Távoktatással a felhőbe
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemet váratlanul, de felkészülten érte a járványhelyzet, így a digitális távoktatásra gyorsan át tudtak állni, köszönhetően a gyors vezetői intézkedéseknek, az oktató és nem oktató munkatársak összefogásának és rugalmasságának, valamint a tudatos digitális fejlesztéseknek.
A témában Dr. Dietz Ferenc kancellárral készített interjú online változata:
https://computerworld.hu/karrier/tavoktatassal-a-felhobe-279753.html
Computerworld.hu (2020. június 4.)
Egyetemi tapasztalatok: villámgyors átállás home learning és home office üzemmódra
Új helyzet elé állította a koronavírus a felsőoktatást, felértékelődött a digitális oktatás szerepe. Ám ahhoz, hogy a folyamat gördülékeny legyen, rugalmasság, felkészültség kellett az oktatók, illetve együttműködés a hallgatók részéről. Korábban is kiemelt szerepe volt a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen az online platformoknak, ám most „turbófokozatra” kellett kapcsolni – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak az intézmény kancellárja. Dietz Ferenc szerint a jövőben is elengedhetetlen lesz a virtuális térben való együttműködés oktató és hallgató között, ám a személyes kontaktust még a mesterséges intelligenciával támogatott legkorszerűbb rendszerek sem képesek minden esetben kiváltani.
A Dr. Dietz Ferenccel készült interjú az alábbi linken olvasható:
https://novekedes.hu/interju/egyetemi-tapasztalatok-villamgyors-atallas-home-learning-es-home-office-uzemmodra
Novekedes.hu (2020. június 14.)
2020. július elsejétől a Magyar Rektori Konferencia új elnöke Borhy László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora
2020. június 30-án tisztújító ülésén a Magyar Rektori Konferencia plénuma elnökévé választotta Borhy László akadémikust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorát. A plénum társelnökké Mocsai Lajost, a Testnevelési Egyetem rektorát választotta. Gelencsér Andrást, a Pannon Egyetem rektorát újból alelnökké választották, a köztestület másik alelnöke Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rektora lett.
A tisztújítás során megtartott választás eredményeként az MRK Állami Tagozatának elnöki tisztségét továbbra is András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora látja el, az Állami Tagozat által delegált elnökségi tag pedig Vassné Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora lett a jelenleg is mandátummal rendelkező Palkovics László rektor úr (Szent István Egyetem) mellett.
Az MRK Magánintézményi Tagozatának elnökévé Szabó Péter Ottó, a Kodolányi János Egyetem rektora került megválasztásra. Az MRK Egyházi Tagozata az elnökségbe Enghy Sándort, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektorát delegálta. A Művészeti Egyetemek Rektori Széke Bolvári-Takács Gábort, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát delegálja elnökeként az MRK elnökségébe.
A megválasztott tisztségviselők – akik az MRK elnökségét is alkotják egyben – mandátuma 2020. július 1-jétől kezdődően két évre szól.
Az MRK tiszteletbeli elnöke lett mandátumának lejártával Józsa János, az MRK eddigi elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.
MRK.hu (2020. június 30.)
További megjelenések:
24.hu
HVG.hu
OS.mti.hu
Duol.hu
A hazai kis- és középvállalkozások több mint felének sikerült jól átvészelnie a koronavírus-járvány következtében kialakult válsághelyzet
A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1 százalék), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7 százalék). A cégek csupán nyolc százaléka kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. A járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3 százalék), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5 százalék) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket. Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7 százalék), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3 százalék), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6 százalék) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás, az egyéb lakossági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhoz szállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
A témában Dr. Radácsi László stratégiai és innovációs rektorhelyettessel készült beszélgetés az alábbi linken 06:46:20-tól meghallgatható.
Kossuth Rádió - Jó reggelt, Magyarország! (06:46:20-tól) (2020. június 19.)
További megjelenések:
24 óra: 2020.06.22., 7. oldal
Dunaújvárosi Hírlap: 2020.06.22., 7. oldal
Dunántúli Napló: 2020.06.22., 7. oldal
Hirado.hu
Heves Megyei Hírlap: 2020.06.22., 7. oldal
HRPortal.hu
HVG.hu
KKVmagazin.hu
Magyar Nemzet: 2020.06.18., 16. oldal
Magyarnemzet.hu
Merce.hu
Mmonline.hu
Napi.hu
Népszava: 2020.06.19., 5. oldal
Nepszava.hu
Nógrád Megyei Hírlap: 2020.06.22., 7. oldal
Penzcentrum.hu
Petőfi Népe: 2020.06.22., 7. oldal
Piacesprofit.hu
Profitline.hu
Somogyi Hírlap: 2020.06.22., 7. oldal
Tolnai Népújság: 2020.06.22., 7. oldal
Új Néplap: 2020.06.22., 7. oldal
VG.hu
Hogy bírták a magyar kkv-k a járvány miatti korlátozásokat?
A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1 százalék), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7 százalék). A cégek csupán nyolc százaléka kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. A járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3 százalék), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5 százalék) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket. Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7 százalék), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3 százalék), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6 százalék) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás, az egyéb lakossági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhoz szállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
A témában a Jazzy Rádió Millásreggeli című gazdasági műsorának KKV rovatában Dr. Radácsi László stratégiai és innovációs rektorhelyettessel készült beszélgetés az alábbi linken 01:05:42-től meghallgatható.
