Keresés:
Események
«2020. július»
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

2020. áprilisi sajtómegjelenések

Digitális oktatás: így vették az akadályokat az egyetemek 

A kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet Magyarországon, a rendelet értelmében pedig az egyetemek bezártak, minden felsőoktatási intézménynek távoktatásra kellett váltani a félév hátralévő részére. A 24.hu cikke a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem által alkalmazott gyakorlatok alapján mutatja be, hogyan működik mindez a gyakorlatban.  
A BGE részéről Dr. Dietz Ferenc, kancellár és Dr. Jancsik András, oktatási rektorhelyettes nyilatkozott a BGE által használt digitális megoldásokról, a digitális távoktatás bevezetéséről, az alkalmazott eszközök és módszerek hatékonyságáról, eredményeiről. 
https://24.hu/tech/2020/04/21/microsoft-teams-hasznalat-velemeny-digitalis-oktatas-igy-vettek-az-akadalyt-az-egyetemek-corvinus-bge/ 
24.hu (2020. április 21.) 

 

Online oktatás a vendéglátásban 

A vírus által kialakult helyzetben az állami rendelkezések legelső lépcsőben az oktatást érintették. Nem véletlen, hiszen a védekezés elsődlegesen a társadalmi érintkezések minimumra csökkentésével érhető el, ennek következtében az országos közoktatás minden szintjén eddig nem tapasztalható változás történt. A hangsúly áthelyeződött az online oktatási rendszerre, mely egy teljesen új, eddig nem tapasztalt helyzetet idéz elő, így olyan időszakot élünk meg, ahol a tanároknak, valamint a diákoknak is egy teljesen új rendhez kell alkalmazkodni.  
Hogy mivel jár mindez a vendéglátás és a turisztikai oktatás területén, kiderül a Chef&Pincér online cikkéből, melyben a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja, Dr. Lugasi Andrea és Tóth Gábor, mesteroktató válaszol a feltett kérdésekre. 
http://chefpincer.hu/vendeglatohely/vendeglatohely-szakma/2008-online-oktatas-a-vendeglatasban 
Chefpincer.hu (2020. április 16.) 

 

Új karral bővülhet a Pannon Egyetem 

Törvénymódosító indítványt nyújtott be Vigh László zalaegerszegi és Ovádi Péter veszprémi országgyűlési képviselő annak érdekében, hogy a jelenleg a BGE-hez tartozó zalaegerszegi Gazdálkodási Kar a felsőoktatási átalakítás keretében a Pannon Egyetem szervezetébe olvadjon be. Ovádi Péter, Veszprém országgyűlési képviselője hétfői közleményében kiemelte: Veszprém és térségének alapvető érdeke, valamint a város fejlődésének egyik legfontosabb záloga a Pannon Egyetem folyamatos fejlődése, erősödése. A Pannon Egyetem a régió meghatározó felsőoktatási intézménye, amelynek ereje a magas szakmai tevékenysége mellett az összefogásban rejlik, Veszprémmel, a környező településekkel, cégekkel és intézményekkel. Hozzátette: az egyetem vezetésével egyeztetve, az intézmény jövőjét, fenntarthatóságát és egységét figyelembe véve arra a megállapításra jutottak, hogy regionális szerepét nagyban erősítené, amennyiben a Zalaegerszegen, a Budapesti Gazdasági Egyetem szervezetéhez tartozó Gazdálkodási Kar a jelenleg zajló felsőoktatási átalakítás keretében a Pannon Egyetem szervezetébe olvadna be. 
https://kanizsaujsag.hu/hir/202004/uj-karral-bovulhet-a-pannon-egyetem 
Kanizsaujsag.hu (2020. április 15.) 

