Kell-e még a magyarnak diploma?
Demográfia, minőségi szűrők, megváltozott életutak – több tényezője van annak, hogy miért jelentkezett idén olyan kevés diák a felsőoktatásba. Általános, nemzetközi összehasonlításban is jellemző jelenséggel van dolgunk? Hol okozhat problémát a drasztikus hallgatószám-csökkenés? A Mandiner Prof. Dr. Heidrich Balázssal, a BGE rektorával, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) alelnökével készült interjújában járt utána a témának.
Mandiner (4., 16-21. oldalig) (2020. augusztus 27.)
Liftgombok
A megváltozott munkaképességűek között sok az üzletember, cégtulajdonos. Van, aki azért váltott, mert alkalmazottként csúfolták a munkahelyén, és akad, aki tudatosan készült az üzleti világba. Számukra a legnagyobb gond az akadálymentesség hiánya, illetve a túlzott bürokrácia. A világ felnőtt népességének közel 16 százaléka, azaz 1,25 milliárd ember fogyatékossággal él. Számuk Magyarországon körülbelül nyolcszázezer. Jelenlétük a foglalkoztatási piacon számos előnyt, egyben többféle munkavállalási formát kínál. Az alkalmazotti státusz mellett az önfoglalkoztatás vagy a vállalkozói forma életképes megoldás számukra, igaz, gyakran segítség kell ezek megvalósításához – derül ki a Vaktában vállalkozni című tanulmányból, amely hazánkban elsőként térképezte fel a fogyatékossággal élő vállalkozók előtt álló kihívásokat és akadályokat. A kutatások szerint a fogyatékossággal élő emberek általában alacsonyabb jövedelműek, ez a kezdeti finanszírozásban hátrány. Oka, hogy a kezdőtőke vagy annak egy része gyakran magától a vállalkozótól vagy a családjától származik. A bankok eleve nem szívesen nyújtanak hitelt induló vállalkozásoknak, ráadásul ez a fogyatékossággal élőknél még valószínűbb. Dr. Csillag Sára dékán, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Gazdaságinformatika Intézet vezetője a tanulmány egyik készítője szerint gyakran nem a pénz, hanem az általános szakmai elvárások teljesítése a legnagyobb kihívás számukra.
Magyar Nemzet Hétvégi Magazin melléklet (11. oldal) (2020. augusztus 15.)
A műsor vendége Tímár Gigi, a BGE Budapest LAB Vállakozásfejlesztési Központjának igazgatója
A TrendFM Hétfő – egy nő című portréműsorának vendége volt nemrégiben Tímár Gigi, a BGE Budapest LAB Vállakozásfejlesztési Központ vezetője, akivel többek között gazdaságfejlesztésről, a kkv-k fejlődési lehetőségeiről is beszélgetett Kutasi Judit műsorvezető.
Az interjú 2 részletben az alábbi linken keresztül meghallgatható.
TrendFM-Hétfő - egy nő (2020. augusztus 10.)
Gyászfeldolgozás szakemberrel
A mai világban tabutémának számít a halál, korábban viszont, amikor a generációk együtt éltek, a családtagok résztvevői voltak rokonaik hosszú betegségének, halálának - magyarázta Dr. Zelena András, a BGE Külkereskedelmi Karának főiskolai docense. A gyászterapeuta hozzátette, a közösségi médiában egyre inkább teret nyer a gyászról, elmúlásról szóló beszédmód. Az adásban szó volt a gyász szakaszairól és a feldolgozás módszereiről is.
https://ozonetv.hu/cikkek/2020/08/04/egyenlito-best-of-mire-szamithatunk-osszel-jarvanyugyileg
OzoneTV (2020. augusztus 4.)
Mit tehetünk a gyalázkodó kommentek ellen?
Az RTL Klub Reggeli című műsorában Dr. Zelena András, a BGE Külkereskedelmi Karának főiskolai docense. nyilatkozott a témában.
https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/mit-tehetunk-a-gyalazkodo-kommentek-ellendr-zelena-andras
RTL Klub-Reggeli (2020. augusztus 31.)
A digitális szakadék áthidalását vagy zuhanást hoz a koronavírus a kkv-szektornak?
