A Business & Diplomacy Review betartja a Committee on Publication Ethics (COPE) folyóiratkiadókra vonatkozó etikus publikációs magatartási kódexét. A szerzők, a szerkesztők, a lektorok, valamint a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) mint Kiadó nevében eljáró képviselők és munkatársak követik a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kialakított elveket és jó gyakorlatot. A szerzőkre, a szerkesztőkre, a szakértői bírálókra és a Kiadó képviselőire vonatkozó etikus publikációs magatartással és elvekkel kapcsolatos további információk az alábbiakban találhatók.
Szerzők
Eredetiség. A folyóirathoz kizárólag eredeti kutatási munkák kerülnek benyújtásra. Más szerzők bármely munkájának felhasználása esetén megfelelő hivatkozásokat kell megadni ezekre a munkákra. A plágium minden formája etikátlan publikációs magatartásnak tekintendő, és ezért elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek minősül.
Többszörös közzététel. Elfogadhatatlannak minősül bármely olyan kézirat egyidejű benyújtása több folyóirathoz, amely alapvetően ugyanazt a témát és ugyanazt a tárgykört írja le. A szerző(k) által közzétett bármely munka ismételt benyújtása önplagizálásnak tekintendő, és így elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek minősül.
A támogatás kommunikációja. A pénzügyi vagy anyagi támogatás minden forrását kifejezetten fel kell tüntetni az érintett cikkekben.
Őszinteség a szerzőségről. Minden szerzőként megjelölt személynek a szerzőségét azáltal kell igazolnia, hogy elég széleskörűen részt vett a munkában ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt felelősséget vállaljon a közzéteendő mű tartalmáért. Azok a személyek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a kutatásban ahhoz, hogy társszerzőnek minősüljenek, a publikációban ekként lesznek feltüntetve. A kapcsolattartó szerző biztosítja, hogy valamennyi társszerző megerősítette a cikk végleges változatát, és egyetértett annak végleges közzétételével, és erről megállapodásban nyilatkozott.
A kézirat elfogadását követően a szerzőség megváltoztatására nincs lehetőség.
Megfelelő elismerés. Megfelelő elismerésben részesülnek mindazok, akik hozzájárultak a cikkhez vagy az abban leírt kutatáshoz, de nem jogosultak a szerzőségre.
Felelősség a közzétett művek javításaiért. Amennyiben a publikálás után bármilyen hibát, pontatlanságot, hiányosságot vagy kutatási hibát fedeznek fel, a szerzőnek erről haladéktalanul értesítenie kell a folyóiratot. Minden ebből eredő változtatást javítási és/vagy visszavonási megjegyzésben kell leírni, és az ilyen megjegyzésekben egyértelműen meg kell jelölni a munka érintett részét (részeit).
Szerkesztők
A szerkesztőknek követniük kell a Committee on Publication Ethics (COPE) folyóiratkiadókra vonatkozó magatartási kódexét és a folyóiratszerkesztőknek szóló legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokat.
Felelősség a minőségért. Az olvasók és a szerzők igényeit és elvárásait szem előtt tartva a szerkesztők olyan eljárásokat hoztak és hoznak létre, amelyek biztosítják az összes közzétett anyag minőségét. A szerkesztők mindent megtesznek annak érdekében, hogy az üzleti érdekek és igények ne veszélyeztethessék a szellemi vagy etikai normákat.
Szerkesztők mint szerzők. A Szerkesztők saját publikációs tevékenységük keretében is betartják a fentiekben részletezett, a szerzőkkel kapcsolatos etikai elveket.
Kutatási etika. Minden szerzőtől elvárjuk, hogy a kutatás és a munka elkészítése során tartsa be az etikai szabályokat és irányelveket, amelyeket az az intézmény(ek) ír(nak) elő, amely(ek)hez tartozik(nak). Minden szerzőnek be kell szereznie az említett intézmény(ek) etikai bizottságainak (vagy hasonló bizottságainak) jóváhagyását, és ezt igazolnia kell. A szerkesztők gondoskodnak arról, hogy a publikálásra elfogadott kutatásokat a vonatkozó nemzetközileg elfogadott irányelvek szerint végezzék.
Tisztességes értékelés. A szerkesztők döntése, hogy végül elfogadják vagy elutasítják a publikálásra szánt kéziratot, ez a kézirat fontosságán, eredetiségén és érthetőségén, valamint a kéziratnak a folyóirat szempontjából való relevanciáján alapul. A szerkesztők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szakértői bírálati eljárás a folyamat kialakult forgatókönyvét kövesse, valamint tisztességes, elfogulatlan és időszerű legyen.
A korrekciók kezelése. A hibákat, pontatlan vagy félrevezető kijelentéseket azonnal és kellő nyomatékkal javítjuk. A kiadó által bevezetett hibákat a következő számban (vagy az elsőként online megjelent cikkek esetében a javított cikket közlő számban) egy Erratumban javítják ki. A szerzők által végzett javításhoz a szerkesztőkhöz helyesbítést (Corrigendum) kell benyújtani, amelyet külön beadványként kezelnek.
Szerkesztői függetlenség. A szerkesztők szakmai alapon önállóan dönthetnek, és a tisztán tudományos szempontok kivételével semmilyen megfontolás nem befolyásolja őket.
Bizalmasság. A folyóirathoz benyújtott valamennyi munka a bírálat ideje alatt bizalmasan kezelendő. Hasonlóképpen, a recenziók szövege és az érintett mű publikálását megelőzően minden kapcsolódó kommunikáció szintén bizalmasan kezelendő.
Összeférhetetlenség. A szerkesztők és a szerkesztőbizottság tagjai szívesen fogadják saját cikkeiket a folyóirathoz. Ezeket a beadványokat, valamint minden olyan beadványt, amellyel kapcsolatban bármilyen összeférhetetlenség áll fenn (pl. a diákjaik által írtakat), más szerkesztők kezelik. Az ilyen beadványokat ugyanúgy bírálják el és értékelik, mint bármely más beadott tanulmányt. Az esetleges összeférhetetlenségeket (beleértve a korábbi társszerzőséget vagy az ugyanazon tanszékhez, kutatási egységhez való tartozást stb.) a szerkesztők és a szerkesztőbizottsági tagok az összeférhetetlenségi nyilatkozataikban jelzik.
Szakmai bírálók
Minden bírálótól elvárjuk, hogy kövesse a Committee on Publication Ethics (COPE) magatartási kódexét és a szakmai bírálóknak szóló etikai irányelveket.
Felülvizsgálat típusa. A folyóirat kettős vaklektorálást alkalmaz. A szerkesztők közvetítenek minden interakciót a bírálók és a szerzők között. A bírálatok bizalmasan kezelendők.
Szakmai felelősség. A folyóirat felkérése a bírálatra csak akkor fogadható el, ha az ilyen felkéréssel megkeresett személy rendelkezik a kérdéses kézirat értékeléséhez szükséges megfelelő szakértelemmel, és az értékelés során elfogulatlanul tud eljárni. A bírálatoknak elfogulatlannak kell lenniük a szerzők nemzetiségére, vallási vagy politikai meggyőződésére, nemére vagy egyéb jellemzőire, a kéziratok eredetére, illetve bármilyen kereskedelmi vagy ipari megfontolásra tekintettel is. A bírálatnak objektívnek és konstruktívnak kell lennie, és visszajelzést kell adnia a szerző(k)nek a kézirat javításához. A szerkesztők értékelésének és döntésének segítése érdekében a bírálóknak konkrét kritikát kell megfogalmazniuk, és az általános állításokat megfelelő hivatkozásokkal alátámasztó bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk.
Megfelelő visszajelzés. A vélemények megfogalmazásának tárgyilagosnak és szakszerűnek kell lennie, és tartózkodnia kell az ellenséges vagy rágalmazó hangnemtől, valamint a rágalmazó vagy becsmérlő személyes megjegyzésektől vagy alaptalan vádaskodásoktól.
Versengő érdekek. A szerzők és a bírálók közötti minden lehetséges versengő vagy összeférhetetlenséget fel kell tárni a szerkesztők előtt. Az ilyen ellentétes vagy összeférhetetlen érdekek lehetnek személyes, pénzügyi, szellemi, szakmai, politikai vagy vallási jellegűek. A szerző(k)kel (bármelyikével) jelenleg ugyanabban az intézményben dolgozó kutatótársak nem vehetők figyelembe bírálóként.
Időszerűség. A felülvizsgálati jelentéseket a javasolt vagy közösen megállapított időkereten belül kell elkészíteni.
Bizalmasság. A bírálóknak a bírálatuk alatt álló kéziratokat, a bírálat szövegét és minden kapcsolódó kommunikációt bizalmasan kell kezelniük az érintett munka publikálása előtt.
Szerkesztői függetlenség. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem teljes mértékben tiszteletben tartja mind a szerkesztők, mind a szerkesztőbizottság autonómiáját, és semmilyen módon nem gyakorol befolyást a folyóirat tartalmával kapcsolatos szakmai döntésekre.
Kutatási és publikációs etika. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem minden lehetséges támogatást és segítséget megad a szerkesztőknek a legmagasabb etikai normák alkalmazásának biztosítása érdekében. Az alkalmazott gyakorlatot rendszeresen felülvizsgálják, és minden kutatási és publikációs etikával kapcsolatos kérdéses kérdést és esetet gondosan kivizsgálnak.
Panaszok, fellebbezések és kötelességszegéssel kapcsolatos vádak. Ezen esetek bármelyikében gondos és elfogulatlan vizsgálatot kell lefolytatni. E célból ad hoc bizottságot kell létrehozni, amelyben a szerkesztőbizottság és a kiadó is képviselteti magát. Szükség esetén az ad hoc bizottságba a vizsgálat tárgyában szakértelemmel rendelkező külső tagokat is meghívnak. Ilyen esetben a vizsgálat kezdeti szakaszában minden érintett féllel felveszik a kapcsolatot, hogy kifejthessék véleményüket.
Az eseteket közvetlenül a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemnek vagy a folyóirat szerkesztőségének lehet bejelenteni.
Időszerű közzététel. A szerzők és az olvasók elvárásainak és igényeinek való megfelelés érdekében a folyóiratszámok és az elsőként online megjelent cikkek időben történő megjelenése kiemelt prioritást élvez.
Mesterséges intelligencia használata
A művek szövegének érdemi része egyértelműen önálló munkavégzés eredménye; annak eltitkolása, hogy a szerző a tartalom létrehozása/megszövegezése során mesterséges intelligenciát (MI) használt, elfogadhatatlan kutatási kötelességszegésnek minősül, szankcionálása a plágiuméval azonos.
Bizonyos esetekben (pl. cím- és ötletgenerálás, szakirodalom-keresés és összefoglalás, szövegek/forrásanyagok rövidítése, fordítása írott anyagok strukturálása, nyelvi / stilisztikai ellenőrzés és javítás, grafikák és diasorok készítése) a mesterséges intelligencia segítségére lehet a szerzőknek. Ilyen esetekben közölniük kell a mesterséges intelligencia és az olyan gépi tanuláson alapuló eszközök használatát, mint például a ChatGPT, a chatbotok, a nagy nyelvi modellek (LLM). Kifejezetten arra kérjük a szerzőket, hogy benyújtáskor és a lektorálás során jelezzék és pontosan írják le a mesterséges intelligencia használatát.
Az MI alapú rendszerek némelyike más, emberi szerzők által készített publikációkat használ fel a forrás megjelölése nélkül, felmerülhet annak a lehetősége, hogy az MI által ilyen módon generált szöveget plágiumnak minősítenek. Ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozzuk a benyújtott művek szerzőinek kizárólagos felelősségét a tartalom megalapozottságáért, valóságtartalmáért és jogtisztaságáért.