BGE központi honlap
Hallgatóknak
EN - English

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

  • Felvételi
      • Képzéseink
      • Alapképzés
      • Mesterképzés
      • Felsőoktatási szakképzés
      • Doktori Iskola
      • Szakirányú továbbképzés
      • Felnőttképzés
      • Miért a BGE?
      • Miért a BGE?
      • Felvételi információk
      • Felvételi pontszámítás
  • Egyetemünk
      • A BGE-ről
      • A BGE-ről
      • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemért Alapítvány
      • A BGE vezetői
      • Karok
      • Képzéseink
      • Szervezet
      • Közösség és lehetőségek
      • BGE Alumni
      • Fenntarthatóság
      • Üzleti partnerség
      • Csatlakozz csapatunkhoz!
      • Elérhetőségek
      • Nemzetközi kapcsolatok
      • Hallgatóknak szóló nemzetközi lehetőségek
      • Akkreditációk
      • Partnerségek
      • Tudomány
      • Tudományos élet a BGE-n
      • BGE kiadványok
      • Tehetséggondozás
      • Könyvtár
      • Repozitórium
  • Hallgatóknak
  • Munkatársaknak
Nyitólap >
Beszámoló a KOVÁSZ lapszámbemutatóról
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Keresés
Menü
Keresés
Menü
Beszámoló a KOVÁSZ lapszámbemutatóról
2025. augusztus 28.
Beszámoló a KOVÁSZ lapszámbemutatóról
# Tudomány
# Konferencia
# Kultúra
# Tájékoztató
# Fenntarthatóság
# Kutatás

Szeptember 30-án, a PSZK-án mutattuk be a Kovász folyóirat idén megjelenő számát, amelyben neves hazai kutatók reflektálnak Herman Daly-nek, az alternatív közgazdaságtan egyik legismertebb tudósának az ökológiai közgazdaságtan elmúlt és elkövetkező harminc évének kulcstémáiról írott cikkére. A vitaindító cikk az Ecological Economics folyóiratban jelent meg, amely az ökológiai közgazdaságtan tudományterületének meghatározó folyóirata. A főbb témák, amelyre Daly kitér a tanulmányában a társadalmi metabolizmus (erőforrások és kibocsátások fizikai mennyiségeit vizsgáló keretrendszer), a természeti és ember által alkotott tőke helyettesíthetősége, a lekapcsolódás (a környezetterhelésnek a gazdasági növekedésről való lekapcsolódásáról akkor beszélünk, amikor egy környezetileg fontos változó pl. anyagfelhasználás növekedési üteme kisebb, mint a GDP-é), az értékelés, a gazdasági szabályozás, a mérés (GDP), a helyi pénzek, helyi közösségek, valamint a tudomány- és a közpolitika kérdései. 

Daly a cikkében a következőket írja: ,,Még ha a főáramú közgazdászok jórészt figyelmen kívül is hagyják az ökológiai gazdaságtant, az ökológiai válság most már olyan hangerővel dübörög, hogy néhányukat felébresztheti. A velük való párbeszéd megkívánja, hogy alapvető meglátásainkat lefordítsuk a nyelvükre és úgymond a saját kalapácsukkal koppintsunk a fejükre, amennyire ez lehetséges és hasznos.” 

A Kovász lapszámbemutató eseményén Daly pontjaira tizenkét magyar kutató reagált a folyóirat szerkesztőségének felkérése alapján, emellett a közönséggel közösen megvitatták az ökológiai közgazdaságtan aktuális kérdéseit, a nemzetközi szakirodalomban felvetett témák hazai relevanciáját. Fő kérdés, hogy merre tart a tudományterület – melyek azok a forró pontok, amelyek a hazai kontextusban is kiemelt fontossággal bírnak majd a jövőben. 

„Az ökológiai közgazdaságtan abból a frusztrációból született, amit számos tudós és kutató átélt abban a tekintetben, hogy az egymástól elszigetelt szakpolitikai gondolkodás és cselekvés a globális környezeti problémákra és azok lokális megjelenésére nem kínál működőképes megoldást.” – fogalmazza meg az alapvető problémát a lapszám zárótanulmánya.

A szerzők megoldási lehetőségeket is felvázolnak:

  • A természet értékelése egyre nagyobb jelentőséggel bír a természetvédelmi politikákban, és átgyűrűzik más szektorokba is, ám ahhoz, hogy elkerüljük a természet árucikké silányítását a (pénzbeli) értékelés révén, a jelenleg alkalmazott megközelítéseknél összetettebb elméleti alapokra és értékelési módszerekre, vagyis van szükség.rendszerszintű transzformációra van szükség. Ezek az irányok új kutatási kérdések felé nyitnak utat, és tudományterületeken átívelő – sőt, a tudományos szféra közegéből kilépő, az elnyomott társadalmi szereplőkkel közösséget vállaló – együttműködéseket sürgetnek. Újra definiáljak a kutatói szerepet, amelyben a kívülálló, objektív hozzáállás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap értékválasztások transzparens vállalása és követése.
  • A nemzetállamok kezében ma összpontosuló hatalom átadására volna szükség az ökológiai fenntarthatósághoz – ám még véletlenül sem nemzetek feletti szereplők kezébe. Erős államok helyett erős helyi közösségekre volna szükség a Nagy Ökológiai Fordulat érdekében. A „helyi” jelző itt többféle szintre is vonatkozhat (olykor akár még a nemzetállamira is), a szubszidiaritás elvének értelmében ugyanis mindig az érintettek köréhez kell igazítani a döntéshozatal szintjét. Itt jön képbe a szubszidiaritás elve.
  • Amennyiben a politika a közös ügyeink közösségi megoldása helyett elsősorban hatalomszerzésről szól, a politikusi pálya megélhetéssé válik, valamint a választási rendszer kommercializálódik (abban az értelemben, amit a politikai marketing megtestesít), annyiban teljesen fölösleges reménykedni a látszatzöldülésen túli változásokban.

Az esemény megrendezését a BGE Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központja (CESIBUS) támogatta, amely többek közt azért jött létre, hogy a témában megjelenő tudományos kutatásokat elérhetővé tegye a szélesebb szakmai közösség számára.

Galéria
KOVÁSZ konferencia
KOVÁSZ konferencia
2025 - Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem - Minden jog fenntartva v1.13.6
Hasznos linkek
  • Közérdekű adatok
  • Intézményi tájékoztató
  • Informatikai útmutatók
  • Elérhetőségek
  • Pályázati felhívások
  • Fejlesztéseink
  • Sajtószoba
  • Felhasználási feltételek
  • Süti beállítások
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Akadálymentesítési nyilatkozat
  • Hallgatói Követelményrendszer
  • Visszaélés-bejelentési rendszer
Kövess minket
készítette