hazai ipar, vállalkozói réteg felkészülésének támogatására, hogy képesek legyenek sikerrel megfelelni az Ipar4.0 jelentette új kihívásoknak. Azonban ezeknek az intézkedéseknek a sikerességéhez szükséges lenne alaposan ismerni a vállalkozói képességek, készségek jelenlegi állapotát. Születtek már szórványosan kutatási eredmények a vállalkozások felkészültségéről, de átfogó, részletes elemzés még nem készült. A központ bizonyos ágazatokban, vagy adott tevékenységet végző vállalkozások körében részletesen megvizsgálja a vállalkozások felkészültségét, a negyedik ipari forradalom jelentette technológiai váltáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állását, a gazdasági, szervezési, vezetési képességek és ismeretek szintjét.

 

  • A mesterséges intelligencia korai változatai: társadalmi-kulturális és gazdasági dilemmák

A mesterséges intelligencia fejlesztésébe történő befektetések a szakértői becslések alapján dinamikusan nőni fognak az elkövetkező években, évtizedekben is, miközben a technológia korai változatai már jelenleg is számos formában, számos helyen alkalmazásban állnak. Egyre több vállalkozás szán meghatározó szerepet a mesterséges intelligenciának a jelenleg kialakuló adatvagyon hasznosítására fókuszáló gazdasági működés támogatásában, a digitális üzleti modellek kialakításakor. Miközben az üzleti célkitűzésekben a költségek racionalizálása, a hatékonyság, termelékenység szerepel kiemelt helyen, addig a társadalmi és kulturális hatások mellékhatásként jelennek meg, pedig ezek a keretek határozzák meg az adatvezérelt és tanuló gépekre épülő technológia adaptációját, vagy annak hiányát. A kutatás célja egyrészt feltárni azokat a trendeket és forgatókönyveket, amelyek a korai mesterséges intelligencia fejlesztéseket társadalmi-kulturális oldalról befolyásolják, másrészt pedig áttekinteni azokat az elméleti és empirikus tapasztalatokat, amelyek a technológia alkalmazásának gazdasági következményeit, eredményeit elemzik.


Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM