A modellváltás azt jelenti, hogy az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Fontos azonban, hogy az egyetem továbbra is számíthat állami forrásokra, mivel az állam a jövőben is hozzájárul a BGE felsőoktatási alapfeladatainak ellátásához. Mindezt egy, az állam és a fenntartó alapítvány között 15-20 évre megkötendő, hosszú távú garanciákat magába foglaló keretszerződés biztosítja, melynek keretei között 3-5 éves egyedi finanszírozási megállapodások jönnek majd létre. A feladat ellátásához szükséges infrastruktúra saját tulajdonba kerül.
A modellváltásról szóló döntést az egyetem érintett döntéshozó szervei, az SZMR-nek megfelelő módon megvitatták és megszavazták. Azaz a témát tárgyalták a kari tanácsok, majd a rektori tanács és a szenátus, emellett a modellváltás mellett szavazott saját körében a HÖK is. Előzetes egyeztetés zajlott a munkavállalói érdekképviseletekkel is. Az egyetem vezetése a modellváltásról szóló döntést e testületek támogatásával, az SZMR-ben rögzített folyamat szerint hozta meg.
Egyetemünk missziója alapján a mindennapi innovációért dolgozunk: elkötelezetten nemzetközi fókuszú alkalmazott tudományok egyetemeként, rugalmas és a változásokra fogékony csapatunkkal képezzük a jövő felelős szakembereit. Időtálló és használható tudást teremtünk üzleti és társadalmi partnereinkkel folyamatosan együttműködve, és a legkorszerűbb fejlesztésekre támaszkodva.
Ahhoz, hogy ezt a küldetésünket teljesítsük, és a jövőben nemzetközi színtéren is meg tudjuk mérettetni magunkat, folyamatosan szükséges kutatni a fejlődési és fejlesztési lehetőségeket. A modellváltás ebben támogathat minket, hiszen a rugalmasabb struktúra lehetővé teszi, hogy a BGE jelentős többleterőforrást tudjon becsatornázni az intézményi feladatok ellátásának finanszírozásába, az infrastruktúra, valamint az oktatási és kutatási tevékenység fejlesztésébe. A rugalmasabb működési környezetben hatékonyabban tudunk együttműködni hazai és nemzetközi partnereinkkel, ezáltal bevételeinket is növelni tudjuk.
Igen. Az erre vonatkozó rendelkezést a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény tartalmazza, miszerint a korábban költségvetési szervként működő felsőoktatási intézménynek - a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével - általános és kizárólagos jogutódja az átalakítással létrehozott magán felsőoktatási intézmény lesz.
Gazdálkodási szempontból ez azt jelenti, hogy szélesebb körű rendelkezési jog jelenik meg a saját tulajdonú vagyon felett, növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem. Gyakorlatilag egy piaci alapon működő vállalati struktúra bevezetése valósulhat meg. Csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűbbé válhatnak a döntéshozatali mechanizmusok.
Az egyetem autonómiája – és ezzel együtt felelőssége – jelentősen növekszik. Működését flexibilisebben alakíthatja a 21. századi elvárásoknak megfelelően, ezáltal még értékesebb tudást és jobb egyetemi élményt biztosítva a hallgatói számára. Az új működési környezetben hatékonyabban, sokszínűbben tud együttműködni nemzetközi és hazai partnerekkel egyaránt. Bevételeivel önállóan gazdálkodhat, és azt az intézmény fejlesztésére, a bérek felzárkóztatására tudja fordítani. Működése és üzemeltetése rugalmasabbá, gazdaságosabbá válhat. Emellett az egyetem bürokratikus kötelezettségei jelentős mértékben lazulnak, számos folyamatot leegyszerűsítve, felgyorsítva, a hatékonyságot tovább növelve. Egyszerűbb és rugalmasabb lesz a beszerzési és kötelezettségvállalási szabályzat, így például az eszközök beszerzése, az alvállalkozók foglalkoztatása. Az alkalmazottak adminisztratív terhei is csökkennek, így több idő marad más, értékteremtő tevékenységre.
Igen. A kuratórium és a szenátus közötti felelősség- és feladatmegosztásról az egyetem alapító okirata rendelkezik. A végleges jogkör-megosztás az egyetem vezetése, a HÖK és a leendő kuratórium közötti többkörös egyeztetési folyamat eredményeként alakult ki, végső soron kimagaslóan sok kérdésben adva döntési jogot a szenátusnak.
A kuratórium tagjait az alapító, tehát az innovációs és technológiai miniszter nevezte ki.
A fenntartóváltás célja nem az egyetem alaptevékenységének, oktatási, vagy kutatási munkájának megváltoztatása, hanem megfelelő szabályozási környezet biztosítása a hatékony, rugalmas működéshez. Ennek megfelelően az egyetem oktatási – kutatási tevékenységének irányítása a továbbiakban is az egyetem vezetőinek és döntéshozó testületeinek hatáskörében marad.
Az oktatási tartalmak az akkreditációban lefektetett elvárásoktól függenek, mint például a képzési és kimeneteli követelmények. Az átalakítás célja az oktatás szervezésének, bonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele, az egyetem és a piaci szereplők szorosabb együttműködéséhez szükséges keretrendszer kialakítása és a kibocsájtott diplomák munkaerőpiaci értékének növelése.
A modellváltás egyik legtöbbet emlegetett eleme a munkatársak munkaügyi helyzetének átalakulása. Az alapítványi fenntartással a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya helyett az egyetem a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti foglalkoztatásra tér át. E kétségtelenül jelentős változás során számos garancia épült be a rendszerbe annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai, eddigi juttatásai ne csorbuljanak, miközben az Mt. szabadabb tárgyalási pozíciót biztosít a felek számára. A BGE vezetésének célja ezen a területen egyértelmű: az értékteremtő munkatársak számára vonzó foglalkoztatási és jövedelmi helyzetet biztosítani. Az új működési modell lehetőséget teremt újfajta dolgozói motivációs rendszerek kidolgozására, és támogatja, hogy a BGE versenyképes munkáltató legyen. Egy fejlődő, piacon visszaigazolt üzleti modellben működő, jövőbe tekintő intézmény kötelékében dolgozni, együtt építeni tovább egy modern egyetemet szakmailag is vonzó perspektíva lehet.
Igen. Az oktatási tartalmak nem a szervezeti formáktól (tanszékektől, egyebektől) függenek, hanem az akkreditációban lefektetett elvárásoktól (pl.: a képzési és kimeneteli követelmények). A modellváltás célja sem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, lebonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.
Az egyeztetések során kiemelt hangsúlyt fektetünk az önköltségi díjak, ösztöndíjak és egyéb díjak kérdéseire. A pontos szabályokat és a díjak mértékét, ahogy eddig fenntartóként a minisztérium, a modellváltás után a kuratórium hagyja jóvá. A 2021 őszi félévben biztosan nem lesz változás.
A BGE FDSZ továbbra is képviseli az egyetem munkavállalóinak érdekeit. A modellváltás következtében a Közalkalmazotti Tanács a törvény erejénél fogva megszűnik, helyére a kollégák kezdeményezésére Üzemi Tanács megválasztására van lehetőség, amely a KT-hoz hasonló jogkörökkel bír majd.