Sok ezer hazai cég szűnhet meg, mert nyugdíjba megy a tulajdonosuk
A magyarországi családi vállalkozások kétharmadának annak ellenére sincs terve az utódlásra, hogy a következő években várhatóan cégvezetők ezrei érik el a nyugdíjas kort, a generációváltás elmaradása pedig a cégek megszűnéséhez vezethet. A családi cégek innovációs hajlandóságban is elmaradnak a nemzetközi átlagtól, holott a koronavírus-válság idején akár a túlélés kulcsa is lehet az innováció – hívja fel a figyelmet friss kutatásának eredményei alapján a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Vállalkozásfejlesztési Központja, a Budapest LAB, amely Magyarországon elsőként kezdte el a családi vállalkozások jellegzetességeinek feltárását. A kutatás során a legalább 50 millió és legfeljebb 16 milliárd forint éves forgalommal rendelkező kis- és közepes vállalkozásokat vizsgálták - ez körülbelül ötvenezer céget jelent – egy reprezentatív mintán, azon belül pedig elkülönítették a családi cégeket. A hosszú távú kutatási program keretében 2020-ban ismételt adatfelvétellel erősítették meg korábbi becslésüket, miszerint a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) valamivel több, mint fele, 58 százaléka tekinthető családi vállalkozásnak, ez nagyjából 29 000 céget jelent. Radácsi László, a Családi Vállalkozások Kutatási Program vezetője a növekedés.hunak elmondta: a két adatfelvétel között eltelt három év nem elegendő ahhoz, hogy nagyobb, meghatározó trendekről lehessen tanulságokat levonni, de finom mozgások már most láthatóak. Rossz hír, de nem változott az elmúlt három évben a generációváltásra való felkészültség mértéke. A családi cégek 66 százaléka saját bevallása szerint nem rendelkezik nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem.
https://novekedes.hu/elemzesek/tobb-ezer-hazai-ceg-szunhet-meg-mert-nyugdijba-megy-a-tulajdonosuk
Novekedes.hu (2021. március 6.)
Mit sem ér a pénz kultúra nélkül
Finanszírozás van a hazai startup ökoszisztémában, de ez önmagában nem ok az örömre. A vállalkozói kultúra és a teljes startup ökoszisztéma fejlődése nélkül ugyanis a források nagy része veszendőbe megy – derül ki a BGE Budapest LAB szakértői interjúkra épülő kutatásának friss eredményeiből. A vállalkozói kultúra fejlődésére a LAB korábbi kutatásainak eredményei szerint több szempontból is szükség van. A vállalkozói lét nem igazán vágyott karrierút – a szülők inkább miniszterelnöknek, mint a következő Steve Jobsnak álmodják a gyermeküket, az egyetemisták jelentős többsége pedig még a közszférában is előbb helyezkedne el, mint hogy vállalkozást indítson. De a hazai közegre jellemző bizalmatlanságnak is változnia kéne, az ötletek megosztásától való félelem ugyanis megnehezíti a startupok számára a korai validálás lehetőségét.
Insiderblog.hu (2021. március 4.)
További megjelenések:
Thousands of Hungarian companies may go out of business because owner retires
Two-thirds of family businesses in Hungary do not have a succession plan, despite the fact that thousands of company executives are expected to retire in the next few years, and the lack of a generational change could lead to the closure of the companies. Family businesses are also lagging behind the international average in their willingness to innovate, although innovation can be the key to survival during the coronavirus crisis, it was revealed in the latest research by Budapest LAB, the Business Development Centre of the Budapest Business School (BGE), which was the first in Hungary to study the characteristics of family businesses.
A magyarországi családi vállalkozások kétharmadának annak ellenére sincs terve az utódlásra, hogy a következő években várhatóan cégvezetők ezrei érik el a nyugdíjas kort, a generációváltás elmaradása pedig a cégek megszűnéséhez vezethet. A családi cégek innovációs hajlandóságban is elmaradnak a nemzetközi átlagtól, holott a koronavírus-válság idején akár a túlélés kulcsa is lehet az innováció – hívja fel a figyelmet friss kutatásának eredményei alapján a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Vállalkozásfejlesztési Központja, a Budapest LAB, amely Magyarországon elsőként kezdte el a családi vállalkozások jellegzetességeinek feltárását. A kutatás során a legalább 50 millió és legfeljebb 16 milliárd forint éves forgalommal rendelkező kis- és közepes vállalkozásokat vizsgálták - ez körülbelül ötvenezer céget jelent – egy reprezentatív mintán, azon belül pedig elkülönítették a családi cégeket. A hosszú távú kutatási program keretében 2020-ban ismételt adatfelvétellel erősítették meg korábbi becslésüket, miszerint a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) valamivel több, mint fele, 58 százaléka tekinthető családi vállalkozásnak, ez nagyjából 29 000 céget jelent. Radácsi László, a Családi Vállalkozások Kutatási Program vezetője a növekedés.hu-nak elmondta: a két adatfelvétel között eltelt három év nem elegendő ahhoz, hogy nagyobb, meghatározó trendekről lehessen tanulságokat levonni, de finom mozgások már most láthatóak. Rossz hír, de nem változott az elmúlt három évben a generációváltásra való felkészültség mértéke. A családi cégek 66 százaléka saját bevallása szerint nem rendelkezik nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem.
A kutatás további eredményeiről már korábban megjelent magyar nyelvű cikk ezen a linken most angol nyelven olvasható.
Novekedes.hu (2021. március 16.)
Egyre több helyen oktatnak mesterséges intelligenciát
A gazdaság minden szegmensében használják már a mesterséges intelligenciát (MI), vagyis a munkaerőpiacra kerülőknek tisztában kell lenniük az új technológia mibenlétével. Azonban erre dedikált üzleti képzés a hazai felsőoktatásban egyelőre nincsen. Ezt a hiányt pótlandó indítja el a tavaszi szemesztertől a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli, illetve a Külkereskedelmi Karának minden alapszakán, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) marketing mesterszakán a Microsoft nemzetközi MI Üzleti Iskola nevű tananyag oktatását. Egyik intézménynek sem újdonság az MI, de azt valószínűleg kevesen tudják, hogy Magyarországon már 1996-ban elindult a tudományág kutatása az SZTE-n. A kutatócsoport vezetője, Gyimóthy Tibor egy Google-nél dolgozó magyar matematikust idézett az oktatási programot bemutató online sajtótájékoztatón. Szegedi Krisztián gondolatmenete szerint 2000 és 2015 között a szoftver megette a világot, vagyis az informatikai programok ma már az életünk minden területét segítik. A következő időszakban pedig az MI eszi meg a szoftvert, és valóban, az informatikát alkalmazó szegmensekben már régóta működnek a tanuló algoritmusok, és minden jel arra utal, hogy hamarosan nem marad kivétel.
Vagyis az MI már messze nem a szűk szakma játszótere – mutatott rá Heidrich Balázs, a BGE rektora –, ezért sem volt nehéz integrálni az oktatási programot a képzésekbe, adta magát a fejlesztési kényszer. Dietz Ferenc kancellár úgy vélekedett, hogy miután az MI előbb-utóbb ugyanannyira megkerülhetetlen lesz, mint ma az internet, nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, amit az informatika oktatásával, hogy a többi tárgytól elkülönítve tanították, tanítják. Holott, ahogyan ma az informatikát, holnap az MI-t is minden tudományterületen használni fogják, ide értve a társadalom- és a bölcsészettudományokat is – jelentette ki a kancellár.
Magyar Nemzet (12. oldal) (2021. március 3.)
További megjelenések:
Délmagyarország: 2021.03.03., 1., 2. oldal
Világgazdaság: 2021.03.03., 2. oldal
MI-iskola indul az egyetemen
A gazdaság minden szegmensében használják már a mesterséges intelligenciát (MI), vagyis a munkaerőpiacra kerülőknek tisztában kell lenniük az új technológia mibenlétével. Azonban erre dedikált üzleti képzés a hazai felsőoktatásban egyelőre nincsen. Ezt a hiányt pótlandó indítja el a tavaszi szemesztertől a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli, illetve a Külkereskedelmi Karának minden alapszakán, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) marketing mesterszakán a Microsoft nemzetközi MI Üzleti Iskola nevű tananyag oktatását. Rovó László, az SZTE rektora beszédében kiemelt fontosságúnak nevezte az újonnan induló Mesterséges Intelligencia Üzleti Iskola képzést arra hivatkozván, hogy a mesterséges intelligencia (MI) valamennyi tudományterület életében egyre meghatározóbb szereppel bír. „Orvosként a saját szakmámban látom, hogy a mesterséges intelligencia milyen rohamléptekkel halad előre mind a diagnosztika, mind a terápia megválasztása területén. Mindenképpen a jövő egyik fő stratégiai iránya” – fogalmazott a rektor. Fendler Judit kancellár hozzátette: nézetei szerint az SZTE hallgatói a kurzus elvégzésével nagyon komoly versenyelőnyre tehetnek szert.
Delmagyar.hu 2021. március 3.
További megjelenés:
Rátelepedett a járvány a duális képzésre
A felsőoktatásban a hallgatók 2 százaléka vesz részt duális képzésben – közölte a Világgazdasággal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Eddig 802 diák szerzett diplomát, a cél a hallgatók létszámának növelése, a gyakorlatorientált képzések többségét azonban a pandémia súlyosan érinti – közölték a lapunk által megkeresett egyetemeken. Az ITM több rendeletet is módosított a probléma kezelésére. Az egyik azt biztosítja, hogy azoknak a hallgatóknak a képzése, akiknek a munkaszerződése a veszélyhelyzet alatt önhibájukon kívül, például a gyakorlóhely gazdasági-pénzügyi nehézségei miatt szűnt meg, később is duálisnak tekintendő. A képzésük végén megkaphatják a duális képzésre utaló záradékkal ellátott oklevelet. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2020–2021-es tanév őszi időszakában 2149-en vesznek részt duális oktatásban – a 2015– 2016-os tanévben 427-en voltak –, a többségük műszaki területen tanul. Magyarországon a legtöbb felsőoktatási intézményben 2015-ben német mintára vezették be a duális képzést, mert az iparban, főleg a járműiparban kifejezett igény mutatkozott a gyakorlatorientált intézményekből kikerülő diplomás szakemberekre.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen (BGE) 150 körüli a duális képzésben részt vevők száma. Eddig emelkedett a létszám, de a mostani tanévben a járvány megtorpanást hozott – mondta lapunknak Kozák Tamás, a BGE Duális Koordinációs Központ vezetője. A felvett hallgatók 5 százaléka szeretne bekerülni a duális képzésbe, de figyelembe kell venni, hogy egy-egy évben a partnerek hol húzzák meg a hallgatói keretszámot, és végül hányan felelnek meg a vállalati felvételi követelményeknek. Az utóbbi években a legnépszerűbb duális szak a pénzügy-számvitel és a nemzetközi gazdálkodás volt a BGE-n.
Világgazdaság (3. oldal) (2021. március 12.)
További megjelenés:
Három újabb egyetem kerülhet alapítványi fenntartásba
Három újabb egyetem kerülhet alapítványi fenntartásba. Az innovációs és technológiai miniszter elmondta, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem is érintett a modellváltásban. Palkovics László az RTL Klubnak elmondta, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kivételével eddig mindenhol zökkenőmentes volt az átállás.
Rádió1 (2021. március 2.)
További megjelenés:
SlágerFM:2021.03.02.
2016-ban vezették ki, amit most bevezetnek
„Új” rendszerben készül finanszírozni az állami egyetemeket az Orbán-kormány, szeptembertől valamennyi intézmény egy „háromlábú” finanszírozási modellre áll át – írta szerdán a Magyar Nemzet. A tervezett változásról egyébként már februárban is beszélt Palkovics László innovációs miniszter, valamint januárban is szóba került az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közötti egyeztetésen. Az „újdonság” abban áll, hogy míg a jelenlegi rendszerben az állami támogatás mértéke elsősorban a felvett hallgatók számától függ, ősztől már külön támogatás vonatkozna az épületek fenntartására, üzemeltetésére, valamint a tudományos-kutatási tevékenységre is. Ugyanakkor az FDSZ alelnökei szerint önmagában ez nem jelent nagy újdonságot, az egyetemek finanszírozása néhány évvel korábban is így működött, s csak egy 2016-os kormányrendeletet követően vált „egytényezőssé”. Toronyai Gábor szerint az egyetemek ettől függetlenül, különalkukkal továbbra is kaphattak pénzt más célokra is. A szakszervezet másik alelnöke, Pálfia Zsolt úgy véli: a kormány most azért állíthatja be újdonságként a háromlábú finanszírozási modellt, mert azt nehéz lenne kommunikálni, hogy most visszahozzák azt, amit egyszer már megszüntettek.
Tovább csökken az állami fenntartású egyetemek száma: legutóbb a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa döntött arról, kezdeményezik, hogy alapítványi fenntartásra álljanak át. Ezzel 17-re emelkedett a „modellváltó” egyetemek száma.
Népszava (4. oldal) (2021. március 4.)
További megjelenések:
Még mindig kétségeid vannak, hogyan biztosítja a modellváltás az egyetemek versenyképességét? Hankó Balázs beavat a részletekbe!
Az Unilife Hankó Balázzsal, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával készített interjújából kiderül, hogy pontosan mit jelent a modellváltás és milyen hatással van a hallgatók tanulmányaira, hogyan érvényesülhet a jövőben az autonómia a modellt váltott intézményekben. Az interjúban elhangzik, hogy modellváltó intézmény a Dunaújvárosi Egyetem - melynek fő profilja a nukleáris képzési platform lesz - is, valamint az elmúlt időszakban az Óbudai Egyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem is a modellváltás mellett kötelezte el magát, és támogatói döntést hozott. Fenntartóváltás lesz az Eszterházy Károly Egyetemen is, amely a régmúlt hagyományaihoz méltóan az egri Főegyházmegye fenntartásába kerül.
https://unilife.hu/egyetem/20210311-modellvaltas-es-egyetemek-autonomiaja-hanko-balazs-interju.html
Unilife.hu (2021. március 11.)
Az egyetem, amibe most a világ minden pénzét beleönti most a kormány
A koronavírus hívta életre az unió legújabb nagy programját. A cél a gazdaság helyreállítása, de a pénzből bőven jut a felsőoktatásra is. Úgy tűnik, hogy egy itthon 955 milliárd forintos programból több nagy magyar egyetem teljesen kiszorul, de a MATE, vagyis az integrált agráregyetem a maximális összeget is elnyerheti. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Hivatal, egy hatalmas, 955 milliárd forintos pályázat kiírója támogató szakmai előminősítést adott ki az egyetem 180 milliárd forintos fejlesztési tervére. Ha oktatásba, így felsőoktatásba megy forrás, az biztosan megindokolható, igaz, ennél a pályázatnál többen, így a Corvinus, az ELTE vagy a BGE teljesen elutasító előminősítést kaptak. A 180, sőt egy korábbi nemzeti forrással valójában 200 milliárd forintos projekt az elmúlt évtizedek legnagyobb felsőoktatási projektje lehet. Dr. Gyuricza Csaba rektort arról kérdezték, hogy mire fordítják majd a forrást.
Telex.hu (2021. március 19.)
A Testnevelési Egyetemen is modellváltásra készülnek?
Dukán András Ferenc, a Momentum Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának vezetője szerint az egyetem szenátusa hétfőn dönt arról, hogy kérvényezi-e a minisztériumtól, hogy alapítványi formában működhessen tovább. A politikus szerint "egy ilyen jelentős átalakítás egy jogállamban hosszú egyeztetéseket igényelne, nem egy hétvége alatt hoznák meg a döntést". Azt is hozzáteszi: ha a Testnevelési Egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik, valamint a már megkezdett átalakulási folyamatok befejeződnek, összesen hat állami egyetem marad Magyarországon. Legutóbb a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen szavazták meg a fenntartóváltást. Ez az ötödik olyan felsőoktatási intézmény, ahol 2021-ben döntöttek a modellváltás mellett. Nagyon úgy tűnik, tovább bővül majd a lista, ugyanis korábban felröppent a hír, miszerint a Magyar Táncművészeti Egyetemnél, illetve a Nyíregyházi Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét. A BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián egyelőre nincs napirenden a kérdés.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210321_testnevelesi_egyetem
Eduline.hu (2021. március 21.)
A Testnevelési Egyetemen is megszavazták a modellváltást
Tegnap az intézmény oldalán egy hivatalos közlemény is megjelent, amelyben azt írták, a rektor és a kancellár közös előterjesztését egyhangúlag támogatta a szenátus. A modellváltást 18 igen és két tartózkodás mellett szavazták meg, senki nem szavazott ellene. Mocsai Lajos, az egyetem rektora szerint "az új működési modell megvalósítása a Testnevelési Egyetem alapvető szakmai, akadémiai autonómiájának megőrzése és fejlesztése mellett az intézmény hosszútávú fennmaradását, működési stabilitását és hatékonyságát szolgálja". Legutóbb a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen szavazták meg a fenntartóváltást. Ez az ötödik olyan felsőoktatási intézmény, ahol 2021-ben döntöttek a modellváltás mellett. A Magyar Táncművészeti Egyetemnél, illetve a Nyíregyházi Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét. A BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián egyelőre nincs napirenden a kérdés.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210323_modellvaltas_testnevelesi_egyetem
Eduline.hu (2021. március 23.)
További megjelenés:
Újabb egyetem döntött a modellváltásról
Az intézmény Szenátusának döntése alapján csatlakozik a modellváltó egyetemek közé a Testnevelési Egyetem is. Sorra követik egymást a modellváltásról szóló hírek: legutóbb 2021. február végén a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen született meg a döntés, hogy az állami egyetemből közérdekű vagyonkezelő alapítvány általi fenntartású intézmény lesz. Stumpf István, felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, már a BGE modellváltási szándékának ismeretében, március elején azt nyilatkozta, hogy a kormány célja még 10 egyetem modellváltásának törvényben való rögzítése a hónap végéig. Elmondása szerint az egyetemek alapítványi fenntartás alá helyezésével a felsőoktatás versenyképesebbé tehető. Az Unilife legutóbbi interjúsorozatában pedig Hankó Balázzsal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral készült beszélgetés a felsőoktatás jelentős mértékű fejlesztéséről.
https://unilife.hu/egyetem/20210323-testnevelesi-egyetem-dontott-a-modellvaltasrol.html
Unilife.hu (2021. március 24.)
Mindössze öt állami egyetem maradhat az országban: tízből hat hallgató már most modellváltó intézményben tanul
Ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett bólintott rá a Testnevelési Egyetem szenátusa a modellváltásra a hét elején. A döntés azt jelenti, hogy ez az intézmény hivatalosan is kérvényezi az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál az átalakítást, így néhány hónapon belül alapítványi fenntartásba kerülhet. A Testnevelési Egyetem volt a tizenötödik állami felsőoktatási intézmény, amely - alighanem erőteljes kormányzati nyomásra - úgy döntött, hogy alapítványi formában folytatja tovább a működést. Három további intézményben – az Óbudai Egyetemen, a Magyar Táncművészeti Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen – a hírek szerint szintén fontolgatják a modellváltást, illetve a korábbi hírek szerint 2021. szeptember 1-jétől a Pannon Egyetem is átalakul. Ez azt jelenti, hogy mindössze hat állami felsőoktatási intézmény maradhat az országban: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Főiskola.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210325_modellvalto_egyetemek
Eduline.hu (2021. március 25.)
Ezek az egyetemek és képzési területek taroltak a 2021-es felvételin
A legfrissebb adatok szerint idén több, mint 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. Az összesen 101 844 benyújtott felvételi alapján idén több, mint 10 ezerrel több hallgató fog felsőoktatásban tanulni az előző évhez képest alap-, mester-, osztatlan képzésen, vagy felsőfokú szakképzésen. A legnépszerűbb felsőoktatási intézmények közül kimagasló helyeken végzett az ELTE (14 571 jelentkezővel), a Debreceni Egyetem (9162 jelentkezővel) és a Szegedi Tudományegyetem (7036 jelentkezővel). Őket követi a sorban a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Corvinus. A legnépszerűbb alapképzési területek az első helyes jelentkezési adatok alapján a következők voltak: gazdálkodási és menedzsment 5387, pszichológia 4338, ápolás és betegellátás 3087, kereskedelem és marketing 2928, mérnökinformatikus 2700, pénzügy és számvitel 2074, gyógypedagógia 1819, nemzetközi gazdálkodás 1775, kommunikáció és médiatudomány 1729, turizmus-vendéglátás 1597 jelentkezővel.
Unilife.hu (2021. március 19.)
További megjelenés:
A tíz legnépszerűbb egyetem a 2021-es felvételin
Közzétették a 2021-es felvételi statisztikákat és jelentkezők számát. Többen jelentkeztek idén egyetemre, a 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, akkor ugyanis 91 458-an felvételiztek. A népszerűségi listát azonban a jelentkezőszám nem alakította át nagyban, szinte maradt a korábban megszokott top10-es lista. A legnépszerűbb egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, több mint 26 ezer diák szeretne bekerülni valamelyik képzésére. A top 3-ban szerepel még a Debreceni Egyetem és a tavalyi harmadik helyezettet, a Szegedi Tudományegyetemet leelőzve a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem is.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20210319_legnepszerubb_egyetemek
Eduline.hu (2021. március 19.)
Felvételi: rekordot ért el az ELTE
Idén a 2020. évi alacsony bázishoz képest nagyjából 11 százalékkal többen, közel 102 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba Magyarországon, közülük 26 562-en jelölték meg az ELTE-t a megcélzott intézmények. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik felvételiző szeretné az ELTE-n folytatni tanulmányait. Első helyen 14.575 diák jelölte meg az ELTE-t, ami több mint hét százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest és a legmagasabb szám a hazai felsőoktatási intézmények között. Egyben az intézmény csaknem négy évszázados történetében is rekordnak számít. Az egyetemek rangsorában második helyen a Debreceni Egyetem áll, majd a Szegedi Tudományegyetem, a BGE és a Pécsi Tudományegyetem következik.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/felveteli-rekordot-ert-el-az-elte.725492.html
Napi.hu (2021. március 20.)
Beszédesek az idei felvételi statisztikák: az SZTE-t leelőzte a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, az SZFE-re pedig nem tolonganak a színészpalánták
Idén a tavalyi alacsony bázishoz képest 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba felvételizők száma: akkor 91 ezer 458-an felvételiztek most összesen 101 ezer 844-en. A népszerűségi lista a nagyobb számú jelentkezések ellenére sem változott. A legnépszerűbb idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a budapesti intézmény valamelyik képzését 26 ezer 562-en jelölték meg. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik felvételiző szeretné az ELTE-n folytatni tanulmányait. A top 3-ban szerepel még a Debreceni Egyetem és a tavalyi harmadik helyezettet, a Szegedi Tudományegyetemet leelőzve a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem is. Első helyen 14 ezer 575 diák jelölte meg az ELTE-t, ami több mint hét százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest és az intézmény történetében is rekordnak számít. Az egyetemek rangsorában második helyen a Debreceni Egyetem áll 9 ezer 167, majd a Szegedi Tudományegyetem következik 7 ezer 38 elsőhelyes jelentkezéssel. Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2021-ben összesen 10 ezer 361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában szeretnék megkezdeni tanulmányaikat.
Szeged.hu (2021. március 21.)
További megjelenés:
Tarolnak a gazdasági szakok, rekordokat döntöget a jogászképzés
Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára: húsz éve nem volt olyan alacsony a továbbtanulók száma, mint tavaly. A népszerűségi listát azonban a jelentkezőszám nem alakította át nagyban. A legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, több mint 26 ezer diák szeretne bekerülni valamelyik képzésére. A top 3-ban szerepel még a Debreceni Egyetem és a tavalyi harmadik helyezettet, a Szegedi Tudományegyetemet leelőzve a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem is. Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210329_felveteli_szamok_2021
Eduline.hu (2021. március 29.)
Ismét népszerű lett itthon a pedagógusképzés
A tavalyi jelentős visszaesést követően ismét felkeltették a továbbtanulók figyelmét a pedagógiai szakok: a tanítóképzést harmadával, az óvodapedagógiát pedig negyedével választották többen az idei felvételin, mint 2020-ban. A járványhelyzetben megélénkült az érdeklődés az orvosi és ápolói szakok iránt is, de összességében idén is a gazdaságtudományok lettek a legnépszerűbbek. A tavalyi visszaesés után ismét nagyobb mozgolódás látszik a pedagógusképzések táján, amely különösen fontos előrelépés, mivel a tanári szervezetek jelzései szerint öt éven belül komoly szakemberhiány várható az iskolákban és az óvodákban, ha a jelentkezési trendek nem változnak. Nőtt az érdeklődés a bölcsészettudományok iránt is. Az intézmények toplistáját ebben a szezonban is toronymagasan vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Több mint 26 ezren szeretnének bejutni az ország első számú egyetemére, közülük 14,5 ezren első helyen jelölték az ELTE-t, ami az intézmény csaknem négy évszázados történetében is rekordnak számít. Érdekes, hogy ezúttal nem a hosszú ideje töretlenül vezető bölcsészkar, hanem a pedagógiai és pszichológiai kar vitte el a pálmát. Az intézményi lista második helyén a Debreceni Egyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ a sorban.
Magyar Nemzet (1., 6. oldal) (2021. március 29.)
További megjelenés:
Nagy verseny lesz az egyetemi helyekért
Közzétették a 2021-es felvételi statisztikákat és jelentkezők számát. Az Eduline összeállítása szerint többen jelentkeztek idén egyetemre, a 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent a tavalyi adatokhoz képest. A népszerűségi listát azonban a jelentkezőszám nem alakította át nagyban, szinte maradt a korábban megszokott top 10-es lista. A legnépszerűbb egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, több mint 26 ezer diák szeretne bekerülni valamelyik képzésére. Második helyen szerepel még a Debreceni Egyetem, míg a harmadik a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem lett.
Haon.hu (2021. március 30.)
Visszatért a fiatalok kedve a továbbtanuláshoz, országos szinten tízezerrel többen, csaknem 102 ezren jelentkeztek az egyetemek és a főiskolák ősszel induló képzéseire, mint tavaly. A legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok lettek, amelyekre több mint 22 ezer felvételiző szeretne bekerülni. Nőtt az érdeklődés a bölcsészettudományok iránt is, és a tavalyi visszaesés után ismét nagyobb mozgolódás látszik a pedagógusképzések táján is. Ez utóbbi különösen fontos előrelépés, mivel a tanári szervezetek jelzései szerint öt éven belül komoly szakemberhiány várható az iskolákban és az óvodákban, ha a jelentkezési trendek nem változnak. Az intézmények toplistáját ebben a szezonban is toronymagasan vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Több mint 26 ezren szeretnének bejutni az ország első számú egyetemére, 14 500-an közülük az első helyen jelölték az ELTE-t, ami az intézmény csaknem négy évszázados történetében is rekordnak számít. Érdekes, hogy ezúttal nem a hosszú ideje töretlenül vezető bölcsészkar, hanem a pedagógiai és pszichológiai kar vitte el a pálmát. Az intézményi lista második helyén a Debreceni Egyetem áll, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követi a sorban.
Somogyi Hírlap (7. oldal) (2021. március 31.)
További megjelenések:
24 óra: 2021.03.31., 1., 7. oldal
Dunaújvárosi Hírlap: 2021.03.31., 7. oldal
Dunántúli Napló: 2021.03.31., 1., 7. oldal
Heves Megyei Hírlap: 2021.03.31., 7. oldal
Nógrád Megyei Hírlap: 2021.03.31., 7. oldal
Új Néplap: 2021.03.31., 7. oldal
Petőfi Népe: 2021.03.31., 1., 7. oldal
Tolnai Népújság: 2021.03.31., 1., 7. oldal
Nyakunkon a tavasz, és az látszik, hogy az embereknek elegük van a bezártságból utazni szeretnének: meredek emelkedésnek indultak a leadott szállásfoglalások számai. A tavalyi évbe a korlátozások után a nyitáskor elképesztő módon lőttek ki a szobaárak, idén is hasonló tendenciával számolhatunk, még ha nem is olyan nagy mértékben, mint tavaly. Aki jó áron akar szállást foglalni a Balaton partján 2021 nyarán, az jobb ha siet. Nem csak a turisták, a szállásadók is nagyon várják már a szezon kezdetét, de az is biztos, hogy számtalan eddig halogatott problémával lesznek kénytelenek szembenézni, ha egyszer végre megindulnak a magyarok. Ahogy közeledik a húsvét időszaka, úgy emelkedik a leadott foglalások száma is. Januárban 100 ezer új vendégéjszakát rögzítettek áprilisra, februárban a foglalások napi átlagos száma 33 százalékos növekedést mutat. Májusra eddig 625 ezer vendégéjszaka realizálódott az NTAK-ban, ez 11 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Nagy kérdés a külföldi utakkal kapcsolatban, hogy mi lesz akkor, ha a lengyelekhez hasonlóan a többi ország sem fogja elfogadni az orosz Szupnyik V és a kínai Sinopharm oltástát? Mivel a magyar vakcinaútlevél nem fogja tartalmazni, hogy a tulajdonosa mivel van beoltva, ez komoly akadálya lehet a nyári külföldi nyaralásoknak. Bártfai Endre, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának mesteroktatója szerint erre a megoldás az lenne, amit már számos helyről hallani is, hogy fel kell gyorsítani az EU-n belül az orosz és a kínai vakcina elfogadását, annak érdekében, hogy a beoltva szabadon mozoghassunk a térségen belül.
Penzcentrum.hu (2021. március 3.)
További megjelenés:
Heti híradó: Új sétányt alakítanak ki Füreden, gyűlnek a balatoni szállásfoglalások
550 méter hosszú, Kékszalag nevű sétányt alakítanak ki Balatonfüreden, ezzel három sétányt összekötő, egybefüggő sétálórész jön létre néhány hónap múlva a város parti részén. Idén májusra már most több szállásfoglalás érkezett be, mint tavaly ilyenkor, a vírus miatt leutazóktól azonban azt kérik, még lakóhelyükön szerezzék be, amit csak tudnak. Egyre csak emelkedik a szállásfoglalások száma a szezonra: májusra eddig 625 ezer vendégéjszakát foglaltak le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint – ez pedig 11 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Bártfai Endre, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának mesteroktatója szerint nem ördögtől származó gondolat, hogy belföldön is csak vakcinaútlevéllel vagy friss negatív teszttel lehessen igénybe venni a szálláshelyek szolgáltatásait.
Welovebalaton.hu (2021. március 9.)
A Közép Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület közleménye (2. rész)
A második témában felkért Gilyán György, a BGE c. egyetemi docense, a Kelet-Európai Üzleti Klub társelnöke, a KEP Elnökség tanácsadója, volt államtitkár tartott vitaindító előadást "Kárpát Medence Régió: a KKV együttműködés jelentősége az üzleti és civil kapcsolatokban" címmel. Megállapította, hogy a magyarországi kkv-k tevékeny szereplői a térségi együttműködésnek, egyben a civil összefogást is segítik. Specifikus nemzeti fejlesztési programok is segítik a határon túli kapcsolatokat. A százfőnyi jelentkező figyelmét felkeltő fórum hallgatósága – az egyesület tagjai és más partnerek, egyetemi hallgatók itthonról és a határon túlról - érdeklődéssel fogadták a párbeszéd lehetőségét, különösen a pandémia mostani időszakában.
Webradio.hu (2021. március 4.)
Beszámoló - online oktatás, tapasztalatcsere
Az Oktatói Tagozat online beszélgetést szervezett 2021. február 18-án az online oktatás és vizsgáztatás témájában, amelynek célja a tapasztalatcsere volt. A felkért hozzászólók legnagyobb részt a logisztikai felsőoktatásban tevékenykednek: Bányainé Tóth Ágota (ME), Kozma Tímea és Horváth Annamária (BGE), Bóna Krisztián (BMGE), Pónusz Mónika (KRE), Süle Edit és Vöröskői Kata (SZE), Pató Gáborné Szűcs Beáta (PE) és Erdei Edina (DE). Az eseményen 28 fő vett részt.
Az online oktatással kapcsolatban elhangzott, hogy az őszi félévben a kollégák már nagyobb magabiztossággal vágtak bele, többféle eszközt használtak. Nagy kihívás továbbra is a hallgatók bevonása, a labor jellegű és erős gyakorlati tevékenységet igénylő oktatási folyamatok lebonyolítása volt. Az interaktivitás és a hozzászólások elérése nem könnyű.
https://logisztika.hu/2021/03/10/beszamolo-online-oktatas-tapasztalatcsere/
Logisztika.hu (2021. március 10.)
Miben különbözik az amerikai és a magyar gazdasági mentőcsomag?
Bihari Péter, közgazdász, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa 2 amerikai (Biden és Trump) és a magyar gazdasági mentőcsomagot hasonlította össze.
A témában készült beszélgetés ezen a linken 43:20-tól meghallgatható.
KlubRádió-Reggeli gyors (2021. március 22.)
Az alkalmassági tesztekről dolgozott ki ajánlást az MPRSZ etikai bizottsága
A pandémia hatására a jelenlétre épülő kiválasztási formák a magyar kommunikációs szakmában is átalakultak, a személyes interjúztatás helyett előtérbe kerültek az online kiválasztási formák. A megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Az MPRSZ Etikai Bizottsága összegyűjtötte, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai. Az ajánlás letölthető az MPRSZ honlapjáról, mely mind a munkakeresők, mind pedig a munkaadók számára segítséget ad fogalmak tisztázásához, és az etikus kiválasztáshoz.
Szerzők – az MPRSZ Etikai Bizottsága és jogásza: Vas Dóra (MatrixPR Kft. kríziskommunikációs szaktanácsadó) Szőke Katalin (kommunikációs szakértő, SIMPACT Nonprofit Kft.), Varga Zita Hella (Salt Communications Kft. PR vezető), Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna PhD (egyetemi docens, BGE), R. Nagy András (Próbakő Kommunikáció Kft. ügyvezető igazgató) és Dr. Buday – Sántha Andrea (BGE docens, ügyvéd).
Szakszervezetek.hu (2021. március 16.)
További megjelenések:
Kínai diákok osztottak maszkokat Budapesten
Közös maszkosztó akciót szervezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszéke és a Magyarországon tanuló kínai diákok által létrehozott Kínai Önkéntes Szolgálat. A margitszigeti zenélő szökőkútnál egy rögtönzött standot hoztak létre a szervezők, ahol összeállították az egyetem és az önkéntes szervezet matricájával ellátott csomagokat, amely négy darab sebészeti maszkot és egy kis tájékoztató lapot tartalmaztak. Fan Xiaoye (Rita), a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, egyben az önkéntes szolgálat egyik vezetője elmondta, hogy 2020 augusztusa óta működik az egyesületük, amely már több sikeres karitatív akciót szervezett országszerte. Egyelőre hetven kínai és harminc magyar önkéntesük van, azonban a munkában aktívan részt vevő tagok száma jóval kevesebb. „A harmadik hullámban, a szigorítások előtt egy nappal segítséget nyújthat sokaknak, ha kapnak néhány sebészeti maszkot. Ezzel az elővigyázatosságra is felhívjuk a figyelmet, de a diákok közötti kapcsolatteremtésre is egy jó alkalmat teremtett” – mondta a demokrata.hu-nak.
https://demokrata.hu/magyarorszag/kinai-diakok-osztottak-maszkot-budapesten-357180/
Demokrata.hu (2021. március 9.)
„A magyar nyelv nagyon nehéz, olyan, mint a rubik-kocka”
Magyarország és Kína jó kapcsolata, a hatalmas földrajzi távolság ellenére, jelentős múltra tekint vissza. A két ország a koronavírus-járvány idején is mindvégig kölcsönösen támogatta és támogatja egymást, együttműködik a nehézségek leküzdéséért. Az ugyanakkor meglepő lehet, hogy a kínai felsőoktatásban egyre többen választják a magyar nyelvet. A témában a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, a Kínai Önkéntes Szolgálat egyik vezetője írt cikket, amely ezen a linken olvasható.
Demokrata.hu (2021. március 9.)
A sürgősségin 3 másodperc alatt lehet Armageddon-interjú Baji Anikó triázzsal
„Embertelenül rossz érzés, amikor egymás után tolják be a fulladó betegeket, és neked kell eldönteni, melyiküknek rosszabb a helyzete. Mindegyik nehezen kap levegőt, és te mindegyiknek azonnal segíteni akarsz” – mondja Baji Anikó sürgősségi triázs, aki szerint két járvány van: egy, amit a hétköznapi emberek elképzelnek, és egy másik, ami a kórházak hús-vér valósága. Mennyit kéne megmutatni az eü intézmények falai között zajló elképesztő küzdelmekből? Hogyan lehet ép ésszel végigcsinálni őket nap mint nap? Kiből lesz jó betegosztályozó, és mi köze ehhez a sportnak? Erről is beszélgettek az AKUT Szakasz alapítójával, aki az Uzsoki Utcai Kórház épületének izgalmas történetébe és jövőbeli regényterveibe is beavatott minket. Ancsa már 24 éve dolgozott a betegellátásban, amikor újra beült az iskolapadba, hogy naprakész ismeretekkel felvértezve változtasson ezen: az volt a célja, hogy hidat képezzen a szakemberek és a laikusok között, mivel azt tapasztalta, hogy a kórházi konfliktusok hátterében leggyakrabban a nem megfelelő tájékoztatás áll. A BGE kommunikáció és média szakán szerzett oklevelet, megalapította a mára már több mint 70 ezer követővel bíró AKUT Szakasz közösségi oldalt, elindította a C-vágány nevű blogot, két könyve jelent meg.
https://divany.hu/eletem/interju-baji-aniko-triazs-akut-szakasz/
Divany.hu (2021. március 3.)
További megjelenés:
Zárt ajtók mögött ünnepelt a megye
A világjárvány miatt immár másodszor tartották zárt ajtók mögött márciusi nemzeti ünnepünket. Járvány ide vagy oda, a múltat azonban nem feledhetjük: az önkormányzatok a lakosság virtuális bevonásával hajtottak fejet az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei előtt. A nógrádi megyeszékhely lakói a helyi televízió képernyőjén keresztül lehettek részesei az egykori történések felelevenítésének. Fekete Zsolt polgármester ünnepi beszéde mellett az elmúlt tíz év megemlékezéseinek kulturális műsoraiból is szemezgetett a csatorna többórás összeállításában. Nemzeti ünnepünk alkalmából több nógrádi is állami kitüntetésben részesült. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen és jogelőd intézményeiben folytatott kutatói-oktatói tevékenysége, a határon túli magyar oktatás fejlesztésében és vezetőként elért eredményei elismerésére dr. Gubán Miklós, a Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézete volt intézetigazgató-helyettese a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét (polgári tagozat) kapta.
Nógrád Megyei Hírlap (3. oldal) (2021. március 11.)
További megjelenések:
Állami kitüntetések
Dr. Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke a Magyar érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. Dr. Gubán Miklós, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának főiskolai tanára, volt rektorhelyettese, dr. Huzián Ida tüdőgyógyász, a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet volt főorvosa, valamint dr. Mészáros Lajos Batthyány-Strattmann László-díjas tüdő- és belgyógyász a Magyar érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta. Molnár Ernő, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Technikumának nyugalmazott igazgatója munkáját Magyar arany érdemkereszt polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el. Czotter Csabáné, a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület elnöke, a Zala Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ vezetője és Pisnjak Mária, a Szlovén Oktatási Intézet magyar nyelvi szaktanácsadója a Magyar ezüst érdemkereszt polgári tagozata kitüntetés kapott. Budaházi Tibor festőművész Munkácsy-díjban részesült, az éveken át Zalaegerszegen játszó színész, Nemcsák Károly pedig Magyarország kiváló művésze lett. A Kossuth-díjasok közt is akadnak zalai kötődésű személyek, Nagy Feró, a Beatrice énekese Letenyén született, a színművész Szarvas József pedig Viszákon él, de az Őrség zalai településeinek közéletében is fontos szerepet vállal.
Zalai Hírlap (2. oldal) (2021. március 17.)
További megjelenés:
Teljes az InterCityHotel Budapest menedzsmentje, jöhet a nyitás
Niedermüller Gábor az IntercityHotel Budapest Rooms Division managere. Jetzin Attila pedig F&B managerként csatlakozott februárban az IntercityHotel Budapest csapatához. Niedermüller Gábor szállodai pályafutását 2011-ben a németországi Relais & Chateaux Jagdhof Glashütte szállodában F&B területen kezdte. Az egyetemi évei mellett 2014-ben kezdett el dolgozni az Accor szállodaláncnál, innen 2017-ben csatlakozott az Ibis Styles Budapest Airport Hotel nyitó csapatához. 2020 szeptembere óta óraadóként is tanít a BGE-n német nyelven. 2021. februárjától a 312 szobás IntercityHotel Budapest nyitócsapatát erősíti. Rooms Division managerként a Front Office, Housekeeping és a műszaki terület irányítása a feladata. Angolul és németül beszél. Jetzin Attila egy éves főiskolai gyakorlati éveit a Marriott Szállodaláncnál, az Egyesült Államokban töltötte. Hazatérve, 2008-ban bártenderként helyezkedett el a Sofitel Chain Bridge szállodában, majd 2019-tól a Paris Budapest étterem és a Sofitel Hotel Chain Bridge Restuarant és Room service managerének nevezték ki, ahol az étterem mellett a bár, room service irányításával bízták meg. A szálloda a COVID helyzet ellenére felkészült a nyitásra és hamarosan megkezdi működését a járványügyi szabályok adta lehetőségek között.
http://turizmusonline.hu/cikk/teljes_az_intercityhotel_budapest_menedzsmentje__johet_a_nyitas
Turizmusonline.hu (2021. március 10.)
További megjelenés:
Legyen divat a női vezető! - Dr. Békefi Veronika: "Az egyik fő feladatunk az állandó problémamegoldás és a döntések sorozata.”
A Menedzserszövetség kiemelten fontos feladatának érzi, hogy felhívja a figyelmet a női vezetők szerepére, ezért az InStyle-al közösen kampányt indít „Legyen Divat a Női Vezető!” címmel. 37 főszereplő női vezető osztja meg tapasztalatait, akik a szakmájukban elért sikereiknek köszönhetően példaképek lehetnek, pozitív, követendő utat mutathatnak a fiatalabb generáció tagjai számára, akik most tervezik, építik karrierútjukat.
A fenti cikkben Dr. Békefi Veronika, idegenforgalmi tanácsadó, korábbi Neckermann Csoport igazgatója osztja meg tapasztalatait a női vezetői szerepkörről. Az interjúban elhangzik, hogy Veronika olyan szervezetek mellett is elkötelezte magát, mint a “Minőségi idegenforgalomért” Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem Gazdasági Tanácsa vagy a BGE Szakmai Tanácsa, ahol a gyakorlati iroda üzemeltetésében vállalt szerepet.
https://www.instyle.hu/legyen-divat-a-noi-vezeto-dr-bekefi-veronika-interju-137837
Instyle.hu (2021. március 11.)
Sok szép eredmény a vásárhelyi taekwondósoktól
Online poomsae és gyorsrúgó versenyt rendezett az Elite Taekwondo Klub. A formagyakorlatosok egyéniben, párosban, csapatban és freestyle-ban mérettettek meg. Az online poomsae-sokat és a gyorsrúgókat is a beküldött videók alapján értékelték.
A felnőtt korosztály 18-30 éves „A” kategóriájában László Alexa, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, Külkereskedelmi Karának hallgatója szerezte meg az I. helyet.
Promenad.hu (2021. március 16.)
Bővült az InterCityHotel Budapest pre-opening csapata
A tervezett ütemben haladnak a Deutsche Hospitality első magyarországi szállodájának, a Keleti pályaudvarnál található 312 szobás Intercityhotel Budapest nyitási feladatai. A márciusi nyitás közeledtével tovább bővült a szálloda menedzsmentje, és gőzerővel folynak az előkészületek. Szávity Krisztina, több évtizedes vezetői és gazdasági területen szerzett tapasztalattal az IntercityHotel Budapest gazdasági igazgatója. A szakember az ELTE Bölcsészettudományi kara (orosz–szerb-horvát, finn–orosz nyelvszak) elvégzése után a Budapesti Gazdasági Főiskolán mérlegképes könyvelői diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan telekommunikációs területen, mint cégvezető kezdte pályafutását, majd egy magyar cégcsoport pénzügyi igazgatójaként több mint 45 cég pénzügyeiért felelt. 2010-től a fővárosi BTDM Nonprofit Kft.-nél folytatta karrierjét, ahol Budapest turizmusfejlesztéséért és ezzel együtt a Budapest Card fejlesztéséért, értékesítéséért, továbbá a Budapesten található Tourinform-irodák működtetéséért felelt. 2013-tól a KÉSZ-csoport turisztikai üzletágának lett a gazdasági vezetője, ahol 3 belföldi szállodát, továbbá egy belföldi és egy külföldi apartmanházat üzemel-tettek. Ónody Tünde, az IntercityHotel Budapest housekeeping vezetője. Szakmai pályafutását 36 évvel ezelőtt a HungarHotelsnél kezdte, majd jogutódjánál, a Danubius Zrt.-nél folytatta, és onnan csatlakozott ez év januárjában az újonnan épülő IntercityHotel Budapest nyitó csapatához. Bodócs László januárban csatlakozott a tavasszal nyitó IntercityHotel Budapest csapatához executive chefként. 2001-ben a Szidónia Kastélyszálloda konyhafőnök-helyetteseként kezdte pályáját, majd a ceglédi négycsillagos Aquarell Hotel konyhafőnökeként dolgozott.
Turizmus.com (22. oldal) (2021. március 22.)
Városi elismerések odaítéléséről döntöttek
A felvidéki város képviselő-testülete egyhangúan megszavazta az elmúlt héten, hogy idén Klemen Terézia tanár-író, a Lehár Ferenc Polgári Társulás és a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke Pro Urbe – A Városért-díjban, Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora pedig Komárom díszpolgára elismerésben részesüljön. Klemen Terézia sok más tevékenysége mellett az elmúlt évek során igazgatóhelyettesként, iskolaigazgatóként, később a Budapesti Gazdasági Főiskola tanáraként több generációt tanított és nevelt magyarságra, a hagyományok ápolására, a nemzeti identitás megőrzésének fontosságára és hűségre. Albert Sándor irányította és alapozta meg a Selye János Egyetem elindítását, majd vezette éveken át rektorként az ország egyetlen magyar tannyelvű egyetemét, aminek köszönhetően Észak-Komárom egyetemi várossá nőhette ki magát.
24 óra (22. oldal) (2021. március 22.)
HR kérdések a múzeumi szakmában II. – A munkatársak megtartása
Az országos kutatás előkészítése 2019 őszén indult. A megfogalmazott célokat, a kutatás módszertanát és a résztvevők körét korábban megismertették, majd lépésről lépésre a felmérés eredményének tartalmi csomópontjait tekintették át. Jelen anyagban a múzeumi szféra humán erőforrással kapcsolatos kérdéseit igyekszenek feltárni és elemezni. A humán erőforráshoz kapcsolódó témakörök bemutatásához többféle megközelítési irány alkalmazható. A publikáció sorozatban a kutatás adataiból kiolvasható fő szempontokat veszik sorra, megjegyezve, hogy a kutatásban részt vevő intézmények létszámadatai alapján eltérő szempontok lehetnek relevánsak eltérő szervezeti méretnél. A munkaerő-megtartást befolyásoló szempontok közül megvizsgálják a munkavégzés során fontosnak ítélt tényezőket, kitérnek a kiégés és az elvándorlás okaira, továbbá arra, hogy milyen támogatást várnak a múzeumok a fenntartóiktól a munkatársak ösztönzéséhez. Az anyagban hivatkozási alapként többször megjelenik a Petőfi Irodalmi Múzeum életpályamodellje, de előkerül a tanári életpálya, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem ösztönzési és teljesítményértékelési rendszere, az Óbudai Önkormányzat ösztönzési rendszere, illetve biztosítóknál, vállalatoknál látott gyakorlatok.
https://magyarmuzeumok.hu/cikk/hr-kerdesek-a-muzeumi-szakmaban-ii-a-munkatarsak-megtartasa
Magyarmuzeumok.hu (2021. március 24.)
A Közép Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület közleménye
A Közép-Európai Club Pannónia Közhasznú Egyesület (KEP) 2021. március 23-án, kedden megtartotta online Törzsasztal rendezvényét az utóbbi négy évben (2017-2020) megrendezett fórumainak összefoglalója, különös tekintettel az utóbbi négy év Társadalmi Párbeszéd Fórumaira" tárgyú két dokumentum megvitatása céljából. A dokumentumokat a KEP elnöksége előzetesen jóváhagyta. A Törzsasztal fórumot Dr. Czeglédi József KEP elnök köszöntötte és tájékoztatta a megjelenteket a januári kibővített elnökségi ülésen megfogalmazott véleményekről és javaslatokról az összeállítás hasznosításával kapcsolatban. Felkért hozzászólóként értékelte a tanulmányokban foglaltakat Prof. Kroó Norbert akadémikus, Prof. Báger Gusztáv, az MNB elnökének főtanácsadója, Prof. Dr. Fekete Mátyás PhD, a turizmus tapasztalt szakértője, Gilyán György, a BGE c. egyetemi docense, a Kelet-Európai Üzleti Klub társelnöke és Dr. Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.
http://os.mti.hu/hirek/160440/a_kozep_europai_club_pannonia_kozhasznu_egyesulet_kozlemenye
OS.mti.hu (2021. március 24.)
Szintet lépne az Extrema
Magyar szemlélettel, de nyugati gondolkodással tekint a pénzpiacra Kővári Erika, az Extrema Hungary alapító tulajdonosa. Már 14 évesen az lebegett előtte, hogy a rendelkezésére álló szűkös zsebpénzből hogyan hozhatja ki a legtöbbet, szakmai pályáját azonban a pénzügyi világtól távol, a vendéglátóiparban kezdte. Sosem hitte, hogy a pénzügyek területén hálózatépítésben kell gondolkodni, sokkal inkább hisz a specialista csapatmunkában. Az Extrema Hungaryt 2016-ban azzal a vízióval indította útjára, hogy ügynökségi keretek között egy úgynevezett pénzügyi plázát hoz létre, amelyben az összes pénzügyi szolgáltató, pénztár, stratégiai partner jelen van. Kővári Erika úgy véli, lakossági szinten számos kellemetlenségtől megkíméli magát az ember, ha a havi keresete felhasználásakor betartja az 50-30-20 százalékos szabályt. Azaz félre kell tudni tenni a jövedelem 20 százalékát a váratlan helyzetekre, míg a 30 százalékát költsük magunkra, szórakozásra, pihenésre, a fennmaradó rész pedig álljon rendelkezésre az állandó kiadásokra, a havi díjfizetési kötelezettségekre. Gyakorlatias pénzügyeink témában az Extrema Hungary a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen is tart tizenháromszor másfél órás előadás-sorozatot egy-egy neves pénzügyi szakember bevonásával. Évről évre nagyobb népszerűségnek örvend a kurzus, amely a járvány miatt most szünetel. Az előadások célja abban segíteni, hogy miként alakíthatja ki pénzügyi jövőjét egy egyetemről induló fiatal, akár alkalmazotti, akár vállalkozói jogviszony mellett dönt.
Figyelő (44-45. oldal) (2021. március 25.)
„Nem szeretnék politizáló iskolát” – interjú a Mathias Corvinus Collegium iskolavezetőjével
A kormányt kritizáló és dicsérő cikket sem akar írni; azt szeretné, ha iskolája a hazai közgazdasági gondolkodás megújításának katalizátora és nem élcsapata lenne, a hosszú távú cél pedig az, hogy a képzésből kikerülő magyar elit ne külföldön, hanem itthon gurítson nagyot – többek között ezekről beszélt Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője, szociológus-közgazdász, a politikatudományok doktora a G7-nek. Szepesi Balázs az interjúban többek között arról is beszélt, hogy tavaly novemberben tartották az első vállalkozáskutatási konferenciát, és most több további ötletük is van. Ebben az MCC csak egy résztvevő a sok közül, nagyon fontos, hogy a hálózatba sok más, erős műhely is bekapcsolódott: a Corvinus, a BGE, a Pécsi Egyetem, a Pázmány vagy az MNB. Ez lényegében állandó tudáscserét és együttműködést tesz lehetővé, valamint elindultunk azon az úton, hogy a sok törekvés magyar vállalkozáskutatássá álljon össze, és ne mindenki csak a saját kis projektjében gondolkozzon. Az oktatásban az együttműködés kölcsönös meghívásokat jelent, meg egymás segítését. A kurzuskínálatuk nagy részét külsős oktatók tanítják, ezek a külsős tanárok vagy kutatóintézeteknél vagy pedig egyetemeken dolgoznak.
G7.hu (2021. március 29.)