Kutatási projektek

A fenntarthatóság témáival széles körben foglalkozó központunk két fő kutatási irányban folytatja munkáját:

A fenntarthatóság üzleti hatásai, azaz a fenntarthatóság a szervezetekben és az értékláncban: a fenntarthatóság vállalati és társadalmi hatását, illetve ennek mérhetőségét kutatjuk, különös tekintettel az értéklánc integrációjára.
A fenntarthatóság társadalmi hatásai, avagy fenntarthatóság az üzleti szférán túl is: diverzitás és esélyegyenlőség. Itt kiemelten a fenntarthatóság társadalmi dimenzióját kutatjuk, azon belül a diverzitás és esélyegyenlőség megjelenését a vállalkozásoknál és a társadalomban.

fogyatékossággal élő vállalkozók

A 2018-ban kezdődött, a témában mindeddig első hazai empirikus kutatásunk célja az első években az volt, hogy feltáró jelleggel megvizsgáljuk és elemezzük a fogyatékossággal élő vállalkozók motivációit, valamint feltérképezzük az előttük álló kihívásokat, akadályokat. A szakirodalom és a vállalkozási ökoszisztéma áttekintése után a vállalkozói interjúkra épülő kutatás dokumentumelemzéssel és szakértői interjúkkal kiegészülve ad képet a vállalkozási szféra ezen szegmenséről, és fogalmaz meg javaslatokat egyrészt az inkluzív vállalkozásfejlesztések terén, másrészt a további kutatások számára. A kutatás jelenlegi szakaszában a fogyatékossággal élő vállalkozók helyzetét ezen túl különböző elméleti lencséken, például az épségizmuson, vagy az identitások interszekcionalitásán keresztül vizsgáljuk. A kutatás résztvevői: Csillag Sára, Győri Zsuzsanna, Svastics Carmen (ELTE Bárczi), Hidegh Anna Laura (BCE), Kóródi Edit.

A TKP2021-NKTA-44 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NKTA) pályázati program finanszírozásában valósult meg.

kkv fenntarthatóság

A kkv fenntarthatósági profil kutatás során 2022-től egy reprezentatív kutatásra alapozva a vállalkozások fenntarthatósági profilját megrajzoló értékelőrendszert hozunk létre először Magyarországon, majd kiemelt stratégiai külföldi partneregyetemeink bevonásával több európai országban (Németország, Lengyelország, Szlovákia, Franciaország, Portugália). Célzott vállalati fenntarthatósági kutatás hazánkban 2017 óta nem történt, de az akkori kutatás sem volt reprezentatív, és nem volt kkv-fókuszú. A fenntarthatósági értékelőrendszer a vállalatok, ezen belül kiemelten a kkv-k körében méri fel a fenntarthatóság megjelenését és a felelős gyakorlatokat. A kutatás résztvevői: Győri Zsuzsanna, Szigeti Cecília, Kolnhofer-Derecskei Anita, Reicher Regina.

az ESG elveinek megfelelő jelentéstétel európai kihívásai

Kutatásunk arra fókuszál, hogy a legmeghatározóbb nem-pénzügyi jelentéskészítésre vonatkozó szabványok (GRI, IFRS és ESRS) megközelítései, alapelvei és indikátorstruktúrái milyen mértékben feleltethetők meg egymásnak, mutatnak-e olyan szoros kapcsolatos és összefüggést, amely alapot ad az eddiginél nagyobb mértékű harmonizációra, a jelentéstételi gyakorlat megkönnyítésére. Az Európai Unió CSRD szabályozásának alkalmazását nagyban meghatározzák az eddigi jelentéstételi gyakorlatok, így azok feltérképezése döntő fontosságú lehet az adaptációban. A kutatásban részt vesz Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, Dr. Hegedűs Szilárd, Dr. Kardos Barbara és Dr. Győri Zsuzsanna.

ökológia lábnyom

A BGE vállalati ökolábnyom kalkulátorának iparágspecifikus fejlesztése kezdődött meg 2022-ben. Az első iparág, ahol az anyagfelhasználás ökológiai lábnyomát számítjuk, az építőipar. Családi, házak, társasházak, házfelújítások ökolábnyomának példáján keresztül szeretnénk magánszemélyeknek, vállalatoknak segítséget nyújtani a fenntarthatóbb megoldás kiválasztására. Eredményeink segítséget jelenthetnek a városfejlesztési döntések meghozatalában is. Első eredményeink 2022 őszére várhatók. A kutatás résztvevői: Szigeti Cecília, Szennay Áron, Major Zoltán (SzE).

családbarát foglalkoztatás a felsőoktatásban

A munka és magánélet egyensúlya a felsőoktatásban is fontossá vált, a növekvő hallgatói létszám, az elvárások növekedése és a változó szabályozó környezeti feltételek miatt. Ám az egyetemi szférában keveset tudunk a családbarát foglalkoztatásról. 2021 nyarán indult átfogó kutatásunk annak érdekében, hogy az intézmény áttekintse családbarát politikáját és eszköztárát, javaslatokat gyűjtsön össze az érintettektől arról, hogy miképpen lehet javítani a fennálló rendszeren. Az átfogó kutatás első része vezetők, oktatók, kutatók és támogató munkatársak mélyinterjúira építve megállapította, hogy a munkatársak életminősége szempontjából a fizikai állapot és a családi kapcsolatok a legfontosabbnak. A kutatás második szakaszában a vizsgálatokat az egyetem kutatói kiterjesztették a hallgatókra is. A kutatás résztvevői: Szegedi Krisztina, Juhász Tímea, Győri Zsuzsanna.

körforgásosság a divatiparban

A körforgásos gazdaság, mint üzleti modell, gazdasági és környezeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Hatására nem csak csökken a hulladék, hanem új értéket is teremthetünk a korábban felesleges anyagok újra felhasználásával. A divatipar fókuszából kiindulva kutatásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyéni körforgásos magatartás kapcsolódik-e a nagyvállalatok ez irányú erőfeszítéseihez. A kutatás eredményei becslésekkel szolgálnak a körforgásos gazdaság szélességének vagy mélységének bővítési lehetőségeiről. Kutatásunk hozzájárul ahhoz a tudományos erőfeszítéshez, amely a körforgóság definíciójának és típusainak pontos meghatározására irányul. Jelen kutatásunkban két típus (a körkörös modernizmus és az alulról felfelé irányuló szufficiencia) kapcsolatát vizsgáljuk a divatiparból vett példákon keresztül. A kutatás résztvevői: Szegedi Krisztina, Szigeti Cecília (METU), Győri Zsuzsanna, Körtvési Dorina.

fenntarthatóság oktatásának hatékonysága

A fenntarthatóság nem csak tartalmilag áll számos elemből, de oktatása is egy összetett kihívás a felsőoktatási intézmények számára. A fenntarthatóság oktatásával kapcsolatban a felsőoktatásban a gazdasági, társadalmi és környezeti témákkal kapcsolatos kognitív elemek fejlesztésén túl is megjelenik egy fontos elvárás: a személyiség formálása, az attitűdök és a a szakmai identitás fejlesztése. A kutatócsoportunk az alábbi kérdésre fókuszál: melyek a fenntarthatóság oktatásának hatékony módszerei és technikái a tanteremben, illetve azon kívül. A kutatás résztvevői: Szegedi Krisztina, Andrási Gábor, Győri Zsuzsanna, Körtvési Dorina.

az elektromos személyautók gyártásának faktorai

Közös kutatás indult a CESIBUS (Kolnhofer-Derecskei Anita és Reicher Regina), a RMIT University Australia (Csereklyei Zsuzsanna), valamint University of Melbourne (Kelvin Say) munkatársai és a Szegedi Tudományegyetem szakértője (Megyeri Eszter) között, az elektromos személyautók hagyományos gyártásba való bevezetését meghatározó faktorok feltérképezéséről. A kutatás első fázisában az újszerű NLP módszerrel gyűjtött és rendszerezett szakirodalmak PRISMA modellel való szűkítése és feldolgozása történik, tervezetten az év második felében szakértői interjúk követik ezt a szakaszt. Az elsődleges eredmények 2023. év végén várhatóak.

a biogáz üzemek üzleti modelljei

A megújuló energia Európa szerte egyre jelentősebb szerepet tölt be. Magyarországon is nagy lehetőségeket hordoz magában az energiagazdálkodás és a környezetvédelem területén egyaránt.

A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő.

A fenntartható üzleti modellek a társadalmi és környezeti problémákat új és jövedelmezőbb módon kezelhetik úgy, hogy egyszerre teremthetnek versenyelőnyt és értéket a társadalom számára.

Kutatócsoportunk átfogó kutatás keretében vizsgálja ezeket a fenntartható üzleti modelleket Magyarországon a biogáz üzemek példáján keresztül.

A kutatócsoport tagjai: Csiba Péter, Szigeti Cecília, Vágány Judit

a turizmus és a vendéglátás keresletének és kínálatának fenntartható útjai

A kutatócsoport tagjai a „Ki mit tesz, tehetne még, és hogyan?” kérdésekre keresik a választ elsősorban a turizmus és vendéglátás területén, amely számos környezeti, társadalmi és gazdasági kihívással jár. Tevékenységük fenntarthatósági stratégiák elemzésére, helyzetértékelésre, a lehetőségek elemzésére, zöld üzleti gyakorlatok összegyűjtésére terjed ki. Témáik elsősorban a szállás- és szállodai szolgáltatásokkal, éttermek és vendéglátás üzemeltetésével kapcsolatosak, egy-egy mintaétrend környezeti hatásának elemzésére vonatkoznak, a szállodai dolgozók együttműködésére a fenntarthatósági stratégia megvalósításában, a helyi értékek, termékek és kultúra támogatására, mesterséges intelligencia alkalmazására. Kiemelt témáik a hulladékkezelés, a helyi közösségek szerepe, a tudatosság növelése, a módszertani fejlesztés (a környezeti terhelés mérésének számszerűsítése, az életciklus-értékelés eljárás, összehasonlító elemzések a döntések támogatásához). A kutatás adatigénye nagy, munkánkat az üzleti partnerekkel és szakértőkkel való együttműködés és a hallgatók kutatásba való bevonása jellemzi.

A kutatócsoport tagjai: Erdélyi Éva, Avató Judit, Karakasné Morvay Klára, Petykó Csilla, Szalók Csilla és Mannheim Viktória (Debreceni Egyetem)

A Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem