A BGE három, eltérő tudományos területen aktív oktatója vehetett át egyetemi tanári kinevezést szeptember 5-én Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Dr. habil Csillag Sára akadémiai fejlesztési rektorhelyettes és Dr. habil Krajcsák Zoltán a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán oktat, míg Dr. habil Bajomi-Lázár Péter a Külkereskedelmi Karon.
Prof. Dr. Csillag Sára 1997-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (most Budapesti Corvinus Egyetem), ugyanitt a Gazdálkodástudományi Doktori Iskolában szerzett PhD fokozatot. 2022-ben habilitált a Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájában.
2003 óta tart egyetemi kurzusokat angol és magyar nyelven, és 2012 óta áll a BGE PSZK alkalmazásában. Hivatali ideje alatt töltött már be tanszékvezetői, intézetvezetői és tudományos rektorhelyettesi posztot is. 2018 decemberétől 2023. január 31-ig vezette dékánként a BGE PSZK-t. 2023. február 1-étől akadémiai fejlesztési rektorhelyettesként az akadémiai követelményrendszer és az egyetemi oktatási rendszer humán aspektusainak fejlesztéséért, az akadémiai munkavállalói kör oktatásmódszertani fejlesztéséért, az értékelési és mérési rendszer alakításáért, valamint a hallgatói tehetséggondozásért felel.
Kutatási területei közé tartoznak a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci integrációja, a felelős vezetés és emberi erőforrás menedzsment dilemmái és a felsőoktatás jövőjének kérdései, ezekben a kérdésekben rendszeresen ad elő tudományos és szakmai konferenciákon. Több, mint 120 tudományos cikk és könyvfejezet társszerzője.
Prof. Dr. Krajcsák Zoltán a mai Soproni Egyetemen szerzett faipari mérnöki diplomát 2004-ben, majd két évvel később menedzser szakmérnöki, 2007-ben okleveles faipari mérnöki, 2008-ban pedig okleveles mérnök-tanári végzettséget. Ezt követte 2010-ben egy MBA fokozat, majd a PhD fokozat 2014-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2022-ben habilitált a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Szerkesztő négy külföldi folyóiratnál, a Management Decision (Emerald), az International Journal of Emergency Services (Emerald), az Iranian Journal of Management Studies (Teheráni Egyetem) és a Business: Theory and Practice (Vilniusi Műszaki Egyetem) lapokban. Főszerkesztője a BGE Prosperitas folyóiratának. Jelentős folyóiratcikk-bírálati tevékenységet folytat, évente körülbelül száz szakmai véleményezést készít külföldi folyóiratok szerkesztőségei számára. 2020 óta Business and Economics területen az elvégzett bírálatok alapján a Clarivate top 10-es listáján szerepel. 2021-ben elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat (MTA), és az MTA Publikációs Nívódíját.
Kutatási területe a szervezetpszichológia és a tudománymetria.
Prof. Dr. Bajomi-Lázár Péter 2004-ben a Közép-európai Egyetemen doktori, 2011-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen habilitációs fokozatot szerzett. 1999 óta dolgozik a felsőoktatásban, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve elődjén, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 2004 óta tanít óraadóként, majd főállású oktatóként médiaszociológiát, médiatörténetet, médiarendszer-elméletet, médiaetikát és közéleti kommunikációt óta.
2000-ben társaival megalapította a Médiakutató című folyóiratot, amelyet 2000 és 2016 között főszerkesztőként vezetett. 2003-ban Fulbright-ösztöndíjjal fél évig az Észak-karolinai Egyetemen tanulmányozta az amerikai politikai újságírás történetét és szakmai normáit. 2009 és 2013 között az Oxfordi Egyetem kutatójaként a pártrendszerek médiarendszerekre gyakorolt hatását vizsgálta (Media and Democracy in Central and Eastern Europe, a 7th Framework project). 2017 és 2019 között az Oxford Migration Observatory által vezetett, a migráció és a média egymásra gyakorolt hatását vizsgáló kutatáson dolgozott (Role of European Mobility and Its Impacts in Narratives, Debates, and EU Reforms, a Horizon 2020 project).
Hét monográfiája és hét (társ)szerkesztett kötete jelent meg. A magyarországi médiaháború című könyvéért 2002-ben médiatörténet-kategóriában elnyerte a Pulitzer-emlékdíjat. Kutatási területe a médiapolitika, a médiarendszerek, a politikai kommunikáció, a médiaetika, valamint a hálózati kommunikáció.