A válság fékező hatása a nagyvállalatokra hatott először, viszont esetükben a digitális transzformáció már régebb óta zajlik, így olyan szektorális földrengés nem jellemző, mint a kkv-k esetében. Ez a pillanatnyi stop, ami a multinacionális szintről indul, egy idő után a kis-és középvállalkozásokat is érinti a koronavírus egyéb aspektusai mellett. Így a döntéshozóknak még ezzel is meg kell küzdeniük. „Ahol a készség nem volt jelen, a képesség sem tudott kialakulni a nyitottság és a fejlődés elfogadására, működtetésére. Azt gondolom, hogy azon a bizonyos hídon azok a kkv-k tudnak átkelni, amelyek már a koronavírus előtt elkezdték a digitalizációs fejlesztéseket. Ha a cég időben lépett, és megfelelő pillanatban kezdték képezni a munkatársakat az új technológiák használatára, és azokat alkalmazzák is, akkor a siker felé viszi őket az út, és a nagyobb piachódítás felé”, tette hozzá Szabó Zoltán Kázmér. A kényszer szülte kreativitás nem a magyar innováció sajátja A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel. Sőt, a BGE Budapest LAB korábbi kutatása arra is ráirányította a figyelmet, hogy a 2017-es adat szerint az elmúlt években a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre, sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Az innovációs megoldások helyett a vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására szigorított a működésen egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5 százalék) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1 százalék említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9 százalék semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.
IT-Business (26-29. oldal) (2020. augusztus 4.)
További megjelenés:
Apáról fiúra, avagy a generációváltás kihívásai napjainkban
A Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozások több mint fele, közel 30 ezer cég családi vállalkozás formájában működik, ahol a cégtulajdonosok nagyobbrészt (47,6%) a házastársak, kisebbrészt (32,8%) pedig a gyermekek – derült ki a „Családi vállalkozás kutatásból”, amelyet a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központja indított még 2017-ben. Ahol napjaikban történik a generációváltás, az azt jelenti, hogy a szülők körülbelül 20–30 éve indították saját vállalkozásukat és azóta is vezető tisztséget töltenek be. Viszont több helyen ez a generáció már a nyugdíjkorhatárhoz közelít, ami szükségszerűen felveti a cég és a teljes vagyon átruházásának, átörökítésének vagy eladásának kérdését. Bár a legtöbb szülő vágya az, hogy családon belül folytatódjon a cég élete, ez nem mindig van így, ugyanis az örökösök nem minden esetben állnak készen erre a feladatra vagy teljesen már életpályára készülnek. Ahhoz, hogy egy generációváltás a lehető legkevesebb súrlódással és konfliktussal mehessen végbe, az alábbi kérdéseket mindenképpen érdemes tisztázni: Mikor, kinek és hogyan szeretnénk átadni a céget? Akinek átadjuk, rendelkezik-e az ehhez szükséges készséggel, tudással és motivációval? Ha nem, hogyan tudjuk őt ebben támogatni?
Ezeknek a kérdéseknek a pontos tisztázása nélkül könnyedén válhat a cégátadás valódi „csatatérré”, ahol mindenki a saját érdekeit akarja érvényesíteni anélkül, hogy a másik fél pontos igényeit megismerte volna. Ilyen esetekben tud segíteni egy független külső tanácsadó, coach, aki közvetítőként átsegíti a két generációt ezen a rögös úton, hogy ők aztán eredeti céljaik szerint végül valóra válthassák álmaikat.
Veszprémi 7 nap (20. oldal) (2020. augusztus 19.)
A modern demokráciára leselkedő legnagyobb veszély: a vetokrácia
Az Európai Uniós hitelprogramról folytatott júliusi alkudozások során Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ismét bevetette a vétót. Maga a vétójog a Római Köztársaság óta létezik ugyan, de túlzott alkalmazása a modern demokráciákban kifejezetten veszélyes, hiszen döntésképtelenséghez vezethet, és megbéníthatja az állam működését. A vétójog kihasználásán, az azzal való visszaélésen alapuló kormányzási rendszer, a vetokrácia lényege, egy tárgyaló fél a körülmények kínálta erős alkupozícióját rendszeresen arra használja, hogy megfenyegeti partnerét: ha nem enged követelésének, megakadályozza, amit az szeretne.
A vetokráciáról szóló cikk szerzője Marosán György, okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára.
https://qubit.hu/2020/08/08/a-modern-demokraciara-leselkedo-egyik-legnagyobb-veszely-a-vetokracia
Qubit.hu (2020. augusztus 8.)
Megnyílt a Balaton első közösségi irodája
Bár Budapesten és a vidéki nagyvárosokban egymást érik a jobbnál jobb közösségi irodák, a balatoni régió eddig valamiért kimaradt a sorból. Két fiatal viszont meglátta a lehetőséget Balatonfüred történelmi városrészének egyik helyiségében, és inspiráló közösségi térré, irodává és dizájnbolttá alakította az éveken át üresen álló üzletet. Így született meg a Nomád Coworking & Design Shop! Varró Anna és Gyana Dániel egy párt alkotnak már közel 6 éve. Anna a BME kommunikáció és média szakán végzett, Dani kereskedelmet és marketinget tanult a BGE-n. A Bortársaságnál töltött évek után szabadúszó marketinges, szövegíró, újságíró, fotós lett, Anna pedig szintén marketingesként és hobbi újságíróként dolgozott.
https://marieclaire.hu/eletmod/2020/08/01/megnyilt-a-balaton-elso-kozossegi-irodaja/
MarieClaire (2020. augusztus 01.)
Interjú egy korai lánnyal, aki nemrég vizsgázott magyar nyelvből
Interjú a 26 éves Han Seunghwa (한승화) hallgatóval, aki kitartóan tanulja a magyar nyelvet. Seunghwa jelenleg a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója. A lány a közelmúltban szerezte meg a magyar nyelvtudását igazoló nyelvvizsga-bizonyítványt, ennek kapcsán készült vele egy interjú.
Koreainhungary.hu (2020. augusztus 3.)
Idén majdnem tízezer tanuló jelentkezett pótfelvételire
Véget ért az idei pótfelvételi, a már felvett 68 ezer fiatal mellé további csaknem tízezren szeretnének bekerülni az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. Az augusztus 9-i határidőig összesen 9 556-an nyújtottak be jelentkezést, ami néhány százzal meghaladja a 2019-es jelentkezői számot. Az ITM közlése szerint a jelentkezők több mint 64,3 százaléka alapképzésre, 16 százaléka mesterképzésre, 11,2 százaléka felsőoktatási szakképzésre, 8,5 százaléka pedig osztatlan képzésre szeretne bejutni. A fiatalok negyven százaléka (összesen 3 803 fő) az ösztöndíjas szakok közül választott, ezek között is a pedagógusképzés bizonyult a legnépszerűbbnek, amelyet 906 fő jelölt meg. Ezt követik a gazdasági és a műszaki képzések szakjai egyenként ötszáz főnél magasabb jelentkezési számmal. Sokan választottak még gyógypedagógia (177 fő), tanító (166 fő), óvodapedagógus (151 fő), illetve a gazdaságinformatikus (128 fő) és gazdálkodási és menedzsment (102 fő) alapképzési szakokat is a pótfelvételi eljárásban. Ami a beadott kérelmek intézményi eloszlását illeti, a várakozásoknak megfelelően most is a top egyetemek kerültek ki győztesként: a 2020. évi pótfelvételi eljárás során a legtöbben a Debreceni Egyetem képzéseire jelentkeztek (866 fő), majd a Pécsi Tudományegyetem (845 fő), a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (744 fő), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (633 fő) és a Szegedi Tudományegyetem (543 fő) következik a népszerűségi listán.
Magyar Nemzet (1., 5. oldal) (2020. augusztus 17.)
További megjelenések:
Dunaújvárosi Hírlap: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Dunántúli Napló: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Heves Megyei Hírlap: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Nógrád Megyei Hírlap: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Petőfi Népe: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Somogyi Hírlap: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Tolnai Népújság: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Új néplap: 2020.08.18., 1., 8. oldal
Több állami helyet hirdettek meg a pótfelvételin, mégsem ugrott meg a jelentkezők száma
Az idei pótfelvételin csaknem 10 ezren adták be a jelentkezésüket valamely egyetemre vagy főiskolára. Bár az idei pótfelvételi különleges volt, mert második körben jellemzően nem szoktak ingyenes helyeket hirdetni az intézmények, ebben az évben viszont bizonyos képzési területeken és szakokon kínáltak állami ösztöndíjakat. Ennek ellenére mégsem jelentkeztek többen a felsőoktatásba, mint tavaly. De a korábbi évekhez képest sem történt látványos kiugrás. Az Eduline összegyűjtötte, hogy az elmúlt öt évben hány diák jelentkezett a pótfelvételire, hányan nyertek felvételt ebben az eljárásban és melyek voltak a legnépszerűbb képzések a tavalyi pótfelvételin.
A felvettek száma alapján a tavalyi legnépszerűbb képzések között a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a kereskedelem és marketing, valamint a gyógypedagógia szerepelt. A legtöbben – 557-en – a Debreceni Egyetemre kerültek be. A legnépszerűbb intézmények közé tartozott továbbá a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem 537, a Pécsi Tudományegyetem 410, a Széchenyi István Egyetem pedig 402 felvett hallgatóval.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200817_potfelveteli_statisztikak
Eduline.hu (2020. augusztus 18.)
Kihirdették a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait
Augusztus 27-én zárult a felsőoktatási pótfelvételi eljárás. Augusztus 9-ig 9 556-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6 596-an kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben, közülük 2 235-en magyar állami ösztöndíjas képzésben - olvasható az Oktatási Hivatal közleményében. A pótfelvételi eljárásban alapképzésre 3 881, felsőoktatási szakképzésre 883, osztatlan képzésre 676, mesterképzésre pedig 1 156 főt vettek fel.