További megjelenés: 
Trendfm.hu 
Veszprémi 7 Nap: 2020. április 9., 1., 5. oldal 
Zalaegerszegi 7 Nap: 2020. április 9., 22. oldal 
Zalamedia.hu 

 

Erősödő egyetemi kar 

Törvénymódosító indítványt nyújtott be Vigh László zalaegerszegi és Ovádi Péter veszprémi országgyűlési képviselő annak érdekében, hogy a jelenleg a BGE-hez tartozó zalaegerszegi Gazdálkodási Kar a felsőoktatási átalakítás keretében a Pannon Egyetem szervezetébe olvadjon be. Vigh László képviselő a Zalai Hírlapnak jelezte: a Pannon Egyetem vezetőségével közösen arra a megállapításra jutottak, hogy mind Zalaegerszeg város lehetőségeit, mind az intézmény regionális szerepét nagyban erősítené, ha a kar a Pannon Egyetemhez tartozna. „Az integráció következtében egy szakmailag erős, gazdasági és műszaki területen is számottevő egyetemi kar járulhatna hozzá Zalaegerszeg fejlődéséhez, amely az oktatási és kutatási spektrum bővítésével jelentősen támogatná a város és a régió gazdaságát és iparát” – fogalmazott a képviselő. A Pannon Egyetemtől dr. Gelencsér András rektor és Csillag Zsolt kancellár is közleményt adott ki, amelyben kifejtették: a Pannon Egyetem vezetősége messzemenően egyetért a képviselői kezdeményezéssel. Zalaegerszegen minőségi és versenyképes felsőoktatási centrumot hoznának létre, szoros együttműködésben a város önkormányzatával és a térség gazdálkodó szervezeteivel, intézményeivel. 
Zalai Hírlap, 1. oldal (2020. április 8.)  

További megjelenések: 
Computerworld.hu 
Napló: 2020. április 7., 3. oldal 
Veol.hu 
Vehir.hu
Zalamedia.hu  
Zaol.hu 

 

Féltik a BGE zalai karát 

A Budapesti Gazdasági Egyetem GKZ-nek a Pannon Egyetembe való beolvasztásával kapcsolatos törvénymódosítási tervről tartott tegnap közös sajtótájékoztatót Keresztes Csaba, a DK helyi frakcióvezetője, Benke Richárd, a Jobbik regionális igazgatója és Góra Balázs, az MSZP zalaegerszegi elnöke. A politikusok emlékeztettek: Vigh László, a Fidesz helyi országgyűlési képviselője veszprémi képviselőtársával törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, aminek értelmében a BGE zalaegerszegi kara a Pannon Egyetembe olvadna be. Közölték: önkormányzati képviselőként is fontosnak tartják, hogy a közoktatás és a felsőoktatás ne legyen politikusok játszótere, és hogy a zalai kar az eddigi magas színvonalon működhessen tovább. Elmondták: tudomásuk szerint a törvénymódosítási indítványról előzetesen nem tájékoztatták a kar vezetőit és a diákokat sem. Azt sem tudni, működhet-e majd önálló karként az egerszegi intézmény. A májusra tervezett érettségi vizsgákról elmondták: átgondolatlannak, felelőtlennek tartják az intézkedést. Helyette az évközi eredmények alapján kellene megajánlani a jegyeket a diákoknak. 
Zalai Hírlap, 4. oldal (2020. április 21.) 

További megjelenések: 
Zaol.hu 
Zalaegerszegi Televízió-Híradó: 2020.04.20. 

 

A BGE hétköznapi tornával buzdítja testmozgásra a négy fal között rekedt diákjait 

A Budapesti Gazdasági Egyetem minden tőle telhetőt megtesz, hogy a járványügyi helyzetben is testgyakorlásra hangolja diákjait. Az Egyetem Testnevelési és Sportközpontjánakvideója futótűzként terjed az interneten. Ebben ahhoz kapunk segítséget, hogyan szakítsuk meg a folyamatos ülőtevékenységet tízperces torna segítségével. A rövid videó annak kapcsán készült, hogy a járvány miatti bezártságban hajlamosak vagyunk megfeledkezni nemcsak a testmozgásról, hanem arról is, hogy tanulás vagy otthoni munkavégzés közben hosszú órákig beletemetkezünk a tennivalónkba, ami kínkeserves nyak- vagy hátfájást eredményezhet. Márpedig mindez megelőzhető, ha kétóránként elvégezzük a kisfilmben bemutatott mozdulatsorokat. A videó azért is remek, mert régi tesiórás emlékeket idéz fel bennünk – modern környezetben. Megmutatjuk, mi szerepel benne, és látni fogjátok, hogy bárki könnyen végigcsinálhatja ezeket az egyszerű, helyet nem igénylő gyakorlatokat. 
Az egyetem zárt Facebook-csoportot is létrehozott a BGE-s diákoknak, akik mentális és fizikai egészséggel kapcsolatos tartalmakat nézhetnek, illetve tölthetnek le. Az intézmény zárt Facebook-csoportjában heti rendszerességgel tesznek közzé a Testnevelési és Sportközponttal kapcsolatos posztokat. A BGE-n oktató testnevelőtanárok minden héten emailben tájékoztatják a hallgatókat az aktuális járványügyi helyzetről, és tippeket adnak az otthoni testedzéssel kapcsolatban.  
https://mozduljra.hu/cikk/a_bge_hetkoznapi_tornaval_buzditja_testmozgasra_a_negy_fal_kozott_rekedt_diakjait_/?fbclid=IwAR31Dk-2GBTYv2k1um-rcRurwWMj3zBDQD7V-_loDSob_MV4FgjH0NtlZ_0 
Mozduljra.hu (2020. április 7.) 

 

Kilencvenezren célozták meg a felsőoktatást 

A tavalyinál húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Az adatok szerint még mindig magasan vezeti a népszerűségi listát az ELTE, és továbbra is letaszíthatatlan a trónról a gazdálkodási és menedzsment szak, miközben hittudományi és művészetközvetítési pályára már alig-alig készülnek a fiatalok. Úgy néz ki azonban, hogy a felvételizőknek mégsem kell lemondaniuk a nyelvvizsgák nyújtotta pluszpontokról, az Oktatási Hivatal ugyanis arra kéri a központokat, hogy aki tudja, szervezze meg online formában a vizsgákat.  
Felvi. hu adatai szerint a legkedveltebb intézmény még mindig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), melynek képzéseire 24 ezer jelentkező több mint 43 ezer kérelmet adott be. A második helyen a Debreceni Egyetem áll, ahová 13 500-an szeretnének bekerülni, a dobogó harmadik fokára pedig a Szegedi Tudományegyetem került 12 ezernél is több jelentkezővel. Tízezer feletti felvételizőt vonzott még a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, és kicsivel elmaradva követi őket a Műegyetem. A Semmelweisre ötezren, a Corvinusra hétezren adták be jelentkezésüket.  
Magyar Nemzet 1., 3., 6. oldal (2020. április 15.) 

További megjelenés: 
Magyarnemzet.hu 

 

Itt a lista: ezekre az egyetemi karokra jelentkezett az idén a legtöbb diák 

A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karát összesen 6025-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 5471-en állami ösztöndíjas helyet szereznének. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát áll 5168 jelentkezővel, a harmadik a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara 4996 felvételizővel. A negyedik a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (4976 jelentkező), az ötödik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (4931), hatodik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete (4431) hetedik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar áll 4418 jelentkezővel. 
A tízes listára felkerült a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara is. 
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200411_legnepszerubb_karok_a_felvetelin 
Eduline.hu (2020. április 11.) 


Húszezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre 

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most. Legutóbb hét éve történt hasonló, de az akkori visszaesés sem volt olyan mértékű, mint a jelenlegi: 2013-ban mintegy 15 ezerrel jelentkeztek kevesebben (95 ezren), mint 2012-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-zal, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-zal, a Szegedi tudományegyetemre 1800-zal, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Ez 10–20 százalék közötti visszaesést jelent. A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. A kisebb egyetemeken rosszabb az arány.  
Népszava 1., 5. oldal (2020. április 14.) 

További megjelenések: 
Ezalenyeg.hu 
Hirado.hu 
HRportal.hu 
HVG.hu 
Index.hu  
Mfor.hu 
Nepszava.hu 
Nyugat.hu 
Penzcentrum.hu 
Privatbankar.hu 
Propeller.hu 
RTL Klub-Híradó: 2020.04.14. 
Szakszervezetek.hu 
Szeged.hu 
168ora.hu 

 

Fenntarthatóság-Most 

A hazai szállodások még sokkos állapotban vannak az elmúlt hetek történései miatt. A kényszerű hotelbezárások következményeként a vállalkozások jelentős része is lélegeztetőgépre kényszerült. 
Karakasné dr. Morvay Klára, a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének oktatója cikkében azt vizsgálta, hogy ilyen helyzetben egyáltalán lehet-e és ha igen, hogyan lehet a környezetvédelemre gondolni. 
Turizmus.com, 34-35. oldal (2020. április-május)  


Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? 

KlubRádió Megbeszéljük című műsorában Bihari Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem főmunkatársa beszélt a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól. 
A beszélgetés az alábbi linken 35:52-től meghallgatható. 
KlubRádió-Megbeszéljük (2020. április 27.) 

 

Szakértők: az eurózóna most nem lenne érdemi segítség 

A mostani válságban az önálló monetáris politikának nagyobb előnye lehet, mint az euróövezeti tagságnak, de Magyarország jelenleg tudja kihasználni ezt – mondta az InfoRádiónak Bihari Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa, a Monetáris Tanács korábbi tagja. Bár több országot is államcsőd fenyegethet a koronavírus járvány nyomán, Magyarországon nem kell ettől tartani - mondta el Bihari Péter arra a kérdésre, hogy Argentína mellett Görögország és Olaszország neve is fel-felmerül e lehetőség kapcsán. 
További részletek és hanganyag az alábbi linken elérhetőek. 
Infostart.hu (2020. április 21.) 

 

Gazdaság: nagyobb a baj, mint 2008-ban – itt a Mandiner új podcastje! 

Kilenc százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak az EU-ban 2020-ban, a második negyedévben nagyobb lesz az esés, mint a 2008-as válságban volt. Az európai gazdaság megmentésével az Európai Unió jövője a tét. A koronavírus-járvány visszaszorítására hozott tagállami karantén-intézkedések életmentőek, de egyúttal gyakorlatilag hibernálták a gazdaságot. A leálló szektorok miatt az eleve szerkezeti problémákkal, súlyos államadóssággal küszködő dél-európai államok újabb pénzügyi válságba süllyedhetnek. Németország azonban egyelőre nem akar saját eladósítása árán újabb uniós mentőcsomagot finanszírozni. De akkor hogyan lábal ki a válságból Európa? Melyik elv: az igazságosság vagy a szolidaritás győz a válságkezelésben? Az érdekkülönbségek miatt fennáll-e az EU szétforgácsolódásának veszélye? 
A Mandiner Domonkos Endrével, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának tudományos főmunkatársával készített beszélgetést, amely a fenti linken elérhető. 
https://mandiner.hu/cikk/20200417_gazdasag_nagyobb_a_baj_mint_2008_ban_itt_a_mandiner_uj_podcastje 
Mandiner.hu (2020. április 17.) 

 

Koronavírusra helikopterpénzt: okoz-e adósságnövekedést a bankóprés? 

A kibontakozó gazdasági válság csillapításának egy olyan eszközét vázoltam fel a közelmúltban, amely egyidejűleg enyhít a jövedelemvesztésből fakadó szociális krízisen és tompítja az aggregát kereslet zuhanását. Pénzbeli állami juttatást javasoltam, ami közvetlenül a munkavállalókhoz jut, az összes foglalkoztatottra és munkanélkülire kiterjed, és olyan finanszírozási technikán alapul, amely nem jár a tényleges adósság megnövekedésével – írja Bihari Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, a monetáris tanács egykori tagja Az első két alapelvet tekintve nagyon hasonló Berlinger Edina kiváló írásának megközelítése. Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs a Corvinus Egyetem MNB tanszékének (és egyben a Magyar Nemzeti Banknak) munkatársai viszont vitatják az adósságmentességre vonatkozó érvelésemet, és ha jól értem, emiatt a javaslat egészét sem támogatnák. 
Bihari Péter írása az alábbi linken. 
Portfolio.hu (2020. április 14.) 

 

Számos érv szól a jövedelempótlás mellett 

Szakértők szerint a munka nélkül maradt magyarok juttatásokat kaphatnak a válság lecsengéséig. A munkanélkülisegély-rendszer átalakítására és ideiglenes munkahelyvédelmi jövedelemre lenne szükség a válság idejére – mondta a Világgazdaságnak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke. Az utóbbi intézkedés azokon segíthetne, akiket nem bocsátottak el, de fizetés nélkül maradtak. Az egykori tőzsdevezér felhívta a figyelmet, hogy a válság nyomán százezrek veszíthetik el a munkájukat, ráadásul az Európai Központi Bank felmérése szerint a magyar háztartások 60 százalékának legfeljebb 300 ezer forint megtakarítása van, ami csak két hónapra lehet elegendő. A munkájukat elvesztőknek havi 100 ezer forintos, plusz eltartottanként 50 ezer forintos juttatást kellene adni – véli Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Ha 300 ezer fő és 300 ezer eltartott kapna így ideiglenes ellátást, akkor ez három hónap alatt 145 milliárd forintba, a GDP 0,3 százalékába kerülne. A volt jegybankelnök számításai szerint, mivel a támogatás keresletet – így állami bevételt – teremt, elhúzódó válság esetén is a GDP 1 százaléka alatt maradhat a kormányzati ráfordítás mértéke. Bihari Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, a monetáris tanács egykori tagja ennél tovább megy, szerinte ugyanis helikopterpénzre lenne szükség, vagyis minden foglalkoztatottnak és munkanélkülinek egységesen kellene támogatást nyújtani, így nem lenne olyan társadalmi csoport, amely kimarad a segítségnyújtásból. A differenciálás mellett szólna, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek nagyobb támogatásban kellene részesülniük. Bihari Péter szerint a helikopterpénz havonta 500 milliárd forintba kerülne. 
Világgazdaság, 2. oldal (2020. április 6.)

 

Magyar szakértő tanácsai: így fertőtlenítse mobiltelefonját koronavírus idején 

Magyarné Dr. Horváth Kinga élelmiszermérnök, a BGE KVIK docense Facebook-oldalán részletes útmutatót tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt mi a hatékony és a készüléket kímélő módja a mobiltelefonok fertőtlenítésének. A részletes leírás az alábbi Facebook-posztban olvasható, melyben vegyszeres, illetve vegyszermentes opciót is találni, illetve olyan tippeket, amivel például a készülékek ujjlenyomatolvasója sem sérül. De mindenek előtt talán azt a legfontosabb megjegyezni, hogy bár a gyártóknak még nincs egységes álláspontjuk a témában, telefonjainkat naponta legalább egyszer tisztítsuk meg/fertőtlenítsük, de ez sem mentesít minket a rendszeres, alapos szappanos kézmosás alól. 
http://www.borsonline.hu/aktualis/magyar-szakerto-tanacsai-igy-fertotlenitse-mobiltelefonjat-koronavirus-idejen/197422 
Borsonline.hu (2020. április 15.) 

 

Gundel-emléktábla-koszorúzás 

Koszorúzási ünnepséget tartott Gundel János születésnapjára emlékezve márciusban az Ipartestület, a Gundel család, a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola a 2016 júniusában felavatott Gundel János-emléktáblánál az V. kerületi Akadémia utca 1. szám alatt. A szűk körű, csendes megemlékezésen beszédet mondott Kovács László, az MVI elnöke, aki kiemelte, hogy az Ipartestület a hagyományok ápolását mindig is fontos feladatának tartotta, különös tekintettel Gundel Jánosra, aki a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának – az MVI elődjének – 35 éven keresztül volt az elnöke, majd később örökös díszelnöke volt. A 2017 decemberében elhunyt Jakabffy Lászlóról is megemlékeztek a jelenlévők, akinek oroszlánrésze volt az emléktábla felállításában. A koszorúzási ünnepségen a Gundel család részéről dr. Gundel János, a BGE professzora rövid visszatekintésben méltatta a világhírű Gundel vendéglősdinasztia megalapítóját, megköszönte az MVI elnökségének, hogy évente megszervezik ezt a kis visszaemlékezést, majd sor került az emléktábla megkoszorúzására. 
Trade Magazin, 93. oldal (2020. április 30.) 

