Közreműködtünk a Budapest várostérség ökológiai lábnyomát és biokapacitását vizsgáló kutatásban, melynek eredményei a Sustainable Cities and Society (D1) című lapban jelentek meg „Assessing the sustainability of urbanization at the sub-national level: The Ecological Footprint and Biocapacity accounts of the Budapest Metropolitan Region, Hungary” címmel.
A kutatási eredmények arra utalnak, hogy bár az ország ökológiai deficitje a 2000-es évek eleje óta fokozatosan csökken, a csökkenő népesség és a növekvő biokapacitás miatt az ökológiai túllépés még mindig jelentős Budapest és agglomerációja esetében (30-szorosa, illetve 2,4-szerese). A BMR fenntarthatatlanságát részben demográfiai tényezők (7,6%-os népességnövekedés, szemben a vidék 7,7%-os csökkenésével), részben pedig az egy főre jutó ökológiai lábnyom emelkedése okozza (különösen az agglomerációban 2,73-ról 2,92 gha/főre), amelyeket a kínálati oldalon nem ellensúlyoz a biokapacitás. Ez a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Magyarországhoz hasonló, erősen centralizált városi rendszerrel rendelkező, idősödő társadalmak döntéshozóinak kifejezetten a nagyvárosi területekre irányuló programokat kellene indítaniuk a környezeti hatékonyság javítása és a fenntarthatóbb fogyasztási minták ösztönzése érdekében. A kutatás vezetője Prof. Dr. Kovács Zoltán (MTA CSFK, SZTE), résztvevői: Farkas Jenő Zsolt (KRTK), Szigeti Cecília (BGE-CESIBUS) és Harangozó Gábor (BCE).