Több képzési terület (agrár, államtudományi, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzés és a társadalomtudomány képzési területek) egyes alapképzéseit magyar állami ösztöndíjas formában is meghirdették, eltérően a 2019. évi pótfelvételi eljárástól, amikor döntően csak önköltséges képzésre lehetett jelentkezést benyújtani. Magyar állami ösztöndíjas képzésre a legtöbb hallgatót, 615 főt, a pedagógus képzési területre vettek fel, ezt követi a műszaki képzési terület 320 fővel.
A felsőoktatási intézményeket megvizsgálva, 200 főnél több magyar állami ösztöndíjas jelentkezőt a Debreceni Egyetem (231 fő) és a Pécsi Tudományegyetem (207 fő) vett fel, de 100 fölötti az ösztöndíjas felvettek száma a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eszterházy Károly Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az Óbudai Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, a Szent István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.
A felvettek száma alapján pedig a legnépszerűbb egyetemek: Debreceni Egyetem (611 fő), Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (564 fő), Pécsi Tudományegyetem (555 fő), ELTE (488 fő), Szegedi Tudományegyetem (87 fő).
Origo.hu (2020. augusztus 27.)
További megjelenés:
Gólyanapokkal várja hallgatóit a BGE
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem alapvetően hagyományos, tantermi oktatásra készül, de ha az adott helyzet megköveteli, azonnal át tudnak állni digitális oktatásra. Az Eduline cikkében Radó Dávid, EHÖK elnök beszél az évkezdésről, és hogy nagyon várják a gólyákat.
http://eduline.hu/pr_cikkek/20200818_Golyanapokkal_varja_hallgatoit_a_BGE
Eduline.hu (2020. augusztus 24.)
Az ELTE, az SZTE és a BGE nem tart idén gólyatábort
A felsőoktatási intézmények többsége – saját hatáskörben – megtartja a gólyatáborát – mondta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerda reggel. Murai László közölte: nem szervez ugyanakkor gólyatábort például az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, de ezek az intézmények helyette valamilyen orientációs napot tartanak majd az új hallgatóinak szeptemberben.
https://hang.hu/belfold/2020/08/12/az-elte-az-szte-es-a-bge-nem-tart-iden-golyatabort/
Hang.hu (2020. augusztus 12.)
Többségében megtartják az egyetemi gólyatáborokat
A felsőoktatási intézmények többsége – saját hatáskörben – megtartja a gólyatáborát – mondta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerda reggel az M1-en. Murai László közölte: nem szervez ugyanakkor gólyatábort például az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, de ezek az intézmények helyette valamilyen orientációs napot tartanak majd az új hallgatóinak szeptemberben.
A témában készült beszélgetés az alábbi linken megtekinthető.
Hirado.hu (2020. augusztus 12.)
További megjelenések:
Észak-Magyarország: 2020.08.17., 7. oldal
Magyar Hírlap: 2020.08.13., 14. oldal
Magyar Nemzet: 2020.08.13., 5. oldal
Radio1-Hírek: 2020.08.13.
Ilyen lesz az őszi félév az egyetemeken
Sok egyetemen már javában zajlanak a tantárgyfelvételek, hamarosan elindul a kollégiumi beköltözés, gólyahét vagy jön a tanévnyitó. De mikor kezdődik az egyetem, mikor lesznek az első órák? Az Eduline összegyűjtötte a legfontosabb dátumokat nem csak elsőéveseknek.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem is közzétette a következő félév menetrendjét. Náluk 2020. augusztus 24. – 2020. szeptember 6. között lesz a regisztrációs időszak és 2020. szeptember 7-én indul a félév.
https://eduline.hu/felsooktatas/20200825_egyetemi_felev
Eduline.hu (2020. augusztus 26.)
Jelöljön Ön is a Gundel-díjra!
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai szakíró munkásságának emlékére – számos társszervezet közreműködésével – 2020-ban is felhívást hirdet a Gundel Károly-díj jelölésére. A díjra az jelölhető, aki a magyar vendéglátás területén kiemelkedően sikeres tevékenységével minimum 25 éve jelen van, feddhetetlen szakmai múlttal és példamutató életúttal rendelkezik, a magyar vendéglátás történelmi hagyományait ápolja és annak megújulása iránt elkötelezettséget érez, a fiatal generáció szakmai fejlődését támogatja, valamint közreműködik a magyar vendéglátás népszerűsítésében. Az elismerést a vendéglátó szakma legjobbjai kaphatják, évente legfeljebb hárman. A nívós szakmai díj egy emlékplakett, a hozzá tartozó kitűző valamint oklevél. A Kitüntetési Bizottság 19 tagja – köztük a BGE KVIK egy képviselője – dönt a szalmai díj odaítéléséről.