 

Pluszpontokat veszthetnek a felvételizők 

Az idei felvételi eljárásban július 9-ig kell elküldeniük a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozóknak nyelvvizsgájuk adatait. Ha ezt nem teszik meg pluszpontoktól eshetnek el. A járványhelyzet miatt az általános felvételin a részvizsga eredményéből kiállított nyelvvizsga-bizonyítványért ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért. Ez a külföldi nyelvvizsgák honosítására is vonatkozik: a már meglévő részeredményt, illetve a külföldi vizsgát kell elfogadni komplex nyelvvizsgának. Emellett lehetővé teszik, hogy az arra alkalmas nyelvvizsga-központok online is tarthassanak vizsgákat – első körben angol és német nyelvből érhető majd el ez a lehetőség. Így, aki még az idei tanévben online tudja teljesíteni akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsgát, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban megkapja az érte járó többletpontokat.  
A BGE Nyelvvizsgaközpont a rendkívüli helyzetre tekintettel a májusi nyelvvizsgákat augusztusi időpontra helyezte át mind a vizsgaközpontban, mind pedig a vizsgahelyeken. Az eddigi jelentkezések érvényesek, akik már jelentkeztek, azoknak további teendőjük nincs, az eddig leadott jelentkezések automatikusan az új időpontra is érvényesek, és továbbra is lehet jelentkezni. 
Napló 1., 4. oldal (2020. április 22.) 

 

Mi lesz a nyelvvizsgákkal? Plusz pontoktól eshetnek el a felvételizők 

Az idei felvételi eljárásban július 9-ig kell elküldeniük a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozóknak nyelvvizsgájuk adatait. Ha ezt nem teszik meg – jelenlegi állás szerint – pluszpontoktól eshetnek el. A tavaszi (áprilisi, májusi) vizsgalehetőség azért is kiemelten fontos, mert a bizonyítvány kézhez vételének is van átfutási ideje. Jellemzően körülbelül két hónap. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi vizsgaidőszak az utolsó, aminek az eredménye és a kiállított vizsgabizonyítvány időben megérkezik ahhoz, hogy plusz pontot jelentsen a felvételinél. Mivel az áprilisi vizsgaidőszakot elhalasztották, egészen bizonyos, hogy amennyiben eredeti időpontban marad az érettségi és a felvételi, abban a valószínűtlen esetben ezek a nyelvvizsgák már nem fognak plusz pontot jelenteni. A jelenlegi információk szerint ezidáig a nyelviskolák még nem kaptak ezügyben hivatalos állásfoglalást.  
A BGE Nyelvvizsgaközpont például a kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel a májusi nyelvvizsgákat augusztusi időpontra helyezte át, mind a vizsgaközpontban, mind pedig a vizsgahelyeken. Az eddigi jelentkezések érvényesek, a már jelentkezetteknek további teendőjük nincs, az eddig leadott jelentkezések automatikusan az új időpontra is érvényesek, és továbbra is lehet jelentkezni. 
https://www.veol.hu/kozelet/helyi-kozelet/mi-lesz-a-nyelvvizsgakkal-pluszpontoktol-eshetnek-el-a-felvetelizok-3694473/ 
Veol.hu (2020. április 2.) 


Vegyes érzések az érettségi előtt 

Már csak egy hét és megkezdődik az érettségi időszaka, idén rendhagyó keretek között, kizárólag írásban kell bizonyítaniuk a diákoknak. Az elmúlt másfél hónap sok megpróbáltatást hozott magával az oktatás területén is. A végzős középiskolások nincsenek könnyű helyzetben, hiszen alig két hónappal az érettségi előtt megszakadt a napi kapcsolatuk a tanáraikkal, a diáktársaikkal. Az online térben persze folytatódott az oktatás, ám a helyzet így is számos kihívás elé állította a diákságot. A Székesfehérváron tanuló végzős diákok mesélték el, hogyan készülnek az érettségire, izgulnak-e már, illetve azt is elmondták, milyen terveik vannak a továbbtanulást illetően. 

