A képzés során a hallgatók megismerkednek a szakdolgozat/diplomadolgozat

elkészítésének módszereire vonatkozó tudnivalókkal és a lehetséges kerettémákkal. Erre alapszakon a Kutatásmódszertan, mesterszakon jellemzően a Szakszeminárium (Diplomaszeminárium)/Haladó kutatásmódszertan (Kutatási módszerek) című tárgy szolgál.

Felsőoktatási szakképzésen a hallgató szakmai gyakorlatára épülő záródolgozat (projektmunka) készül, itt nem elvárás a tudományos módszertan alkalmazása.

A dolgozat elkészítésének feltétele a Neptun rendszerben történő témaválasztás. A témaválasztással együtt megtörténik a munkát segítő oktató kolléga (témavezető) kijelölése is. 

A dolgozatok témameghirdetését a szakfelelős koordinálja. Ennek során egyeztet a szak oktatóival a témajavaslatokról, és értékeli a javaslatokat abból a szempontból, hogy azok mennyire illeszkednek a szak képzési céljaihoz. A javaslatok lehetnek kerettémák és konkrét témamegjelölések egyaránt. A szakfelelős az elfogadott (keret)témákat jóváhagyja az adott félévre és felkéri az oktatási egységek vezetőit a témafelelős oktatók kijelölésére. 

A dolgozati témák meghirdetésének határidejét és a témákra való jelentkezés időszakát a kari időrendek tartalmazzák. 

Mintatanterv szerinti haladás esetén a hallgatóknak az utolsó előtti félévben vagy az utolsó félév megkezdésekor, mintatantervtől eltérő haladás esetén a tanulmányok tervezett befejezését megelőző félévben vagy a befejezés félévének megkezdésekor kell dolgozati témára jelentkezni a Neptun rendszerben. Erre vonatkozó pontos információ a kari tájékoztatókban olvasható.

Egyes szakok esetében a hallgatóknak a témajelentkezés során a Neptun rendszerben csatolniuk kell egy, a dolgozatuk elképzelését tartalmazó rövid témavázlatot vagy koncepciót, amely alapján a választott témavezető meg tudja ítélni a hallgató hozzá benyújtott témajelentkezését. 

Neptunon való záródolgozati témajelentkezés leírás.

A Neptunban való témajelentkezésre vonatkozó pontos információ ITT olvasható.  

A témajelentkezés elfogadása a témavezető oktató feladata. A hallgató úgy is jelentkezhet egy adott oktatóhoz, hogy saját témajavaslatot és külső konzulensre vonatkozó javaslatot tesz. Egyes szakokon kötelező lehet a külső konzulens megjelölése. (A vonatkozó pontos tájékoztatást az egyes kari tájékoztatók tartalmazzák.) A témavezető szükség esetén egyeztet a szakfelelőssel a hallgatói témajavaslat elfogadhatóságáról. 

A témaválasztás előtt Neptun üzenetben is felhívjuk a hallgatók figyelmét a teendőikre és a határidőkre, de ezek a kari tájékoztatókban is megtekinthetők. 

Abszolvált hallgatók az ITT található formanyomtatvány kitöltésével és a témát meghirdető tanszéki ügyintéző számára email-ben történő elküldésével jelentkezhetnek szakdolgozati témára.

FONTOS! A hallgatói témaválasztás és annak konzulensi jóváhagyása az adott félévre szól! Amennyiben a hallgató az adott félévben nem teljesíti a dolgozati követelményeket és a dolgozata leadásra nem kerül, újra dolgozati témát kell választania/témára kell kerülnie a Neptun rendszerben!

Ide vonatkozó további információval a karok szolgálnak. 

Az egyes karok által meghirdetett témakörök: 

Belvárosi kampusz: 

• MÜKK témajavaslatok  
• NGK témajavaslatok 

Zuglói kampusz: 

• MK témajavaslatok 
• PSZK témajavaslatok 

További témajelentkezési tájékoztató a Menedzsment Karon: 

Szakdolgozat témajelentkezés tájékoztató 

Diplomamunka témajelentkezés tájékoztató 

FONTOS! Alap- és mesterképzésen az abszolválás és a záróvizsgára bocsátás feltétele a mintatantervben szereplő Szakdolgozat/Diplomadolgozat tantárgy sikeres teljesítése. Ehhez szükséges:

1.   A Szakdolgozat/Diplomadolgozat tantárgy felvétele a tárgyfelvételi időszakban.

2.   A Szakdolgozat/Diplomadolgozat tantárgy közzétett követelményrendszerében leírtak sikeres teljesítése, ami a hallgató elégtelentől/nem megfelelőtől eltérő tárgyteljesítési minősítését határozza meg. FONTOS! A tantárgy sikeres teljesítésének megítélését (és annak elégtelentől/nem megfelelőtől eltérő értékelését) nem a dolgozat sikeres benyújtása határozza meg (azaz a dolgozat végső beadása nélkül is teljesíthető a tárgy), hanem a hallgató féléves dolgozati munkájához való hozzáállása és törekvése, illetve a félév során nyújtott hallgatói teljesítmény határozza meg (a tárgyteljesítés megszerzésének feltételeit – ismételten hangsúlyozzuk – a tantárgyleírás tartalmazza).

A tanulmányokat lezáró dolgozat készítése konzultációs támogatással történik, de alapvetően a hallgató önálló munkáját feltételezi. A dolgozat készítését így egy vagy két konzulens segíti. Belső (egyetemi) konzulens választása – a témaválasztással együtt – kötelező a hallgató számára. A hallgató dolgozata megírását külső (pl. céges) konzulens is támogathatja, azonban a külső konzulensválasztás az alap- és mesterszakokon általában nem kötelező. Amennyiben valamely alap-, mester- vagy FOSZK képzésen kötelező a külső konzulens választás, akkor az erre vonatkozó információval az adott kar szolgál.  

A dolgozat tartalmi és formai követelményeivel kapcsolatos információk ITT olvashatók. 

A dolgozatkészítés ütemezéséről, a dolgozat tartalmáról a dolgozat írása közben folyamatosan egyeztetnie kell a hallgatónak a konzulensével ahhoz, hogy a végén a dolgozatot be tudja adni. (A HKR szabályai szerint minimum 3 konzultáció előírt, de a konzulens ennél többet is elvárhat.) Csak a konzulens által elfogadott dolgozat adható be. 

További konzultációs tájékoztató a Zugló kampuszon: 

MK: 

Dolgozat-konzultáció ütemezése 

PSZK: 

Dolgozat-konzultáció ütemezése 

Plágium az, amikor más szerző gondolatait, eredményeit a forrás pontos feltüntetése nélkül a sajátunkként tüntetjük fel. Az ilyen helyzet mindenképpen kerülendő, súlyos következményei lehetnek: enyhébb esetben korrekcióra, súlyosabb esetben a dolgozat visszavonására szólítjuk fel a hallgatót. A plágium miatt visszavont dolgozatok esetében az érintettnek teljesen új dolgozatot kell készítenie. Ennek elkerülése érdekében vegyük tekintetbe, hogy mely esetek minősülnek plágiumnak:

• Plágiumot követünk el, ha szerző nélküli írásokat idézünk akár szó szerint, akár tartalmilag, akár idegen nyelvről lefordítva. Ez a veszély különösen internetes források esetén áll fenn. 
• Plágium az is, ha szó szerinti idézetnél elmulasztjuk kitenni az idézőjeleket.
• A módszerek (tesztek, kérdőívek) elsődleges forrását is fel kell tüntetni, mivel ezek az eszközök is más személy szellemi termékei. Valószínűleg az eredmények megbeszélésénél is szükségünk lesz hivatkozásokra. Ennek elmulasztása szintén plágiumnak minősül. 
• Plágium az is, ha más munkákból származó ábrák, illusztrációk, táblázatok, képek, fotók, rajzok vagy bármely grafikus elem forrását elmulasztjuk megjelölni. 

A hallgató számára dolgozatuk plágiumellenőrzésére a Moodle rendszer lehetőséget teremt. (A lehetőség már hetekkel a dolgozat feltöltése előtt nyílik meg a hallgatók számára a Moodle rendszerben.) Az ide feltöltött dolgozatok (minden újbóli feltöltéskor és meglévő dolgozatfájl cseréje után is) automatikusan lefut a dolgozat plágiumellenőrzése a Turnitin rendszerben, melynek eredményeként megtudható a plágiumszűrő program adatbázisában szereplő dokumentumokkal talált egyezőségek százalékos aránya. Ez a szám önmagában nem jelenti azt, hogy a dolgozat ennyi százaléka plágium, ez csak a felderített szövegegyezésekre utal, amelyek lehet, hogy teljesen korrekten vannak behivatkozva a dolgozatban. Ugyanakkor a túl magas százalékarány utalhat arra – még teljesen korrekt hivatkozások esetén is –, hogy túl sok a máshonnan változtatás nélkül átvett információ, idézet a dolgozatban, ami a szerzői eredetiség, önálló alkotómunka alacsony voltára utal, és ami adott esetben a dolgozat visszavonását vonhatja maga után. A maximálisan elfogadható százalékarány tekintetében mindenképpen szükséges a hallgatónak a dolgozat végleges feltöltése előtt a belső konzulensével egyeztetnie!

A dolgozat hivatalos példánya az elektronikus verzió, amit pdf formátumban a Moodle rendszerbe kell feltölteni, ahol a plágiumszűrésre is sor kerül.

A dolgozat részét képezi az eredetiségi nyilatkozat, melynek lényege, hogy a dolgozat saját szerzemény. 

Amennyiben a dolgozat valamilyen abban érintett külső személy vagy szervezet közreműködésével jött létre, a hallgató legkésőbb a dolgozat leadási határidejét megelőző egy hónappal „Szakdolgozat zártan kezelése iránti kérelem” leadásával igényelheti dolgozatának zártan kezelését a témavezető hozzájárulásával. A kérelemhez csatolni szükséges a témavezető támogatását tartalmazó nyilatkozatot, valamint a céges hozzájáruló nyilatkozatot. (A nyilatkozatok ITT találhatók.) A dolgozat csak indokolt esetben tartalmazhat olyan adatot, amely a zártan kezelésére okot ad. Ha a dolgozat ilyen adat nélkül is értelmezhető, illetve elkészíthető, akkor a zártan való kezelés alkalmazásának helye nincs. A kérelmet az oktatási dékánhelyettes bírálja el. Jóváhagyás esetén ezt a dolgozat leadásakor (feltöltésekor) csatolni szükséges. A szakdolgozat/diplomamunka zártan kezeléséről további információ a kérelmek oldalunkon olvasható. 

A dolgozat, illetve az esetleges űrlapok feltöltésére, valamint a plágiumellenőrzésre vonatkozó információk az Egyetemi Könyvtár vonatkozó tájékoztatójában ITT olvashatók.

A szakdolgozatról/diplomadolgozatról/záródolgozatról a bíráló szöveges értékelést (bírálatot) készít, javaslatot tesz a záróvizsga-bizottság számára a dolgozat minősítésére és megfogalmaz a dolgozathoz kapcsolódó kérdést (bírálói kérdés) a záróvizsgára. A bírálat legalább 5 nappal a záróvizsgát megelőzően a Moodle rendszerben érhető el. 

A dolgozat érdemjeggyel való értékelése a záróvizsgabizottság feladata (akik a bírálatban javasolt érdemjegytől eltérhetnek). Ennek megfelelően minden leadott dolgozat záróvizsgára lesz bocsájtva, a bírálat tartalmától függetlenül.

A szakdolgozat/diplomamunka bírálatának szempontjai: 

1. A téma kiválasztása, aktualitása és gyakorlati háttere (15 pont) 
2. A téma szakmai kidolgozottsága, szakmai alátámasztottsága (20 pont) 
3. A felhasznált szakirodalom, hivatkozások és irodalomjegyzék (30 pont) 
4. Az alkalmazott elemzési módszerek és számszerű helyességük (20 pont) 
5. A dolgozat szerkesztése és formai megjelenése (15 pont) 

Alap- és mesterképzés, valamint szakirányú továbbképzés bírálati lapja.  

A FOSZK záródolgozat bírálatának szempontjai: 

1. A téma kiválasztása, aktualitása és gyakorlati háttere (15 pont) 
2. A téma szakmai kidolgozottsága, szakmai alátámasztottsága (35 pont) 
3. A felhasznált szakirodalom, hivatkozások és irodalomjegyzék (35 pont) 
4. A dolgozat szerkesztése és formai megjelenése (15 pont) 

FOSZK képzés bírálati lapja.