A pszichológiai kutatások szerint egy új szokás kialakításához körülbelül 21 nap szükséges. Ebből a gondolatból kiindulva született meg a 21 napos kihívás oktatási modul, amelynek célja, hogy játékos, interaktív módon növelje a hallgatók tudatosságát az ENSZ 2030-ig tartó fenntartható fejlődési stratégiájának 17 célja kapcsán.
Ez az innovatív modul 17 rövid tematikus videót tartalmaz, minden egyes videó az egyik fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Developement Goal) kapcsolódik. A kihívások teljesítésével a hallgatók olyan, fenntarthatósághoz kapcsolódó szokásokat alakíthatnak ki, amelyek segítik a mindennapi tudatosabb életvitelt, és közben játszva tanulhatnak.
A kihívás elérhető a Fenntartható és felelős gazdálkodás című kurzus hallgatói számára, pontszerző feladatként. Így a hallgatók nemcsak az előadásokon és szemináriumokon találkoznak a fenntarthatóság témájával, hanem egy harmadik, személyre szabott formában is foglalkozhatnak vele: interaktívan, saját ritmusukban, az érdeklődésükhöz igazodva.
A program során a hallgatók megismerhetik a 17 cél mindegyikét, köztük azokat, amelyekért ők maguk is tehetnek a mindennapjaikban. Emellett gyakorlati tippeket kapnak az egyéni és közösségi cselekvési lehetőségekről is. A modulhoz tartozó interaktív fórum lehetőséget nyújt tapasztalatcserére és inspirációgyűjtésre, míg a célokhoz kapcsolódó kvízek segítenek visszajelzést adni a megszerzett tudásról.
A 21 napos kihívást nemzetközi oktatókból és kutatókból álló csapat fejlesztette ki az ISSUE (Innovative Solutions for SUstainability in Education) című ERASMUS+ projekt keretében. A projekt célja olyan oktatási eszközök létrehozása volt, amelyek a fenntartható fejlődés elvein alapulnak, és amelyek könnyen beépíthetők a felsőoktatási intézmények gyakorlatába. A kezdeményezés célja, hogy segítse a hallgatókat és oktatókat abban, hogy ne csupán megértsék a fenntarthatóság fogalmát, hanem felelősen cselekedjenek és aktívan hozzájáruljanak a fenntartható jövőhöz.
Formabontó színvilág, merész ízpárosítások, karakteres történet – A 2023/2024-es tanévben ezekkel a jegyekkel debütált a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem első hallgatói fejlesztésű söre, amely nem csupán a magyar kézműves sörpalettán jelent meg újdonságként, hanem az egyetemi oktatásba is új színt hozott. A Magyar sörkultúra című tantárgy keretében a hallgatók testközelből ismerkedhetnek meg a kisüzemi sörfőzés világával, majd ezt követően egy verseny során csoportokba szerveződve saját sörkülönlegességet is alkothatnak, amelyet szakmai zsűri értékel. A legjobbnak ítélt receptek végül a One Beer gerillasörfőzde mentorálásával készülnek el félévről félévre, és kerülnek kereskedelmi forgalomba, így valódi, piacképes termékek születnek a kreativitás, kísérletezés és a sör iránti szenvedély találkozásából.
2023 őszén az első félév nyertes sörkülönlegessége a Black Elderberry Gose volt – egy formabontó, mélykék árnyalatú, feketebodzás gose, amely nemcsak ízvilágában, hanem megjelenésében is rendhagyónak bizonyult. A sós-savanykás karakterű sör a bodza ásványi anyagainak köszönhette enyhén sós utóízét, míg látványos kék színével azonnal magára vonta a figyelmet. A One Beer csapatával közösen véglegesített ital a BGE közössége előtt nemcsak egy sikeres egyetemi kurzus eredményeként, hanem hallgatói ötletből megvalósult kísérleti termékként mutatkozott be.
