BGE központi honlap
Hallgatói fiók
EN - English

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

KVIK

  • Rólunk
      • Rólunk
      • Képzési portfólió
      • Értékeink
      • Történetünk
      • Szolgáltatások és projektek
      • Alkotmány utcai térkép
  • Közösség
      • Vezetés
      • A Kar vezetése
      • Oktatási szervezeti egységek
      • Kereskedelem Tanszék
      • Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék
      • Pedagógia Tanszék
      • Turizmus Tanszék
      • Üzleti Elemzés Módszertan Tanszék
      • Vendéglátás Tanszék
      • Szaknyelvi Iroda – KVIK
      • Sport Iroda kihelyezett részleg
      • Szolgáltató szervezeti egységek
      • Dékáni Hivatal
      • Hallgatói Ügyfélszolgálati Csoport
      • Kollégium
      • Könyvtár
      • Hallgatói érdekképviselet
      • KVIK HÖK
  • Tudományos élet
      • Tudományos élet
      • Kutatási portfólió
      • Kutatócsoportok a KVIK-en
      • Elismerések és lehetőségek
      • Kiadványok és folyóiratok
  • Partnerségek
      • Partnerségek
      • Üzleti kapcsolatok
      • Nemzetközi kapcsolatok
      • Tudományos kapcsolatok
      • Vendégoktatóink
      • Duális képzés
      • Pro Gastronomia díj
      • A BGE söre
  • Hallgatói élet
      • Szervezetek és közösségek
      • KVIK HÖK
      • Diákjóléti Bizottság
      • Kollégiumi Bizottság
      • Gundel Károly Szakkollégium
      • AIESEC
      • Tourism Club of BGE
      • BEE Mentorship programme
      • Versenyek és tehetséggondozás
      • Tudományos Diákkör (TDK)
      • Gundel Károly Szakkollégium eredményei
      • Hallgatóinknak szervezett versenyek
      • Nemzetközi lehetőségek
      • Programok és pályázatok
      • Kultúra és sport
      • Kulturális élet
      • Sportélet
Nyitólap >
Magyar feltalálók napja – június 13.
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
KVIK
KVIK
Keresés
Menü
Keresés
Menü
Magyar feltalálók napja – június 13.
Magyar feltalálók napja – június 13.
# Tudomány
# Tájékoztató
# Munkatársaknak
# Hallgatóknak

A magyar feltalálók napját 2009 óta minden évben június 13-án ünneplik Magyarországon, legelőször 2009. június 13-án tartották az eseményt a Magyar Feltalálók Egyesületének kezdeményezésére. Az ok, amiért ezt a napot választották, hogy Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós, találmányát a C-vitamin (L-aszkorbinsav) tartalmú készítmények előállításának eljárását ezen a napon jegyeztette be. Ezzel pedig világhírnevet szerzett Magyarországnak. Tiszteletére díjat is elneveztek róla, ami a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj nevet kapta. A híres magyar orvos, Szent-Györgyi Albert 130 évvel ezelőtt született.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)


Budapesten, a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, később a budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1917-ben. Többször is járt külföldön, ahol tanulmányokat folytatott a biológia, az élettan, a bakteriológia, a gyógyszertan, majd később a fizikai kémia területén is. Járt többek között Pozsonyban, Berlinben, Groningenben. Később a Szegedi Tudományegyetem orvosi, vegyészeti professzora volt 1931-től 1945-ig. Ezután, amíg el nem hagyta az országot, 1945-től 1947-ig a Budapesti Tudományegyetem orvoskarának biokémia-professzora volt. Külföldön is sokat tevékenykedett, 1947-től 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézetének, tengerbiológiai laboratóriumának volt igazgatója. A Darthmouth-i Egyetemen pedig professzor volt 1962-1971 között. Egészen különleges tanárnak tartották, előadásainak egy életre szóló hatása volt diákjaira, szellemi teljesítménye szinte rajongást váltott ki hallgatóságából. Woods Hall-ban halt meg 1986. október 22-én.

Ő az első – és a mai napig egyetlen – magyar tudós, aki Magyarországon végzett kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat 1937-ben.

Néhány fontos műve:


Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937)

Bioelectronics (New York, 1968)

Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983)

C-vitamin

Sokféle élelmiszerben megtalálhatjuk a C-vitamint, mennyisége azonban csökkenhet a főzés során, továbbá ha túl hosszan tároljuk. Több C-vitamint tartalmaznak a friss, nyers gyümölcsök és zöldségek, mint a hőkezeltek. Több tanulmány is készült már a C-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők hatásairól, néhány eredmény pedig arra utal, hogy csökkentik a megfázásos betegség időtartamát, magától a betegségtől viszont nem véd meg e vízben jól oldódó vitamin. A túl nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása akár hasmenést is okozhat. Legismertebb hatása az immunrendszerünk egészségével kapcsolatos. Antioxidáns hatású és továbbá a fehérvérsejtek termelődésében is szerepet játszik.

A narancs vagy a citrom jut sokaknak elsőre eszébe, ha a C-vitaminról van szó, de valójában számos más gyümölcsben és zöldségben is megtalálható. Például egy közepes kiviben szinte ugyanannyi C-vitamin található, mint egy közepes narancsban. Jelentős mennyiségű C-vitamin található még meg a savanyú káposztában, a piros kaliforniai paprikában, brokkoliban, eperben, grapefruitban, sárgadinnyében, spenótban, csipkebogyóban.

Érdekesség, hogy az 1700-as években James Lindt, brit hajóorvos citrusfélékkel kezelte a hosszú hajóutakon a tengerészek körében gyakori, az íny sorvadása miatt a fogak elvesztésével járó skorbutot1, de azt, hogy ez a hatás a C-vitaminnak volt köszönhető, csak 1932-ben bizonyították be.

1C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség. Az egyoldalú étkezés (nyers gyümölcsök és zöldségek hiánya) miatt főleg a tengerészek körében fordult elő.

Források:

http://szentgyorgyialbertorvosidij.hu/junius-13-a-magyar-feltalalok-napja/

https://mek.oszk.hu/02000/02060/html/szentgy.htm

https://www.healthline.com/nutrition/vitamin-c-benefits

https://www.healthline.com/nutrition/how-much-vitamin-c-should-i-take-daily

Csupor, D. (szerk.), 2020. PirulaKalauz. PharMagist Bt.

Streit, L., 2021. Vitaminok és ásványi anyagok az ételeinkben - Természetes források és táplálékkiegészítők. Cser Kiadó, Budapest.