Kutatási fókuszunk középpontjában a digitalizáció és üzleti folyamatok innovációja áll.
Kiválósági központunk kutatásai alapvetően két egymással összefüggő, egymást kiegészítő dimenzióban folynak, amelyek egyben kijelölik a Központ két kutatási irányzatát:
- Az értékláncok szerkezeti változásainak elemzése (makroszint);
- Az üzemszervezési követelmények átalakulásának feltárása, a digitalizációból eredő termelékenység-/hatékonyságjavítási kényszer és késztetés bemutatása (mikroszint).
A makro- és a mikroszintű megközelítés ötvözése képes a korábbi kutatásoknál teljesebb képet adni, hiszen a nemzetközi áru- és szolgáltatásáramlások az értékláncok több rétegében képződött értékek és gazdasági eredmények összegződésének tekinthetők.
A globális értkékláncok makrogazdasági vizsgálata
A kiválósági központ makrogazdasági megközelítésben két fő irányban folytat kutatásokat.
Egyfelől a globális értékláncok szerveződésének makroökonómiai kérdéseit vizsgálja. Ebbe beletartoznak a hozzáadott érték áramlás módszertani kérdései, elméleti-szerkezeti vizsgálata és ágazati kutatások. A globális értékláncok (GVC-k) elemzésében többféle szempontot is követ a kutatócsapat: a nemzetközi gazdasági szempont a hozzáadott-érték képzés potenciálja és megoszlása alapján értékeli a termelési-értékesítési láncokat. A technológiai-innovációs megközelítés az értékláncok szerveződését és átalakulását (kutatás-fejlesztés és innováció oldaláról), valamint ezek makrogazdasági hatásait vizsgálja. A stratégiai kérdések pedig az értéklánc dinamikájára, szerkezeti átalakulására és az egyes szereplők mobilitási lehetőségeire fókuszálnak.
Az irányzat másik pillére a stratégiai foresight (előretekintés). Ebben a jövőkutatás aktuális elméleti és módszertani kérdéseit kutatjuk, kiemelt figyelemmel a GVC alkalmazások és a jövő generációjának fejlesztési vonatkozásaira. A kutatók a BGE karainak és más egyetemeknek munkatársai és doktorandusz hallgatói.
Az értékláncok/ellátási láncok digitalizációjának vizsgálat
Az ellátási láncban fontos elvárás - a lehetőségekhez mérten - legjobb anyagáramlás biztosítása, a megrendelés volumenének legyártásához szükséges átfutási időt minimalizálása-, miközben folyamatosan biztosítani kell a hibátlan termékek kibocsátását.
Ezt csak úgy lehet megoldani, ha:
- A szállítás ideje a legrövidebb, költséghatékony;
- Ugyanakkor a gyártósorokon, cellákon optimális a termelési folyamat;
- A selejt termékek kiszűrése időben és a lehető legpontosabban történik meg;
- Minél több automatikus folyamat épül be a gyártásba (hiszen az emberi tényező sok esetben hibához vezethet).
Emiatt a Központ kutatásának célja olyan modellek, eljárások, módszerek kidolgozása, melyek segítségével feltárjuk az ellátási lánc bizonyos elemeinek működési problémáit, majd javítjuk, optimalizáljuk a folyamatokat. Mindezt a környezettudatosság szempontjának a figyelembevételével.
Több fő vizsgálati terület áll a munka fókuszában:
- a fuvarozáshoz/áruszállításhoz kapcsolódó üzemanyag-ellátás tervezési problémáinak modellezése, vizsgálata,
- termelési logisztikán belül az egyik terület egy gyártósori ütemezési probléma optimalizálás MI (mesterséges intelligencia) eszközökkel,
- a másik pedig a gyártásellenőrzés, minőség-ellenőrzés során felmerülő problémák kezelése MI eszközökkel,
- a blokklánc alkalmazási lehetőségei az ellátási láncok, a logisztika területén.
A kutatási irányzat tevékenységéhez több szálon kapcsolódik a Smart Shop Floor Logisztikai szimulációs labor is. Ez egyrészt gyakorlatorientált képzést tesz lehetővé, amelynek során a hallgatók megismerkednek a logisztika területén alkalmazott legújabb technológiák egész sorával (pl. AR, RFID, beltéri lokalizációs technológiák, ERP szoftver stb.), másrészt együttműködési alapot biztosít az Egyetem számára a vállalkozásokkal, hogy az igényeikre szabott kutatási, elemzési szolgáltatásokat, közös projekteket valósítson meg. Emellett tervezés alatt áll a gazdaságinformatikus hallgatók számára egy olyan kutatási labor kialakítása, ahol a hallgatók közvetlenül találkoznak gyakorlati problémákkal.