A szakdolgozat-készítésre és a záróvizsgára vonatkozó legfontosabb általános szabályok a Hallgatói Követelményrendszer 69-70. paragrafusaiban olvashatók.
Az egyes szakokra vonatkozó követelményeket a szöveges tantervek tartalmazzák (9. pont: dolgozat, 11. pont: záróvizsga), melyek megtalálhatók a Hallgatói Fiók/Tanulmányok/Tantervek aloldalakon képzésenként.
A képzés során a hallgatók megismerkednek a dolgozat elkészítésének módszereire vonatkozó tudnivalókkal és a lehetséges kerettémákkal. Erre alapszakon a Kutatásmódszertan, mesterszakon a Szakszeminárium című tárgy szolgál (utóbbi csak 2017-től szerepel a tantervben ezen a néven).
Felsőoktatási szakképzésen a hallgató szakmai gyakorlatára épülő projektmunka készül, itt nem elvárás a tudományos módszertan alkalmazása.
A dolgozat tervezett leadása előtti félévben témát és konzulenst kell választani (a konzulens a témaválasztástól függ). A választás menetét a „Hallgatói tájékoztató a szakdolgozat-projektmunka neptun-adminisztrációjáról” című dokumentum tartalmazza.
Abszolutóriummal rendelkező hallgatók a „Szakdolgozat, projektmunka témára jelentkezési lap abszolvált hallgatóknak” című jelentkezési lap kitöltésével és képzést gondozó szaktanszék megadott email címére elküldve tudnak témára jelentkezni.
A hallgatóknak a témajelentkezés során a Neptun rendszerben csatolniuk kell egy, a záródolgozatuk elképzelését tartalmazó rövid koncepciót, amely alapján a választott témavezető meg tudja ítélni a hallgató hozzá benyújtott témajelentkezését. A szaktanszékek eme koncepció tartalmi, formai követelményeit pontosan meghatározhatják és az erre vonatkozó sablont közzé tehetik. Az alkalmazandó közzétett sablonok itt találhatók.
A hallgatói témaválasztás és annak konzulensi jóváhagyása az adott félévre szól! Amennyiben a hallgató az adott félévben nem teljesíti a záródolgozati követelményeket és a dolgozata leadásra nem kerül, újra dolgozati témát kell választania a Neptun rendszerben!
A meghirdetett témakörök tájékoztatásul szolgálnak, más témát is lehet választani. A témaválasztást érdemes a leendő konzulenssel előzetesen egyeztetni a témaválasztás elfogadása végett.
Az egyes képzések aktuálisan meghirdetett záródolgozati témái itt olvashatók:
A záródolgozati témát választó hallgatóknak a témaválasztásuk félévében részt kell venniük a szakjukhoz kapcsolódó szakdolgozatkészítési- és könyvtártájékoztatón.
A záródolgozat készítése konzultációs támogatással történik, de alapvetően a hallgató önálló munkáját feltételezi. A záródolgozat készítését így egy vagy két konzulens támogatja. Belső (egyetemi) konzulens választása – a témaválasztással együtt – kötelező a hallgató számára. A hallgató záródolgozata megírását külső (pl. céges) konzulens is támogathatja, azonban a külső konzulens-választás nem kötelező.
A záródolgozat-készítés ütemezéséről, a dolgozat tartalmáról a belső konzulenssel kell egyeztetni.
A záródolgozat formai követelményei itt találhatók:
Alap- és mesterszakos hallgatók számára: Szakdolgozat formai követelményei oldal tartalmazza.
Felsőoktatási szakképzés hallgatói számára: Projektmunka formai követelményei oldal tartalmazza.
Alap- és mesterképzési szakon a kutatási tervvel, a szakdolgozat felépítésével, tartalmával és a forráshivatkozásokkal kapcsolatos tájékoztatás a Szakdolgozat készítési útmutató című dokumentumban olvasható.
Felsőoktatási szakképzés hallgatói számára a projektmunka megírására és bemutatására vonatkozó ajánlásokat a Projektmunka elkészítésének és bemutatásának főbb szempontjai című dokumentum tartalmazza.
Plágium az, amikor más szerző gondolatait, eredményeit a forrás pontos feltüntetése nélkül a sajátunkként tüntetjük fel. Az ilyen helyzet mindenképpen kerülendő, súlyos következményei lehetnek: enyhébb esetben korrekcióra, súlyosabb esetben a záródolgozat visszavonására szólítjuk fel a hallgatót. A plágium miatt visszavont záródolgozatok esetében az érintettnek teljesen új dolgozatot kell készítenie. Ennek elkerülése érdekében vegyük tekintetbe, hogy mely esetek minősülnek plágiumnak:
A hallgató számára záródolgozatuk plágiumellenőrzésére a Moodle rendszer lehetőséget teremt. (A lehetőség jellemzően 4-6 héttel a záródolgozat feltöltése előtt nyílik meg a hallgatók számára a Moodle rendszerben.) Az ide feltöltött záródolgozatok (minden újbóli feltöltéskor és meglévő dolgozatfájl cseréje után is) automatikusan lefut a dolgozat plágiumellenőrzése a Turnitin rendszerben, melynek eredményeként megtudható a plágiumszűrő program adatbázisában szereplő egyéb dokumentumokkal talált egyezőségek százalékos aránya. Ez a szám önmagában nem jelenti azt, hogy a dolgozat ennyi százaléka plágium, ez csak a felderített szövegegyezésekre utal, amelyek lehet, hogy teljesen korrekten vannak hivatkozva a dolgozatban. Ugyanakkor a túl magas százalékarány utalhat arra – még teljesen korrekt hivatkozások esetén is –, hogy túl sok a máshonnan változtatás nélkül átvett információ, idézet a dolgozatban, ami a szerzői eredetiség, önálló alkotómunka alacsony voltára utal, és ami adott esetben a dolgozat visszavonását vonhatja maga után. A maximálisan elfogadható százalékarány tekintetében mindenképpen szükséges a hallgatónak a dolgozat végleges feltöltése előtt a belső konzulensével egyeztetnie!
A záródolgozat hivatalos példánya az elektronikus verzió, amit pdf formátumban a Moodle rendszerbe kell feltölteni, ahol plágiumszűrésre is sor kerül. A záródolgozat leadásának előfeltételeit a Szakdolgozat és projektmunka beadásának feltételei és eljárásrendje oldal tartalmazza.
A záródolgozat feltöltésére és a plágiumellenőrzésre vonatkozó tájékoztatás itt olvasható.
FOSZK képzésen a projektmunkát egy bíráló, az alap- és mesterképzésen a szakdolgozatot két bíráló értékeli. A szakdolgozat/projektmunka bírálata(i) és annak érdemjegye(i) legalább 5 nappal a záróvizsgát megelőzően a Moodle rendszerben érhető(k) el.
A záróvizsga csak abban az esetben kezdhető meg, ha a záródolgozat bírálója, két bíráló esetén mindkét bírálója legalább elégséges osztályzatot ad a dolgozatra.
Ha a dolgozatot a bíráló, két bíráló esetén valamelyik bíráló nem fogadja el (azaz elégtelennek minősíti), a szakdolgozatot egy további bírálónak ki kell adni. Amennyiben a dolgozatot egyik bíráló sem fogadta el, vagy a felkért további bíráló is elégtelennek minősítette, a hallgató nem mehet záróvizsgára.
Záróvizsgára abban a félévben lehet jelentkezni, amelynek a végére a hallgató meg tudja szerezni az előírt összes kreditet és le tudja adni a záródolgozatát. A jelentkezés a Neptunban történik. (Neptun segédlet 9.4 pont)
A záróvizsgán való részvétel feltételei tehát:
1) Az abszolutórium megszerzése (Amennyiben a hallgató abszolvált, a Neptun rendszerben a Tanulmányok/Képzési adatok fülön jelenik meg az abszolutóriumának dátuma.) Az a hallgató kaphat abszolutóriumot, aki a tanterve által meghatározott összes kreditet megszerezte, valamint a mintatantervében szereplő modulokból, a modul által előírt tárgyakat, illetve krediteket teljesítette.
2) A záródolgozat határidőre történő leadása és annak elégtelentől eltérő bírálata(i).
A záróvizsgára való felkészülés a hallgató egyéni felelőssége. A szaktanszékek mindemellett segítséget nyújtanak ebben, így a záróvizsgát megelőzően záróvizsga-tájékoztatást tartanak mind az alap- és mesterszakos, mind a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók részére, melyen a részvétel minden záróvizsgára jelentkező hallgató számára ajánlott, ingyenes és nincs feltételhez kötve.
A záróvizsgát szervező szaktanszék a jelöltek felkészülését támogatja azzal, hogy előre megad záróvizsga témaköröket, amelyek az alábbi dokumentumokban olvashatók:
A záróvizsga alap- és mesterszakos hallgatók esetén egyrészt a szakdolgozat megvédéséből áll, amely magában foglalja az eredmények prezentációját és a bírálók által feltett, illetve a bizottság által a prezentáció kapcsán felmerülő kérdések megválaszolását, másrészt a komplex szóbeli vizsgarészből áll, amely a szakdolgozat témája kapcsán kibontakozó szakmai vitát jelenti, és amelyet a vizsgabizottság a jelölt számára megfogalmazott komplex kérdés/témakör megadásával indít el. A vizsgabizottság a szakmai vita során a jelölt szakmai felkészültségének általános értékelése céljából olyan további kérdéseket is feltehet, amelyek nem kötődnek szorosan a szakdolgozat bírálatához, de kapcsolódnak a témájához és a tanult szakmai anyaghoz. A szakmai komplex vizsga/szakmai vita lényege azonban nem a részletkérdések precíz számonkérése, hanem az átfogó szaktudás meglétéről és a jelölt komplex gondolkodásmódjáról való meggyőződés. A záróvizsgát szervező szaktanszék a hallgatók felkészülését a szakhoz, illetve annak specializációjához kapcsolódó záróvizsga témakörök meghirdetésével segíti.
A szaktanszék a jelölt felkészülését támogathatja azzal is, hogy előre megad a hallgató számára egy kérdést (vagy kijelöl témakör(öke)t), amely a szakmai vita kiindulópontjául szolgál. Amennyiben erre sor kerül, a kérdést/témakör(öke)t írásban kell eljuttatni a hallgatónak a záróvizsgát legalább 5 nappal megelőzően.
Az alap- és mesterszakos hallgatók záróvizsgájának részei tehát:
A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók a záróvizsga során a bizottság előtt bemutatják a szakmai gyakorlatukkal összefüggő írásbeli projektmunkájukat, majd az ahhoz kapcsolódó, a jelölt szakmai felkészültségét igazoló szakmai kérdés szóbeli megválaszolására kerül sor.
A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók záróvizsgájának részei tehát:
A záróvizsga sikeres teljesítésével a hallgató jogosult a diploma átvételére.
A folyamat egyes lépéseire vonatkozó határidők
A 2023/2024. tanév téli záróvizsga időszakában a záróvizsgákra jelenléti formában kerül sor.
Az oldalunkat frissítjük, kérjük ennek folyamatosan nyomon követését!
Minden záróvizsgázó hallgatónknak sikeres felkészülést és záróvizsgát kívánunk!
Jelenléti záróvizsga esetén nincs. FONTOS azonban, hogy a hallgató a záróvizsgájára mobil adathordozón hozza magával a bizottság számára vetítendő prezentációját.
A hallgatók záródolgozatuk bírálata(i)ról és annak érdemjegye(i)ről a Moodle-rendszerben, a záróvizsga-beosztásukról a Neptun-rendszerben, illetve a honlapon tájékozódhatnak.
A záróvizsga-prezentációt előzetesen az MS PowerPoint programban (pptx-formátumban) kell elkészíteni.
A záróvizsgán az alkalomhoz illő öltözetben kell megjelenni.
A záróvizsga alap- és mesterszakos hallgatók esetén egyrészt a szakdolgozat megvédéséből áll, amely magában foglalja az eredmények prezentációját és a bírálók által feltett, illetve a bizottság által a prezentáció kapcsán felmerülő kérdések megválaszolását, másrészt a komplex szóbeli vizsgarészből áll, amely a szakdolgozat témája kapcsán kibontakozó szakmai vitát jelenti, és amelyet a vizsgabizottság a jelölt számára megfogalmazott komplex kérdés/témakör megadásával indít el. A vizsgabizottság a szakmai vita során a jelölt szakmai felkészültségének általános értékelése céljából olyan további kérdéseket is feltehet, amelyek nem kötődnek szorosan a szakdolgozat bírálatához, de kapcsolódnak a témájához és a tanult szakmai anyaghoz. A szakmai komplex vizsga/szakmai vita lényege azonban nem a részletkérdések precíz számonkérése, hanem az átfogó szaktudás meglétéről és a jelölt komplex gondolkodásmódjáról való meggyőződés. A záróvizsgát szervező szaktanszék a hallgatók felkészülését a szakhoz, illetve annak specializációjához kapcsolódó záróvizsga témakörök meghirdetésével segíti.
A szaktanszék a jelölt felkészülését támogathatja azzal is, hogy előre megad a hallgató számára egy kérdést (vagy kijelöl témakör(öke)t), amely a szakmai vita kiindulópontjául szolgál. Amennyiben erre sor kerül, a kérdést/témakör(öke)t írásban kell eljuttatni a hallgatónak a záróvizsgát legalább 5 nappal megelőzően.
Az alap- és mesterszakos hallgatók záróvizsgájának részei tehát:
A záróvizsga-bizottság a hallgató záróvizsga teljesítményét – a bírálati jegyek, a hallgatói prezentáció, valamint a komplex szakmai vitát együttesen figyelembe véve – egyetlen érdemjeggyel értékeli.
A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók a záróvizsga során a bizottság előtt bemutatják a szakmai gyakorlatukkal összefüggő írásbeli projektmunkájukat, majd az ahhoz kapcsolódó, a jelölt szakmai felkészültségét igazoló szakmai kérdés szóbeli megválaszolására kerül sor.
A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók záróvizsgájának részei tehát:
A záróvizsga-bizottság – a bírálati jegy és a hallgatói prezentáció és védés alapján – egy záródolgozati érdemjegyet, továbbá a hallgató szakmai kérdésre adott válasza alapján egy további érdemjegyet ad. A hallgató záróvizsga-eredménye eme két vizsgarész egyszerű számtani átlaga alapján kialakított végső érdemjegy lesz.
A záróvizsga kezdési időpontjában (vagy ezt megelőzően – erről pontos felvilágosítás a záróvizsga tájékoztatón hangzik el) a hallgatók behívásra kerülnek a tanterembe, ahol az elnök előzetes tájékoztatót tart és megnyitja a záróvizsgát.
A vizsgaeseményen két hallgatónak mindig jelen kell lennie, azaz a záróvizsga-bizottság előtt egyidejűleg legalább két hallgatónak bent kell lennie a tanteremben.
A záróvizsga megkezdéséhez a vizsgázó hallgatónak hitelt érdemlő módon igazolnia kell személyazonosságát.
A záróvizsga a hallgatói prezentációval kezdődik (a záródolgozat lényegének bemutatása), melynek időtartama 10-15 perc (pontosabb felvilágosítás a záróvizsga tájékoztatón hangzik el). A záróvizsga-bizottság a prezentációt követően kérdéseket tehet fel a hallgatónak a prezentációjához kötődően.
A záróvizsga következő egysége a komplex szóbeli vizsgarész, amelynek keretében az elnök vagy valamelyik vizsgabizottsági tag felteszi a vitaindító szakmai kérdést, amit a vizsgázó hallgató kifejt, majd további kérdések is felmerülhetnek a szakmai vita részeként. A szakmai vita időtartama kb. 15 perc.
Az összes hallgatói feleletet követően, a záróvizsga végén kerül sor az eredményhirdetésre. Ehhez a vizsgabizottság ismét behívja a tanterembe a hallgatókat.
1) Meg nem engedett segédeszköz használata a hallgató részéről
A záróvizsga során a jóhiszeműség és tisztesség követelményét meg kell tartani.
Az a vizsgázó hallgató, akiről bebizonyosodik, hogy a záróvizsgán nem megengedhető eszközöket használ, a vizsgájára elégtelen eredményt kap és a záróvizsgája felfüggesztésre kerül jegyzőkönyv felvétele mellett. Ebben az esetben ismételt záróvizsga csak a következő záróvizsga-időszakban tehető a hallgató részéről.
2) A záróvizsgáról való hallgatói távolmaradás
Az utolsó előtti hallgató záróvizsgájának befejezéséig befogadható a vizsgára az elkésett hallgató. Ha a hallgató a záróvizsgán ezen időpontig sem jelenik meg személyesen, tudása nem értékelhető.
Amennyiben a hallgató záróvizsga eredménye elégtelen, a teljes záróvizsgát kell a következő záróvizsga-időszakban megismételnie.
Amennyiben a hallgató elégedetlen az – elégtelentől eltérő – vizsgaeredményével, a következő záróvizsga-időszakban lehetősége van záróvizsgáját javítani. Javítási szándékát jelezheti a záróvizsga napján a záróvizsga-bizottság számára, vagy jelezheti a vizsganapját követő nap lezárultáig a Hallgatói Ügyfélszolgálat felé is. A hallgató javítási szándéknyilatkozatával egyidejűleg jelen záróvizsga érdemjegye megsemmisül és a következő időszakbeli eredménye lesz a mérvadó.