Az I. István Szakgimnázium diákja a turizmus szakmai érettségit várja a legjobban, ellenben a történelem és a matematika feladatsoroktól jobban fél. Bettina személy szerint nem érzi megfelelőnek az online tanulást, mint mondta, a bizonytalanság és a sok stressz rengeteg időt elvett a tanulásból. „A kialakult helyzetre való tekintettel, ez most elég nehéz nekünk, hiszen nem tudunk odamenni segítséget kérni a tanárainkról, viszont ők így is mindent megtesznek, hogy felkészülten menjünk az érettségire” – fogalmazott a végzős diáklány, aki kérdésünkre elmondta, a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán szeretné folytatni tanulmányait. 
Fejér Megyei Hírlap, 1., 12. oldal (2020. április 27.) 

További megjelenés: 
Feol.hu 

 

Írásbeli érettségi lesz, betartva a másfél méteres távolságot 

Május 4-től írásbeli érettségi vizsgát tehetnek a diákok, de aki szeretné, akár őszre is halaszthatja. Érdemes átgondolni a döntést, hisz az utóbbi esetben érthetően csak a jövő évi felvételi eljárásba lehet bekapcsolódni. A Lokál összefoglaló írásában a 19 éves 12. osztályos Kinga elmondta: már annak is örül, hogy idén leérettségizhet, és így felvételizhet a Budapesti Gazdasági Egyetemre. 
https://www.lokal.hu/2020-04-irasbeli-erettsegi-lesz-betartva-a-masfel-meteres-tavolsagot/ 
Lokal.hu (2020. április 15.) 

 

Így változik az érettségi a járvány miatt 

Nem kell tovább izgulniuk a végzős diákoknak: különleges óvintézkedések mellett, de ez évben is megtartják az érettségi vizsgákat az egész országban. Május 4-től írásbeli érettségi vizsgát tehetnek, de aki szeretné, akár őszre is halaszthatja. Érdemes átgondolni a döntést, hisz az utóbbi esetben érthetően csak a jövő évi felvételi eljárásba lehet bekapcsolódni. A Lokál összefoglaló írásában a 19 éves 12. osztályos Kinga elmondta: már annak is örül, hogy idén leérettségizhet, és így felvételizhet a Budapesti Gazdasági Egyetemre. 
Lokál extra-Regionális, 2. oldal (2020. április 23.) 

További megjelenés: 
Lokal.hu 

 

Egy ábrán megmutatjuk, miért aggasztó a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus növekedése 

A tavalyihoz képest drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma az idén: 91,4 ezren felvételiznek, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Ráadásul nem csak a 2019-es adatokhoz képest tekinthető markánsnak a zuhanás: 2001 óta soha nem volt ennyire kevés a jelentkező. A felsőoktatási intézmények közül az ELTE a legkevésbé érintett, oda néhány százzal jelentkeztek csak kevesebben, a BME és a Budapesti Gazdasági Egyetem mindeközben ezres nagyságrendű csökkenéssel számolhat, és a Budapesti Corvinus Egyetemre is több mint kétezerrel kevesebben adták be jelentkezésüket. A felvi.hu-n már elérhetőek az idei statisztikák, így összehasonlítható, mely területeket milyen mértékben érinti a jelentkezőszám-csökkenés. Az látszik, hogy a vidéki egyetemek meglehetősen rosszul jártak. Az okok számtalan helyen keresendők, hiszen a most érettségi előtt állók felkészülését több dolog árnyékolta be. Egyrészt sokáig úgy kellett kalkulálniuk a középiskolásoknak, hogy nyelvvizsga nélkül nem juthatnak be a felsőoktatás alap- és osztatlan képzéseire, másrészt az idei felvételi eljárásban már kötelezően előírt emelt szintű érettségi megszerzése is valószínűleg sokak elé átugorhatatlan akadályt állított. Emellett Nahalka István oktatáskutató a lehetséges magyarázatok között említette a külföldi egyetemekre jelentkezők arányának növekedését, illetve azon diákok számának csökkenését, akik nem közvetlenül az érettségi után tanulnak tovább. 
https://24.hu/belfold/2020/04/15/felsooktatas-felveteli-2020-felsooktatasi-intezmenyek/ 
24.hu (2020. április 14.) 

