A magyar feltalálók napját 2009 óta minden évben június 13-án ünneplik Magyarországon, legelőször 2009. június 13-án tartották az eseményt a Magyar Feltalálók Egyesületének kezdeményezésére. Az ok, amiért ezt a napot választották, hogy Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós, találmányát a C-vitamin (L-aszkorbinsav) tartalmú készítmények előállításának eljárását ezen a napon jegyeztette be. Ezzel pedig világhírnevet szerzett Magyarországnak. Tiszteletére díjat is elneveztek róla, ami a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj nevet kapta. A híres magyar orvos, Szent-Györgyi Albert 130 évvel ezelőtt született.
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Budapesten, a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, később a budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1917-ben. Többször is járt külföldön, ahol tanulmányokat folytatott a biológia, az élettan, a bakteriológia, a gyógyszertan, majd később a fizikai kémia területén is. Járt többek között Pozsonyban, Berlinben, Groningenben. Később a Szegedi Tudományegyetem orvosi, vegyészeti professzora volt 1931-től 1945-ig. Ezután, amíg el nem hagyta az országot, 1945-től 1947-ig a Budapesti Tudományegyetem orvoskarának biokémia-professzora volt. Külföldön is sokat tevékenykedett, 1947-től 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézetének, tengerbiológiai laboratóriumának volt igazgatója. A Darthmouth-i Egyetemen pedig professzor volt 1962-1971 között. Egészen különleges tanárnak tartották, előadásainak egy életre szóló hatása volt diákjaira, szellemi teljesítménye szinte rajongást váltott ki hallgatóságából. Woods Hall-ban halt meg 1986. október 22-én.
Ő az első – és a mai napig egyetlen – magyar tudós, aki Magyarországon végzett kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat 1937-ben.
Néhány fontos műve:
Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937)
Bioelectronics (New York, 1968)
Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983)
C-vitamin
Sokféle élelmiszerben megtalálhatjuk a C-vitamint, mennyisége azonban csökkenhet a főzés során, továbbá ha túl hosszan tároljuk. Több C-vitamint tartalmaznak a friss, nyers gyümölcsök és zöldségek, mint a hőkezeltek. Több tanulmány is készült már a C-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők hatásairól, néhány eredmény pedig arra utal, hogy csökkentik a megfázásos betegség időtartamát, magától a betegségtől viszont nem véd meg e vízben jól oldódó vitamin. A túl nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása akár hasmenést is okozhat. Legismertebb hatása az immunrendszerünk egészségével kapcsolatos. Antioxidáns hatású és továbbá a fehérvérsejtek termelődésében is szerepet játszik.
A narancs vagy a citrom jut sokaknak elsőre eszébe, ha a C-vitaminról van szó, de valójában számos más gyümölcsben és zöldségben is megtalálható. Például egy közepes kiviben szinte ugyanannyi C-vitamin található, mint egy közepes narancsban. Jelentős mennyiségű C-vitamin található még meg a savanyú káposztában, a piros kaliforniai paprikában, brokkoliban, eperben, grapefruitban, sárgadinnyében, spenótban, csipkebogyóban.
Érdekesség, hogy az 1700-as években James Lindt, brit hajóorvos citrusfélékkel kezelte a hosszú hajóutakon a tengerészek körében gyakori, az íny sorvadása miatt a fogak elvesztésével járó skorbutot1, de azt, hogy ez a hatás a C-vitaminnak volt köszönhető, csak 1932-ben bizonyították be.
1C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség. Az egyoldalú étkezés (nyers gyümölcsök és zöldségek hiánya) miatt főleg a tengerészek körében fordult elő.
http://szentgyorgyialbertorvosidij.hu/junius-13-a-magyar-feltalalok-napja/
https://mek.oszk.hu/02000/02060/html/szentgy.htm
https://www.healthline.com/nutrition/vitamin-c-benefits
https://www.healthline.com/nutrition/how-much-vitamin-c-should-i-take-daily
Csupor, D. (szerk.), 2020. PirulaKalauz. PharMagist Bt.
Streit, L., 2021. Vitaminok és ásványi anyagok az ételeinkben - Természetes források és táplálékkiegészítők. Cser Kiadó, Budapest.