Keresés:
Események
«2017. február»
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728

Duális kisokos

A duális képzés kapcsán fontos és hasznos fogalmak:

duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

duális partnerszervezet: minden olyan vállalkozás, gazdálkodó, vagy non-profit szervezet, állami vagy önkormányzati közigazgatási szerv, amely a felsőoktatási intézménnyel a duális képzés megvalósítására együttműködési megállapodást köt.

hallgatói munkavégzés: a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.

gyakorlatigényes szak: a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak.

Duális Képzési Tanács: a duális képzéstípus koordinálását ellátó szervezet, amely a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális Képzési Tanács alakítja ki a képzésben részt vevő partnerszervezetek minősítési követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet.

önértékelési kérdőív: A duális képzést folytatni kívánó partnerszervezetek nyilatkozata, melyben igazolják, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkeznek. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács bírálja el. A duális képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.

hallgatói portfólió: duális képzésben részt vevő hallgatók partnerszervezeti munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató partnerszervezeti teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit.

duális képzés minőségbiztosítása: a duális képzéshez kapcsolódó célok megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók.

intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti tanulmányokkal eltöltött idő.

partnerszervezeti szakasz: A Duális Képzésben a partnerszervezeteknél, illetve szervezeteknél a gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő.

mentor: a partnerszervezeti gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató  szakember, szakmai oktató.

vezető tanár: a partnerszervezeti mentorral a Duális Képzés minőségéért szorosan együttműködő intézményi oktató.

szorgalmi időszak: az oktatási időszak azon része, amikor elsősorban az ismeretek elsajátítása zajlik (előadások, szemináriumok).

vizsgaidőszak: az oktatási időszak vizsgák letételére meghatározott része; tartamát és idejét – a jogszabályok keretei között – az intézmény határozza meg.

pótfelvételi eljárás: egy rendkívüli felsőoktatási felvételi eljárás, amely az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján általában augusztus elején kerül meghirdetésre. Csak egy intézménybe és egy képzésre lehet jelentkezni. Az eljárás keretében csak azok jelentkezhetnek, akik az adott évi általános eljárás során nem jelentkeztek vagy jelentkeztek, de nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A pótfelvételi eljárásban – főszabályként – az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók. A pótfelvételi eljárás – nagyrészt – elektronikus eljárás.

felsőoktatási intézmény: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

besorolási döntés: az Oktatási Hivatal felsőoktatási felvételi eljárást lezáró döntése. Ebben döntés születik arról, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.

alapképzési szak: Az első képzési ciklus az alapképzés mely (szaktól függően) 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

szakképzési hozzájárulás: adójellegű fizetési kötelezettség, amellyel a munkáltatók az állami gyakorlati képzés és a szakképesítés kiadásaihoz járulnak hozzá.

 

Bármely fogalom tisztázása, vagy felmerülő kérdés esetén forduljon bizalommal a Munakerő-piaci Kapcsolatok Irodához!

Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM