A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK) elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely - 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiával bővülve - a közép-európai térség, ezen belül az Osztrák-Magyar Monarchia első kereskedelmi főiskolája volt. Ebben az iskolában képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. A II. világháború után (az 50-es évek végén és a 60-as évek elején) a nemzetközi és a belföldi idegenforgalom ugrásszerű növekedése elméletben és gyakorlatban jól képzett közgazdász szakembereket igényelt. Így az intézmény oktatási palettája kiegészült a vendéglátás és szállodai, majd az idegenforgalmi képzéssel. Egészen 1962-ig az intézmény középfokú kereskedelmi iskolaként működött az Alkotmány utcai épületben, majd 1969-ben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. A 70-es évek közepétől beindult a kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi gazdasági szaktanár képzés is, ami mára szakoktató képzéssel is kiegészült. Mindezek mellett elindultak az idegennyelvű képzések is: az angol és német nyelvű idegenforgalom és szálloda szak, valamint a német nyelvű kereskedelmi képzés is. 1992-ben az intézmény neve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolára változott, mert ekkora már a Turizmus Tanszék is önálló szakmai egységgé nőtte ki magát a főiskolán belül.
A főiskola történetében újabb változás 2000-ben történt, amikor a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola egyesülésének eredményeként megalakult a Budapesti Gazdasági Főiskola. A BGF-be az intézmény önálló karként integrálódott, és azóta is így működik - a főiskola 2016-os egyetemmé válása óta már egyetemi karként.
A Kar jelenleg két budapesti campuson működik.
Az Alkotmány utcai campus Közép-Európa első kereskedelmi akadémiájának otthont adó épületének telkét a főváros a Magyar Kereskedelmi Kamarának adományozta kifejezetten oktatási intézmény építése céljából. Az épületet Czigler Győző tervezte (ő tervezte többek között a Széchenyi Fürdőt is). A kor minden technikai vívmányával felszerelt épületben 14 tantermet, 1 fizika és 1 kémia előadótermet, 2 könyvtárt, 2 labort, 2 tornatermet és 1 tornaudvart is kialakítottak.
Az épületet 1903-ban kibővítették, majd ezt követően a 20. század második felében nagyobb fejlesztések nélkül üzemelt. Végül 1989-ben megtörtént a tetőtér beépítése is, ezzel az épület elnyerte mai nagyságát.
A Markó utcai campus épületét 1876-ban Kolbenheyer Ferenc impozáns tervei alapján az V. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium számára építették korának legmodernebb színvonalán, építésekor díszítésére is komoly hangsúlyt fektettek. A tervező Kolbenheyer Ferenc az épületet 1875-ben már központi fűtéssel tervezte meg, 14 osztályteremmel, 2 db könyvtárral, díszteremmel, imateremmel, tornateremmel, 3 db gyűjteménytárral, szertárral és személyzeti lakásokkal.
1876-ban az V. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium költözött be a számára újonnan felépített épületbe, majd 1898-ban az állam átvette a királyi katolikus tanulmányi alaptól az iskolát, amely 1921-ben a Berzsenyi Dániel Gimnázium nevet vette fel és sok kiválóság került ki a falai közül. 1952-ben a gimnázium helyébe a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium települt, 1987 és 2002 között pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara működött itt. 2002 óta a Budapesti Gazdasági Főiskola, majd a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem központjaként működik.
Az 1999 óta műemléki védettséget élvező épület legfőbb nevezetessége a neoreneszánsz stílusban épült, gazdag ornamentikával díszített Lotz terem, amely ma az Egyetem kiemelkedő fontosságú rendezvényeinek helyszínéül szolgál. A díszterem legértékesebb részét a Lotz Károly és Than Mór festőművészek által 1876-ban készített, a klasszikus ókor hangulatát idéző hét nagyméretű pannó képezi, melyek a három, ablak nélküli falakon helyezkednek el.
A Kar Lengyel Gyula Kollégiuma a XI. kerületben a Sas-hegy lábánál, csendes, nyugodt környéken található. Az intézmény összesen közel 300 fős kollégiumában szintenként húsz 4 ágyas szoba található. A Kollégium első emeletén orvosi rendelő, harmadik és negyedik emeletén pedig modern számítógép termek állnak a hallgatók rendelkezésére. Internetcsatlakozási lehetőség és WIFI-lefedettség minden szobában biztosított.
Mivel nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kollégiumban élő hallgatók minél szélesebb körben, tudatosan használják a sportolási lehetőségeket, ezért az épületben kondicionáló terem, tornaterem és sportudvar is rendelkezésre áll.
A KVIK-ről bővebben a kar oldalán tájékozódhatsz.