További megjelenés: 
Szakszervezetek.hu 


A fejvesztés terhe 

Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. A Magyar Narancs csatolt cikkében a „Mi állhat a csökkenés hátterében?” kérdésre keresi a választ. Az ELTE és a Pázmány a tavalyihoz képest valamelyest még növelni is tudta első helyes jelentkezői számát, a BME-n és a Semmelweis Egyetemen 7, a BGE-n és a Károlin 13 százalék körüli volt a visszaesés. Vidéken drasztikusabb csökkenést látni. „A most először minden felvételizőnek kötelező, emelt szintű érettségi biztosan sokakat elriasztott; emellett hiába törölte el a kormány ősszel a nyelvvizsga-követelményt, annak is lehetett hatása a jelentkezésekre.” E két tényezővel magyarázza Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, hogy egy év alatt több mint 20 ezerrel, 112 033-ról 91 460 főre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Polónyi István oktatáskutató is a felvételi követelmények még 2014-ben elrendelt, de csak az idén életbe lépő szigorításában látja a csökkenés fő okát. Ezt támasztja alá, hogy a visszaesés azoknál a szakoknál, illetve egyetemeknél a legmarkánsabb, amelyek hallgatói a korábbi évek statisztikái alapján a legkisebb arányban rendelkeztek emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával.  
Magyar Narancs, 14-16. oldal (2020. április 30.) 

 

Látványos statisztikák: negatív rekord a felsőoktatási felvételin 

Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. Az Eduline.hu által készített ábrán jól látszanak a különbségek. 2001 óta nem voltak olyan kevesen a jelentkezők, mint most. Legutóbb hét éve történt hasonló, de az akkori visszaesés sem volt olyan mértékű, mint a mostani: 2013-ban mintegy 15 ezerrel jelentkeztek kevesebben (95 ezren), mint 2012-ben. Több mint húszezer diák szeretne bekerülni az ELTE valamelyik képzésére. Az idei felvételin a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karát összesen 6025-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében. Erre a karra jelentkeztetek a legtöbben. 
Eduline.hu (2020. április 14.) 

 

Zártkörű szállodaavató üzemszünettel 

A második életét kezdő Avar Hotel önmagában is különleges, a felújítás utáni, zárt körű avatója mindenképpen bevonul a magyar szállodatörténelembe. Az 1976-ban megnyitott és a helyi ÁFÉSZ és a Cooptourist tulajdonában álló szálloda igazi különlegességnek számított, hiszen már akkor kínált „konditermet”, szaunát, éjszakai bárt, s mind a 94 szobájához fürdőszobát. Jártak is oda szép számmal a 70-es, 80-as évek celebjei. Most, 2020-ban már azzal történelmet írtak, hogy április 3-án, napra pontosan 44 évvel az első megnyitása után tartottak egy zárt körű házavatót, majd gyorsan visszaálltak a soft openinget is megszakító üzemszünetre. 
A rendhagyó szállodaavatót – amelyen a tulajdonos és a szállodaigazgató „csak” Gyöngyös város országgyűlési képviselőjét és polgármesterét köszönthette – képriportnyi képpel mutatja be a Turizmus.com. A szálloda 33 éves igazgatója, Nehéz Tamás először a Kodolányin, szállodamanagement szakon szerzett főiskolai végzettséget, később a BGE-n turizmus management egyetemi diplomát. 
https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/zart-koru-szallodaavato-uzemszunettel-1169503 
Turizmus.com (2020. április 4.) 


Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM