BGE Hallgatóknak

1. Emberi erőforrás menedzsment stratégiai szerepe

Az EEM alapmodellje: célok, feladatok, eredmények, valamint külső és belső hatótényezők. Az EEM stratégiai szerepe. Az EEM szerepkörök. A modern EEM-et jellemző trendek. Etikus és felelős viselkedés értelmezése az emberi erőforrás menedzsmentben.

2. Foglalkoztatás, toborzás és kiválasztás

A munkaerőpiac sajátosságai és szereplői. Magyarország és az Európai Unió munkaerő-piaci helyzete és kihívásai. A foglalkoztatáspolitika eszközrendszere. A toborzás és kiválasztás kihívásai, módszerei és ezek eredményessége. Kik A folyamatban résztvevők. A szervezeti kommunikáció formái és kihívásai. A munkáltatói márka szerepe a toborzásban és megtartásban.

3. Munkaköri rendszerek és javadalmazás

A munkakör fogalma. A munkakörelemzés és -tervezés folyamata, valamint a munkaköri leírás tartalma. A digitalizáció hatásai a munkaszervezésre. A bér- és juttatásrendszer tervezése. A kompenzáció más HR funkciókhoz illeszkedése. Bérrendszerek és bérelemek bemutatása.

4. Képzés-fejlesztés és tudásmenedzsment

A képzés-fejlesztés összefüggései más EEM funkciókkal. A vezető-, csoport- és szervezeti szintű fejlesztés különbségei. A képzés-fejlesztés folyamata, formái, eszközei. A tudás szerepe a HR-ben. A tudásmenedzsment jelentése. A karriermenedzsment jelentése és eszközei.

5. Motiváció, ösztönzés

A motiváció pszichológiai és vezetéselméleti megközelítései. A motiváció alapmodellje, valamint a tartalom- és folyamatelméletek. A motiváció befolyásának mikéntje a munkateljesítményre. A csoport szerepe az egyéni motivációban. A javadalmazás, a bérezés és az ösztönzés fogalmak közötti különbségek. Hogyan fér össze az ösztönzésmenedzsment eszköztárának és a belső motivációra ható tényezőknek a szervezeti alkalmazása?

6. Csoportok, teljesítmény

A munkaszervezet jellemző csoportjai és azok működési sajátosságai. A csoportfejlődés szakaszai. A norma, konformitás, deviancia és szocializáció fogalmai. A kulturálisan különböző csoportok típusai és a kulturális dimenziók multikulturális csoportokra gyakorolt hatásai. A csoportszerepek jelentősége, a csoportok megismerésének lehetőségei. A csoportműködés hatásai az egyén munkateljesítményére. A teljesítménymenedzsment rendszer célja. A teljesítményértékelés folyamata, módjai, kritériumai.

7. Szervezeti kultúra, nemzeti kultúra

A szervezetek kulturális sajátosságai. A szervezeti kultúra kialakulása és fennmaradása. A szervezeti kultúra szintjei, az egyes szintek jelentősége. Szervezeti kultúra tipológiák. A szubkultúrák sajátosságai. A szervezeti kultúra jelentősége az EEM-ben gyakorlati példákon keresztül. A nemzetközi összehasonlító kultúramodellek: a Hofstede,

Trompenaars és GLOBE modellek fő dimenziói. Ezek előnyei és korlátjai, különös tekintettel a kulturális sztereotípiák és az univerzalizmus kritikájára. Példa arra, hogy egy választott modell mentén hogyan jelennek meg a kulturális különbségek a vállalati vagy munkahelyi gyakorlatban (pl. döntéshozatal, vezetési stílus, kommunikáció, visszajelzés).

8. Folyamatok menedzselése eltérő szervezeti struktúrákban

A tanult szervezeti formák elsődleges és másodlagos szervezeti jellemzőiken keresztül. A feltételek, amelyek mellett előnyösek ezek. A folyamatmenedzsment nehézségei divizionális és mátrix szervezetekben. A sikeres folyamatmenedzsment lépései és a folyamatszemlélet esetén felmerülő kockázatok típusai. A munkaügyi kapcsolatok rendszerének szereplői. A kollektív szerződés és a munkavállalói részvétel fogalma.

9. Szervezeti változások és konfliktuskezelés

A szervezeti változások jellemzői, a változások típusai, és az erőtérelemzés jelentősége. A változásokat kísérő magatartásformák, azok okai és kezelési lehetőségei. A változás modelljei, és a magatartástudományi szervezetfejlesztés sajátosságai. A konfliktus fogalma, szintjei és a kezelés formái a szervezetben.

10. Nemzetközi HR kihívások és munkaerőpiac

A globalizáció hatásai a szervezetekre és a kulturális különbségek jelentősége. A multinacionális vállalatoknál a diverzitás (szervezeti, csoport és egyéni szinten) előnyei és vesztesége. A kulturális intelligencia fogalma és modelljei, valamint azok alkalmazása a munkahelyen. A nemzetközi M&A folyamatok és azok HR következményei. A diverzitás előnyei és kihívásai. A munkaügyi kapcsolatok rendszere, valamint a munkaerőpiac sajátosságai Magyarországon és az EU-ban.

1) Vállalkozásmenedzsment, digitális vállalkozás, szolgáltatásmenedzsment specializációk ((a 2017 előtti Vállalkozásszervező, valamint a Statisztikus elemző specializációk/szakirányok esetében a 3.; 4.; 5.; 6.; 7.; a 8.; 9.; 10. témakörök érvényesek)

Szervezeti és humánmenedzsment

1. A szervezetek elsődleges és másodlagos jellemzői. A szervezeti formák értékelése a szervezeti jellemzőkön keresztül. A szervezeti formák egymáshoz képesti alkalmazásának előnyei és hátrányai.

2. A menedzsment funkciói és részfunkciói. A menedzseri szerepek csoportosítása és értelmezése. A menedzseri készségek és a menedzsment szintjeinek összefüggései. A menedzser és a vezető közti különbségek.

Tevékenységmenedzsment

3. A vállalati értékteremtő folyamatok fogalma, az értékteremtő folyamatok tartalma. A vevő szerepe az értékteremtésben, a vevői érték fogalma és kategóriái. Az értékláncmodell elemei, elemzésének módszere, az eredmények felhasználási lehetőségei stratégiai döntésekhez. Az ellátási lánc szemlélet, kapcsolata az értéklánc-modellel.

4. A termelésszervezés korszerű módszerei. Ehhez kapcsolódóan a munkahely és a munkakörnyezet megszervezésének eljárásai, a termelés hatékonyságát segítő módszerek. A termelési folyamat fejlesztési eszközei. A termelési (gyártási) rendszerek, azok megközelítése, szemlélete.

5. A beszerzési szervezet, valamint a direkt és indirekt beszerzés fogalma és jellemző. A beszerzési politika keretében jelentkező döntések és a beszállítói kapcsolatok irányításának legfontosabb típusai. A szállítóértékelési eljárások előnyei, hátrányai és alkalmazásuk feltételei. Az elosztási hálózatra vonatkozó strukturális döntések főbb elemei. A közvetlen és közvetett értékesítési csatornák.

Vállalkozástan

6. A mikro-, kis- és középvállalkozások helye és szerepe a gazdaságban (Magyarországon és az Európai Unióban). A Startup, a Spin-off, az innováció vezérelt vállalkozások és a társadalmi vállalkozások fogalmai. A társadalmi vállalkozások jellemzői és hazai jó gyakorlatok bemutatása a társadalmi vállalkozások esetében. A klasszikus és a startup vállalkozások életpályamodelljei közötti különbségek és a hasonlóságok. Az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei a vállalkozási életpályához kapcsolódóan. Példák, hogy a hazai vállalkozási ökoszisztémában milyen jó gyakorlatok működnek, amelyek segítik, támogatják az induló vállalkozásokat.

7. Az üzleti modell és a stratégia közötti különbségek a kisvállalkozások esetében. A tanult üzleti modell típusok, valamint az üzleti modellezési módszertanok. A BMC felépülése. Az üzleti modell minták: osztott üzleti modell, hosszú farok modell, sokszereplős platformok, freemium üzleti modell, nyílt üzleti modellek. Egy üzleti ötlet életképessége vizsgálatának szempontjai, elemzési módszerei, tesztjei.

8. A családi vállalkozások definiálása. A családi vállalkozások definiálásának nehézségei. Mindezt figyelembe véve a családi vállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban. A családi és a nem családi jellegű vállalkozások közötti legfontosabb különbségek. A generációváltás, a professzionalizáció és a nemzetköziesedés fogalma a családi vállalkozások működésében. A családi vállalkozások sajátos célrendszere és erőforrásai a működésükhöz kapcsolódóan. Az utódlás, a generációváltás és az utódlástervezés kérdése (hazai példákkal alátámasztva) a családi vállalkozásoknál!

Szolgáltatásmenedzsment/Szolgáltatásmenedzsment és marketing

9. A szolgáltatások fejlődése, a szolgáltatás fogalma és jellemzői. A szolgáltató szektor szerepe a nemzetgazdaságban. Szempontok megadásával ezek alapján a szolgáltatások és a fizikai termékek összehasonlítása. A szolgáltatások csoportosítása. A kiterjesztett szolgáltatási ajánlat fogalma, és az igazság pillanata értelmezése. A szolgáltatásmenedzsment fogalma, az eltérő menedzsment alapelvek. A szolgáltatásminőség kérdései, a GAP modell.

10. A McDonaldizáció és a Disneyalizáció koncepciója és dimenziói. A belső marketing koncepció, a belső ügyfél és szervezeti kultúra fogalma. A szolgáltatásokkal kapcsolatban az ördögi körök értelmezése – a bukás köre és a középszerűség köre. A szolgáltatások sajátosságai, marketing-specifikumai (HIPI elv). A szolgáltatásmarketing eszköztára a 7P. Egy CRM rendszer valódi hasznossága példán keresztül egy fiktív vagy valós cég mindennapjaiban.

2) Team Academy specializáció

Szervezeti és humánmenedzsment

1. A szervezetek elsődleges és másodlagos jellemzői. A szervezeti formák értékelése a szervezeti jellemzőkön keresztül. A szervezeti formák egymáshoz képesti alkalmazásának előnyei és hátrányai-

2. A menedzsment funkciói és részfunkciói. A menedzseri szerepek csoportosítása és értelmezése. A menedzseri készségek és a menedzsment szintjeinek összefüggései. A menedzser és a vezető közti különbségek.

Tevékenységmenedzsment

3. A vállalati értékteremtő folyamatok fogalma, az értékteremtő folyamatok tartalma. A vevő szerepe az értékteremtésben, a vevői érték fogalma és kategóriái. Az értékláncmodell elemei, elemzésének módszere, az eredmények felhasználási lehetőségei stratégiai döntésekhez. Az ellátási lánc szemlélet, kapcsolata az értéklánc-modellel.

4. A termelésszervezés korszerű módszerei. Ehhez kapcsolódóan a munkahely és a munkakörnyezet megszervezésének eljárásai, a termelés hatékonyságát segítő módszerek. A termelési folyamat fejlesztési eszközei. A termelési (gyártási) rendszerek, azok megközelítése, szemlélete.

