FONTOS! A tervezett utolsó tanulmányi félév tárgyfelvétele előtt minden hallgatónak ellenőriznie szükséges a tantervi előrehaladását, hogy időben kiderüljön, mit kell még teljesítenie a záróvizsgán való részvételhez.

FONTOS! Alap- és mesterképzésen az abszolválás és a záróvizsgára bocsátás feltétele a mintantervben szereplő Szakdolgozat/Diplomadolgozat tantárgy sikeres teljesítése. Ehhez szükséges:

1.   A Szakdolgozat/Diplomadolgozat tantárgy felvétele a tárgyfelvételi időszakban.

2.   A Szakdolgozat/Diplomadolgozat tantárgy közzétett követelményrendszerében leírtak sikeres teljesítése, ami a hallgató elégtelentől/nem megfelelőtől eltérő tárgyteljesítési minősítését határozza meg. FONTOS! A tantárgy sikeres teljesítésének megítélését (és annak elégtelentől/nem megfelelőtől eltérő értékelését) nem a dolgozat sikeres benyújtása határozza meg (azaz a dolgozat végső beadása nélkül is teljesíthető a tárgy), hanem a hallgató féléves dolgozati munkájához való hozzáállása és törekvése, illetve a félév során nyújtott hallgatói teljesítmény határozza meg (a tárgyteljesítés megszerzésének feltételeit – ismételten hangsúlyozzuk – a tantárgyleírás tartalmazza).

Záróvizsgára abban a félévben lehet jelentkezni, amelynek a végére a hallgató meg tudja szerezni az előírt összes kreditet és le tudja adni a dolgozatát. A jelentkezés a Neptun rendszereben történik. A jelentkezés alap- és pótidőszakáról és a teendőkről az egyes kari tájékoztatók szolgálnak információval.

A záróvizsgán való részvétel feltételei tehát:

1)  Az abszolutórium megszerzése (Amennyiben a hallgató abszolvált, a Neptun rendszerben a Tanulmányok/Képzési adatok fülön jelenik meg az abszolutóriumának dátuma.) Az a hallgató kaphat abszolutóriumot, aki a tanterve által meghatározott összes kreditet megszerezte, valamint a mintatantervében szereplő modulokból, a modul által előírt tárgyakat, illetve krediteket teljesítette.

·        FOSZK képzések esetében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 120 kredit.

·        7 féléves gazdaságtudományi alapképzések – így emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, valamint pénzügy és számvitel alapképzés – estében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 210 kredit.

·        8 féléves gazdaságtudományi alapképzések – így nemzetközi gazdálkodás, valamint turizmus-vendéglátás alapképzés – estében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 240 kredit.

·        Informatikai alapképzés – így gazdaságinformatikus alapképzés – estében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 210 kredit.

·        Társadalomtudományi alapképzések – így kommunikációs és médiatudomány, valamint nemzetközi tanulmányok alapképzés – esetében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 180 kredit.

·        Bölcsészettudományi és pedagógiai alapképzések – így közösségszervezés, valamint szakoktató alapképzés – esetében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 180 kredit.

·        4 féléves mesterképzések – így ellátásilánc-menedzsment, marketing, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, pénzügy, számvitel, turizmus-menedzsment, vállalkozásfejlesztés, valamint vezetés és szervezés mesterképzés – esetében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 120 kredit.

·        3 féléves tanári (közgazdásztanár) mesterképzés esetében a tanterv által meghatározott összes teljesítendő kredit 90 kredit.

2) A dolgozat határidőre történő leadása és annak elégtelentől eltérő bírálata(i).

 A záróvizsgára való felkészülés a hallgató egyéni felelőssége. A karok mindemellett segítséget nyújtanak ebben, így a záróvizsgát megelőzően záróvizsga tájékoztatást tartanak mind az alap- és mesterszakos, mind a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók részére, melyen a részvétel minden záróvizsgára jelentkező hallgató számára ajánlott, ingyenes és nincs feltételhez kötve.

A záróvizsga tájékoztatókra vonatkozó pontosabb információk az egyes kari tájékoztatókban olvashatók. 

A záróvizsgát szervező szaktanszékek a jelöltek felkészülését támogathatják azzal, hogy előre megadnak záróvizsga témaköröket.

