Élet és intelligencia
A Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet közös éves konferenciája
Az elmúlt évtizedekben újabb és újabb kutatások történtek az élettudományok, kognitív tudományok, humántudományok és a filozófia, azon belül is speciálisan a filozófia területén, hogy megfejtsék az élet lényegét, valamint megértsék a minden élőre jellemző különleges intelligenciát, melynek révén az egyes élőlények megpróbálnak túlélni és optimális szinten tartani életműködésüket. Az élet fogalma, Platóntól és Arisztotelésztől kezdve, egészen mostanáig a filozófiai vizsgálódások homlokterében van; és továbbra is olyan rejtélyes jelenségnek tűnik, mint a filozófiatörténet kezdeteinél. A fenomenológusok, Husserltől és Heideggertől kezdve, a francia fenomenológia klasszikusain, mindenekelőtt Merleau-Pontyn és Michel Henryn keresztül, egészen olyan kortárs fenomenológusokig, mint például Dan Zahavi, Evan Thompson és Natalie Depraz, szintén központi helyen foglalkoztak a kérdéssel. Az élettel egybekapcsolódó tanulási és problémamegoldó készség, szintén a filozófiatörténet és a fenomenológia első kezdeteitől fogva egészen máig, a filozófiai és tudományos elemzések kardinális kérdéseit képezik. A legtöbb, különösen a fenomenológiához kapcsolódó vagy egyenesen a fenomenológiai keretei között megfogalmazódó ilyen törekvés, az élet dinamikus, teljesen mechanisztikus terminusokban soha nem magyarázható kognitív képességeit hangsúlyozta; és a kogníciót a feltárás, illetve a feltárultság terminusaiban magyarázta. Ilyen megközelítésekkel találkozunk többek között Merleau-Pontynál, Hubert Dreyfusnál, Humberto Maturánánál, Francisco Varelánál, Evan Thompsonnál, és még sok másik szerző műveiben.
Különösen az elmúlt tíz évben a mesterséges intelligencia, a robotika területén történt új felfedezések és vívmányok ösztönöztek intenzív kutatásokat azzal kapcsolatban, hogy mesterségesen, szervetlen anyagokból előállítható a szó szigorú értelmében véve élőnek mondható gépezet (a mesterséges élet kérdése); valamint, hogy mesterséges úton, szervetlen anyagokból felépülő gépezet rendelkezhet-e a szó szoros értelmében vett tudattal (a mesterséges tudat problémája). Ezzel kapcsolatban pro (pl. Andy Clark) és kontra (pl. Thomas Fuchs) egyaránt fogalmaztak meg, fenomenológiai szempontból is érveket. Valamint a fenomenológia területén is fogalmazódtak meg azzal kapcsolatos elmélyült vizsgálatok, hogy a mesterséges intelligencia intelligenciának nevezhető-e a szó szigorú értelmében véve (Veronica Cibotaru).
A Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet közös éves konferenciájára várjuk a két jelenségegyüttes – élet és intelligencia – kapcsolatával foglalkozó fenomenológiai jellegű, illetve filozófiai, tágabban interdiszciplináris vonatkozású előadásjavaslatok absztraktjait, mintegy 150-300 szó terjedelemben. Az absztraktok beküldésének határideje: 2026. május 3., vasárnap. Az absztraktokat az eletesintelligencia@gmail.com címre várjuk. A konferencia helyszíne és ideje: 2026. június 11-12., csütörtök-péntek; ELTE BTK Filozófia Intézet.
A szervezők nevében,