Jazzy Rádió-Millásreggeli (01:05:42-től) (2020. június 24.)
Egyre több végzős hallgató él a nyelvvizsgamentességgel
Áprilisban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közel 75 ezer olyan diplomáról beszélt, amelyeket nem kaptak meg a hallgatók, az Oktatási Hivatal őszre ígért pontos adatokat. A legtöbb diploma a bölcsészi és a gazdálkodási területeken ragadt benn, de éppen ezeken a szakokon tanul a legtöbb hallgató – tájékoztatott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
A Világgazdaság által megkérdezett felsőoktatási intézményeknél több mint 13 ezerre tehető azoknak a száma, akik jelentkeztek az okleveleikért. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen például 3 600-an, ez az összes át nem vett diploma csaknem 60 százaléka. Dr. Jancsik Andrástól, a BGE oktatási rektorhelyettesétől kapott válaszok szerint az egyetemen folyamatosan adják ki a diplomákat, június elején már 1 600 fölött tartottak, ebből közel 1 500 diplomát alapképzésben szerezték. A diplomájukat eddig olyanok vették át, akik a turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakon végeztek. Az intézményeknek a diplomák kiállítása több millió forintos többletköltséggel jár.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a legnagyobb roham – 600 igényléssel – a hivatalos bejelentés utáni első két napon volt, június elejéig 1 619 kérelem érkezett, és az egyetem becslése szerint összesen mintegy kétezer várható. Már 511 kérelmező át is vette a diplomáját. Akik olyan régen záróvizsgáztak, hogy nem szerepelnek a tanulmányi rendszerben, vagy nem emlékeztek a Neptun-kódjukra, jelszavukra, azokat videohívással személyesen azonosították a Budapesti Műszaki Egyetemen. Május végéig több mint 400 videohívást indítottak, és 1600 volt hallgatónak állítottak ki oklevelet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hatezer volt hallgatójából már négyezerrel egyeztette az adataikat. Az egészségügyben használt triázsrendszert alkalmazva azoknak adták ki hamarabb az oklevelüket, akik a közelmúltban végeztek. A legkevesebb át nem vett oklevél, mindössze kettő, az Állatorvostudományi Egyetemen volt.
Világgazdaság (1., 3. oldal) (2020. június 12.)
További megjelenések:
24.hu
Bama.hu
Baon.hu
Beol.hu
Boon.hu
Delmagyar.hu
Duol.hu
Egriugyek.hu
Esemenymenedzser.hu
Feol.hu
Haon.hu
Heol.hu
Hirtv.hu
HVG.hu
Index.hu
Infostart.hu
Kemma.hu
Kisalfold.hu
HRPortal.hu
Magyarnemzet.hu
Napi.hu
Nepszava.hu
Origo.hu
Penzcentrum.hu
Pestihirlap.hu
Portfolio.hu
Sonline.hu
Szoljon.hu
Szon.hu
Teol.hu
Vaol.hu
Veol.hu
VG.hu
Zaol.hu
Spanyolország jövő héttől bevezeti az alapjövedelmet
Spanyolországban június 15-től igényelhető a létfenntartáshoz szükséges alapjövedelem, amelynek bevezetése a koronavírus-járvány miatt vált sürgetővé.
A témáról Domonkos Endre, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa mondta el a véleményét Kottász Zoltánnak a Karc FM-Horizont című múlt heti műsorában.
A tegnapi Hangoló című reggeli műsorban ebből hangzott el részlet. A teljes interjú az alábbi linken meghallgatható.
Karc FM-Hangoló (2020. június 9.)
Karc FM-Horizont (2020. június 3.)
Így állt talpra Magyarország Trianon után
Talpra állás Trianon után címmel rendezett online tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az előadók átfogóan tárgyalták a békediktátum aláírását követő eseményeket és folyamatokat, az ország gazdasági-politikai konszolidációján át egészen a kultúrpolitika és az egyházak szerepének alakulásáig, de az önálló magyar külpolitika megteremtése és a nemzetközi porondra történő visszatérés is a témák között szerepelt.
Domonkos Endre, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa a békediktátum agrárágazatra gyakorolt hatásait mutatta be. Kifejtette, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békekötés következtében Magyarország egy védett piacról azonnal kikerült a világpiacra, megszűntek hazánk legfőbb értékesítési piacai, így 1918-at követően már csak vámokkal és kereskedelmi akadályokkal, devizafizetéssel bonyolíthatta a külkereskedelmét. A területi elcsatolás következtében aztán hiába vált a mezőgazdasági termelés intenzívebbé, a legjobb minőségű gabonatermő területeink (Bácska, Bánát, Csallóköz) mind a szomszédos utódállamokhoz kerültek, a vagyonveszteség miatt pedig a belső piac is összeszűkült. Nehezítette a helyzetünket, hogy a külgazdasági feltételek is megváltoztak: egyre erősödött a világpiaci verseny és a szomszédos országok autarkiás és nacionalista gazdaságpolitikája.
https://magyarnemzet.hu/belfold/igy-allt-talpra-magyarorszag-trianon-utan-8267430/
(2020. június 21.)
