Kiválasztott nyelv
    HU - Magyar
    Váltásnál az adott területre vonatkozó információkat fogsz látni.
  • EN - English
Hallgatói fiók

Budapesti Gazdasági Egyetem

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEME

Budapesti Gazdasági Egyetem
Budapesti Gazdasági Egyetem
ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEME
Modellváltás GYIK

1. Modellváltás / Struktúra / Alapítvány

A modellváltás azt jelenti, hogy az Egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Fontos azonban, hogy az Egyetem továbbra is számíthat állami forrásokra, mivel az állam a jövőben is hozzájárul a BGE felsőoktatási alapfeladatainak ellátásához. Mindezt egy, az állam és az Egyetem között 15-20 évre kötött, hosszú távú garanciákat magába foglaló keretszerződés biztosítja, melynek keretei között 3-5 éves egyedi finanszírozási megállapodások jönnek majd létre. A feladat ellátásához szükséges infrastruktúra saját tulajdonába kerül. 

Egyetemünk missziója alapján a mindennapi innovációért dolgozunk: elkötelezetten nemzetközi fókuszú alkalmazott tudományok egyetemeként, rugalmas és a változásokra fogékony csapatunkkal képezzük a jövő felelős szakembereit. Időtálló és használható tudást teremtünk üzleti és társadalmi partnereinkkel folyamatosan együttműködve, és a legkorszerűbb fejlesztésekre támaszkodva.

Ahhoz, hogy ezt a küldetésünket teljesítsük, és a jövőben nemzetközi színtéren is meg tudjuk mérettetni magunkat, folyamatosan szükséges kutatni a fejlődési és fejlesztési lehetőségeket. A modellváltás ebben támogathat minket, hiszen a rugalmasabb struktúra lehetővé teszi, hogy a BGE jelentős többleterőforrást tudjon becsatornázni az intézményi feladatok ellátásának finanszírozásába, az infrastruktúra, valamint az oktatási és kutatási tevékenység fejlesztésébe. A rugalmasabb működési környezetben hatékonyabban tudunk együttműködni hazai és nemzetközi partnereinkkel, ezáltal bevételeinket is növelni tudjuk. 

Igen. Az erre vonatkozó rendelkezést a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény tartalmazza, miszerint a korábban költségvetési szervként működő felsőoktatási intézménynek - a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével - általános és kizárólagos jogutódja az átalakítással létrehozott magán felsőoktatási intézmény lesz.

Gazdálkodási szempontból ez azt jelenti, hogy szélesebb körű rendelkezési jog jelenik meg a saját tulajdonú vagyon felett, növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az Egyetem. Gyakorlatilag egy piaci alapon működő vállalati struktúra bevezetése valósulhat meg. Csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűbbé válhatnak a döntéshozatali mechanizmusok.

Az Egyetem autonómiája – és ezzel együtt felelőssége – jelentősen növekszik.

Képzéseit flexibilisebben alakíthatja majd a 21. századi munkaerőpiac elvárásainak megfelelően, ezáltal értékesebb tudást biztosítva a hallgatói számára.

Az új működési környezetben hatékonyabban, sokszínűbben tud együttműködni nemzetközi és hazai partnerekkel egyaránt. Bevételeivel önállóan gazdálkodhat, és azt az intézmény fejlesztésére, a bérek felzárkóztatására tudja fordítani.

Működése és üzemeltetése rugalmasabbá, gazdaságosabbá válhat. Emellett az Egyetem bürokratikus kötelezettségei jelentős mértékben lazulnak, számos folyamatot leegyszerűsítve, felgyorsítva, a hatékonyságot tovább növelve. Egyszerűbb és rugalmasabb lesz a beszerzési és kötelezettségvállalási szabályzat, így például az eszközök beszerzése, az alvállalkozók foglalkoztatása. Az alkalmazottak adminisztratív terhei is csökkennek, így több idő marad más, értékteremtő tevékenységre.

A BGE a modellváltástól függetlenül is folyamatosan fejleszti és finomítja működését. Jó példa erre, hogy 2018 szeptemberében megvalósítottuk az akadémiai szervezet tudatos átalakítását, átláthatóbb és hatékonyabb szervezeti struktúrát hozva létre. Most ismét lehetőségünk nyílik szervezeti felépítésünket megvizsgálni és értékelni, hiszen változik a működési környezetünk. Azt, hogy egyáltalán szükséges-e ilyen jellegű változás, most még nem látjuk, de az biztos, hogy az újragondolást a jelenlegi vezetők bevonásával végezzük majd, transzparensen.

Az új működési szabályzat szerint egy – a kormány által jóváhagyott – vagyonkezelő alapítvány lesz az Egyetem fenntartója. Az Alapítvány az Egyetemtől különálló, önálló entitás és jogi személy. Az Alapítvány működésének alapvetéseit és az Egyetemmel való kapcsolatát alapító okirata szabályozza majd. Az Alapítvány kezelő szerve a Kuratórium, azaz az alapítás után a Kuratórium az általános ügydöntő és képviseleti szerv. Az Alapítvány nevében a Kuratórium jár majd el. A Kuratórium tagjairól a tárgyalások folyamán születik majd döntés.

Az új koncepció kialakítása során a Szenátus szerepköre változhat, de hagyományosan továbbra is az egyetemi működés egyik legfontosabb döntéshozói szerve marad.

Célunk, hogy az új működési keretben olyan hatásköri rendszer alakuljon ki, amelyben a döntéshozatali szerep- és felelősségi körök a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szereplőkhöz, testületekhez vannak rendelve. Fontos elmondanunk, hogy a modellváltás után az egyetemi vezetés szerkezete és a döntéshozatali folyamat változhat, amelynek részletei egyeztetés alatt állnak. A változásokról, fejleményekről mindig transzparensen beszámolunk az egyetemi polgárok felé.

Mindezekről az Alapítvány alapító okirata fog rendelkezni. Célunk, hogy az Intézményfejlesztési Tervben (IFT) megfogalmazott és jelenleg is érvényben lévő stratégiai céljaink megőrzésre és érvényesítésre kerüljenek.

A Kuratórium tagjait az alapító, tehát az Innovációs és Technológiai Miniszter nevezi majd meg.

2. Oktatás

A modellváltással kapcsolatos egyeztetések során mindvégig a BGE polgárainak (hallgatók, oktatók, kutatók munkavállalók) érdekeit tartjuk szem előtt, az őket érintő kérdéseket prioritásként kezeljük.

A fenntartóváltás célja nem az Egyetem alaptevékenységének, oktatási, vagy kutatási munkájának megváltoztatása, hanem megfelelő szabályozási környezet biztosítása a hatékony, rugalmas működéshez. Ennek megfelelően az Egyetem oktatási – kutatási tevékenységének irányítása alapvetően a továbbiakban is az egyetem vezetőinek és döntéshozóinak a hatáskörében marad.

A jelenlegi fenntartóval, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együtt törekszünk arra, hogy a Kuratórium tagjainak megválasztásakor olyan testület jöjjön létre, amely hatékony munkával segíti majd a jövőbeni működésünket. 

A modellváltási folyamatokat egyéb intézményekben láthattuk megvalósulni, és elmondható, hogy a folyamatnak nem része az oktatás átalakítása. A képzés-stratégiai irányok tekintetében az Egyetem jelenleg is érvényes stratégiai céljai az irányadók. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy az egyetemen megszerezett diplomák elismertségét nem befolyásolja a modellváltás, ahogyan nem változnak a képzéssekkel kapcsolatos egyéb követelményrendszerek sem.

Az oktatási tartalmak az akkreditációban lefektetett elvárásoktól függnek, mint például a képzési és kimeneteli követelmények. Ezekhez tartanunk kell magunkat. Az átalakítás célja nem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, bonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.

A modellváltás egyik legtöbbet emlegetett eleme a munkatársak munkaügyi helyzetének átalakulása. Az alapítványi fenntartással a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya helyett az egyetem a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti foglalkoztatásra tér át. E kétségtelenül jelentős változás során számos garancia épül be a rendszerbe annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai, eddigi juttatásai ne csorbuljanak, miközben az Mt. szabadabb tárgyalási pozíciót biztosít a felek számára. A BGE vezetésének célja ezen a területen egyértelmű: az értékteremtő munkatársak számára vonzó foglalkoztatási és jövedelmi helyzetet biztosítani. Az új működési modell lehetőséget teremt újfajta dolgozói motivációs rendszerek kidolgozására, és támogatja, hogy a BGE versenyképes munkáltató legyen. Egy fejlődő, piacon visszaigazolt üzleti modellben működő, jövőbe tekintő intézmény kötelékében dolgozni, együtt építeni tovább egy modern egyetemet szakmailag is vonzó perspektíva lehet azok számára, akik élnek a lehetőséggel.

Nagyon fontos kiemelni, hogy az oktatási tartalmak nem a szervezeti formáktól (tanszékektől, egyebektől) függnek, hanem az akkreditációban lefektetett elvárásoktól (pl.: a képzési és kimeneteli követelmények), melyekhez tartanunk kell magunkat. A modellváltásnak vagy bármilyen lehetséges szervezeti átalakításnak célja nem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, lebonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.

Az egyeztetések során kiemelt hangsúlyt fektetünk az önköltségi díjak, ösztöndíjak és egyéb díjak kérdéseire. Fontos szempont, hogy a modellváltás során a hallgatói érdekek ne sérüljenek, sőt, a lehetőségekhez mérten javuljanak. Ennek részleteiről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Az Egyetem vezetése folyamatosan egyeztet a Hallgatói Önkormányzattal és a folyamat fontos stratégiai kérdéseinek megvitatásában végig partnerként tekint a BGE HÖK-re. Célunk, hogy a hallgatók érdekei ne sérüljenek, és a modellváltás során minél több pozitív változás kerüljön bevezetésre.

A HÖK által összegyűjtött hallgatói kérdéseket és észrevételeket nyomon követjük, és figyelembe vesszük az egyeztetések során.

3. Foglalkoztatás/ Munkaügy /Juttatások

A fenntartóváltás következtében a felsőoktatási intézmény, mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya a fenntartói jog átszállásának napján munkaviszonnyá alakul (jogállásváltozás következik be). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/B. (4) bekezdése szerint az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az alkalmazotti jogviszony jogfolytonossága biztosított lesz és a munkaviszony hosszába beleszámítanak a közalkalmazotti státuszban eltöltött évek.

Az alapítványi fenntartással a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya helyett az egyetem a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti foglalkoztatásra tér át. E kétségtelenül jelentős változás során számos garancia épül be a rendszerbe annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai, eddigi juttatásai ne csorbuljanak, miközben az Mt. szabadabb tárgyalási pozíciót biztosít a felek számára.

A BGE vezetésének célja ezen a területen egyértelmű: az értékteremtő munkatársak számára vonzó foglalkoztatási és jövedelmi helyzetet biztosítani. Az új működési modell lehetőséget teremt újfajta dolgozói motivációs rendszerek kidolgozására, és támogatja, hogy a BGE versenyképes munkáltató legyen. Egy fejlődő, piacon visszaigazolt üzleti modellben működő, jövőbe tekintő intézmény kötelékében dolgozni, együtt építeni tovább egy modern egyetemet szakmailag is vonzó perspektíva lehet azok számára, akik élnek a lehetőséggel.  

A közalkalmazotti munkavállalásnak vannak elemei (pl.: jubileumi jutalom, utazási utalvány, szabadságok mértéke, stb.), melyek kétségtelenül vonzóak. Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony esetén a felek (munkáltató és közalkalmazott) csak jogi értelemben egyenrangúak, sok kérdésben a közalkalmazottak nincsenek valódi alkupozícióban, ugyanis a munkáltatók nem térhetnek el a jogszabályok előírásaitól, a fenntartói döntések megkötik a munkáltató kezét.

A cél, hogy az új foglalkoztatási rendszerben kialakítsunk egy megfelelő teljesítményösztönzési rendszert, és hogy a korábbi juttatások esetleges csökkenése vagy elmaradása kompenzálva legyen az új szisztémában is. Ez a korábbi, közalkalmazotti státuszhoz képest jóval rugalmasabb, motiválóbb környezetet biztosít kollégáinknak, jobb perspektívával és fejlődési lehetőségekkel.

További célunk a bérek növelése, ezzel pedig az értékteremtő munkaerő bevonása és megtartása. A bértömegemelésről a modellváltás jogszabály egyrészt rendelkezik, valamint erre tervezetten több forrás fog jutni az Egyetem bővülő, stabil költségvetéséből, amelyet szabadon fordíthat erre a célra, a bértábla kötöttségei nélkül.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/B. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az új munkaviszonyban a munkabér nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőző közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege.  (Háttérjogszabályként a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) rendelkezései továbbra is irányadóak.)

A közalkalmazotti státusz megszűnésével az új bérezési rendszer lesz irányadó munkavállalóink számára, mely jelenleg is egyeztetés és kialakítás alatt áll. Célunk, hogy az új bérezési rendszer és szerződés kompenzálja az esetlegesen elmaradó közalkalmazotti juttatásokat. 

A fenntartóváltás következtében a felsőoktatási intézmény, mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya a fenntartói jog átszállásának napján munkaviszonnyá alakul.

A jogviszony megváltozása során a legfőbb jogszabályi garanciák a következők:

  • a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege (Kjt. 25/B. § (2) bek.);
  • jogviszony időtartama, munkaidő jellege nem változik (Kjt. 25/B. § (2) bek.);
  • a munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók (Nftv. 117/C. (6) bek.);
  • a munkaviszony első 5 évében a jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók (Nftv. 117/C. (6) bek.).
  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe vagy egyéb pótlékba;
  • a Kollektív Szerződésben az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára el lehet térni;
  • a végkielégítés mértékét a Kjt. jogviszonyban töltött idő elismerésével, a jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével kell megállapítani, amennyiben az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb (Kjt. 25/B. § (5) bek.)."

A tanulmányi szerződést a modellváltás nem érinti, tekintettel arra, hogy a tanulmányi szerződésre jelenleg is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a jogállásváltozással a tanulmányi szerződések nem szűnnek meg.

Tekintettel arra, hogy a jogviszony törvény erejénél fogva alakul át; a közalkalmazott végkielégítésre nem válik jogosulttá, továbbá a felmentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/C. § (5) bekezdés; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. § (7) bekezdés, 37. § (2) bekezdés c) pont].

Jelenleg nincs napirenden dolgozói létszámcsökkentés.

4. Szabadság / Nyugdíj

Az alapszabadságok kiadásának a szabályai a modellváltást követően nem változnak. A szabadságok kiadása felett (7 munkanap kivételével) egyebekben a munkáltató jogosult rendelkezni, a BGE esetében munkáltatói oldalról mindig törekszünk az előzetes egyeztetésen alapuló közös megoldásra a szabadságok kivételét illetően is. A modellváltást követően a szabadságnapok száma az érintett szereplőkkel történő egyeztetéseket követően válik véglegessé.

Az alapszabadság mértéke nem változik, a munkavállalóknak 20 nap jár. Az alapszabadság kiegészül az életkor szerint járó pótszabadsággal és az egyéb, Mt. 118-120.§-okban meghatározott pótszabadsággal (például a 16 év alatti gyermekek után járó pótszabadság), másrészről a munkáltató által a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakkal. Az alapszabadságok kiadásának a szabályai a modellváltást követően nem változnak. A szabadságok kiadása felett (7 munkanap kivételével) egyebekben a munkáltató jogosult rendelkezni, a BGE esetében munkáltatói oldalról mindig törekszünk az előzetes egyeztetésen alapuló közös megoldásra a szabadságok kivételét illetően is. Az adott időszakra vonatkozó összes szabadság kivételére nincs szükség.

Az egyetemen belül felállítottuk a modellváltási folyamat gördülékeny levezénylését koordináló tematikus munkacsoportokat, (pl. gazdaság, humánpolitika, kommunikáció), melyekben több, mint 25 kollégánk érintett. A munkacsoportok munkájának előrehaladásával és az érintett szereplőkkel történő egyeztetéseket követően tudunk majd válaszolni ezekre a kérdésekre.

A munkába járásra vonatkozó jogszabályi előírások ugyanúgy vonatkoznak közalkalmazottra, mint a munkaviszonyban állókra, így ennek szabályozása alapvetően jogviszonytól független.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény külön, átmeneti rendelkezéseket tartalmaz [117/C. § (6) bekezdés] a közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatosan, amelyek a modellváltást követően alkalmazandók. A jogszabály alapján a modellváltást követő öt évben a jubileumi jutalomra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kjt. alapján huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetménynek megfelelő összeg.

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat megtiltja az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak további foglalkoztatását. A modellváltást követően a közalkalmazotti jogviszony megszűnik és a foglalkoztatást munkaviszony keretében kell folytatni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerint. Az Mt. a Korm. határozatban foglaltakhoz hasonló szabályokat nem tartalmaz, azaz nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalót foglalkoztasson. 

5. Menetrend / Egyeztetések

Az Egyetem érintett döntéshozó szervei, az SZMR-nek megfelelő módon megvitatták és megszavazták a modellváltás melletti döntést. Azaz a témát tárgyalták a Kari Tanácsok, majd a Rektori Tanács és a Szenátus. A modellváltás mellett szavazott emellett saját körében a HÖK. Előzetes egyeztetés zajlott a munkavállalói érdekképviseletekkel is. Az Egyetem vezetése a modellváltásról szóló döntést e testületek támogatásával, az SZMR-ben rögzített folyamat szerint hozta meg. 

Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta, hogy egyetemünk 2021. augusztus 1-jével közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerüljön.

A következő hónapokban párhuzamosan zajlanak a jogi-közigazgatási, valamint a szervezetátalakítási munkák. Az Országgyűlés döntése és a törvény kihirdetése után véglegesedik a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság névsora, nyár közepére várható az Alapítvány bejegyzése és a Kuratórium alakuló ülése.

Az ezzel kapcsolatos összetett folyamatok gördülékenysége és a lehető legjobb eredmény biztosítása érdekében professzionális projektmenedzsment rendszerben dolgozunk egy stratégiai tanácsadó cég támogatásával. 

Rendszeres tájékoztatást tervezünk az egyetemi közösség felé.

A fenntartóval való tárgyalások megkezdésével egyidőben kezdeményeztük a BGE teljes belső közösségével, különös tekintettel az érdekvédelmi szervezetekkel, és a Hallgatói Önkormányzattal való egyeztetéseket is. 

Az egyetemen belül felállítottuk a modellváltási folyamat levezénylését koordináló tematikus munkacsoportokat, (pl. gazdaság, humánpolitika, kommunikáció), melyekben több, mint 25 kollégánk érintett. A munkacsoportok munkájának előrehaladásával és az érintett szereplőkkel történő egyeztetéseket követően fogunk részleteket kommunikálni minden egyetemi polgár felé.

A modellváltásról a legfrissebb információkat a BGE honlapján, a modellváltás dedikált aloldalán tesszük majd közzé, folyamatosan aktualizálva azokat.

Az egyetem vezetése a tárgyalások megkezdésével egyidőben kezdeményezte az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetéseket is. A további egyeztetési csatornák és fórumok kialakítása egyelőre folyamatban van.