A pozitív fogadtatás után 2024 tavaszára elkészült a második különlegesség: a Russian Imperial Stout with Pineapple. Ez a hidegen főzött kávét és ananászt ötvöző milk stout tovább tágította a hallgatói kreativitás lehetőségeit. A sör mély, pörkölt karakteréhez a gyümölcsös frissesség és a cold brew kávé eleganciája társult, egyensúlyban tartva az édességet, a keserűséget és a gyümölcsös aromákat. A második félév során már világossá vált: a BGE projektje nem egyszeri kísérlet, hanem egy fejlődő, közösségépítő és egyedi arculatot formáló kezdeményezés.
2024 nyarán megszületett a harmadik sör: a Blackberry & Beetroot Gose, amely a korábbi sikeres gose-vonalat vitte tovább, de új szintre emelte. A céklával és feketeszederrel készített ital nemcsak 25%-os gyümölcstartalmával, hanem rendhagyó csomagolásával is kitűnik – a doboz címkéje szándékosan fejjel lefelé került fel, hogy bontás előtt a fogyasztónak meg kelljen fordítania, így biztosítva az ízek és a gyümölcsrostok alapos elkeveredését. A sör hivatalosan a 2024. június 13-i Forbes Business Festen debütált mint fesztiválkörnyezetben is versenyképes termék.
A negyedik szemeszter sörkülönlegessége egy valódi ízorgia: a Flódni Fruited Pastry Ale. Ez a főzet nemcsak a nevében, de minden kortyában a klasszikus sütemény, a flódni újraértelmezése. Az alma- és szilvapüré, a dió, mák, valamint a karamell- és kekszmaláta együttese egy telt, gazdag ízvilágot hoz létre – mindezt egy 8%-os fruited pastry ale formájában. Ez a sör nem a könnyű nyári frissítők kategóriája: inkább egy komplex, desszertjellegű élmény azoknak, akik nem félnek újraértelmezni, mit is jelent a „süteményes ital”, amivel e különleges recept megálmodói igazán karakteres sört alkottak.
A Magyar sörkultúra kurzus tehát több, mint egy tantárgy: olyan gyakorlati tudásközvetítés, amelyben a hallgatók csapatmunkában dolgoznak, miközben megismerik a sörkultúra sokszínű világát, és lehetőségük van bekapcsolódni a termékfejlesztés innovatív világába is. Minden félév újabb kihívás, újabb stílus, újabb ízkísérlet, amelynek révén a BGE sörei félévről félévre egyre kifinomultabbá, karakteresebbé és elismertebbé válnak.
A kisüzemi sörfőzés nemcsak a hazai gasztronómia egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, hanem olyan terület is, ahol az újító szándék és a kézműves hagyományok szervesen összefonódnak. A BGE Nemzetközi Gazdálkodás Karán ennek a világnak a megismertetése különösen fontos, hiszen a hallgatók a jövő vendéglátóipari szakemberei, üzletvezetői, gasztromenedzserei és vállalkozói lesznek. A kurzus és a sörkészítő projekt révén a hallgatók nem csupán a különböző sörtípusokkal és technológiai alapokkal ismerkednek meg, hanem megtanulják felismerni a kézműves termékek mögött rejlő, a tömegtermeléstől gyökeresen eltérő értékrendet, munkafolyamatokat és piaci lehetőségeket is. A kisüzemi sörfőzés tanulmányozása teret ad arra is, hogy a hallgatók közelebbről értsék meg a fenntartható és lokális szemléletű vendéglátás elveit. A kézműves sörök gyakran helyi alapanyagokkal, környezetbarát technológiákkal és emberléptékű gyártási kapacitással készülnek. Ez a hozzáállás összhangban áll a korunk vendéglátóipara által vallott elvekkel, ahol egyre fontosabb a minőség, az eredetiség és az átláthatóság.
A One Beerrel való együttműködés éppen ezért példaértékű: hiszen nem csupán gyakorlati tudást nyújtó partner, de a közös munka ékes bizonyítéka annak is, miként tud egymásra találni a sörgasztronómia, az oktatás és a kreatív ipar. A hallgatók közvetlenül tapasztalhatják meg, hogyan lehet egy ötletből piacképes, dizájnban és ízben is karakteres terméket létrehozni.
A Magyar sörkultúra kurzuson végzett munka tehát túlmutat az oktatáson: kreatív vállalkozói szemléletet és szakmai igényességet is közvetít. Ez pedig kulcsfontosságú tudás ahhoz, hogy a BGE hallgatói a jövő vendéglátásának formálói lehessenek; akár sörkínálatot állítanak össze egy étterem számára, akár saját gasztronómiai vállalkozást indítanak majd. A BGE „sörprojektje” így nemcsak a tanulás és a kísérletezés örömét kínálja, hanem betekintést is enged a kisüzemi sörfőzés világába, valódi hidat képezve az oktatás, az iparági szereplők és a fogyasztók között.
A Blended Intensive Programme (BIP) olyan nemzetközi hallgatói mobilitási forma, amely ötvözi az online előkészítést és az egyhetes intenzív jelenléti képzést. Ezekre a kurzusokra a BGE hallgatói mellett külföldi partneregyetemek hallgatói és oktatói is érkeznek, így valódi nemzetközi tanulási környezet jön létre. A program jó lehetőség azok számára, akik hazai keretek között szeretnének nemzetközi tapasztalatot szerezni, miközben projektalapú, angol nyelvű, interaktív oktatásban vesznek részt.
A BGE 2022 ősze óta vesz részt BIP-ek szervezésében, eddig három sikeres kurzus valósult meg.
2022 – Az első BIP kurzus a KVIK-en
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem első BIP-je 2022 őszén zajlott a KVIK-en. A kurzuson 12 BGE-s és 40 külföldi hallgató vett részt, akik többek között Finnországból, Portugáliából, Csehországból, Hollandiából, Szlovákiából és Belgiumból érkeztek. Öt külföldi oktató is bekapcsolódott az oktatásba. A program a CORALL és Learn to Change nemzetközi projektek eredményeire épült.
A kurzus fókuszában a Margit-negyed mint alternatív turisztikai desztináció digitális bemutatása állt, digitális történetmesélési módszerekkel. A projekt szakmai partnerei között szerepelt Ongjerth Dániel, a Margit-negyed program vezetője, valamint Lőrincz Attila (Doupla) és Ónodi Lóránt (Republic Group), akik előadásokkal és workshopokkal támogatták a hallgatók munkáját.
A kurzus anyagai, fotói és videói elérhetők itt: corallprojecteu.wixsite.com/bip-budapest
2023 – Behind the Scenes of Urban Tourism
A második BIP kurzus 2023 októberében zajlott „Behind the Scenes of Urban Tourism” címmel. A programban hat európai egyetem és a BGE három kara vett részt, összesen 48 hallgató és 16 oktató részvételével.
A szakmai programban három hazai partner – a Bartók Béla Boulevard, a Budapest Brand Zrt. és a Szubjektíven egy objektívvel vállalkozás – is aktívan közreműködött. A kurzus során egy nemzetközi oktatói fórumot is tartottunk, amely a turizmus-vendéglátás képzési tapasztalatainak megosztását és jövőbeni együttműködések előkészítését célozta.
A zárórendezvényen kilenc hallgatói csapat mutatta be projektmunkáját. Jorge Roza de Oliveira, Portugália magyarországi nagykövete is megtisztelte jelenlétével az eseményt, és találkozott a portugál partnerintézmények hallgatóival és oktatóival.
2025 – Social Sustainability and Wellbeing
A harmadik BIP alapú intenzív kurzus 2025 márciusában „Social Sustainability and Wellbeing” címmel került megszervezésre. A program fókuszában a Kempinski Hotel Corvinus Budapest által megfogalmazott fenntarthatósági kihívások álltak.
A kurzuson 71 hallgató vett részt, többek között Észtországból, Horvátországból, Németországból, Portugáliából, Szlovéniából, Törökországból és Malajziából. Az oktatói csapatot a BGE mellett a Saxion Egyetem (Hollandia), az USM (Malajzia) és a Rajabhat Egyetem (Thaiföld) szakemberei erősítették.
A nyitórendezvényről készült videó megtekinthető itt.
A Pro Gastronomia díj 2018-as alapítása óta minden évben lehetőséget teremt arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és elismerjük azokat, akik fáradhatatlanul dolgoznak a vendéglátásban – a konyhán, a vendégtérben, az oktatásban vagy a gasztronómia egyéb háttérterületein. A díjat Dr. Sándor Dénes, a BGE nyugalmazott docense hívta életre azzal a szándékkal, hogy évről évre méltó módon ünnepeljük a szakma kiemelkedő képviselőit és fiatal tehetségeit.
A Pro Gastronomia díj odaítélésére minden évben egy rangos szakmai bizottság döntését követően kerül sor, melynek tagja az ötletgazda Dr. Sándor Dénes, a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének nyugalmazott docense, a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének mindenkori vezetője, valamint azok a szakmában elismert szakemberek, akik közül többen is kötődnek a díjat alapító karhoz. Az elmúlt években a zsűri tagjai között szerepelt Prof. Dr. Gundel János, a BGE KVIK nyugalmazott főiskolai tanára, professzor emeritus, a 2023-ban elhunyt Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum director emeritusa, Kőrössy Zoltán, az Eventrend társtulajdonosa és Segal Viktor chef és gasztronómiai tanácsadó is. A zsűri tagjai a díjazottakat minden esetben a kiemelkedő szakmai teljesítmény és a gasztronómia iránti elkötelezettség alapján választják ki.
Az eddigi díjazottak között nemzetközileg elismert séflegendák, magyar szakmai ikonok, kiemelkedő oktatók és innovatív gasztronómiai vállalkozások megálmodói szerepelnek. Az első évben például Bicsár Attila, Lusztig Tamás és Alexander Stockl kapták meg az elismerést, míg az ifjúsági díjat Tischler Petra, a BGE KVIK korábbi hallgatója érdemelte ki.
Azóta többek között Alain Ducasse, Roy Hobson, Thomas Keller, Rasmus Kofoed, Wolfgang Puck és Olivier Roellinger neve is felkerült a díjazottak listájára, akik mindannyian sokat tettek a gasztronómia fejlődéséért nemcsak hazájukban, de világszerte is.
A hazai gasztronómia olyan jeles képviselői, mint Csahók Ibolya, Prof. Dr. Gundel János, Hamvas Zoltán, Kalla Kálmán, Kovács László, dr. Kiss János, Kőrössy Zoltán, Molnár Attila, Nyíri Sándor, Pintér Katalin, Semsei Rudolf, Széll Tamás, Szulló Szabina, Varga Károly, Vomberg Frigyes szintén a díjazottak között szerepelnek, ezzel is hangsúlyozva a Pro Gastronomia díj egyik fő alapelvét: a különböző irányzatokon és generációkon átívelő szakmai kiválóság és elkötelezettség fontosságát.
A fiatal, feltörekvő generáció képviselőit külön kategóriában díjazzuk, őket egy korábban Dr. Sándor Dénes által viselt séfkabát illeti. Karunk jogelődje, a BGE KVIK egykori hallgatói közül többen már az élvonalban dolgoznak, versenyeket nyernek, vagy éppen saját éttermet, bisztrót, cukrászdát vezetnek – ilyen például Böröcz Zsófia, Lipták György, Szűcs Dániel, dr. Tóth-Turanitz Katalin és Turanitz Gergely, vagy a legutóbbi díjazottak, Czompa Fanny, Dalnoki Bence és Dalnoki-Peteli Dorottya.
A Pro Gastronomia díj nem pusztán elismerés, hanem gesztus is: köszönetnyilvánítás azoknak, akik nap mint nap nem szűnő szenvedéllyel dolgoznak azon, hogy a gasztronómia élmény legyen a vendégek számára. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kifejezetten büszke arra, hogy a díj egyetemünkhöz kötődik, és évente újra és újra megmutatja, hogy a vendéglátásban dolgozók munkája olyan érték, amit érdemes ünnepelni.