5. A beszerzési szervezet, valamint a direkt és indirekt beszerzés fogalma és jellemző. A beszerzési politika keretében jelentkező döntések és a beszállítói kapcsolatok irányításának legfontosabb típusai. A szállítóértékelési eljárások előnyei, hátrányai és alkalmazásuk feltételei. Az elosztási hálózatra vonatkozó strukturális döntések főbb elemei. A közvetlen és közvetett értékesítési csatornák.

Vállalkozástan

6. A mikro-, kis- és középvállalkozások helye és szerepe a gazdaságban (Magyarországon és az Európai Unióban). A Startup, a Spin-off, az innováció vezérelt vállalkozások és a társadalmi vállalkozások fogalmai. A társadalmi vállalkozások jellemzői és hazai jó gyakorlatok bemutatása a társadalmi vállalkozások esetében. A klasszikus és a startup vállalkozások életpályamodelljei közötti különbségek és a hasonlóságok. Az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei a vállalkozási életpályához kapcsolódóan. Példák, hogy a hazai vállalkozási ökoszisztémában milyen jó gyakorlatok működnek, amelyek segítik, támogatják az induló vállalkozásokat.

7. Az üzleti modell és a stratégia közötti különbségek a kisvállalkozások esetében. A tanult üzleti modell típusok, valamint az üzleti modellezési módszertanok. A BMC felépülése. Az üzleti modell minták: osztott üzleti modell, hosszú farok modell, sokszereplős platformok, freemium üzleti modell, nyílt üzleti modellek. Egy üzleti ötlet életképessége vizsgálatának szempontjai, elemzési módszerei, tesztjei.

8. A családi vállalkozások definiálása. A családi vállalkozások definiálásának nehézségei. Mindezt figyelembe véve a családi vállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban. A családi és a nem családi jellegű vállalkozások közötti legfontosabb különbségek. A generációváltás, a professzionalizáció és a nemzetköziesedés fogalma a családi vállalkozások működésében. A családi vállalkozások sajátos célrendszere és erőforrásai a működésükhöz kapcsolódóan. Az utódlás, a generációváltás és az utódlástervezés kérdése (hazai példákkal alátámasztva) a családi vállalkozásoknál!

3) Vállalkozásmenedzsment, digitális vállalkozás, szolgáltatásmenedzsment specializációk

1. Bevezetés a programozásba – Alapvető algoritmusok és programozási minták.

2. Adatbázis-kezelés és lekérdezés – Adatmodell, SQL és relációs elvek.

3. Üzleti döntéstámogató rendszerek és modellezés.

4. Felhőalapú alkalmazások és szolgáltatások.

5. Üzleti intelligencia és adatvizualizáció.

6. Üzleti adatelemzés – Projektszemléletű megközelítés.

7. ERP rendszerek és ökoszisztéma működése.

8. Digitális termék és projektfejlesztés.

9. Kiberbiztonság és informatikai védelem alapjai.

10. Webfejlesztés fundamentumai.

1. Piacok és piacelemzés

A piac fogalma, a piacok elemzésének fontossága, az elemzési eljárások, modellek lényege, azok alkalmazási területei (STEEPLE-elemzés, SWOT-elemzés, Porter-elemzés, Ansoff-mátrix). Hogyan alapozza meg a piacelemzés vállalatok stratégiai tervezését? A Business Canvas modell.

2. Beszerzés, készletezés és értékesítés menedzsment

A beszerzés, készletezés és értékesítés menedzsmentjének legfontosabb elemei, az azok közötti kapcsolódási pontok. A beszerzés feladatai, a szállítók kiválasztásának kérdései, a készletezéssel készletutánpótlás. Az értékesítés tervezése, szervezése és mérési (kontrolling) kérdései. Az „ostorcsapás-effektus.

3. Ellátásilánc-menedzsment és Coopetition

Az ellátásilánc-menedzsment fogalma és legfontosabb területei. A coopetition fogalma, a verseny és együttműködés problematikája. A stratégiai kapcsolatok jelentősége, a make or buy döntések fontossága, az outsourcing és az insourcing kérdései (vállalati gazdálkodás (jövedelmezőség és likviditás), a logisztikai funkciók színvonala és a vállalati imázs szempontokból).

4. Kereskedelmi hatékonyság és profitabilitás

Az áruforgalom hatékonyságának és jövedelmezőségének legfontosabb kérdései:

Kereskedelmi vállalkozás forgalom-, illetve tőkearányos jövedelmezőségi kérdései, tőkeszükséglete.

Vállalati, az árucikk, a cikkcsoport szintű árréstömeg, árrésszínvonal mutatóinak kapcsolata.

Árréstömeg, árrésszínvonal mutatói, a kereskedelmi költségek, valamint a kereskedelmi vállalat forgalom-, illetve tőkearányos jövedelmezőségi mutatóinak összefüggései.

Fedezetszámítás, érték-, ár-, és volumenindex számítás és azok összefüggései.

5. Fogyasztói és vásárlói magatartás

A fogyasztói és vásárlói magatartás elmélet alapjai, a fogyasztói és vásárlói magatartás fogalmi kapcsolódásai. A fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők rendszere (külső és belső tényezők rendszere). A vásárlói döntési folyamat modelljei (journey modellek). Miért fontos a fogyasztói magatartás megértése marketing szempontból és mindez hogyan kapcsolódik a marketing stratégia kialakításához.

6. Piackutatás

A piackutatás célja és legfontosabb módszerei. A primer és szekunder piackutatási módszerek, a kvantitatív és kvalitatív technikák. Az adat-információ-tudás kapcsolata, a „big data” és az MI piackutatásra gyakorolt hatásai.

7. Termék és szolgáltatás marketing

A termék és szolgáltatás fogalma a marketingben., Az áru (kereskedelem) és a termék (marketing) fogalmi közelítések közötti hasonlóságok és különbségek. A termékfejlesztés folyamata, a termék és a vevőérték közötti kapcsolat. A termék és szolgáltatások közötti kapcsolódások, a „szolgáltatástermék” fogalma. A termékportfólió elemzés lényege a BCG-mátrix segítségével, a termékéletgörbe modell, ezek marketing vonatkozásai.

8. Árazás a marketingben és a kereskedelemben

Az ár fogalma a marketingben. Az árazás helyét, szerepe, valamint az árpolitika kapcsolódása a termék, disztribúciós és kommunikációs politikákhoz. Az árképzési elvek (költség-alapú, versenytárs-alapú, fogyasztó-alapú, célorientált), az árazás stratégiai és taktikai vonatkozásai. A kereskedelmi árképzés folyamata, az árrés szerepe. Az árazás új kihívásai: dinamikus árazás, tömeges perszonalizáció, vevők és eladók eltérő informáltsága.

9. Értékesítési modellek és disztribúció

A különféle értékesítési modellek (hagyományos, önkiválasztó, önkiszolgáló, minta utáni) a kereskedelemben. A különböző értékesítési utak jellemző tulajdonságai: klasszikus, művi, demigrosz, közvetlen utak. A modern disztribúciós modellek: sigle-, multi-, cross-és omnichannel értékesítés. A telehelyválasztás fontossága és jelentősége napjainkban. A bolti és online értékesítés fontossága és kapcsolódási pontjai napjainkban. A mobil-alapú, AR és VR-értékesítési megoldások és a live és social media alapú értékesítés kérései.

10. Eladásösztönzés és marketingkommunikáció

Az értékesítésösztönzés és a marketingkommunikáció alapvető kérdései. A marketingkommunikációs mix és annak elemei (reklám, PR, SP, PS). Az integrált marketingkommunikáció fő elve, az ATL, BTL és TTL-modellek. A reklámkommunikáció hatásmechanizmus modelljei (AIDA, Dagmar, Rogers), a PESO-modell, a kommunikáció szabályozási és etikai kérdései. Napjaink kihívásai a social media kommunikáció, a CGM és az influencerek vonatkozásában.

1. Kommunikációelmélet

Az interperszonális kommunikáció fontosabb elméleti megközelítései (szimbolikus interakcionizmus, jelentéstulajdonítás, elvárások megsértésének elmélete, interperszonális megtévesztés). Példák ezek gyakorlati alkalmazására. (Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe, 54–60. & 80–100. o. Harmat Kiadó, 2003)

A csoportkommunikáció jellemzői, fontosságuk a problémamegoldás és a döntéshozatali folyamatok során. A társadalmi befolyásolás és a konformitás, és ezek jelentősége a csoportkommunikációban. (Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, 14–15. fejezet. Kairosz Kiadó, 2019)

A verbális és a nemverbális kommunikáció sajátosságait Konkrét példák az üzleti szférában zajló kommunikációból. (Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? 80–146. o. Akadémiai Kiadó, 2009)

2. Médiaelmélet

A médiahatás-kutatások és a befogadásvizsgálatok története a lövedékelmélettől a kódolás–dekódolás-modellig. (Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? Médiakutató, 2017/4. sz., 61–79. o.)

A kommunikáció transzmissziós és rituális modellje. Mennyiben tekinthető médiarítusnak a médiabotrány és a morális pánik. (Császi Lajos: A média rítusai, 60–85. & 109–138. o. Osiris Kiadó, 2002)

Miből lesz – és miből nem lesz – hír. Milyen eseményeknek van hírértékük. (Angelusz Róbert: Amíg hírekként megjelennek… Az eseményektől a hírekig. Jel-Kép, 2003/3. sz., 3–23. o.)

3. Digitális kommunikáció

Hogyan látják kommunikációtechnológia és a társadalom viszonyát a technológiai determinizmus és a szociális konstruktivizmus hívei. Mit állítanak az internet társadalmi hatásairól a netoptimisták és a netpesszimisták. (Bajomi-Lázár Péter & Boldog Dalma: A távíró és az internet. Két forradalmi hatású bináris és globális hálózat összevetése. Médiakutató, 2024/1. sz., 7–25. o.)

Az internet története. A web1.0 és a web 2.0 közötti különbség. (Szűts Zoltán: Az internetes kommunikációs története és elmélete. Médiakutató, 2012/2. sz., 7–18. o.)

Az információs (hálózati) társadalom jellemzői, kialakulásának három legfontosabb oka. (Castells, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása, 33–222. o. Gondolat Kiadó, 2005).

4. Szervezeti kommunikáció

A válságkommunikáció fogalma. Az üzenetek megfogalmazása során figyelembe veendő szempontok. A válságtervre: mire való, elemei, hogyan használható. (Anthoniessen, Peter Frans: Kríziskommunikáció. A válságkezelés és reputációmenedzsment PR-stratégiái, 33–74. o. HVG Könyvek, 2009)

Egy PR-kampány elemei. A kutatás és az értékelés szerepe a kampányokban. A PR eszközei. Konkrét PR-kampányok említése az elmúlt időszakból. (Sós Péter János: #mindennapipr. Gyakorlati PR a webkorszakban, 44–184. o. Swan Partner, 2017)

A vállalati identitás fogalma és típusai. Az identitás menedzsmentje és modelljei. A vállalati arculat elemei. A hírnév fogalma és jelentősége (Horváth Dóra & Bauer András, szerk.: Marketingkommunikáció, 113–123. & 164–167. o. Akadémiai Kiadó, 2016)

5. Interkulturális kommunikáció

Mi a kultúra, a kultúra fogalma. (Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció, 11–49. o. Scolar Kiadó, 2008)

Kulturális különbségek felsorolása a nemverbális kommunikációban. Az interkulturális sokk és lefolyásának szakaszai. (Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció, 83–125. & 141–163. o. Scolar Kiadó, 2008)

A multikulturális környezet hatása a munkavállalókra. Egy multikulturális szervezetben a vezetés által figyelembe veendő szempontok. Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment, 128–149. o. Akadémiai Kiadó, 2017)

6. Kommunikációs etika és jog

Az erkölcs és az etika. Miért érdemes etikusan viselkednünk? (Rivers, L. William & Clave Mathews: Médiaetika, 21–33. o. Bagolyvár Kiadó, 1999.)

Az újságíró-etikai kódexek leggyakoribb rendelkezései. Az újságírói önszabályozás eszközei (Dr. Székely László: Magyar sajtójog, 119–142. o., MÚOSZ–Bálint György Újságíró-iskola, 1997.)

A digitális forradalom médiaszabályozási dilemmái és a kommunikációs jogok korlátjai. A kommunikációs etika célja. (Buday-Sántha Andrea: Kommunikáció–Etika–Jog: A kommunikáció etikai és jogi alapjai, 26–52., 89–105., 220–240. & 275–293. o. B. Swan Partners Kft., 2022)

1. A közművelődés intézményrendszere, ágazati irányítása, tipikus intézményei, az andragógia tudományok magyarországi kialakulásának főbb eseményei, meghatározó személyei a rendszerváltásig.

2. A közösségi nevelés fogalma. A közösségek típusai és ezek gazdasági és társadalmi környezet okozta változásai. Az iskolai közösségek típusai, a diákönkormányzat működése, illetve a közösségből való kirekesztettség okai és megoldási lehetőségei.

3. Az iskolában előforduló mentális zavarok típusai. A deviancia és a deviancia tárgyköre. Az okokra vonatkozó legfontosabb elméletek és a prevenciós lehetőségek.

4. A hátrányos helyzet, a feltételezhető okok, illetve a felzárkóztatás, esélyegyenlőség, a gyermekvédelem lehetőségei. Az integráció folyamata és lehetőségei. Hazai és nemzetközi példák.

5. Tehetség modellek. A tehetségek azonosítása, a tehetséggondozás iskolán belüli, illetve országos szervezeti formái. A média iskolásokra gyakorolt hatása (az e-learning és az IKT eszközök pozitív és negatív hatásai, ezek alkalmazhatósága az iskolán belül, gamifikáció, média használati ismeretek oktatása az iskolában).

6. Az alapvető érzelmek és a kommunikációban játszott szerepük. A kötődési stílusok és az érzelmi intelligencia jelentősége, a humánspecifikus motivációk. A motivációs elméletek, az intrinzik-extrinzik motivációk és a motivációk személyiségvonásokkal való kapcsolata.

7. Erikson személyiségfejlődési modellje. Az ifjúkor és a felnőttkor szakaszai, legfőbb problémái, illetve ezek hatása a tanulási sajátosságaikra. A distressz és az eustressz. A stresszreakciók és a stressz kezelésének lehetőségei.

8. A mai munkavállalót jellemzői. A munka és a magánélet egyensúlyának megtalálásában/megőrzésében adódó nehézségek. A karriertervezés jelentése. Az egyéni karrier fázisai.

9. Két egymást követő művelődéstörténeti korszak összehasonlítása a műveltség tartalmára és a műveltség átadásának lehetőségeire fókuszálva. Magyarország iskolarendszerének alakulása 1946-tól napjainkig, különös tekintettel a jelen aktualitásaira, problémáira a közoktatásban.

Humánfejlesztés specializáció

10. A lokális társadalom megismerésének módszerei és fontossága a közönségszervezés folyamatában. A felnőttképző intézmények típusai és ágazati irányításuk, valamint a hazai vállalkozások általános jellemzői és a munkahelyi képzések típusai.

Kulturális közösségfejlesztés specializáció

10. A közösségfejlesztés folyamatának lépéseit. A fogyasztói szokások változása a szabadidő felhasználás területén, illetve ennek hatása a közművelődésre. Az “érték” fogalma, a Nemzeti Értékpiramis Rendszerének felépítése.

1. A világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem

A világgazdaság második világháború utáni fő szakaszai, a globalizáció fő folyamatai, a világkereskedelem trendjei, valamint a világgazdaság egyes régióinak sajátosságai.

2. Nemzetközi ügyletek

A nemzetközi ügylet folyamata. A nemzetközi kereskedelmi szerződések főbb elemei az INCOTERMS szokványok lényegi rendelkezései.

3. Nemzetközi logisztika és ellátási lánc menedzsment

A logisztika és az ellátási lánc fogalma, a logisztika főbb alrendszerei (beszerzés, gyártás, disztribúció, visszutas logisztika).

4. Külgazdasági pénzügyek

A devizapiac működése, szereplői és a devizapiacon az árfolyam és kamatkockázat fedezésének belső és külső módszerei.

5. Magyarország a világgazdaságban és a világkereskedelemben

Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszere és politikája az átalakuló világgazdasági rendben, ágazati és partnerországok tekintetében, különös tekintettel az EU és Magyarország viszonylatra.

6. Magyar tőke külföldön, külföldi tőke Magyarországon (FDI)

A magyarországi külföldi közvetlentőke-befektetések főbb jellemzői (beruházások alakulása, főbb befektető országok, szektorális és regionális megoszlás), valamint a magyarországi vállalatok külföldi befektetései.

7. Kvantitatív módszerek és üzleti intelligencia a nemzetközi gazdálkodásban

A kvantitatív elemzési módszerek szerepe a vállalkozások tevékenységének vizsgálatában (pl. indexszámítás, ár és volumenváltozás vizsgálata)

8. Az Európai Unió szervezete és szakpolitikái

Az EU intézményrendszere és döntéshozatali mechanizmusai, valamint a közös kereskedelempolitika lényege.

Gazdaságdiplomácia specializáció

9. A gazdaságdiplomácia fogalomköre, funkciói és eszköztára. A gazdaságdiplomácia jelenlegi szervezeti-intézményi keretei és a szereplők feladatai.

10. A külpolitikai döntéshozatal fórumai és a diplomácia szerepe e folyamatban.

Üzleti intelligencia és döntések specializáció

9. A mesterséges intelligencia alkalmazásának és jelentősége a vállalkozások életében. A mesterséges intelligencia csoportosításai, bevezetésének lépései.

10. Az adattisztaság fogalma, az adatok előkészítésének, transzformálásának, tisztításának helye, szerepe a döntéstámogatás folyamatában.

Nemzetközi üzletfejlesztés specializáció

9. A nemzetközi ügyletekhez kapcsolódó kockázatok, fizetési módok. A nemzetközi kereskedelemben használt biztosítások típusai és szerepük.

10. A nemzetközi kereskedelmi ügylet szabályozási környezete. Az EU kereskedelempolitikai eszköztárának áttekintése.

Digitális ellátásilánc-menedzsment specializáció és Szállítmányozás és logisztika specializáció

9. A fuvarozók és a szállítmányozók szerepe a logisztikai folyamatokban. A szállítmányozók szolgáltatásai és tevékenysége.

10. A fuvarozási szerződés tárgya, alanyai és felelősségük. A fuvarozó felelősségre vonásának korlátjai. A felelősségkorlátozás kihatása a logisztikai folyamatokra.

1. A világrend alapfogalmai, világgazdaság, világpolitika, nemzetközi kapcsolatok; a nemzetközi élet szereplői a 21. századi világrendben. Állam és nemzet, diskurzusok a nemzetállamok és nemzetközi intézmények szerepéről.

2. Az államok és konfliktusaik, a nemzetközi konfliktusok kezelésének hatalmi és békés eszközei, különös tekintettel a gazdasági hadviselés/befolyásolás és a diplomácia eszköztárára és alkalmazásuk újabb példáira; szankció és gyakorlati példák.

3. A nemzetközi intézményrendszer fennállásának okai, az intézmények funkciói és szervezeti jellemzői, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysége és jelentősége az elmúlt több mint fél évszázadban, az ENSZ reformja.

4. A világgazdaság és világkereskedelem újjászervezése a második világháború után, a mai OECD szerepe és jelentősége, a GATT/WTO, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tevékenységének fő vonásai az elmúlt fél évszázadban és szerepük változásai az elmúlt években.

5. Az európai politikai együttműködés alapfogalmai és fő történeti szakaszai, az európai biztonságpolitikai intézményrendszer legfontosabb szereplői az 1991 utáni világrendben.

6. Az USA és Kína szerepe az átrendeződő világgazdaságban. Oroszország és a BRICS helye és szerepe a változó világgazdasági erőtérben.

7. Az Európai Bizottság, Tanács, Európai Tanács, Európai Parlament működése és uniós döntéshozatalban betöltött szerepe. Az egységes piac főbb jellemzői, szabályozása, valamint a versenypolitika eszközei, szabályozási területei.

8. Az Európai Unió kohéziós politikájának cél- és eszközrendszere. A gazdasági és monetáris unió létrejötte és működése. Az Európai Unió külső kapcsolati rendszere.

9. A diplomácia fogalma, funkciói és feladatai, a külpolitikai döntéshozatal fórumai. A diplomácia infrastruktúrája, egyes elemeinek tevékenysége.

10. A diplomáciai érintkezés írásbeli és szóbeli formái. A szakdiplomáciai ágak kialakulásának folyamata és jellemzői. Az IT eszközök hatása a diplomáciára (kommunikáció, biztonság, szolgáltatás).

Controlling sp

1. A controlling fogalma, célja és értelmezései. Controlling a vezetés alrendszere, controlling szabályozókör, a controlling nyereségmenedzsment, a controlling koncepció. A controlling általános feladatai. Célok meghatározása, információgyűjtés, tervezés, terv-tény összehasonlítás, az eltérések okainak feltárása, a beavatkozási területek kijelölése, információszolgáltatás a vezetés részére. Az eltéréselemzések módszerei az operatív controllingban (tényezőkre bontás módszerei, standardizálás, értékindexkör). A felelősségi központ fogalma, jellemzői és fajtái. [KONTROLLING]

2. A controlling építőelemei, a controlling főfolyamat pillérei. A controlling szervezete és elhelyezése a vállalat szervezetében. A tervezés fogalma, főbb jellemzői és módszerei. A tervezés fajtái és formái. A tervezési rendszer és annak minimális tartalma. A tervezés formái. A tervekkel, tervezéssel szembeni főbb követelmények. A controlling időbeli dimenziói. A stratégiai és az operatív controlling főbb jellemzői, feladatai. Informatikai eszközök a controllingban. [KONTROLLING]

3. Az értékesítés tervezése és elemzése. Az értékesítés tervezésének lényege, főbb információi, módszerei. Az értékesítési terv lehetséges, célszerű felépítése. A termelési terv információi, kapcsolata az értékesítési tervvel. A termelési terv tartalma. Termelés tervezése természetes mértékegységben, munkamértékegységben és értékben. A termelésiérték-mutatók. Az árbevétel alakulásának értékelése. A termelési érték alakulásának vizsgálata. A termelési érték globális elemzése (értékindexkör). A termelési érték átfogó elemzése (termelésiérték-mutatók tartalmi összefüggései). [TAKTIKAI ÉS OPERATÍV TERVEZÉS]

4. Tárgyieszköz-kapacitás és a kapacitáskihasználás tervezése termelőtevékenység esetén (gépi kapacitások). A kapacitás értelmezése és számszerűsítési lehetőségei. Az átbocsátóképesség értelmezése és megállapítása. A kapacitás- és az átbocsátóképesség kihasználása és ezek tervezése. Tárgyieszköz-kapacitás és kihasználásának tervezése. Az árukészletek és beszerzésük tervezése. A vásárolt készletekkel kapcsolatos tervezési feladatok a termelő vállalkozásoknál. Az anyagellátás tervezése. Az anyagfelhasználás tervezése. Az anyagszükséglet és az anyagbeszerzés tervezése. A készletállomány alakulásának vizsgálata. A készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva. Készletstruktúra, készlethatékonyság értékelése. A készletek alakulásának, valamint a készletek és a termelés kapcsolatának elemzése. [TEVÉKENYSÉGCONTROLLING]

5. A vállalatok pénzügyi folyamatainak feltárása, elemzési lehetőségei a vállalkozások számviteli dokumentumaiban. A pénzügyi folyamatok monitorozását segítő beszámolórendszer összeállításánál szükséges szempontok, a beszámolók tartalma. A pénzügyi folyamatok követését segítő mutatók, mutatószámrendszerek. Vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzet főbb mutatói. A cash-flow fogalma, szerkezete, összeállításának és elemzésének módszerei. A bruttó cash-flow tartalma. [PÉNZÜGYI KONTROLLING]

6. Költség- és eredmény-controlling. Költségfogalmak a controllingban – a költségek csoportosítása. Költséghelyek. A költséghelyek kialakítása és főbb fajtái. Költségviselők a controllingban. Költségszámítási módszerek a controllingban: tény- és tervköltség-számítások. Tervköltség-számítás a teljesköltség-számítás rendszerében. Merev és rugalmas tervköltség-számítás. Részköltség-számítások a controllingban. A direct costing lényege, módszerei, előnyei és hátrányai. A többlépcsős fedezetszámítás. Egyéb módszerek a költség- és eredménycontrolling területén. [KONTROLLING]

7. A projekt, a projektmenedzsment és a projektcontrolling fogalmi keretei. A projektek életciklus-modelljei. Az életciklus egyes szakaszaiban alkalmazható módszerek bemutatása. A projektérintettek azonosításának és bevonásának módszerei. A terjedelem-menedzsment feladatai, módszerei. A projekt-ütemezés tervezése során alkalmazható módszerek és eszközök. A projektkockázatok felmérésének, a kockázatkezelési terv összeállításának eszközei. [STRATÉGIAI ÉS PROJEKTKONTROLLING]

8. A stratégia, a stratégiai kontrolling és a stratégiai vezetés fogalma. A stratégiai vezetés feladatai. A stratégiai tervezés szakaszai. A vízió, misszió fogalma. A stratégiai döntések folyamata. Stratégiai költségszámítási módszerek (életciklus-költségszámítás, célköltségszámítás). Stratégia-típusok, stratégiai szintek. Porter-féle alapstratégiák. Ansoff-féle növekedési stratégiák. A Balanced Scorecard és a stratégiai térképek. A BSC kialakulása, értelmezése, fejlődési lépcsői. Az alapmodell felépítése, a nézőpontok fő jellemzői, mérési területei. Stratégiai pénzügyi kontrolling fogalma, feladatai. A stratégiai pénzügyi kontrolling célrendszere. A beruházáskontrolling fogalma, fázisai, feladatai. Statikus és dinamikus beruházásgazdaságossági módszerek, alkalmazható döntési szabályok. [STRATÉGIAI ÉS PROJEKTKONTROLLING]

9. Az erőforrás-gazdálkodás vizsgálata. A hagyományos termelési tényezők. Tartós erőforrások. Humán controlling. A létszám nagyságának és összetételének elemzése. A munkaidő kihasználásának vizsgálata. Az emberi erőforrások tervezése. A tervezés információi és általános lépései. A munkaerő-tervezés. A munkaerőigény előrejelzése, a munkaerő-szükséglet tervezése. A munkaerő-fedezet megállapítása. A munkaerő-szükséglet és –fedezet egyensúlyának megteremtése. A bérszükséglet, a munkaerőköltségek tervezése. [TEVÉKENYSÉG KONTROLLING]

10. A pénzügyi kontrolling fogalma. A pénzügyi menedzsment kontrolling feladatai, céljai. A pénzügyi kontrolling részfeladatai. A pénzügyi kontrolling helye, szerepe a vállalati kontrolling rendszerben. A pénzügyi tervezés és a pénzügyi terv fogalma, funkciói. A pénzügyi tervezés helye, szerepe a vállalatok tervezési rendszerében. A vállalatok pénzügyi célrendszere. A stratégiai és operatív pénzügyi tervezés közötti különbségek. A vállalat pénzügyi folyamatai, a pénzügyi teljesítmény összetevői. A pénzforgalmi terv összeállításának lépései, vetületei. A pénzforgalom alakulásának elemzése. [PÉNZÜGYI KONTROLLING]

Pénzügyi szolgáltatások specializáció

1. Bankrendszerek: mutassa be a pénzügyi közvetítőrendszer működését (hogyan áramoltat jövedelmeket a nettó megtakarítóktól a nettó hitelfelvevőkig), szerepét, és a pénzteremtés folyamatát. Intézményi működés: sorolja fel az univerzális bankok által nyújtott bankszolgáltatásokat. Tegyen különbséget a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenységek között. Mutassa be az európai bankok különböző üzleti modelljeit. [BANKI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK]

2. Mutassa be a központi bankok szerepét, és monetáris politikájuk jellegét. A banki kockázatok szabályozói környezete: foglalja össze a Bázeli tőkemegfelelési szabályok (ezen belül a három pillér) lényegét, a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát, valamint a kockázatértékelési eljárást. Tegyen különbséget a hitelkockázat, a piaci kockázat és a működési kockázat között. [BANKI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK]

3. Melyek a kötvények legfontosabb kockázatai? Valóban kockázatmentesek a fix kamatozású állampapírok? Mutassa be a kötvények kamatkockázatát! Hogyan értelmezhető egy kötvény átlagideje, illetve módosított átlagideje? Mi az a konvexitás és a bázispontérték? Milyen kötvényportfólió-menedzsment stratégiák léteznek? Mi a különbség az aktív és a passzív kötvényportfólió-kezelés között? Mutassa be az immunizációt, mint kötvényportfólió-kezelési stratégiát! [BEFEKTETÉSELEMZÉS]

4. Melyek a legnépszerűbb befektetési alap típusok? Mik azok az ETF-ek? Hogyan választhatunk befektetési alapok között költségek alapján? Mutassa be a befektetési alapok összehasonlítására használt következő mutatókat: Sharpe-mutató, alfa, béta, értékelési hányados, Treynor-mutató. Mit takar az ESG betűszó és melyek a főbb fenntartható befektetési stratégiák? [BEFEKTETÉSELEMZÉS]

5. Határozza meg a pénzügyi derivatívák fogalmát! Mutassa be a határidős ügyleteket és a kamatcsere-ügyleteket! Mutassa be az opciók tulajdonságait és fajtáit. Magyarázza el a vételi és eladási opció közötti különbséget, tekintettel potenciális veszteségeikre és nyereségeikre. Milyen tényezők befolyásolják az opciós díj nagyságát? Magyarázza el, hogyan hozhatók létre összetett opciós pozíciók (pl. straddle, strangle, bull spread vagy bear spread), opciós szerződések együttes alkalmazásával. [BEFEKTETÉSELEMZÉS]

6. Határozza meg a pénzügyi innováció, az értékpapírosítás és az árnyékbankrendszer fogalmát! Hogyan működik az értékpapírosítás folyamata, kik a folyamat szereplői és mi a szerepük? Mik a fő hasonlóságok és különbségek a hagyományos és az árnyékbankrendszer között? Milyen szerepet játszott az értékpapírosítás és az árnyékbankrendszer a 2007-209-es globális pénzügyi válságban? [NEM-BANKI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK]

7. A pénzügyi válságokról: mi okozza a pénzügy válságokat és miért veszélyesek a gazdaság egésze szempontjából? Hogyan jellemezhető a pénzügyi válság dinamikája, mi jellemzi a válság egyes szakaszait? Mi az eszközár buborékok szerepe a válságban? Röviden ismertessen néhány pénzügyi válságot, különös tekintettel a válság egyes szakaszainak a jellemzőit. [NEM-BANKI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK]

8. Mik a befektetési alapok legfontosabb előnyei? Milyen főbb típusai vannak a befektetési alapoknak? Mik a főbb különbségek a fedezeti alapok (hedge funds) és a hagyományos befektetési alapok között? Milyen kontraszelekciós és erkölcsi kockázatok kapcsolódnak a biztosítási szektorhoz? Hogyan védekeznek a biztosítók a kontraszelekcióból és az erkölcsi kockázatokból fakadó veszteségekkel szemben? [NEM-BANKI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK]

9. Mutassa be, milyen szerepet vállal a vagyonkezelő a vagyon megőrzésében és értékének növelésében. Tegyen különbséget kollektív vagyonkezelés és egyéni portfóliókezelés között. Melyek a HNWI befektetők részéről a legkeresettebb vagyonkezelési szolgáltatások, a FinTech és WealthTech kihívásai közepette? A vagyonos magánszemély életszakaszának megfelelően milyen befektetési stratégiákat lehet felépíteni? Mit jelent a társadalmilag felelős és tudatos befektetés? [VAGYON- ÉS ADÓTERVEZÉS]

10. Magyarázza el az adótervezés jelentőségét magánszemélyek esetében, és utaljon annak főbb módozataira. Hasonlítsa össze az adóelkerülés és az adócsalás fogalmát. Mutassa be, hogyan helyezhető át az adóügyi illetőség adóparadicsomokba, és ez milyen előnyökkel jár a vagyonos magánszemélyekre nézve. Hozzon példát arra, hogyan lehet valakinek a kilétét elrejteni egy offshore számla segítségével. [VAGYON- ÉS ADÓTERVEZÉS]

Számvitel specializáció

1. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló készítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során. Ismertesse a számviteli politika fogalmát, szerepét, kialakítását! A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A mikrogazdálkodói beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

2. A mérleg fogalma, a mérleg általános jellemzőit, felépítését a számviteli törvény előírásai alapján! A mérleg tartalma (mérlegcsoport mélységig), éves és egyszerűsített éves beszámoló mérlegének felépítése (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 1. számú melléklete alapján), lehetséges formái („A” és „B” változat), tagolása. A mérleg főbb összefüggései. A mérleg és az eredménykimutatás összefüggése. Beszámoló készítés folyamata, a könyvelés technikai egyeztetése, az évközi könyvelés teljessé tétele kapcsán felmerülő elszámolások. Az üzleti év, fordulónap és a mérlegkészítés napjának fogalma, letétbehelyezés, közzététel. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL).

3. A mérlegcsoportok fogalma az eszköz oldalon, tételei, szerepük a vállalkozásoknál. A kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatait. A vagyonelemekhez kapcsolósó a kiegészítő melléklet tartalmát. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

4. A mérlegcsoportok fogalma a forrás oldalon, tételei, szerepük a vállalkozásoknál. A kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatait. A vagyonelemekhez kapcsolósó a kiegészítő melléklet tartalmát. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

5. Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzőit, az éves és az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának felépítését (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. és 3. számú melléklete alapján)! A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői. Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás közötti szemléletbeli különbség. A két eljárással összeállított eredménykimutatás összefüggései. Az egyes eredménytételek fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

6. Az IFRS alkalmazása világszerte, az Európai Unióban és Magyarországon. Alkalmazási kötelezettségek és lehetőségek. A Keretelvek tartalma, különös tekintettel az alapelvekre, az eszközök, kötelezettségek és tőke definíciójára és értelmezésére. A Keretelvekben tárgyalt értékelési alapok. Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások főlapjai, különösen a mérleg, eredménykimutatás, saját tőke kimutatás (IAS 1, IAS 10): Eszközök és kötelezettségek besorolási sajátosságai; a mérleg szerkezeti és tartalmi szabályai; az eredménykimutatás részei, szabályai és sajátosságai; a saját tőke kimutatás tartalma. (NEMZETKÖZI SZÁMVITEL)

7. A számviteli beszámoló elemzésének alapjai, az elemzés szükségessége. Külső és belső mérlegelemzés. A mutatószámok szerepe és fajtái a számviteli beszámoló elemzésében. Mutatószámrendszerek a számviteli beszámoló értékelésében. A mutatószámok és mutatószámrendszerek előnyei és hátrányai, alkalmazásuk jellemzői. A vállalati gazdálkodás komplex elemzése az éves beszámoló alapján: az éves beszámoló egyes részeiből indítható elemzések, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzet értékelése. A mérleg átfogó és részletes elemzése. Az eredménykimutatás átfogó és részletes elemzése. A vállalati jövedelmezőség és hatékonyság értékelésének módszertani különbségei. A kiegészítő melléklet és az éves beszámolóval összhangban összeállított üzleti jelentés szerepe az elemzésben. A vállalati gazdálkodás eredményességének komplex értékelése: az eredményelemzés szakaszai és módszerei. (KOMPLEX ELEMZÉS)

8. Az ellenőrzés értelmezése, az ellenőrzés fogalma és tartalma. Az ellenőrzés szabályozása. Az ellenőrzés lényegesebb jellemzői. Az ellenőrzés fajtái, csoportosítása. A tulajdonosi ellenőrzés kiemelt kérdései: a felelős társaságirányítás szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben; a felügyelőbizottság; az auditbizottság; a könyvvizsgáló szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben. A könyvvizsgálat és a könyvvizsgáló szerepe, a könyvvizsgálati eljárások. (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS ALAPJAI)

9. Az ellenőrzés számviteli értelmezése. A számviteli ellenőrzés megállapításai. Hibák és hibahatások rendszerezése a számviteli kezelés szempontjából. Hibák és hibahatások nagyságrend szerinti csoportosítása. A jelentős hibák és hibahatások javítása és beszámoló szintű megjelenése. Pénznemváltás számvitele. Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése. Gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése (átalakulások). (SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK)

10. A termelő-szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások tevékenységének elemzési sajátosságai. A létrehozott hozamok fajtái és mérési lehetőségei, a mérés korlátjai. A hozam nagyságát befolyásoló tényezők. A termelési érték és volumen globális elemzése. A kereskedelmi áruforgalom nagyvonalú és részletes elemzése. A hozamokhoz szükséges erőforrásokkal való gazdálkodás értékelése: emberierőforrás-gazdálkodás, tárgyieszköz-gazdálkodás, logisztika és készletgazdálkodás. (TELJESÍTMÉNY ÉS ERŐFORRÁS ELEMZÉS, ELEMZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI SAJÁTOSSÁGOK)

Adózás specializáció

1. Az Szja összevonandó jövedelmek csoportjai, elemei, kezelése. Levezetés a bevételtől az adórendelkezésig (lépések sorrendben, magyarázattal). A személyi jövedelemadó bevallásának módjai, az e-szja jellemzői. Az adótervezés lehetséges területei és azok jellemzése. A helyi adók rendszere és kétszintű szabályozása. Az iparűzési adó alanya és tárgya, az adó alapja és mértéke, az adóalap megosztása.

2. A családi kedvezmény szabályai, valamint kezelése. A járulékkedvezmény feltételei, sajátos előírásai. Az adószámla lényege, lekérdezése. Adóparadicsom, offshore, ellenőrzött külföldi társaság. Az elszámolandó áfa levezetése. Az áfa-levonási jog és a visszaigénylési jog. Az áfa arányosítás szabályai. Az áfa bevallások rendje (gyakoriság, határidők). Az adóhatóság ellenőrzésének elmélete és gyakorlata.

3. A biztosított magánszemélyek járulékfizetéseinek részletes szabályai a Tbj. szerint. A foglalkoztatói közterhek és a kapcsolódó kedvezmények. Tao-alanyiság keletkezése: külföldi vállalkozó belföldi telephelyen keresztül folytatott gazdasági tevékenysége. Az áfa alapjára és mértékére vonatkozó általános és speciális előírások. A pénzforgalmi

elszámolás lényege, szabályai. Az áfa bevallás (célok, fő részek). Jogkövetkezmények az adókötelezettségek megsértésének eseteiben.

4. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetei és sajátos kezelésük. Közterhek az egyén és a foglalkoztató oldalán. Egyéb külföldről származó jövedelmek (osztalék, kamat, royalty) – kettős adóztatás elkerülése. Az ügyletek teljesítési helyére és a teljesítés időpontjára vonatkozó általános és speciális áfa szabályok. A tételes átalányadót választó magánszemély kötelezettségei, ezen adózási mód előnyei, esetleges hátrányai.

5. A teljesítmény díjazásán kívül juttatások formái. A tanult konkrét esetek, és kezelésük részletes szabályai. A kifizető oldalán adóköteles juttatások és közterheik bevallása. Felvásárlások adótervezési megfontolásai. A valódi és nem valódi áfa mentességek, indoka és szabályai. Áfa státusz választása és változásának bejelentése.

6. Az Szja adóelőleg szabályai (munkáltatói, kifizetői, saját). Az adóelőleg-nyilatkozatok és a kapcsolódó szankciók. Az ANYA és az ONYA jelentése és használata. Csoporton belüli reorganizációk jellemzése. Az áfa tárgyi hatálya alá tartozó tevékenységek meghatározása és azok részletes értelmezése, vizsgálata. A tárgyi hatály alóli fontosabb kivételek. Illetékek elemző bemutatása, illetékalap, illetékmérték. Illetékkedvezmények és mentességek rendszere.

7. A mezőgazdasági őstermelő adózása. Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóköteles jövedelmei és azok közterhei (főfoglalkozás és többes jogviszony esetén). Az áfa tervezésének főbb területei, irányai. A csoportos áfa alanyiság. Az egyenes és fordított adózás lényege, a belföldi és a határokon átlépő ügyletek kezelése. A belföldi fordított adózás indoka, esetei.

8. A csoportos társasági adóalanyiság. Levezetés a társaság bevételeitől az adózott eredményig. A társasági adókedvezmény igénybevétele, az adófelajánlás lényege. A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos nyomtatványok. Mutassa be egy kettős adós egyezmény tárgyalási folyamatának főbb lépéseit! Követelésekkel, részesedésekkel, valamint ingyenes ügyletekkel kapcsolatos szabályok a társasági adóban. A szerzett részesedés bejelentése.

9. A Tao korrekciós tételek indoka, logikája, csoportjai. A veszteségelhatárolás szabályai. A társasági adó alapja külföldi vállalkozás esetén. A társasági adóbevallás. Az OECD Modellegyezmény jelentősége, legfontosabb területeinek értékelő, összegző bemutatása. Tárgyi eszközöket - immateriális javakat, beruházást - felújítást érintő adókedvezmények részletes szabályai a társasági adóban. Nyilvános NAV adatbázisok, lekérdezések használata.

10. Kamattal, osztalékkal és jogdíjjal kapcsolatos, valamint ellenőrzésekhez kötődő társasági adószabályok. Az ellenőrzött külföldi társaság értelmezése. Képviselet bejelentése NAV ügyek intézéséhez. Tárgyi eszközöket - immateriális javakat, beruházást - felújítást érintő adóalap-kedvezmények részletes szabályai a társasági adóban. Komplex áfa ügyletek (láncügyletek és a háromszögügylet bemutatása).

Vállalkozások pénzügyei specializáció

1. Ismertesse az értékesítési tervezés lépéseit a tanult módszerrel a három fő pénzügyi kimutatáson átívelően. Induljon ki az értékvezérlők ismertetéséből, majd térjen ki a pénzügyi kimutatásokban megjelenő hatások tervezési lépéseire. Melyek a rövidtávú tervezés során felmerülő nehézségek a negyedéves és az éves tervértékek tekintetében. [PÉNZÜGYI TERVEZÉS]

2. Ismertesse az Beruházási tervezés lépéseit a tanult módszerrel a három fő pénzügyi kimutatáson átívelően. Induljon ki az értékvezérlők ismertetéséből, majd térjen ki a pénzügyi kimutatásokban megjelenő hatások tervezési lépéseire. Melyek a rövidtávú tervezés során felmerülő nehézségek a negyedéves és az éves tervértékek tekintetében. [PÉNZÜGYI TERVEZÉS]

3. Ismertesse az Finanszírozás tervezés lépéseit a tanult módszerrel a három fő pénzügyi kimutatáson átívelően. Induljon ki az értékvezérlők ismertetéséből, majd térjen ki a pénzügyi kimutatásokban megjelenő hatások tervezési lépéseire. Melyek a rövidtávú tervezés során felmerülő nehézségek a negyedéves és az éves tervértékek tekintetében. [PÉNZÜGYI TERVEZÉS]

4. Ismertesse a rövid és hosszútávú pénzügyi tervezés céljait. Mutassa be a hosszú pénzügyi tervezés előkészítése során milyen pénzügyi és nem pénzügyi információkat gyűjt, hogyan kapcsolódnak ezek az értékvezérlők meghatározásához. Milyen elemzési modellek segítik az információk rendezését és feldolgozását a stratégiai lépések kidolgozásában? Ismertesse a rövid és hosszútávú pénzügyi tervezés céljait. Sorolja fel a megoldási lehetőségeket a likviditási hiány feloldására, eszköz~ és forrásoldali elemeket is érintve [PÉNZÜGYI TERVEZÉS]

5. Mutassa be a kkv szektor által igénybe vehető bankhitelek főbb fajtáit és csoportosítsa különböző szempontok alapján! Sorolja fel a hitelkérelem legfontosabb tartalmi elemeit! Mutassa be a hitelezés folyamatának egyes szakaszait a hitelkérelem befogadásától a hitelügylet lezárásáig! Mi a hitel-monitoring szerepe a hitelezési folyamatban? [VÁLLALATFINANSZÍROZÁS]

6. Ismertesse a projektfinanszírozást, mint a beruházás finanszírozás sajátos módját. Térjen ki a projekt szereplőire, a szponzor és a projekttársaság kapcsolatára is. Mi a strukturált finanszírozás lényege? Melyek a projektfinanszírozás tipikus kockázatai? [VÁLLALATFINANSZÍROZÁS]

7. Mutassa be a lízinget, mint alternatív finanszírozási forrást! Ismertesse a lízing lényegét! Hasonlítsa össze a pénzügyi és az operatív lízinget! Ismertesse a pénzügyi lízing fajtáit és különböző változatait! Sorolja fel a lízing előnyeit és hátrányait a tárgyi eszközök saját tőkéből és/vagy beruházási hitelből történő bővítésével szemben! [VÁLLALATFINANSZÍROZÁS]

8. Ismertesse röviden a kockázati tőkepiac szereplőit! Induljon ki a kockázati tőkealap kezelőből! Milyen tulajdonosi háttérrel kerülhet kialakításra a tőkealap-kezelő, ki birtokolja és jellemzően ki vásárolja meg a befektetési jegyeket, azaz kinek a pénzét fekteti be a tőkealap kezelő? A befektetéssel szerzett társasági részesedés kinek a kimutatásaiban jelenik meg? Mutassa be a tőkebefektetés (kockázati tőkefinanszírozás) három fő szakaszát. Milyen főbb lépései vannak a befektetési döntési folyamatnak, milyen feladatokat lát el a tőkealap kezelő a portfóliókezelés során. Sorolja fel az exit lehetőségeket, mutasson rá melyik a leggyakoribb, és indokolja meg. [VÁLLALATFINANSZÍROZÁS]

9. Mutassa be fúziók és felvásárlások (M&A) szakaszait és mutassa be a kockázatokat az egyes szakaszokban. Milyen speciális finanszírozási technikái és lehetőségei vannak a fúzióknak és felvásárlásoknak (M&A). [VÁLLALATFINANSZÍROZÁS]

10. Ismertesse a vállalati kockázatkezelés fogalmát, folyamatát és a kockázatkezelési szervezet kialakításának megoldásait. Mutassa be a vállalati kockáztatott eszközöket és kezelésük eszközeit (A pénzügyi kockázatok kivételével)! Mely kockázatokra nyújtanak általában fedezetet a vállalati vagyonbiztosítások? Sorolja fel azokat és foglalja össze fő jellemzőiket! Ismertesse a vállalati felelősségbiztosítások típusait és fő jellemzőiket! [KOCKÁZATKEZELÉS ÉS BIZTOSÍTÁS]

Üzleti információelemző specializáció

1. Ismertesse az üzleti vállalkozások szerepét a modern gazdaságban! Hogyan mérhető a vállalkozások hozzájárulása a nemzeti össztermékhez? Sorolja fel az egyéni és a társadalmi szükségletek körét, a szükséglet-kielégítési szférákat. Melyek a vállalkozás, vállalat általános jellemzői, alapvető céljai, küldetése? (GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA)

2. Hogyan történik a vállalati és a nemzetgazdasági a termelés, tevékenység statisztikai megfigyelése, a termelési folyamat eredményének mérése a termelési folyamat nemzetgazdasági szintű eredményének összesítése? Melyek az SNA termelési kategóriái, számítási módszerei? (GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA)

3. Mutassa be a reál- és a pénzügyi folyamatok összefüggését és elemzésének módszertanát! Ismertesse az Ágazati kapcsolatok mérlegének felépítését, és határozza meg a legfontosabb információ tartalmát a vállalkozások számára! (GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA)

4. Melyek a nemzeti vagyon mérlegei? Ismertesse a pénzügyi statisztika mérlegeinek felépítését és tartalmát! Mit fejez ki a tőzsdeindex és milyen számítási módszertannal határozzák meg? Mutassa be hogyan vizsgálható az árfolyam alakulásának exponenciális kiegyenlítéssel! (GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA)

5. Ismertesse a vállalkozás működésének feltételeit, a szükséges erőforrásait, a vállalati vagyon nyilvántartási módjait, a szervezet adottságait, összetételének vizsgálati módját és statisztikai elemzési eszközeit! (GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA)

6. Milyen elemzési eszközökkel mérhető a vállalati folyamatok teljesítménye és eredményessége? Költséginformációk az értékteremtésben költség, mint információ, a hatékony költséggazdálkodás rendszere, költségszámítás új technikái, teljesítménymérés és szerepe, teljesítményre ható tényezők, teljesítménymérés rendszere, teljesítménymutatók típusai, a tevékenységi eredmények számbavétele. (GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA)

7. Hogyan vizsgálható a vállalat piaci környezete? A piac mérete, a piaci részesedés vizsgálata, koncentráció, a piaci részesedés elemzése, a piaci koncentráció vizsgálatának módszertana, a konjuktúra elemzése mutatószámokkal, termékértékesítés elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel, fogyasztói preferenciák vizsgálata conjoint analízissel. (STATISZTIKA ALKALMAZÁSA AZ ÜZLETI DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSBEN)

8. Fejtse ki az adatbányászat fogalmát, célját és felhasználási lehetőségeit az üzleti életben! Melyek a főbb adatbányászati módszertanok és melyek azok fő elemei? Mutassa be az adatbányászat tipikus felhasználási területeit és alkalmazott módszereit! (GAZDASÁGI MODELLEZÉS, ADATBÁNYÁSZAT)

9. Mutassa be az adatbányászat csoportosító eljárását! Értelmezze fogalmát! Mi a clusterezési eljárás menete? Hogyan értelmezzük az eredményeket és melyek a legfontosabb felhasználási területei az üzleti világban? (GAZDASÁGI MODELLEZÉS, ADATBÁNYÁSZAT)

10. Mutassa be a vizualizáció, az adatvizualizáció és az információvizualizáció közötti különbségeket! Néhány példával világítson rá a képi megjelenítés fontosságára és szerepére a döntéselőkészítési folyamatokban! (GAZDASÁGI MODELLEZÉS, ADATBÁNYÁSZAT)

1. A nevelés célja és feladatrendszere: értékközvetítés és személyiségfejlesztés, általános és szakmai nevelési célok, szocializáció. A munkához, a teljesítményhez való viszony alakulása, szocializációs problémák, devianciák és megelőzési lehetőségeik.

2. Az iskola és a társadalom, a hazai iskolaszerkezet alakulása, a közoktatás és a szakképzés aktuális problémái, fejlesztési irányai.

3. A pedagógus, a tanuló, a tanár-diák viszony. A közösség szerepe a személyiségformálásban, a nevelési folyamatban, csoportlélektan.

4. A tanulás jellemzői, tanulási stratégiák és stílusok. A motiváció és az aktivizálás szerepe a tanulási folyamatban.

5. A tehetség értelmezése – tehetséggondozás. Különleges bánásmódot igénylő tanulók (SNI, BTMN), hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása és gyermekvédelem.

6. A pedagógiai értékelés típusai és funkciói. Az oktatás hatékony módszerei.

7. Az e-learning és az IKT eszközök alkalmazhatósága az iskolában, ezek pozitív és negatív hatásai, a gamifikáció lehetőségei és megoldásai, a média használati ismeretek jelentősége.

8. A serdülőkori fejlődés sajátosságai. A stressz, a konfliktusok és kezelésük az iskolában. A devianciák gazdasági, biológiai, szociológiai okai, prevenciós lehetőségek, országos programok.

9. A felnőttkori képzés és szakképzés rendszere. A fiatal felnőttkor pszichológiai jellegzetességei és az érett felnőttkor kihívásai.

10. A kereskedelem / vendéglátás szakmacsoport képzéseinek jellemzői a hazai szakképzési palettán, helyük a szakmák presztízsrangsorában. A legnépszerű képzési típusok és a képzésre jelentkező tanulók motivációi és motiválhatósága.

1. A turizmus rendszere és jelentősége

A turizmus szerepe nemzetközi és hazai viszonylatban, turisztikai kereslet és kínálat tényezői és trendjei, turizmus és környezet kapcsolata, fenntarthatóság.

2. Magyarország turisztikai adottságai és térségei

Természeti és kulturális vonzerők, világörökség, hungarikumok, védett területek, hazai turisztikai térségek keresleti-kínálati jellemzői, kiemelt turisztikai termékek.

3. A turizmus szervezeti és intézményi rendszere

Az állami és magánszektor szerepe, turizmuspolitika, tervezés, fejlesztés, szabályozás, marketing.

4. Szállodai menedzsment és üzemeltetés

Szállodák szervezeti felépítése, üzemeltetési formák, szállodatípusok és specializációk, szálláshely-minősítési rendszerek.

5. Szállodapiac és gazdálkodás

Piaci trendek, kereslet szegmentálása, versenyhelyzet elemzése, bevételgazdálkodás, revenue management, profitcenterek működése, költségek és tervezés, P&L és eredménykategóriák.

6. Turizmusmarketing

Marketingmix, árpolitika, disztribúció, marketingkommunikáció, piacszegmentáció, fogyasztói magatartás.

7. Vendéglátás és gasztronómia

A gasztronómia történeti fejlődése, trendek, nemzeti konyhák Magyarországon, étel-ital párosítás és menüsor összeállítás, minőségi vendéglátói szolgáltatások.

8. Kis- és középvállalkozások a turizmusban és vendéglátásban

A KKV szektor jelentősége, támogatási formák, turisztikai vállalkozás indítása, üzleti terv, befektetési döntések, erősségek, gyengeségek, válságkezelés.

9. A turizmus jövője és innovációi

Új trendek, élményközpontúság, egyediség szerepe, digitális megoldások, innovációk, fenntarthatósági törekvések.

Egészség-, sport- és ökoturizmus specializáció

10. Az egészség-, öko- és sportturizmus főbb formái, jellemzői és kapcsolatai. Az egészség felértékelődésének turisztikai hatásai, az egyes szegmensek erőforrásai, kínálati elemei és hazai példái.

Desztinációmenedzsment és -marketing specializáció

10. A turisztikai desztinációk fejlesztésének, menedzsmentjének és marketingjének fő elvei. A partnerségek szerepe, a kínálat piacra vitele és a digitális marketing, márkaépítés jelentősége a versenyképességben.

Kereskedelmi vendéglátás specializáció

10. A vendéglátás működésének szakmai, gazdasági és fenntarthatósági alapjai. Az étel- és italkínálat, árképzés, üzleti tervezés, fogyasztói magatartás és marketing szerepe, valamint az egészséges és fenntartható működés lehetőségei.

Utazás- és rendezvényszervezés specializáció

10. Az utazás- és rendezvényszervezés fő folyamatai és gazdálkodási szempontjai. Utazási trendek, digitalizáció, csomag-összeállítás, valamint a MICE- és fesztiválturizmus típusai és fenntarthatósági kérdései.

Vendéglátó rendezvényszervezés specializáció

10. A rendezvényszervezés és a catering szakmai alapjai. A rendezvények típusai, a vendéglátás megtervezése és lebonyolítása, az erőforrások, higiéniai követelmények, valamint trendek és a fenntarthatósági szempontok.

1. Az értéklánc, ellátási lánc értelmezése, főbb jellemzőik, az ellátási lánc menedzsmentje.

2. EU és hazai szabályozás az ellátási lánc fenntarthatóbbá tételére, vállalati fenntarthatósági problémák.

3. Logisztikai-, ellátási lánc stratégia kapcsolata a vállalati stratégiával, stratégiai feltáró és kialakítását segítő eszközei, kapacitástervezés.