Az Ipartestület a díjazottak nevét Gundel Károly születésnapján 2020. szeptember 23-án szerdán 11 órakor, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tartott sajtótájékoztatón hozza nyilvánosságra.
https://trademagazin.hu/hu/jeloljon-on-is-a-gundel-dijra/
Trademagazin.hu (2020. augusztus 25.)
Szűkre szabják idén is a férőhelyeket
Van olyan vidéki intézmény, ahol megfeleződött a felvettek száma. Kollégiumi férőhelyből viszont még így sincs mindenhol elég. Hiába lesz idén tízezerrel kevesebb diák a felsőoktatási intézmények első évfolyamain, várhatóan így sem lesz elég kollégiumi férőhely. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ugyanis a túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos, idén ráadásul a koronavírus-járvány nyomán hozott biztonsági intézkedések miatt még kevesebb lesz a hely. Kollégiumi szobákban országosan mintegy 54 500 – ebből Budapesten csaknem 14 ezer – diáknak jut szállás. A felvételizők számának visszaesése egyébként leginkább a kisebb egyetemeket érinti, van olyan intézmény, ahol megfeleződött a bejutók száma. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem 2019: 6 194, 2020 felvettek száma: 5 667 vátozás -8,5%
Népszava (1., 4. oldal) (2020. augusztus 4.)
Chicken paprikash and easy-going people: a Korean student’s impressions of Hungary
Paprikás csirke és laza emberek: egy koreai diák benyomásai Magyarországról
Hen Seunghwa 2017-ben érkezett Magyarországra, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi gazdálkodást tanuljon. A fenti linken elérhető angol nyelvű cikkben mesél magáról a programról, a magyar nyelvről és a magyar emberekkel kapcsolatos tapasztalatairól is.
Dailynewshungary.com (2020. augusztus 8.)
Otthon van a konyhában
Néhány hete új évaddal indult el A Konyhafőnök, az RTL Klub gasztrorealityje. A televíziós versenyben egy fiatal, pécsi lánynak is lehetett szurkolni. Zsuzsi 1999-ben született Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, gyermekkorát tehát a baranyai megyeszékhelyen töltötte, a főzés iránti rajongása is itt kezdődött el. A középiskola elvégzése után költözött a fővárosba, ahol jelenleg is a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója. A jövővel kapcsolatban még nincsenek kiforrott tervei, mint mondja, valahol a turizmus, a marketing és a gasztronómia háromszöge között szeretne lavírozni.
Dunántúli Napló (1., 5. oldal) (2020. augusztus 22.)
Why Hungary is the gateway to the EU for many foreign students
Vajon miért Magyarország az EU kapuja sok külföldi hallgató számára
A Dailynewshungary.com fenti angol nyelvű cikkében arra keresi a választ, hogy vajon mi az oka annak, hogy egyre több külföldi diák jön a magyar felsőoktatásba tanulni, köztük a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemre, a Corvinus Egyetemre és a Metropolitan Egyetemre.
https://dailynewshungary.com/why-hungary-is-the-gateway-to-the-eu-for-many-foreign-students/
Dailynewshungary.com (2020. augusztus 11.)
Főiskolai tagozatból intézet, majd egyetemi kar
A Zalai Hírlap cikkében a zalaegerszegi pénzügyi és számviteli képzés történetét mutatja be a kezdetektől
napjainkig.
Zalai Hírlap (1., 10. oldal) (2020. augusztus 8.)
További megjelenés:
Egyetemi központ létesül
Az informatikai, a mérnöki, a mechatronikai és a közgazdasági képzések portfoliójának egyesítésével a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem (PE) Zalaegerszegi Egyetemi Központot hoz létre, amely várhatóan január elsejével kezdi meg működését. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be az egyetem és a város vezetése a közelmúltban. Dr. Gelencsér András, a PE rektora elmondta, a hazai felsőoktatás szerkezeti átalakítását szolgáló közelmúltbeli törvénymódosítás értelmében a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem zalaegerszegi gazdálkodási kara a hazai felsőoktatási rangsorban előkelő helyen álló Pannon Egyetem irányítása alá kerül augusztus elsejétől. A megyeszékhelyi mechatronikai képzést immár öt éve vivő egyetem ezzel együtt új szervezeti egységként létrehozza a Zalaegerszegi Egyetemi Központot. Kiemelte, egyetemük azon kevés hazai felsőoktatási intézmények egyike, melynek csak egyetemi karai vannak. Ezáltal a képzés teljes vertikumát tudják biztosítani. Valamennyi karon magas színvonalú a kutatás-fejlesztési tevékenység, amelyre több milliárd forintos pályázati forrást tudnak fordítani, legtöbbet az országban. Ebben több mint 200 iparvállalattal működnek együtt, ami kiterjed a duális képzésre is. A város segítségével Zalaegerszegen is kiépítették vállalati partnerkörüket, amit szeretnének bővíteni, és a képzések tartalmát még inkább a gazdálkodó szervezetek és intézmények igényeihez alakítani. A Pannon Egyetem a zalaegerszegi képzési helyet is olyan egységgé kívánja formálni, mint a többi kara. A Zalaegerszegi Egyetemi Központtal önálló karként gazdálkodó kampuszt létesít.
Zalaegerszeg (3. oldal) (2020. augusztus 11.)
Augusztus közepétől indulhat a Diákhitel Plusz felnőttképzési hitele - Interjú a Diákhitel Központ vezérével
A vidéki egyetemek közül arányaiban a Debreceni Egyetemen vették fel a legtöbb hitelt, de a Pécsi Tudományegyetmen is magas a hitelfelvevők száma. Budapesten a Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói igényelték nagyszámban a Diákhitel Pluszt. Legtöbben a gazdasági karokon veszik fel a Diákhitel Pluszt.
Novekedes.hu (2020. augusztus 03.)
Mikor lesznek az idei egyetemi beiratkozások? Itt vannak a dátumok
A beiratkozás mellett a Neptunnal való megismerkedés az elsődleges feladatotok, ugyanis gyakran ide töltik fel a tudnivalókat a beiratkozásról is az intézmények, innen tölthetők le a szükséges nyomtatványok, sőt még az időpontról is itt kaphattok tájékoztatást. Ugyanis a pontos beiratkozási dátumokat a legtöbb egyetem külön üzenetben vagy Neptun-üzenetben küldi majd ki nektek, de amit tudunk, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2020. augusztus 31. – szeptember 4. (hétfőtől-péntekig) lesz a regisztrációs időszak. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 2020. augusztus 24. – 2020. szeptember 6. között lesz a regisztrációs időszak.
http://eduline.hu/felsooktatas/20200805_beiratkozas
Eduline.hu (2020. augusztus 05.)
Megkapták a köznevelési intézmények a tanévre vonatkozó járványügyi intézkedési tervet
Rendszeres szellőztetés, kézmosás, fertőtlenítés, ezek a legfontosabb elemei annak a járványügyi intézkedési tervnek, amelyet megkaptak az iskolák és az óvodák is. Nem lesz kötelező a gyerekeknek a maszkviselés, de a protokoll részletes útmutatást ad a szükséges takarításra és fertőtlenítésre, a kézmosás és a távolságtartás szabályaira. Az egyetemek és főiskolák is kaptak útmutatást, amely kitér a gólyatáborok szervezésére is. A Szent István Egyetem Szarvason várta az új hallgatókat. A rektor azt mondta, fokozottan ügyeltek a biztonságra. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen éppen a diplomájukat veszik át a végzős hallgatók. Az épületbe csak maszkban léphetnek be, a teremben pedig egy időben csak három diák tartózkodhat. A járványügyi ajánlás értelmében az előadásokat csak tünetmentes hallgatók és dolgozók látogathatják. A sorban állások elkerülése érdekében pedig online ügyintézést javasolnak. A felsőoktatásban is biztosítani kell a folyamatos fertőtlenítést és a másfél méteres távolságot. Azokban a termekben, ahol ez nem megvalósítható, ott maszkot kell viselni. A Debreceni Egyetem 14 kollégiumában összesen mintegy 5000 hallgató lakik. Az ajánlás szerint a szobák beosztásánál törekedni kell arra, hogy egy szobában azonos órákat látogató hallgatók lakjanak.
A Híradó riportja az alábbi linken 01:05-től megtekinthető.
M1 Híradó (01:05-től) (2020. augusztus 18.)
Mocsai Lajos a MEFS új elnöke
A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) augusztus 12-i tisztújító közgyűlésén az elkövetkezendő négy évre Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajost elnöknek, Prof. Dr. Bács Zoltánt, Dr. Gál András Leventét, Prof. Dr. Merkely Bélát a MEFS alelnökeinek, elnökségi tagoknak pedig Prof. Dr. Ács Pongrácot (PTE), Dr. Freyer Tamást (NKE), Rakaczki Zoltánt (ME), Vladár Csabát (BCE), a HÖOK jelöltekként Kiss Viktort és Molnár Dánielt választották meg.
Az eseményen díjak átadására is sor került. Barka Nikoletta, a BGE Testnevelési és Sportközpontjának vezetője Fiatal Sportszakemberek Németh Angéla Magyar Egyetemi Sportért Érdemérme Díjat kapott az egyetemi sportélet szervezésében nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.
Tóth Ottó, a BGE PSZK testnevelő tanára pedig MEFS Csik Ferenc Ezüstplakettje az Egyetemi – Főiskolai Sportért Díjat vehetett át az egyetemi sport terén nyújtott több éves szakmai munkájáért, támogatásáért.
Mozduljra.hu (2020. augusztus 12.)
További megjelenések:
Mind a huszonkét diák leérettségizett, ősztől a legtöbbjük már egyetemen folytatja tovább
Az elmúlt négy év alatt jó kis közösséggé kovácsolódott össze az osztályunk – mondta Szerémi Gábor Soma, a szécsényi Páter Bárkányi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium végzős diákja. Az osztály többsége emelt szintű érettségit tett valamelyik tantárgyból. A kialakult helyzet miatt szinte csak az írásbelit tartották meg. Végül az osztály mind a 22 tanulója sikeres érettségi vizsgát tett. Olyan is volt közöttünk, aki kitűnőre érettségizett. A négy év alatt nem történt lemorzsolódás, senki sem maradt ki. Nagyon sok tanulónak megvan már a nyelvvizsgája is. Soma elmondta, hogy az osztálytársak több mint fele sikeresen felvételizett egy felsőfokú intézménybe. Miskolc, Budapest, Eger, Debrecen, Szolnok, Szeged egyetemein folytatják tanulmányaikat. A képzések palettája is igen széles, a szociológiától kezdve a gazdálkodási szakon keresztül egészen a hittudományig. Személy szerint ő a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem gazdaságinformatikai szakára nyert felvételt, ahol öt és fél évig fog tanulni. A tanulók másik része OKJ-s szakképzést választott, de van közöttük olyan is, aki már el is helyezkedett a munka világában.
Nógrád Megyei Hírlap (5. oldal) (2020. augusztus 17.)
Ennyiért lehet idén koleszszobát bérelni
Aki távol a lakhelyétől kezdi meg a felsőoktatási tanulmányait az ingázik vagy albérletbe költözik, jó esetben pedig bejuthat egy kollégiumba. A jelentkezés módját és hogy mi alapján kap valaki szobát, az adott kollégium határozza meg. A felvételi eljárás elég eltérő, de sok helyen pontrendszeralapú. A jogosultságokat (jellemzően szociális) viszont mindenhol egyformán igazolni kell. Van olyan kollégium, ahol csak az államilag támogatott hallgatók, és olyan is, ahol az önköltséges formában tanulók is kaphatnak szállást. A jelentkezéshez általában szükséges az érettségi bizonyítvány, a szülők jövedelemigazolása (3 napnál nem régebbi), ha van kisebb testvér, akkor az ő tanulói jogviszonyát igazoló papír, valamint lakhelyet és ha van, akkor a hátrányos helyzetet igazoló papír is. A pontos listát az adott intézmény kollégiumi jelentkezési szabálya tartalmazza. A Ripost összegyűjtötte, hogy idén mennyit kell fizetni.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Mátyásföldi kollégiumában például a magyar és az EU-s, államilag támogatott képzésben részt vevő tanulók 11 650 Ft/hó összegért bérelhetnek kétágyas szobát, 9320 Ft/hó-ért háromágyasat, 17 475 forintért pedig apartmant. Az önköltséges tanulóknak ugyanez 23 300-20 970-29 125 forintjába kerül havonta.
Ripost (15. oldal) (2020. augusztus 17.)
Milyen ponthatárok várhatóak a pótfelvételi népszerű képzésein?
Hamarosan véget ér a pótfelvételi eljárás, az Eduline összegyűjtötte, hogy az idei népszerű szakokon milyen ponthatárok voltak tavaly. A héten kiderülnek a pótfelvételi ponthatárai, de azt már lehet tudni, hogy mely szakok voltak a legnépszerűbbek. A pótfelvételi eljárás során a legtöbben, 866-an a Debreceni Egyetem képzéseire jelentkeztek, majd a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem következik a népszerűségi listán.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200824_potfelveteli_nepszeru_kepzesek
Eduline.hu (2020. augusztus 25.)
Hol mennyiért lakhatnak idén a diákok?
A szeptembertől egyetemre járó diákoknak mostanság kell dönteniük arról, hogy honnan fognak bejárni az iskolába. Több lehetőség is van: albérlet, kollégium, saját lakás. A lakhatást illetően több választásuk van a diákoknak. Lakást bérelhetnek egyedül vagy másokkal együtt. Megfelelő szülői háttérrel néha érdemes inkább megvenni a lakást. A Ripost utánajárt, melyik lakhatási formáról mit érdemes tudni. Ha a költségeket nézzük, akkor az egyik legolcsóbb választás természetesen a kollégiumi szoba, ezeknek az ára egyetemenként változó. Azt azonban érdemes tudni, hogy a kollégiumi férőhelyek száma korlátozott. A kollégiumi elhelyezkedést ráadásul idén nehezíti a koronavírus-járvány. A Ripost saját gyűjtése alapján a fővárosban 9320 és 9 125 Ft között alakulnak idén a kollégiumi havidíjak. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Mátyásföldi kollégiumában az államilag támogatott képzésben részt vevő tanulók 11 650 Ft/hó összegért bérelhetnek kétágyas szobát, 9320-ért háromágyasat, 17 475 forintért pedig apartmant. Az ELTE kollégiumaiban 9320 és 17 475 Ft között alakulnak az árak, a Semmelweis Egyetemen egy háromágyas szoba idén 9320 Ft/hó, egy kétágyas saját fürdőszobával pedig 13 980 Ft. A vidéki kollégiumok sem olcsóbbak: Pécsett 9320 Ft/ hó a szoba ára, Debrecenben akár 36 000 Ft is lehet, Egerben pedig 19 000 Ft.
Az albérletpiacon szerencsére jelenleg az erős kereslet egyre bővülő kínálattal párosul. Az ingatlan.com adatai szerint a diákok szempontjából kedvezőbb lett a helyzet, az utóbbi évek meredek drágulása után idén alacsonyabbak lettek a bérleti díjak, részben a koronavírus-járvány negatív hatása, valamint a kínálatbővülés miatt. A bérlés alternatívája lehet egy kisebb alapterületű garzonlakás megvásárlása is. Erről persze csak alapos mérlegelés után dönthet a család, és csak akkor, ha a szülők anyagi helyzete megengedi.
Ripost (15. oldal) (2020. augusztus 21.)
Holnap délután már tudható, ki lett egyetemista az utolsó pillanatban
Augusztus 27-én, a délutáni órákban várhatók a pótfelvételi eljárás ponthatárai, amelyeket a Felvi.hu-n lehet először olvasni. Az eredmények az E-felvételiben is elérhetők lesznek, akik pedig a jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, SMS-értesítést is kapnak az eredményekről. Egyébként összesen 9 556-an nyújtottak be érvényes jelentkezést a pótfelvételi eljárásban meghirdetett, szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A jelentkezők több mint 64,3 százaléka alapképzést, 16 százaléka mesterképzést, 11,2 százaléka felsőoktatási szakképzést, 8,5 százaléka pedig osztatlan képzést jelölt meg első helyen.
A legtöbben, 866-an a Debreceni Egyetem valamely képzésére jelentkeztek első helyen, a Pécsi Tudományegyetemre 845-en szeretnének bejutni, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem képzéseit 744-en, az Eötvös Loránd Tudományegyeteméit 633-an jelölték meg első helyen.
Pestihirlap.hu (2020. augusztus 26.)
További megjelenés:
Ilyen pontok születtek a pótfelvételi népszerű képzésein
Csütörtökön kiderültek a 2020-as pótfelvételi ponthatárai is. Az idei pótfelvételi kicsit más volt, mint az eddigiek, hiszen több szakot is meghirdettek államilag támogatott formában is. Közel 10 ezren jelentkeztek a pótfelvételiben egyetemre. Az Eduline összegyűjtötte, hogy a legnépszerűbb szakokon – köztük a BGE-n gazdálkodási és menedzsment szakon – hogy alakultak az idei pótfelvételi ponthatárai.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200828_nepszeru_szakok_a_potfelvetelin
Eduline.hu (2020. augusztus 29.)
Ezek voltak a pótfelvételi legmagasabb ponthatárai
Múlt csütörtökön kiderültek a 2020-as pótfelvételi ponthatárai is. A 2020-as pótfelvételi különlegessége volt, hogy ebben az évben több államilag támogatott képzésre is be lehetett adni a jelentkezést. Az Eduline összegyűjtötte, hogy hol voltak a legmagasabb ponthatárok.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200828_a_potfelveteli_legmagasabb_ponthatarai
Eduline.hu (2020. augusztus 30.)
Különleges tanévnek vágnak neki a Fejér megyei gólyák
Ahogy az érettségi vizsgáikat sem könnyítette meg a koronavírus-helyzet, úgy a szeptemberben induló képzésükre is árnyékot vet. Egy gárdonyi, egy pázmándi és egy pusztaszabolcsi diákkal készült beszélgetés. A pázmándi Hajdú Csilla az agárdi Chernel István Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett. Számára a nyár leginkább munkával telt, majd miután megtudta, hogy felvételt nyert a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kereskedelem és Marketing szakára, próbált a lehető legjobban felkészülni az előtte álló kihívásra. Bár csak másodikként jelölte meg ezt az intézményt, egyáltalán nem bánja, hogy ide vették fel. Miután kollégiumba nem került be, így kezdetben bejárós lesz, ám ha sikerülne az egyetem mellett Budapesten munkát találnia, akkor mindenképp szeretne a fővárosba költözni.
Feol.hu (2020. augusztus 28.)