További megjelenés:
Gondola.hu
Most a távoktatás vizsgázott a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen
Hamarosan véget ér a rendhagyó félév és a vizsgaidőszak. A közelmúltban a BGE részletes felmérést készített arról, hogyan élték meg a hallgatók a mostani, részben távoktatásos félévet. Az anonim kérdőívet több mint 2 700 (2 491 magyar és 215 külföldi) hallgató töltötte ki. Az idei felvételi jelentkezési adatok alapján a 4. legnépszerűbb BGE adatai természetesen nem reprezentatívak a teljes hazai felsőoktatásra nézve, arról biztosan érdekes képet kaphatunk, hogy a mostani kihívásokkal terhelt időszak megoldásai miképp alakíthatják az üzleti felsőoktatás jövőjét.
https://uzletem.hu/vallalkozo/most-a-tavoktatas-vizsgazott-a-budapesti-gazdasagi-egyetemen
Uzletem.hu (2020. június 22.)
További megjelenés:
Mandiner.hu
Hatékonynak tartják a digitális oktatást a hallgatók
A teljes online oktatás nem lehet irány a köznevelésben, de a digitális eszközöket használni kell a mindennapokban az órákon, projektmunkáknál, a pedagógiai módszertan kiegészítéseként – hangsúlyozta lapunknak nemrég Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, értékelve az elmúlt időszakot. A pedagógusok tapasztalatai egyértelműek: a gyerekeknek mindenképpen szükségük van a személyes oktatás-nevelésre, az iskolák kapuin belül. A felsőoktatásban azonban az eddiginél jóval nagyobb teret kaphat a digitalizáció a jövőben, ezt mutatja egy friss felmérés is. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem közvélemény-kutatást készített arról, hogyan élték meg a hallgatók a részben távoktatásos félévet. Az anonim kérdőívet több mint 2700 diák töltötte ki, ami a tizenhétezer fős intézménynél igencsak reprezentatívnak tekinthető, de a felsőoktatás egészére nézve is fontos visszajelzés lehet.
A válaszadók 68 százaléka úgy ítélte meg, hogy nem volt rosszabb a távoktatás hatékonysága, mint a hagyományosé, mintegy ötven százalék pedig kifejezetten hatékonyabbnak látta azt. Jelentős különbségek vannak azonban, például kiemelkedően népszerű volt a digitális képzés a levelező és a távoktatási munkarendben, illetve a normál képzési időn túl levő hallgatók esetében, ők ugyanis az egyetem mellett dolgoznak. A megkérdezettek 76,52 százaléka szerint a távoktatás sokkal nagyobb fokú rugalmasságra adott lehetőséget az időbeosztást illetően. A diákok saját bevallásuk szerint rendszeresebben elkészítették az órai feladatokat (60,4 százalék), a kurzusanyagokat kifejezetten hasznosnak találták ebben az időszakban (71,3 százalék), az egyetem által nyújtott informatikai és oktatói támogatást pedig jónak ítélték (86 és 81 százalék). Ugyanakkor a válaszadó hallgatók több mint négyötödének kifejezetten hiányzott a társasági élet és a személyes találkozások.
Magyar Hírlap (5. oldal) (2020. június 29.)
További megjelenések:
Eduline.hu
Magyarhirlap.hu
Startuponline.hu
Koronahatás: 68 ezer forinttal csökkent a cipőbolti eladók fizetése
A KSH friss adatsora szerint áprilisban - amikor már javában életbeléptek a koronavírus miatti korlátozások és munkaidőcsökkentések – átlagosan bruttó 400 200, nettó 266 100 forintot kerestek a dolgozók. Vagyis mindössze 200 forinttal kevesebbet, mint márciusban. Éves alapon is még keresetnövekedés látszik, igaz, az előző hónapokhoz képest – amikor még 9-9,2 százalékkal emelkedtek a bérek - áprilisra 7,8 százalékra lassult az ütem. A keresetnövekedés hátterében a még év elején megkötött béremelési megállapodások állnak, de a lassulás üteme mutatja, hogy a koronavírus nem hagyta érintetlenül a fizetéseket sem.
A válságot éppen a statisztikában kevéssé szereplő kis- és középvállalkozások (kkv) szenvedték meg: a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem felmérése szerint például minden tizedik kkv csökkentette emiatt a fizetéseket. Meglehetősen ellentétes folyamatok zajlottak ugyanakkor például a kereskedelemben, amelynek egy része igencsak megsínylette a vírust, másik része viszont szárnyalt. Emiatt, míg például az élelmiszerboltokban több, mint 12 ezer, a webáruházakban több mint 16 ezer forinttal nőttek a keresetek február és április között, addig egy cipőbolti eladó bruttója 68 ezer, egy ruhaboltban dolgozóé 35 ezer forinttal csökkent.
További részletek a fenti online cikkben.
https://nepszava.hu/3083413_koronahatas-68-ezer-forinttal-csokkent-a-cipobolti-eladok-fizetese
Nepszava.hu (2020. június 30.)
További megjelenés:
Szakszervezetek.hu
Hogyan keserítik meg a fiatalok a saját életüket? Öt gyakori gondolati síkon történő önbántalmazás
Külső szemmel talán úgy tűnhet, hogy a fiatalok számára az élet könnyű, lehetőségekkel teli és még bárhogy alakulhatnak a dolgaik a karrier, párválasztás, vagy családalapítás szempontjából. Ez azonban egy idealizált és sztereotip kép, amely eltakarja azt, hogy a fiatal felnőttek milyen nehézségekkel küzdenek, hogy valóban megéljék önmagukat és az eléjük táruló lehetőségeket.
Dr. Szántó Szilvia, mentálhigiénés szakember, tíz éve a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem életvezetési tanácsadója. Munkássága révén közel 1 000 klienssel dolgozott együtt, akik többsége a 20-23 éves korosztályt képviseli. A mentálhigiénés tanácsadás során visszatérő probléma az, ahogyan a fiatalok gondolati úton bántják magukat. A fenti cikkben a szakember az öt leggyakoribb témáról beszél, amelyekkel a fiatalok saját magukat hátráltatják.
https://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/nehezsegekkel_kuzdo_csaladtag/28875
Csaladinet.hu (2020. június 4.)
Zalaegerszegi karral bővül az egyetem
A Pannon Egyetem részeként működik július 31-étől a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Zalaegerszegen működő Gazdálkodási Kara. A Pannon Egyetem vezetése elkötelezett abban, hogy a nagy múltú Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg kari státuszát megerősítse, jelenlegi képzési és kutatási portfólióját megőrizze. Ezért arra törekednek, hogy az érintett oktatók, munkatársak és a hallgatók érdekeit maximálisan szem előtt tartsák, a működés folyamatos legyen és az átadás-átvétel lehetőség szerint zökkenőmentesen valósuljon meg. A 2020/2021. tanévre beiratkozó hallgatók a jelenleg érvényben levő tantervük szerint kezdik meg tanulmányaikat. A tanulmányi munkarend is a megszokott marad és a képzéseket sem tervezik más városba áthelyezni. Lényeges változás, hogy augusztus 1-je után az okleveleket a Pannon Egyetem állítja ki változatlan tartalommal, és ugyanazt a végzettséget fogja igazolni. Az idei felvételi eljárásban felvételt nyert új diákok már a Pannon Egyetemen fognak hallgatói jogviszonyt létesíteni, és okleveleiket is a Pannon Egyetem állítja ki. Hangsúlyozták: az integráció nem befolyásolja a felvételi folyamatát.
Veszprémi 7 Nap (16. oldal) (2020. június 25.)
További megjelenés:
Zalaegerszegi 7 Nap: 2020.06.25., 8. oldal
Az unikornisok, a gazellák és a járulékvadászok
Mára valószínűleg mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-világjárvány hatásai alól jószerével senki sem vonhatja ki magát. A pandémia korántsem csak azok életét változtathatja meg, akiket megfertőz a vírus, hanem szinte mindenkiét. Igaz ez a fogyasztókra, de még inkább igaz a vállalkozókra, a gyártással, szolgáltatással foglalkozó piaci szereplőkre. Közülük is a startup vállalkozások életét bolygathatja fel leginkább a világjárvány. De vajon mitől függ, hogy egy vállalkozás nyertes vagy vesztes lesz?
Az Innotékának Csákné Filep Judit, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Budapest Lab Vállalkozásfejlesztési Központjának tudományos vezetője nyilatkozott a témában.
Innoteka.hu (2020. június 11.)
MI Tudásközpontok: Jövőbemutató fejlesztések a Debreceni Egyetemen
A Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program létrehozásával a Microsoft Magyarország stratégiai együttműködést indított a vezető magyar egyetemekkel, így a Debreceni Egyetemmel is. Az együttműködés részleteit egy kerekasztal-beszélgetés részeként mutatták be kedden. Elsőként prof. dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes köszöntötte a konferencia résztvevőit, és beszédében többek között hangsúlyozta az egyetem sokszínűségét és jelentőségét. „A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok révén nemzetközi tapasztalatokat, a legmodernebb technológiáinkat és az ezek használatához szükséges tudást tesszük elérhetővé Magyarországon is, hogy a tehetség és a tudás találkozásából sikeres fejlesztések szülessenek” – mondta Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője. Arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon jelenik meg a különböző képzésekben és területeken, előadás formájában tájékoztatták a résztvevőket. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok jelenleg a Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Egyetemen, valamint további öt egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja.
https://newtechnology.hu/mi-tudaskozpontok-jovobemutato-fejlesztesek-a-debreceni-egyetemen/
Newtechnology.hu (2020. június 17.)
További megjelenés:
Hírek.prim.hu
Alig több mint feleannyi diáknak jut nyári munka, mint tavaly
Alig több mint feleannyi diáknak jut idén nyári munka, mint tavaly az RTL Klub Híradója által megkérdezett iskolaszövetkezet szerint. A koronavírus-járvány véget vetett a munkaerőhiánynak, a tanulók egy része ezért pénzkereseti lehetőség nélkül marad. Akinek viszont sikerül elhelyezkednie, öt-tíz százalékkal magasabb fizetést kaphat az egy évvel ezelőttihez képest a minimálbér-emelés miatt. A riportban Tranger Tamara elmondja, hogy az egyik iskolaszövetkezet telefonos ügyfélszolgálatán dolgozik, maga is diák. Humánerőforrás-menedzsmentet tanul a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen. Legalább heti két nap munkával számol a nyáron. Azt mondja, minden megkeresett forintnak helye van.
A riport az alábbi linken 07:55-től megtekinthető.
RTL Klub-Késő esti Híradó (07:55-től) (2020. június 2.)
Egyetemisták karanténban
Online csaptak össze a magyar egyetemisták a karantén alatt. Izoláció helyett virtuális campusokon versenyeztek a fiatalok a karantén időszak alatt. A Campus Rider retro arcade játék közösségépítő missziója több mint tízezer fiatalt mozgósított. A visszajelzések alapján tervezett online játék áprilisban elstartolt, így a karantén időszak alatt sem maradtak közösségi élmények, menza burger és könyvtárak nélkül a fiatalok, sőt még pénz tallérokat is gyűjthettek az egyetemek közötti versenyben. Az ingyenes, webalapú Campus Rider egyszerre idézi a Stranger Things óta reneszánszukat élő arcade játékok hangulatát és a Flappy Bird játékélményét. A résztvevő 20 felsőoktatási intézmény közül első helyen a Szegedi Tudományegyetem csapata végzett, őket a Károli Gáspár Református Egyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem csapatai követték. Bár a karantén időszaknak, a vizsgáknak és tanévnek lassan vége, a játék folytatódik. Az egyetemek közötti online bajnokság második fordulója ma indul és tematikája a campus helyett a nyári szünet.
http://www.zetapress.hu/belfold/111277
Zetapress.hu (2020. június 12.)
További megjelenés:
Esemenymenedzser.hu
Így kereshetik meg a fiatalok a saját életüket
Külső szemmel talán úgy tűnhet, hogy a fiatalok számára az élet könnyű, lehetőségekkel teli és még bárhogy alakulhatnak a dolgaik a karrier, párválasztás, vagy családalapítás szempontjából. Ez azonban egy idealizált és sztereotip kép, amely eltakarja azt, hogy a fiatal felnőttek milyen nehézségekkel küzdenek, hogy valóban megéljék önmagukat és az eléjük táruló lehetőségeket.
Dr. Szántó Szilvia, mentálhigiénés szakember, tíz éve a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem életvezetési tanácsadója. Munkássága révén közel 1 000 klienssel dolgozott együtt, akik többsége a 20-23 éves korosztályt képviseli. A mentálhigiénés tanácsadás során visszatérő probléma az, ahogyan a fiatalok gondolati úton bántják magukat. A fenti cikkben a szakember az öt leggyakoribb témáról beszél, amelyekkel a fiatalok saját magukat hátráltatják.
https://marieclaire.hu/lelek/2020/06/20/igy-keseritik-meg-a-fiatalok-a-sajat-eletuket/
Marieclaire.hu (2020. június 20.)
Miért van mélyponton a felsőoktatásba jelentkezők száma?
Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. Az ELTE és a Pázmány a tavalyihoz képest valamelyest még növelni is tudta első helyes jelentkezői számát, a BME-n és a Semmelweis Egyetemen 7, a BGE-n és a Károlin 13 százalék körüli volt a visszaesés. Vidéken drasztikusabb csökkenést látni: a Pécsi Tudományegyetemet 16, a szegedit 17, a Debreceni Egyetemet majdnem 20 százalékkal kevesebben választották első helyen, mint egy évvel korábban. A Miskolci Egyetemen 24, a Pannon Egyetemen 27, az egri Eszterházy Károly Egyetemen 33 százalékkal esett vissza az első helyes jelentkezők száma, míg a legnagyobb zuhanást a győri Széchenyi István Egyetem (38 százalék), a Kaposvári Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem (39 százalék), a Nyíregyházi Egyetem (44 százalék) és a kecskeméti Neumann János Egyetem (52 százalék) szenvedte el.
A cikk arra keresi a választ, hogy mi állhat a csökkenés hátterében.
https://szakszervezetek.hu/hirek/22676-miert-van-melyponton-a-felsooktatasba-jelentkezok-szama
Szakszervezetek.hu (2020. június 3.)
Az ember vagy az algoritmus véleménye lesz fontosabb az automata figyelem korában?
„Az automata figyelem algoritmusai” címet viselő, június 25-én megrendezett online RebootHungary webináron az MI felhasználási területeiről beszélgettek az előadók. Kiderült többek között, hogyan lehet Magyarországon felhasználni a robotújságírást és befolyásolják-e az információs buborékot az automata algoritmusok.
Az online eseményen Dr. Fehér Katalin, Újmédia és társadalmi-kulturális MI kutató, a BGE Külkereskedelmi Karának tudományos főmunkatársa is tartott előadást, melyben rámutatott, hogy a koronavírusban az adatvizualizáció és adatreakció fontosabbá vált. A chatbotok és személyi asszisztensek tökéletessé fejlesztése hosszabb távú cél, de az ember-gép kapcsolat már megkérdőjelezhetetlenül jelen van az életünkben. Ma már nem csupán utasításokat lehet adni a gépeknek, hanem beszélgetni is tudunk velük és így az ember képes kiszervezni a döntéseit. „Ennek a jelenségnek az egyik izgalmas aspektusa, hogy nem kell felelősséget vállalnia a döntésekért” – mutatott rá.
További részletek a fenti cikkben.
https://www.mediapiac.com/4-0/Az-ember-vagy-az-algoritmus-velemenye-lesz-a-fontosabb-az-automata-figyelem-koraban/114473/
Mediapiac.com (2020. június 30.)
Mit tehetünk a klímaváltozás ellen, hogy ne járjunk úgy, mint a lassan megfövő béka?
A megfövő béka szindrómáról még 1990 elején olvastam, mint a vállalati bukásokat magyarázó történetről (a Qubiten Kun Ádám biológus írt róla). A nem pontosan felderíthető tudományos hátterű városi legenda szerint ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle, de ha hideg vízbe teszik, amit lassan melegítenek, akkor békésen elvan a vízben, amíg szépen lassan meg nem fő. A jelenség magyarázata: a lények hajlamosak fokozatosan hozzászokni a kezdetben talán kicsit kényelmetlen, majd fokozatosan egyre kellemetlenebbé váló, de mégsem azonnali ugrásra késztető állapotokhoz. A helyzet egyre romlik, de az egyre kevésbé elviselhető állapot csak lépésenként erősödik, és soha nem következik be hirtelen romlás. Így juthatnak el végül a már létüket fenyegető végveszély állapotába – a béka esetén az elviselhetetlenül forró vízhez – és válnak a megfövő béka szindróma valóságos áldozataivá.
A fenti linken elérhető, klímaváltozásról szóló cikk szerzője Marosán György, okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára.
Qubit.hu (2020. június 30.)
Élelmiszerek karbonlábnyoma
Egy korábbi érdekes cikk, amely a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium által szerkesztett és kiadott tudományos szaklapban, az Élelmiszervizsgálati Közleményekben jelent meg dr. Erdélyi Éva, Jakuschné dr. Kocsis Tímea, Lovasné dr. Avató Judit, a BGE KVIK oktatói tollából. Az élelmiszerek karbonlábnyomáról született tanulmányban leírják azt is, hogy a számításokkor ugyan megadják a fent felsorolt egyes tevékenységek során keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét, ám a megfelelő adatok összegyűjtése és a nyersanyagtérkép összeállítása mégsem egyszerű feladat.
http://storeinsider.hu/cikk/elelmiszerek_karbonlabnyoma
Storeinsider.hu (2020. április)
A digitalizáció beépülése a hazai felsőoktatásba
A Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program létrehozásával a Microsoft Magyarország stratégiai együttműködést indított a vezető magyar egyetemekkel, így a Debreceni Egyetemmel is. Az együttműködés részleteit egy kerekasztal-beszélgetés részeként mutatták be kedden. Elsőként prof. dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes köszöntötte a konferencia résztvevőit, és beszédében többek között hangsúlyozta az egyetem sokszínűségét és jelentőségét. „A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok révén nemzetközi tapasztalatokat, a legmodernebb technológiáinkat és az ezek használatához szükséges tudást tesszük elérhetővé Magyarországon is, hogy a tehetség és a tudás találkozásából sikeres fejlesztések szülessenek” – mondta Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője. Arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon jelenik meg a különböző képzésekben és területeken, előadás formájában tájékoztatták a résztvevőket. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok jelenleg a Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Egyetemen, valamint további öt egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja.
Hajdú-Bihari Napló (3. oldal) (2020. június 17.)
További megjelenések:
Civilhetes.net
Haon.hu
Losoncz Miklós-Önállóság mindenek fölött
Az Európai Unió több mint 60 éves fejlődésében az Egyesült Királyság kiválása sajátos fordulópont. Megszakította az integráció több évtizedes töretlen, bár kisebb-nagyobb megtorpanásokkal kísért fejlődését. Hogy a kilépés visszalépés, vagy inkább egy új fejlődési szakasz kezdete az Európai Unió számára, még nem tudni. A napokban adta ki a Kossuth Kiadó Losoncz Miklósnak, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanárának Brexit – Ugrás az ismeretlenbe című könyvét, amely arra a kérdésre keresi a választ: milyen szerepet játszottak a kilépésben a belső, vagyis a brit politikai, társadalmi és gazdasági okok és a külső, azaz az EU fejlődésével és politikáival kapcsolatos tényezők.
https://jelen.media/interju/losoncz-miklos-onallosag-mindenek-folott-165
Jelen.media.hu (2020. június 29.)
Marketing a koronán innen, a koronán túl
Idén is lesz Marketing Summit Hungary, amelyet szeptember 17-én, csütörtökön rendez a Magyar Marketing Szövetség. Ezúttal a koronavírus hatásai és az újrakezdés kihívásai kerülnek terítékre. Négy programalkotó eseményen, nyolc különböző iparág közel 40 marketing és kommunikációs szakembere segítségével gyűltek össze az aktuális marketingkihívások, amelyekre adott válaszok segítik a szakembereket, hogy felkészülhessenek a következő időszak szakmai és üzleti feladataira. Ismét társeseménnyel együtt jelentkezik a Summit: 2020-ban ez a Brain Bar jövőfesztivál lesz.
A Marketing Summit Hungary idei programalkotási eseményein a BGE részéről Dr. Totth Gedeon, a Külkereskedelmi Kar oktatója is részt vett.
http://hirek.prim.hu/cikk/2020/06/25/marketing_a_koronan_innen_a_koronan_tul
Hirek.prim.hu (2020. június 25.)
Stresszoldó, memóriafejlesztő tippeket ad az UniSport
Az UniSport legújabb számában számos tippet olvashatunk a sport és a mozgás világából. Az egészséges táplálkozást támogató interaktív beszélgetéseket szervez például júniusban keddenként a BGE TSK.
https://u-szeged.hu/egyetemi-faliujsag/hirek-felhivasok/stresszoldo
U-szeged.hu (2020. június 17.)
Szokatlan megoldások és szóbelit végig ugató kutya – egyetemisták tapasztalatai az online vizsgákról
Csukott szemes vagy feltartott kezes szóbeli, a laptop képernyőjével szembe állított tükör, és a szoba körbemutatása vizsgázás előtt. Ilyen, és ehhez hasonló történetek keringenek az interneten az online vizsgákkal kapcsolatban. Az Eduline utánajárt, ebből mi lehet igaz, és hogyan élik meg a hallgatók az idei vizsgaidőszakot, a rendhagyó félévzárást.
„Ez a vizsgaidőszak tanár és diák számára egyaránt megterhelő volt” - mesélte az Eduline-nak Ivett, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, aki szerint ez várható is volt, hiszen a legtöbb egyetemen először szerveztek online vizsgákat, így az egész rendszer kísérleti fázisban van. „Az egyetemen és saját környezetemben nem tapasztaltam kirívó, szokatlan kontroll formákat a vizsgák során” - tért ki a sokakat foglalkoztató kérdésre, majd hozzátette: náluk a vizsgák korrektül zajlottak, még megtekintési lehetőséget is kaptak. „Negatívumként azt tudnám megemlíteni, hogy azok a rendszerfelületek, ahol vizsgák zajlottak, sajnos nem minden esetben voltak megbízhatóak. De összességében támogatnám a jövőbeli online vizsgaformát, akár az otthonunkból is, mivel így egy sokkal nyugodtabb, vizsgakörnyezetben állhatnánk neki a megpróbáltatásnak.”
További vélemények a cikkben.
https://eduline.hu/felsooktatas/20200611_online_vizsga_velemenyek
Eduline.hu (2020. június 12.)
Megvan az első maxpontos felvételiző-neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt
Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák. Mindig jól akartam teljesíteni - mesélte Palencsár Enikő, a miskolci Herman Ottó Gimnázium végzőse, aki 500 pontos felvételijével alighanem biztos, hogy bekerül a kiszemelt szakjára. A 100 százalékos emelt szintű matek- és középszintű töriérettségit duplázva, hozzáadva a francia OKTV-ért kapott 100 pluszpontot - így sikerült összehozni a maximálisan elérhető, 500 pontot. Enikő a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (francia nyelvű) nemzetközi gazdálkodás képzésre felvételizett. Amellett, hogy mindig szorgalmasan tanult, az évek alatt folyamatosan járt különböző versenyekre is.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200619_zseni_erettsegizo
Eduline.hu (2020. június 19.)
Hány ponttól lehetett bekerülni tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra?
2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. A legnépszerűbb szak az idei felvételin is a gazdálkodási és menedzsment volt, ezért az Eduline megnézte, hogy tavaly hány pontot kellett elérni a különböző egyetemeken. A BGE GKZ-n 400 ponttal lehetett például bejutni tavaly államilag támogatott, nappali tagozatos alapképzésre.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200618_gazdalkodasi_es_menedzsment_tavalyi_ponthatarok
Eduline.hu (2020. június 19.)
Ilyenek voltak tavaly a ponthatárok kereskedelem és marketing képzéseken
Az idei felvételin is a toplista második helyén végzett a kereskedelem és marketing szak, vagyis erre a képzésre is rengetegen jelentkeztetek - pontosan 6498-an. Az Eduline megnézte, tavaly hány ponttól lehetett bekerülni erre a népszerű szakra a különböző egyetemeken. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 400 volt a ponthatár az államilag támogatott, nappali tagozatos, alapszakos képzésre.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200622_kereskedelem_es_marketing_ponthatarok_tavaly
Eduline.hu (2020. június 22.)
Hány diákot vettek fel tavaly a legnépszerűbb egyetemekre?
Már csak nagyjából egy hónap, és kiderül, hogy kiket vesznek fel a választott egyetemre. Az Eduline egy táblázatban összeszedte, hogy tavaly hányan felvételiztek a legnépszerűbb egyetemekre, és azt is, hogy közülük hányan kezdhették meg szeptemberben a tanulmányaikat a választott intézményben. A táblázat utolsó oszlopában pedig az idei kapacitásszámok láthatóak.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20200622_tavalyi_felvettek_szama
Eduline.hu (2020. június 22.)
A betonbiztos partner
Az Uni-City Kft. sorsa klasszikus magyar sikertörténet: egy ambiciózus fiatalember két diploma megszerzése után kitanulja egy szakterület minden csínját-bínját, majd saját kihívásokat keres, és kíméletlenül benyomul a multik által lefedetlenül hagyott területre. A vasbeton terelőelem gyártástól indulva a transzportbeton-gyártáson át eljutottak a zöldmezős beruházásokig, ahol a legnagyobb iparági szereplők – a Colas-csoport, a Strabag vagy a Bayer-csoport – méltó partnereként vették részt a teljesség igénye nélkül olyan hatalmas beruházásokban, mint a az Apollo Tyres gumigyár, a Thyssen-csarnok, az Etele pláza, az Agora Budapest központ az Árpád hídnál, a Lurdy ház, a Westend, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2/B csarnokának felépítése. Lokálpatriótaként, mátészalkaiként viszont a szívéhez talán a legközelebb a Kraszna-Szamos vízzáró gát és a beregi víztározó megépítésében vállalt szerepük áll.