4. A lean management alapelvei és lean kultúra, a Just In Time lehetséges változatai, az egyes stratégiák építőkövei.

5. A mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei az ellátási láncban, data storytelling és visual storytelling a komplex üzleti folyamatokban.

6. Az INCOTERMS paritások szerepe a logisztikai folyamatokban, szállítmányozók / fuvarozók / logisztikai szolgáltatók szerepe, feladatai.

7. A beszerzés célrendszere és területei, beszerzés menedzsment, beszerzési változatok.

8. A termelési előrejelzések típusai és lehetőségei, fogyasztói igény és termékéletgörbe használhatósága és befolyása, kapacitástervezés alapkérdései.

9. A disztribúció helye, szerepe és stratégiája, közvetlen és közvetett elosztás jellemzői.

10. A készletgazdálkodás alapkérdései, legfontosabb mutatói, készletszintet befolyásoló tényezők, készletezési modellek.

1. A holisztikus marketing szemlélete, filozófiája.

A marketing fejlődése, a definíciók változása. A marketingmix új megközelítései, perspektívái. A holisztikus marketing legfontosabb területei és azok egymásra hatása. A marketing 5.0 és 6.0 koncepciója.

2. A marketingkutatás klasszikus és modern módszerei.

A kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák összehasonlítása. Modern megközelítések a marketingkutatásban. A kutatást segítő technológiák fejlődése. Kapcsolódó szoftverek és adatgyűjtési eszközök.

3. A fogyasztói és vásárlói magatartás legfontosabb elemei.

A döntéshozatali folyamat és a befolyásoló tényezők. A fogyasztók változása, generációs elméletek és új megközelítések. Célcsoport-tervezés, perszóna-alkotás

és hiperperszonalizáció. A fogyasztói élmény (customer experience) és az ügyfélút (customer journey) szerepe a vásárlói magatartás megértésében és befolyásolásában.

4. A marketingtervezés folyamata és fő elemei.

A marketingtervezés kapcsolódása az üzleti tervezéshez. A marketingtervezés sajátosságai B2C és B2B esetében. Tipikus hibák és azok elkerülése. Felkészülés a jövőbeli változásokra, kihívásokra.

5. Az integrált marketingkommunikáció jelentősége.

A marketingkommunikáció helye a marketing mixben. A marketingkommunikációs mix fő elemei. Az egyes elemek legfontosabb jellemzői, alkalmazásuk szempontjai. A stratégiai tervezési, kreatív tervezési és médiatervezési keretrendszerek szerepe.

6. A digitális marketing stratégiai alkalmazása.

A digitális marketing jelentősége nemzetközi és hazai adatok alapján, helye a kommunikációs tortában és a médiatortában. A digitális eszközök típusai és stratégiai használata. Az adatvezérelt döntéshozatal szerepe a digitális kampánytervezésben. Performance marketing és brand marketing.

7. A marketingkommunikáció innovatív offline és online eszközei.

A hagyományos és digitális csatornák kreatív integrálása. Élményalapú és interaktív megoldások. A legjobb módszerek, gyakorlatok és példák. Az innovatív eszközök kapcsolódása a marketingkommunikációs mixhez.

8. A márkastratégia és a marketingstratégia kapcsolata.

A márkaépítés szerepe a hosszú távú üzleti sikerben és a fogyasztói bizalom kialakításában. A pozicionálás jelentősége, legjobb gyakorlatai. A márkaidentitás kiemelt elemei, márkanév, szlogen, logó, arculat. A nemzetközi márkázás során figyelembe veendő szempontok.

1. Globalizáció, regionalizáció, világgazdasági erőcentrumok. A II. világháborútól napjainkig a világgazdaság erőcentrumainak átrendeződése. Alternatívája-e a regionalizáció a globalizációnak?

2. Kereskedelempolitika és protekcionizmus. Az utóbbi évtizedben előretörő protekcionista tendenciák hatása az EU közös kereskedelem-politikájára a világkereskedelemben. A külföldi közvetlentőke-áramlások jellemzői az utóbbi tíz évben, a protekcionista törekvések hatása a tőkeáramlásokra.

3. Nemzetközi tőkeáramlások, multinacionális vállalatok szerepe. A feltörekvő multinacionális vállalatok szerepe a tőkeáramlásokban egy szabadon választott ország példáján. A globális világban működő multinacionális vállalatok pénzügyi kockázatai és a kockázatok kezelésének alternatívái.

4. Migráció és munkaerő-áramlás. A munkaerő-áramlás, migráció hatása a fogadó és a küldő országok gazdaságára Európában.

5. Globális értékláncok (GVC) és ellátási láncok. Hogyan változtathatja meg a globális értékláncokba való bekapcsolódás egy viszonylag alacsony bérű ország külkereskedelmének termékösszetételét. A globális ellátási láncok tagjainak hozzájárulási módjai az ellátási láncok hatékony működéséhez.

6. Nemzetközi ügyletek és finanszírozás. A nemzetközi ügyletek előkészítéséhez figyelembe veendő tényezők osztályozása és kockázati tartalmuk alapján történő étékelése. A finanszírozási döntéseket befolyásoló tényezők értékelése.

7. Piacralépési módok. A piacralépési mód választásának konkrét vállalati példával való illusztrálása.

8. Nemzetköziesedési stratégiák. Miért lehet a stratégiai tripod mindhárom eleme releváns a nemzetköziesedési stratégiában. A vállalatok lehetséges nemzetköziesedési folyamatai az elmúlt évtizedekben.

9. Pénzügyi és hitelválságok. A pénzügyi és hitelválságok természete, következményei.

10. Makrogazdasági elemzés és statisztikai mutatók. Statisztikai mutatószámok és adatforrások használna egy adott ország makrogazdasági folyamatainak elemzéséhez.

1. A nemzetközi politikaelmélet fő irányzatai.

2. A külpolitikai döntéshozatal folyamata, annak összetevői, szereplői.

3. A nemzetközi biztonság fogalma és a biztonsággal foglalkozó legfontosabb, elméletek.

4. Az 1991-től formálódó világrend fő jellemzői.

5. A diplomácia feladatainak, funkcióinak és eszköztárának főbb változásai a XXI. században.

6. Befektetésösztönzés, beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetés, célok, előnyök és hátrányok.

7. Az exportfejlesztés céljai, eszközei.

8. Az európai biztonságpolitikai architektúra előtt álló legfontosabb kihívások, az intézményrendszer helyzete és reformjainak fő irányai.

9. Az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívások.

10. A magyar külgazdasági stratégia fő irányai a XXI. század kihívásai fényében.

1. A vállalati életciklus modell, hogyan kapcsolódnak hozzá a különböző finanszírozási megoldások (az ún. „hullám modell”). A finanszírozási formák az eszközök és a források kockázat–likviditás sorrendje alapján való rendezése. A strukturált finanszírozás lényege és főbb jellemzői. A projektfinanszírozás fogalma és sajátosságai. (Beruházási és finanszírozási döntések)

2. A nettó jelenérték (NPV) szerepe a befektetések értékelésében, és a vagyonból származó hasznosság maximalizálásával való összekapcsolása. Hogyan történik a döntés a várható hasznosság alapján. Az egymást kizáró beruházási projektek tőkeköltségvetési értékelésének elemzése. A diszkontált pénzáram-elemzés alkalmazhatósága, valamint a pótlási döntések finanszírozási megalapozása. (Beruházási és finanszírozási döntések)

3. A kockázati elemzés lehetőségei a tőkeköltségvetésben (WACC, döntési fa, szcenárió-elemzés, érzékenységvizsgálat, a CAPM szerepe). A tőkeköltségvetés kérdései tőkeadagolás mellett, továbbá az infláció hatása a beruházási projektek értékelésében. A belső megtérülési ráta (IRR) főbb tulajdonságai. (Beruházási és finanszírozási döntések)

4. Az optimális vállalati pénzgazdálkodás kialakításának lehetőségei és a pénzgazdálkodási modellek. A vállalati kinnlevőségekkel való gazdálkodás sajátosságai, valamint a kereskedelmi hitel szerepe és a hitelezési politika változásának hatásai. Az optimális vevőhitelezési politika meghatározása. Avállalati készletgazdálkodás alapvető kérdései, a készletezési költségek típusai, továbbá a gazdaságos rendelési mennyiség (EOQ) modellje és annak kiterjesztései. (Beruházási és finanszírozási döntések)

5. Az adóztatás és alapfogalmai, különös tekintettel az adómértékek típusaira. Az adóztatás klasszikus és modern alapelvei. Az adórendszerek jellemzése az adóterhelés, az adóstruktúra és az adóék szempontjából, valamint az adók lehetséges makrogazdasági és üzemgazdasági hatásainak elemzése. (Vállalkozások adózása, költségvetési kapcsolataik ellenőrzése)

6. Az adóztatás jogforrásai. Az adóellenőrzés célja, típusai és folyamata, különös tekintettel az adózók jogaira és kötelezettségeire. Az önellenőrzés jelentősége, feltételei és következményei. A kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó, valamint a vállalatcsoportokhoz kötődő sajátos adózási kérdések több adónem vonatkozásában. A kkv-k számára biztosított adóelőnyök. A kapcsolt vállalkozási viszony fogalma, a transzferárazás lényege és adózásbeli kezelése (társasági adó, áfa), valamint a szokásos piaci ár megállapításának főbb módszerei. (Vállalkozások adózása, költségvetési kapcsolataik ellenőrzése)

7. A vállalkozásindításhoz kapcsolódó adózási eljárások, az adózói feladatok, a választható lehetőségek és a fizetendő közterhek, kiemelten a kedvezményezett átalakulás és a bejelentett részesedés sajátosságai. A vállalkozások lehetséges adózási formái és azok összehasonlítása. A társasági adó működésének elvei és főbb rendelkezései, különösen a követelésekre, valamint a beruházásokra és tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok. (Vállalkozások adózása, költségvetési kapcsolataik ellenőrzése)

8. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó döntési helyzetek, a foglalkoztató adózói feladatai, a fizetendő közterhek és az igénybe vehető kedvezmények. Az adóügyi illetőség fogalma és jelentősége. Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózásának szabályai. Az általános forgalmi adó (áfa) jellemzői, működési elvei és főbb szabályai, különös tekintettel az adómentességekre és a határon átlépő ügyletek áfa-kezelésére. (Vállalkozások adózása, költségvetési kapcsolataik ellenőrzése)

9. A DCF alapú vállalatértékelési módszerek: az értékgenerátorok, és azok kapcsolata a vállalat (tulajdonosi) értékkel. Az FCFF és az FCFE vállalatértékelési módszerek elemei és kalkulációja, a kettő közötti különbség, különös tekintettel a cash-flowra. A saját tőke költség kalkuláción belül az alulról felépített béta kalkulációja, valamint a hitelek hatása. Reziduális érték meghatározási módszerek. A reverse DCF modell használata. (Alkalmazott vállalatértékelés)

