BGE központi honlap
Hallgatói fiók
EN - English

Fenntarthatóság

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

  • Környezet
  • Közösségünk
      • Közösségünk
      • Önkéntesség
      • Esélyegyenlőség
      • BGE Hallgatói Tanácsadás
  • Működésünk
      • Működésünk
      • Egyetembiztonság
      • Akadálymentesítés
      • Etikai kódex
      • Fenntarthatósági képzéseink
      • Dokumentumok
  • Programok
      • Programok
      • Önkéntes Programok
      • Fenntarthatósági szabadulószoba
      • A Közösség hónapja
Nyitólap >
Autizmus Spektrumzavar
Fenntarthatóság
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Keresés
Menü
Keresés
Menü
Autizmus Spektrumzavar
Autizmus Spektrumzavar

Fontos információk az autizmusról

Az autizmus spektrumzavar a leggyakoribb és legnagyobb mértékben növekvő idegrendszeri fejlődési zavar a nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint. Az autizmus spektrumzavar (ASD, autism spectrum disorder) nem betegség, ami gyógyítható, hanem egy állapot, amelynek korai felismerésével és diagnosztizálásával, a minél korábban megkezdett célzott fejlesztéssel az autizmussal élők életminősége, mentális egészsége javítható. Megfelelő támogatással és a környezet alkalmazkodásával az autizmus hátrányos következményei jelentős mértékben csökkenthetők. 

Az autizmus spektrumzavar, sokszínű, minden embernél más módon és mértékben nyilvánul meg (pl. kapcsolatteremtési nehézségek, nehézség mások viselkedésének megértésében, megszokottól eltérő dolgok nyugtalanítják). Az autizmus 3 fő képességterület eltérő működésében nyilvánul meg leggyakrabban: nyelvi és nem nyelvi kommunikáció, társas együttműködés és rugalmas gondolkodás, tevékenységszervezés. Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint körülbelül 100 000 autista ember él (100 emberből több, mint 1). 

Milyen kifejezést használhatunk az autizmussal kapcsolatban?

Az autizmusra vonatkozó kifejezések, ahogy az autizmus megnyilvánulásai, tünetei sem egységesek, így egyaránt elfogadottá vált az „autizmus”, „autizmus spektrumzavar (ASD)”, „autizmus spektrum állapot (ASC)”, illetve “autista személy”, az “autizmussal élő” vagy “autizmus spektrumon lévő” elnevezés is.

Autizmus jelei gyermek- és felnőttkorban

Gyermekkori jelek lehetnek: saját nevére nem figyel, nem utánozza mások viselkedését, érzelmeit, szándékait a szokásostól eltérő módon fejezi ki (az érzelmek és motivációk kifejezésében és mások érzelmeinek, szándékainak megértésében nehézségei vannak), kevésbé osztja meg élményeit másokkal, hiányosságai lehetnek a nonverbális kommunikációs viselkedésben (testbeszéd, gesztusok, mimika, szemkontaktus), „mintha” játékot kevésbé játszik, ismétlődő viselkedések (mozgások, tárgyak használata, beszéd terén), jelentősen korlátozott, szűkkörű érdeklődés, állandósághoz, rutinokhoz való merev ragaszkodás, ritualizált viselkedésminták, csökkent vagy túlzott reakciók, szokatlan érdeklődés a különböző szenzoros (vizuális, auditív, taktilis, ízlelési) ingerek iránt.

Felnőttkori jelei lehetnek:

·      nehéz számára a beszélgetésbe bekapcsolódni, kivonódik ezekből a helyzetekből vagy épp túl sokat beszél, túl sok információt ad az őt érdeklő témákról, nem érzékeli, hogy más számára ez terhes, kényelmetlen,

·      egyirányú beszéd, monologizálás,

·      úgy érzi, mások nem értik, mit érez és számára is nehéz kitalálni, mit gondol a másik,

·      nyerseség, tapintatlanság, bántó őszinteség másokkal szemben,

·      szemkontaktus fenntartása, felvétele nehéz,

·      mások nonverbális kommunikációjának (testbeszédének, mimikájának), érzelmeinek dekódolása nehéz,

·      beszéde lehet monoton vagy ritkán beszél, szokatlan arckifejezések egy-egy szituációban,

·      hangszínvátozásokat, burkolt vagy többletjelentéseket nem érti (humor, gúny, irónia, metaforák, utalások, célzások stb.), dolgok szó szerinti értelmezése,

·      kapcsolatokat nem keres, szeret egyedül tevékenykedni, mások közeledését elutasíthatja vagy épp gátlások nélkül közeledik másokhoz

·      szoros barátságok kialakítása, fenntartása nehéz,

·      felszínes csevegések folytatása nehéz.

·      ismétlődő magatartásformák (járkálás, kézcsapkodás stb.), rituálék, viselkedés, melyeket rendszeresen követnie kell

·      következetes rutinokhoz, napirendhez való ragaszkodás, ezek megváltozása nyugtalanságot, szorongást, ellenállást válthat ki,

·      váratlan események felzaklathatják,

·      zavarja, ha a dolgait átrendezik, elmozdítják,

·      szűkkörű, intenzív, gyakran sajátos érdeklődési kör, speciális hobbik, témák,

·      kivételesen jó memória, pontos tényfelidézés,

·      nyers tények előtérbe helyezése az adott helyzet egyéb aspektusainak figyelembevételével szemben,

·      tényfelidézésben kivételes memória, pontosság jellemzi,

·      több lépcsős munkaszerevezés nehézségei,

·      nagyon intenzív vagy enyhébb reakció különböző érzékszervi ingerekre (hangok, szagok, textúrák, ízek), érzelemszabályozás és viselkedési szabályok betartásának nehézségei vagy merevség, néha zavarba ejtő viselkedés

Tévhitek az autizmusról

Tévhit: Az autizmust a rossz nevelés okozza

Számos kutatási eredmény bebizonyította már, hogy sem a túl engedékeny, sem a túl szigorú neveléstől nem lesz valaki autista. Az autizmus egy neurobiológiai fejlődési rendellenesség. Az idegrendszer fejlődése pedig már az előtt kezdődik, hogy egy gyerek megszületik.

Tévhit: Az autista emberek értelmi fogyatékosok

Az autizmus nem feltétlen jár értelmi fogyatékossággal. Az autista emberek egyre nagyobb részéről derül ki, hogy teljesen átalagos vagy éppen kiemelkedő az IQ-ja. Az autizmus az értelmi képességek (IQ) bármilyen fokán előfordulhat.

Tévhit: Az autista ember nem néz a szemünkbe

Nem igazán arról van szó, hogy egy autista ember nem néz a másik szemébe. SŐT! Előfordulhat, hogy úgy beszélget valakivel, hogy folyamatosan a szemébe néz. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem jól használja a szemkontaktust. Vannak autista emberek, akik kifejezetten kerülik, vannak, akik már-már zavarba ejtően bámulnak a szemünkbe, és ez ráadásul helyzettől függően is változhat.

Tévhit: Az autista emberek nem tudnak beszélni.

Vannak beszélő és nem beszélő autista emberek / gyerekek. Autizmus esetében nem a beszéd hiánya a jellemző, hanem a kommunikáció nehezítettsége. A kommunikáció azonban több, mint egyszerű beszéd. Vannak olyan autista emberek, akik akár egy teljes mozifilm (rajzfilm) szövegét visszamondják, és közben nem képesek kérni egy pohár vizet.

Tévhit: Minden autista olyan, mint Dustin Hoffman karaktere az Esőember című filmben.

Az autizmus egy spektrum zavar, ami azt jelenti, hogy minden autista ember más. Az autizmus csak az egyik tulajdonsága az autista embereknek. Ezen túlmenően ugyanúgy különbözik az egyik autista gyerek vagy felnőtt a másiktól, mint ahogy a nem autista emberek is különböznek egymástól.

Tévhit: Minden autista ember zseni.

Azért, mert valaki autista, nem feltétlen zseni. SŐT! Az autista embereknek valójában igen ritkán vannak különleges képességeik. Viszont nagyon sok autista embernek van egy speciális érdeklődési köre, amiről kiemelkedően sokat tud. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a tudást a hétköznapi életben kamatoztatni is tudná.

Tévhit: Az autista emberek nem tudják megérteni mások érzéseit, nem tudják kimutatni szeretetüket.

Az autizmus egyik jellemző tünete, hogy valaki nehezebben értelmezi az olyan kommunikációs szándékokat, mint a testbeszéd, vagy hangsúly, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudja megérteni mások érzelmeit. SŐT! Az autista emberek megértőek és empatikusak, csak egyértelműbben kell velük közölnünk érzéseinket. Arról nem is beszélve, hogy azért, mert valaki autista, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek érzései, vagy nem tud szeretni. SŐT! Az autista emberek nagyon is képesek szeretni, csak ennek kimutatása okoz nekik nehézséget.

Tévhit: Az autista ember nem tudnak önálló, sikeres életet élni.

Attól, mert az autista gyerekeknek több segítségre és személyre szabott oktatásra van szükségük, nem jelenti azt, hogy később nem lehetnek önálló, sikeres felnőttek. SŐT! Ha elég korán, megfelelő autizmus specifikus fejlesztést, oktatást és gyakorlati képzést kapnak, akkor nagyon sok autista ember a társadalom önálló, munkájában sikeres tagjává válhat.

Tévhit: Mindenki egy kicsit autista.

Azért, mert valaki a szokásainak rabja, jó a memóriája vagy zárkózott és nem szeret beszélgetni, attól még nem lesz autista. Mindannyian felfedezünk magunkon vagy másokon autisztikus tüneteket, de az autizmus diagnózis komoly dolog. Akkor érdemes autizmus diagnózison gondolkodni, ha az autisztikus tünetek nagyon gyakoriak és már a napi életvitelt akadályozzák.

Tévhit: Az autizmust ki lehet nőni.

Az autizmus a jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható és nem múlik el magától. Ugyanakkor megfelelő segítségekkel és fejlesztéssel a tünetek csökkenhetnek. Mégis fontos érteni, hogy az autista gyerekekből autista felnőttek lesznek.

Bővebb információk a témában

Források és további információkat tartalmazó oldalak:

https://aosz.hu/az-autizmusrol/

https://vadaskert.hu/autizmus-2/

https://marsalapitvany.hu/10-1-tevhit-az-autista-emberekrol/

2025 - Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem - Minden jog fenntartva v1.13.1
Hasznos linkek
  • Közérdekű adatok
  • Intézményi tájékoztató
  • Informatikai útmutatók
  • Elérhetőségek
  • Pályázati felhívások
  • Fejlesztéseink
  • Sajtószoba
  • Felhasználási feltételek
  • Süti beállítások
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Akadálymentesítési nyilatkozat
  • Hallgatói Követelményrendszer
  • Visszaélés-bejelentési rendszer
Kövess minket
készítette