Beszélgetés az UNI-CITY KFT. ügyvezető igazgatójával, Czirják Ferenccel, aki a testnevelőtanári diploma megszerzése és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után került az építőiparba, ahol ellesett és hasznosított mindent, ami a sikeres működéshez kell.
Octogon Magazin (11., 12. oldal) (2020. június 12.)
Corvinus-modell és összeolvadások: több egyetemen is jelentős átszerveződések lesznek
Az utóbbi időben számos egyetemről lehetett hallani, amely modellváltásra vagy összeolvadásra készül. Azóta több intézménnyel kapcsolatban meg is születtek a döntések, de olyan is akad, ahol még nem derült ki minden az átalakításról. Múlt héten az Országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, miszerint újabb hat magyar egyetem kerülne alapítványi fenntartóhoz, a Corvinushoz hasonlóan. A Magyar Közlönyben egy hete meg is jelentek az erről szóló törvénymódosítások. Ennek értelmében 2020. augusztus 1-jével a következő intézmények alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek: Állatorvostudományi Egyetem - Marek József Alapítvány, Miskolci Egyetem - Universitas Miskolcinensis Alapítvány, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, Neumann János Egyetem - Neumann János Egyetemért Alapítvány, Soproni Egyetem - Soproni Egyetemért Alapítvány, Széchenyi István Egyetem - Széchenyi István Egyetemért Alapítvány. A Színház- és Filmművészeti Egyetem is új modellben működne tovább szeptembertől, de erről még nem született döntés.
2020. július 31-étől a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara kiválik a Szent István Egyetem szervezetéből és az Óbudai Egyetem szervezetébe olvad bele. Szintén ettől a naptól olvad be a Pannon Egyetem szervezetébe a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Kara (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg), amely a BGE szervezetéből válik ki. Augusztus 1-jétől pedig a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem (SZIE) összeolvadásával jön létre a Szent István Egyetem, amely 2021. január 1-től szintén alapítványi fenntartásba kerülne.
https://eduline.hu/felsooktatas/20200604_atszervezesek_az_egyetemeken
Eduline.hu (2020. június 4.)
Tisztújítás az IAB Hungary elnökségében
Rendkívüli elnökségi tisztújítás keretében Bognár Verát választotta az IAB tagsága a leköszönő Sólyom Balázs helyére, aki nemrég távozott a UPC digitális igazgatói pozíciójából, karrierjét pedig szolgáltatói oldalon, a Trendency fejlesztő cégnél folytatja data science és analitikai üzletágvezetőként, így az IAB Hungary elnökségi tagsága a hirdetői oldal képviseletében megszűnt. Bognár Vera pályafutását a telekommunikációs szektorban kezdte, nyolc éven át foglalkozott IVR és mobil szolgáltatásokkal, majd 14 évet töltött médiaügynökségi oldalon különböző pozíciókban digitális és offline média területen egyaránt. Aktív szervezője volt a MAKSZ és az IAB közösen indított képzéseinek, 2015-től közel 4 éven át vezette az IAB Oktatási Munkacsoportját. Meghívott előadó Digitális tematikában a Corvinus és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemen és az ELTE-n. 2019-ben visszatért a megbízói oldalra, jelenleg a Nestlé digital & marketing managereként fő feladata az offline és online médiatervezés és vásárlás irányítása és felügyelete, a márkák segítése stratégiai és taktikai kérdésekben, valamint a média és digitális kompetenciák fejlesztése.
https://www.mediapiac.com/marketing/Tisztujitas-az-IAB-Hungary-elnoksegeben/210419/
Mediapiac.com (2020. június 13.)
További megjelenések:
Digitalhungray.hu
Hirek.prim.hu
Kreativ.hu
Markamonitor.hu
Media1.hu
Mmonline.hu
Övé a jövő
A végzős évfolyam legeredményesebb diákja kapja minden évben a jövő közgazdásza díjat, évi váltásban a Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolában, valamint a Baross Gábor Két Tanítasi Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziumban. Idén az előbbi intézmény diákja, Lőke Marcell érdemelte ki az elismerést. A tehetséges fiatal a Győr+ Reggeli vendége volt, aki elmondta, hogy tavaly még nem gondolta, hogy esélye volna az elismerésre, de szerencsére az osztályfőnöke mindig biztatta, hogy induljon tanulmányi versenyeken. Idén kettőre jutott el, egy országos statisztikai versenyre, amit csapattal sikerült megnyerniük, a másik pedig egy szakmai érettségi vizsgatárgyak verseny volt, amelyen 900 tanulóból bejutott a legjobb harmincba, de a döntőt még nem tartották meg.
Marcell a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemre szeretne továbbmenni, gazdaság és menedzsment szakra, de hogy azután mit hoz az élet, még nem tudja megmondani. Ez az irány sokfelé elágazódhat, ezért is választotta ezt a szakot. Jelenleg talán pénzügyi tanácsadóként tudnám leginkább elképzelni magát.
Győr+ (2. oldal) (2020. június 29.)