2023. március 30-án közös konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémia Körforgásos Gazdaság Állandó Osztályközi Bizottsága, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központja (CESIBUS) és a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM), Körforgásos gazdaság és fenntartható üzleti modellek a gyakorlatban címmel.
Az előadások a körforgásos gazdaság különböző elméleti és gyakorlati aspektusait mutatták be. Elsőként Hódosy Béla, a BKM Stratégiai és fenntarthatósági főosztályának vezetője mutatta be, hogy a 2021. szeptembere óta működő nagyvárosi közműszolgáltató által végzett közszolgáltatási tevékenységekben a fenntarthatóság hogyan jelenik meg. A hat divízió (hulladékgazdálkodási, távhőszolgáltatási, köztisztasági, kéményseprőipari, kertészeti és temetkezési) tevékenysége mind kapcsolódik a fenntarthatósághoz, így a BKM működése hozzájárul a budapesti klímastratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez, egy élhető és fenntartható Főváros megteremtéséhez. A Társaság közszolgáltatási tevékenységeire alapozva kezeli tudatosan és integráltan a fenntarthatósági és ESG kérdéseket, kiemelten a körforgásos gazdaságot, a megújuló energia alapú távhőt – amely a hulladék alapú hőtermelés arányának növelését, valamint a geotermikus kapacitások létesítését jelenti -, a levegőminőség javítását, a zöldterületek fenntartását és a zöldfelületek növelését. 2022-ben több projekt is kapcsolódott a fenntarthatósághoz: kialakításra kerültek a mutatószámok, meghatározásra kerültek a releváns ESG témák, valamint az Integrált jelentés struktúrája. A BGE kutatóinak bevonásával tekintették át az elért eredményeket és a vonatkozó szabályozásnak való megfelelést, továbbá a változásokra való felkészülést. A vonatkozó CSRD EU-s irányelv szerinti fenntarthatósági jelentést a BKM-nek először 2026-ban a 2025. évről kell készítenie. 2022. decemberében létrehozták a fenntarthatósági munkacsoportot, amelynek elsődleges célja a fenntarthatósággal kapcsolatos projektek egységes kezelése, az ESG monitorozás és jelentés rendszerének kialakítása, a belső és külső szemléletformálás, valamint a divíziók munkájának támogatása ezen a területen.
Szegedi Krisztina, a BGE tudományos és nemzetközi rektorhelyettese előadásának címe „Körforgásos jellemzők a nem pénzügyi jelentéstételre kötelezett hazai vállalatok jelentéseiben” volt. Bevezetésként bemutatta, mennyire kiemelt téma a fenntarthatóság az egyetem életében, ez megjelenik az oktatásban, a kutatásban és a nemzetközi együttműködésben is, ennek egyik eredményeként és elismeréseként 2023. januártól, Magyarországról elsőként a BGE UN PRME (Principles for Responsible Management Education) Champion címet nyert. A kérdés megjelenik a szervezeti struktúrában és kultúrában is, példa erre a konferenciát szervező CESIBUS is. Szigeti Cecíliával közös kutatásukban azt vizsgálták, hogy az NFRD (Non Financial Reporting Directive) jelentésre kötelezett 22 magyarországi vállalat közül hányan és milyen információt osztottak meg 2022-ben megjelent jelenéseikben a körforgásos gazdaságról. A téma gyakorlati fejlődésének jelentőségét és szükségességét mutatja, hogy csupán 5 vállalat oszt meg erről információt, és közülük is csak egy olyan van (a MOL Nyrt.), amely valóban komplexen, a teljes üzleti modellre vonatkoztatva értelmezi a körforgásos gazdaságot.
Következő előadóként Prof. Dr. Popp József, MTA levelező tagja, az MTA-KGÁOB elnöke, miután definiálta, mit is jelent a körforgásos gazdaság, textilipari és elektronikai ipari jó gyakorlatokat osztott meg, amelyek az értéklánc különböző pontjain valósítják meg a körforgásosságot. Az öt döntő körforgásos üzleti modell közül az első kettő a bioökonómia megvalósítása (körforgásos beszállítás és erőforrás-visszanyerés), míg a másik három kiegészíti azt (megosztás, termék, mint szolgáltatás, illetve termékélettartam meghosszabbítása), így fedik le a teljes értékláncot, sokféle lehetőséget biztosítva a vállalatok és a fogyasztók számára is.
Kanozsai Gábor, a BKM hulladékgazdálkodási létesítményüzemeltetése főigazgató-helyettese a budapesti hulladékgazdálkodás rendszerét, annak összefüggéseit mutatta be, számos adat és a használt technológiai megoldások, illetve jövőbeli célok ismertetésével. A hallgatóság megismerte a BKM körforgásos hulladékgzadálkodási célokat szolgáló jelenlegi tevékenységei, illetve folyamatban lévő, továbbá a jövőbeli fejlesztéseit. Fontos adatként elhangzott, hogy a fővárosban keletkező lakossági vegyes és lom hulladék kb. 60%-ának Hulladékhasznosítóműben történő energetikai hasznosítása megtörténik és az így előállított energia kb. 40 ezer háztartás villamosenergia- és kb. 33 ezer háztartás távhőellátásának a forrása. A Hulladékválogató Üzem évente 15 ezer tonna hulladékot készít elő további hasznosítás céljára, melyből 40% anyagában, 60% energetikailag hasznosul. A fogyasztói szemléletformálást és a tudatos, környezetközpontú gondolkodást segítik elő a Szemléletformáló és újrahasznosítási központok, amelyek a gyakorlatban például meglepően hatékonyan tudják megszólítani a fiatalabb korosztályt. Összességében az a cél, hogy az évente megtermelődő 640 ezer tonna hulladékból minél kevesebb kerüljön a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban lerakásra. A lerakótól való eltérítési arány – a teljes közszolgáltatási hulladékmennyiségre vetítve - jelenleg is kiemelkedő kb. 72 %, melynek további javítása kiemelt cél a BKM számára.
Prof. Dr. Tóth József, az MTA-KGÁOB tagja előadásának a „Körforgásos gazdaság és üzleti modellek – kihívások és lehetőségek az Európai Unióban” címet adta, és a körforgásos gazdaság, mint értéknövelő, egyrészt műszaki, másrészt társadalmi innovációk gyűjtőfogalmának ötfázisú (anyagok, terméktervezés, termelés és forgalmazás, használat és az életciklus vége) modelljét mutatta be. Prof. Dr. Tamás János, az MTA doktora, szintén a MTA-KGÁOB tagja a szennyvizek, szennyvíziszapok és komposztok hazai hasznosításának lehetőségeiről és korlátairól, mint a körforgásos gazdaság egy részterületéről tartott informatív, jó gyakorlatokat és technológiai lehetőségeket bemutató előadást. Utolsó előadóként Csiba Péter mutatta be a biogáz üzemek létesítésében rejlő körforgásos gazdasági lehetőségeket, elemezve a technológiai folyamatot és annak hatékonysági és gazdasági hatásait, egy spanyol jó gyakorlat évek óta működő üzleti modell példáján keresztül. Az előadó a kapcsolódó kutatást Szigeti Cecíliával és Vágány Judittal végzi a BGE-n.
Mivel a konferencia helyszíne a Budapesti Közművek XV. kerületi Szemléletformáló és Újrahasználati Központja volt, az előadások után üzemlátogatáson vehettek részt a konferencián megjelentek, amely a Budapesti Közművek Fővárosi Hulladékhasznosító Művében folytatódott, a BKM munkatársainak gondos vezetése mellett.