A záróvizsga témakörökre vonatkozó pontosabb információk az egyes kari tájékoztatókban olvashatók. 

Lásd „Záróvizsgák lebonyolításával kapcsolatos információk” pontot.

Lásd „Záróvizsgák lebonyolításával kapcsolatos információk” pontot.

A záróvizsgákra jelenléti formában kerül sor.

Jelenléti záróvizsga esetén nincs. FONTOS azonban, hogy a hallgató a bizottság számára vetítendő prezentációját a záróvizsgájára mobil adathordozón hozza magával vagy elektronikus formában is elérhetővé tegye önmaga számára. Egyes szakok esetében a hallgatók számára adott felületre történő előzetes feltöltési feladat is jelentkezhet, az erre vonatkozó pontosabb információk a kari tájékoztatókban érhetők el.

A hallgatók dolgozatuk bírálata(i)ról és annak érdemjegye(i)ről a Moodle rendszerben, a záróvizsga beosztásukról a Neptun rendszerben, illetve a kari honlapon tájékozódhatnak.

A záróvizsga prezentációt előzetesen az MS PowerPoint programban (pptx-formátumban) szükséges elkészíteni. Esetleges más programok és formátumok lehetséges használatáról érdemes előzetesen egyeztetni a belső konzulenssel.

A záróvizsgán az alkalomhoz illő öltözetben kell megjelenni.

A záróvizsga alap- és mesterszakos hallgatók esetén egyrészt a szakdolgozat/diplomadolgozat megvédéséből áll, amely magában foglalja az eredmények prezentációját és a bírálók által feltett, illetve a bizottság által a prezentáció kapcsán felmerülő kérdések megválaszolását, másrészt a komplex szóbeli vizsgarészből áll, amely a szakdolgozat/diplomadolgozat témája kapcsán kibontakozó szakmai beszélgetést jelenti, és amelyet a vizsgabizottság a jelölt számára megfogalmazott komplex kérdés/témakör megadásával indít el. A vizsgabizottság a szakmai beszélgetés során a jelölt szakmai felkészültségének általános értékelése céljából olyan további kérdéseket is feltehet, amelyek nem kötődnek szorosan a szakdolgozat/diplomadolgozat bírálatához, de kapcsolódnak a témájához és a tanult szakmai anyaghoz. A szakmai komplex vizsga/szakmai beszélgetés lényege azonban nem a részletkérdések precíz számonkérése, hanem az átfogó szaktudás meglétéről és a jelölt komplex gondolkodásmódjáról való meggyőződés. A záróvizsgát szervező szaktanszék a hallgatók felkészülését a szakhoz, illetve annak specializációjához kapcsolódó záróvizsga témakörök meghirdetésével segítheti.

A szaktanszék a jelölt felkészülését támogathatja azzal is, hogy előre megad a hallgató számára egy kérdést (vagy kijelöl témakör(öke)t), amely a szakmai beszélgetés kiindulópontjául szolgál. Amennyiben erre sor kerül, a kérdést/témakör(öke)t írásban kell eljuttatni a hallgatónak a záróvizsgát legalább 5 nappal megelőzően. 

Az alap- és mesterszakos hallgatók záróvizsgájának részei tehát: 

1.   a szakdolgozat/diplomadolgozat védése, amely magában foglalja az eredmények prezentációját és a bírálói, illetve a vizsgabizottság által feltett kérdés(ek) megválaszolását; 

2.   komplex szóbeli vizsgarész, amely a szakdolgozat/diplomadolgozat témájához kapcsolódó komplex szakmai beszélgetés, és amely a hallgató szakmai jártasságát hivatott bemutatni. A hallgató teljesítményének értékelésében nemcsak a tanult ismeretek megléte, hanem azok alkalmazásának képessége is alapvető fontosságú.

A záróvizsga bizottság a hallgató záróvizsga teljesítményét – a bírálati jegyek, a hallgatói prezentáció, valamint a komplex szakmai beszélgetést együttesen figyelembe véve – egyetlen érdemjeggyel értékeli.

A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók a záróvizsga során a bizottság előtt bemutatják a szakmai gyakorlatukkal összefüggő írásbeli záródolgozatukat (projektmunkájukat), majd az ahhoz kapcsolódó, a jelölt szakmai felkészültségét igazoló szakmai kérdés szóbeli megválaszolására kerül sor.  

A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók záróvizsgájának részei tehát: 

1.   a záródolgozat (projektmunka) védése, amely magában foglalja az eredmények prezentációját; 

2.   szakmai vita a záródolgozat (projektmunka) témájához kapcsolódóan, ami a hallgató szakmai felkészültségét igazoló szakmai kérdés szóbeli megválaszolása.

A záróvizsga bizottság – a bírálati jegy és a hallgatói prezentáció és védés alapján – egy záródolgozati érdemjegyet, továbbá a hallgató szakmai kérdésre adott válasza alapján egy további érdemjegyet ad. A hallgató záróvizsga eredménye eme két vizsgarész egyszerű számtani átlaga alapján kialakított végső érdemjegy lesz.

A záróvizsga kezdési időpontjában (vagy ezt megelőzően – erről pontos felvilágosítás a záróvizsga tájékoztatón hangzik el) a hallgatók behívásra kerülnek a tanterembe, ahol az elnök előzetes tájékoztatót tart és megnyitja a záróvizsgát.

A vizsgaeseményen két hallgatónak mindig jelen kell lennie, azaz a záróvizsga bizottság előtt egyidejűleg legalább két hallgatónak bent kell lennie a tanteremben.

A záróvizsga megkezdéséhez a vizsgázó hallgatónak hitelt érdemlő módon igazolnia kell személyazonosságát.

A záróvizsga a hallgatói prezentációval kezdődik (a dolgozat lényegének bemutatása), melynek időtartama 8-15 perc (pontosabb felvilágosítás a záróvizsga tájékoztatón hangzik el). A záróvizsga bizottság a prezentációt követően kérdéseket tehet fel a hallgatónak a prezentációjához kötődően.

A záróvizsga következő egysége a komplex szóbeli vizsgarész, amelynek keretében az elnök vagy valamelyik vizsgabizottsági tag felteszi a vitaindító szakmai kérdést, amit a vizsgázó hallgató kifejt, majd további kérdések is felmerülhetnek a szakmai beszélgetés részeként. A szakmai vita időtartama kb. 15 perc.

Az összes hallgatói feleletet követően, a záróvizsga végén kerül sor az eredményhirdetésre. Ehhez a vizsgabizottság ismét behívja a tanterembe a hallgatókat.

1) Meg nem engedett segédeszköz használata a hallgató részéről

A záróvizsga során a jóhiszeműség és tisztesség követelményét meg kell tartani.

Az a vizsgázó hallgató, akiről bebizonyosodik, hogy a záróvizsgán nem megengedhető eszközöket használ, a vizsgájára elégtelen eredményt kap és a záróvizsgája felfüggesztésre kerül jegyzőkönyv felvétele mellett. Ebben az esetben ismételt záróvizsga csak a következő záróvizsga időszakban tehető a hallgató részéről.

2) A záróvizsgáról való hallgatói távolmaradás

Az utolsó előtti hallgató záróvizsgájának befejezéséig befogadható a vizsgára az elkésett hallgató. Ha a hallgató a záróvizsgán ezen időpontig sem jelenik meg személyesen, tudása nem értékelhető. Ebben az esetben záróvizsga csak a következő záróvizsga időszakban tehető a hallgató részéről.

Amennyiben a hallgató záróvizsga eredménye elégtelen, a teljes záróvizsgát kell a következő záróvizsga időszakban megismételnie.

Amennyiben a hallgató elégedetlen az – elégtelentől eltérő – vizsgaeredményével (úgy érzi, több van benne, és jobb eredményt szeretne) a következő záróvizsga időszakban lehetősége van záróvizsgáját javítani. Javítási szándékát jelezheti a záróvizsga napján a záróvizsga bizottság számára, vagy jelezheti a vizsganapját követő nap lezárultáig a kari Hallgatói Ügyfélszolgálati Csoport felé is. A hallgató javítási szándéknyilatkozatával egyidejűleg jelen záróvizsga érdemjegye megsemmisül és a következő időszakbeli eredménye lesz a mérvadó.

A hallgató az oklevél kiállításáig igazolást kaphat a kari Hallgatói Ügyfélszolgálaton, mely igazolás tartalmazza az oklevél minősítését és tájékoztatást arról, hogy az oklevél kiállítása folyamatban van.