10. A DCF alapú vállalatértékelési módszerek alternatívái: a szorzószámos (eredmény-, bevételalapú, könyv szerinti értéken alapúló, és iparágspecfikus), relatív értékelés. Előnyei, hátrányai a DCF elemzéshez képest. A gazdasági hozzáadott érték (Economic Value Added: EVA) modell. A piaci hozzáadott érték és a CFROI (Cash flow return on investment) mutatószámok. (Alkalmazott vállalatértékelés)

Javasolt irodalom:

Damodoran, A. (2006): A befektetések értékelése (Panem kiadó), 1-4. fejezetek, 7-20. fejezetek, 32. fejezet

Vezetői számvitel specializáció

1. A költség és teljesítményszámítási rendszer. A költség fogalma, a költségek csoportosítási lehetőségei, a költségek megjelenése az összköltség és forgalmi költség eljárású eredménykimutatásban. A teljesítmény fogalma, teljesítményértelmezések. Az önköltségszámítás alapjai. Az önköltségszámítás fogalma, tárgya, feladatai, alapelvei, az önköltségszámítás tartalma, hazai szabályozása. A kalkuláció időhorizontja (elő, közbenső és utókalkuláció). A kalkulációs séma és a kalkulációs tételek bemutatása. (HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL; KÖLTSÉG ÉS TELJESÍTMÉNYELSZÁMOLÁS)

2. Önköltség kalkulációs módszerek. A kalkuláció módszerei (normatív kalkuláció, osztókalkulációs módszerek, tevékenység alapú önköltségszámítás). A közvetett költségek felosztásának lehetséges módszerei. A felosztás elvi kérdései. Job costing és process costing rendszerek. Vegyes költség rendszerek. Költségmegosztás fő-, iker-, és melléktermékek esetében. (HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL)

3. A hagyományos és tevékenységalapú (ABC) költségszámítás. Teljes- és részköltségszámítás koncepciók. A hagyományos költségszámítás folyamata (a folyamat lépései). Az általános költségek elszámolása költséghelyekre. A termelő és szolgáltatórészlegek költségeinek felosztása. A hagyományos és tevékenységalapú költségszámítási rendszerek összehasonlítása. A hagyományos költségszámítási rendszerek kritikája. A tevékenység alapú költségszámítás folyamata (a folyamat lépései). (HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL)

4. Költségelszámolás. A költségelszámolás fogalma, célja és az elszámolás lehetőségei. A költségszámviteli rendszer komponensei. (Az erőforrás felhasználások köre, értékelése, értékének normalizálása). A költségszámviteli rendszer felépítése és integrálása. A költségelszámolás rendszere. A költség és teljesítményelszámolás folyamata egy termelő, kereskedelmi, szolgáltató vállalkozás gyakorlatában. A saját teljesítmények számviteli elszámolásának lehetőségei. A költség és teljesítményelszámolás kapcsolata a vezetői információs rendszerrel. (KÖLTSÉG ÉS TELJESÍTMÉNYELSZÁMOLÁS)

5. A stratégia és az egyes tényezőinek definiálása. A stratégiaalkotás folyamata és jellemzői! A makro- és mikrokörnyezet elemzését szolgáló módszerek. A versenytárselemzés, benchmarking és iparágelemzés lényege. A versenyelőny fogalma, forrása és elemzése. Mire és hogyan használhatók a stratégiai csoportok és a stratégiai alternatívák. Stratégiai teljesítmény mérési módszerek/rendszerek megnevezése. (STRATÉGIAI VEZETŐI SZÁMVITEL)

6. A Balanced Scorecard, mint az akciók stratégiai kerete. A BSc fő nézőpontjai, azok felépítése. Hogyan kapcsolhatók össze az egyes dimenziókban megfogalmazott célok és az üzleti egység stratégiája, az egyes nézőpontok stratégiai kérdései.

A BSc problémái és a rendszer európai elterjedtségének okai. (STRATÉGIAI VEZETŐI SZÁMVITEL)

7. A döntéshozatal fogalma, feltételei, annak folyamata. A relevancia és az alternatív költség fogalma. A kvalitatív tényezők jelentősége a döntéshozatalban. A döntések időhorizontja. A költségkalkulációs rendszerek és a relevancia kapcsolata. A speciális döntési problémák. (HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL)

8. A pénzügyi kontrolling időbeli dimenziói. A stratégiai és az operatív pénzügyi kontrolling főbb jellemzői. A pénzügyi kontrolling jellemző főbb feladatai. A vállalatok pénzügyi folyamatainak feltárása, elemzési lehetőségei a vállalkozások számviteli dokumentumaiban. A pénzügyi folyamatok monitorozását segítő beszámolórendszer összeállításánál szükséges szempontok, a beszámolók tartalma. A pénzügyi folyamatok követését segítő mutatók, mutatószámrendszerek. Vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzet főbb mutatói. (PÉNZÜGYI KONTROLLING)

9. A pénzügyi kontrolling fogalma. A pénzügyi menedzsment kontrolling feladatai. A pénzügyi kontrolling céljai. A pénzügyi kontrolling részfeladatai. A pénzügyi kontrolling helye, szerepe a vállalati kontrolling rendszerben. A pénzügyi kontrollingrendszer kialakítása és működtetése. A pénzügyi kontrolling bevezetésének feltételei, feladatai, folyamata. A pénzügyi kontrolling rendszer működtetése és fejlesztése. Informatikai eszközök, lehetőségek a pénzügyi kontrolling területén. (PÉNZÜGYI KONTROLLING)

10. A projektek és a pénzügyi kontrolling kapcsolatrendszere. A projektek életciklusa. Az életciklus egyes szakaszainak bemutatása. Projektötlet és projektelemzés. Projektdöntés. Projektindítás. Projekttervezés. Projektirányítás és nyomon követés. Projektzárás. Projektdokumentáció. A projekt különböző fázisában alkalmazható pénzügyi kontrolling és annak eszköztára. Pénzügyi célok kijelölésének támogatása. A pénzügyi teljesítmények tervezésének jelentősége, a teljesítmények értelmezése a pénzügyi kontrolling folyamatainál. (PÉNZÜGYI KONTROLLING)

Könyvvizsgálat és ellenőrzés specializáció

1. Könyvvizsgálat célja. Bizonyossági szintek a könyvvizsgáló munkájában. Kockázatalapú könyvvizsgálat. Könyvvizsgálói kockázat általános definíciója. A könyvvizsgálói kockázat elemei és az összefüggésük. Lehetséges alapvető tesztelési (szubsztantív) eljárások a vagyonelemek év végi auditálására. Külső szakértő lehetséges szerepe a könyvvizsgálatban. (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS)

2. Jogi teljességi nyilatkozat jelentősége, célja, tartalma és kihatása a könyvvizsgálatra és a könyvvizsgálói jelentésre. Vezetői teljességi nyilatkozat jelentősége, célja, tartalma és kihatása a könyvvizsgálatra és a könyvvizsgálói jelentésre. Könyvvizsgálati állítások. Jelentős számlaegyenlegek, ügyletcsoportok és közzétételek meghatározása. Ki nem javított audit módosítások listájának tartalma, kihatása a könyvvizsgálói jelentésre. Figyelemfelhívó megjegyzés a könyvvizsgálói jelentésben (tartalma, helye a jelentésben, gyakoribb esetei) (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS)

3. Könyvvizsgálati kockázat. Az ellenőrzési kockázat (control risk) a könyvvizsgálói kockázat modelljében, megjelenése és jelentősége a könyvvizsgálat menetében. Az eredendő kockázat (inherent risk) a könyvvizsgálói kockázat modelljében, megjelenése és jelentősége a könyvvizsgálat menetében. Lényegességi küszöbérték számításánál figyelembe veendő tényezők. Könyvvizsgáló feladata az üzleti jelentéssel kapcsolatban az éves beszámoló könyvvizsgálata esetében, az üzleti jelentéssel összefüggő

könyvvizsgálói megjegyzések a könyvvizsgálói jelentésben. (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS)

4. Könyvvizsgálói megbízás elfogadásánál figyelembe veendő tényezők. Könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat tartalma, kiadásának ideje. Harmadik fél által történő közvetlen megerősítések gyakorlatban alkalmazott fajtái az egyes mérlegsoroknál. Átfogó lényegesség, végrehajtási lényegesség és az összesítési kockázat kapcsolata. A könyvvizsgálati jelentések típusai. Minősített könyvvizsgálói jelentések típusai, okai, tartalma. Mérlegfordulónap utáni események vizsgálata, gyakoribb esetei és lehetséges kimenetelük a könyvvizsgáló jelentésre. (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS)

5. Vezetőség integritásának megítélése és az integritásról alkotott vélemény kapcsolata a könyvvizsgáló munkával. Lehetséges alapvető tesztelési (szubsztantív) eljárások cégek pénzeszköz- és hitelállományának év végi auditálására. Egyedi hibahatár szerepe az alapvető tesztelési (szubsztantív) eljárások kiértékelésénél. Kontroll alapú könyvvizsgálat feltételei. (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS)

6. Lényegesség a beszámoló szintjén. Kereskedelmi cégek készleteinek leltárellenőrzésénél folytatott könyvvizsgálói eljárások és azok lehetséges kimenetei a könyvvizsgálói jelentésre. A vállalkozás folytatásának elve, mint figyelembe veendő szempont a könyvvizsgálat menetében, könyvvizsgálói eljárások a vizsgált cég likviditási problémái esetén. Elemző eljárások a könyvvizsgálatban. Kiegészítő melléklet könyvvizsgálatának menete, talált hiányosságok lehetséges kimenetelei a könyvvizsgálói jelentésre. Feltárt hibás állítások értékelése. (KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS)

7. A hitelintézetek Törvényi szabályozása. A hitelintézetek belső kontroll környezete. Folyamatba épített ellenőrzések a hitelintézetekben. Vezetői ellenőrzés. A Belső ellenőrzési szervezet. A hitelintézeti belső ellenőrzés típusai, folyamata. A hitelintézeti belső ellenőrzéshez kapcsolódó alapvető dokumentumok és ezek jellemzői, felépítése kötelező tartalmi elemei. (HITELINTÉZETI SZÁMVITEL ÉS ELLENŐRZÉS)

8. Az államháztartási számviteli információs rendszer jellemzői. Az éves beszámoló felépítése. A számviteli alapelvek értelmezése, sajátosságai az államháztartási szektor szereplőinél. A könyvviteli mérleg formai és tartalmi követelményei. Az államháztartási vagyon elemek értelmezése. Az eredménykimutatás felépítése, tartalmi elemei, összeállításának szabályai. A pénzmaradvány-, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány kimutatás célja, szerkezete, kapcsolódása a beszámoló többi részéhez. Az államháztartási belső ellenőrzés rendszere, belső kontroll standardok. (KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMVITELE ÉS ELLENŐRZÉSE)

9. A belső ellenőrzés globális normái (IPPF 2024) fő céljai, történeti fejlődése, szerkezete, szerepe a szervezeti gyakorlatban, valamint jelentősége a magyar és nemzetközi ellenőrzési kultúrában. A Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáit (International Professional Practices Framework – IPPF) a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (IIA) dolgozza ki és rendszeresen felülvizsgálja. A 2024-ben frissített IPPF és nemzetközi normák elérése forrásként: angol és több választható nyelven, így magyarul is: https://www.theiia.org/standards (ELLENŐRZÉSI ESETTANULMÁNYOK)

10. A könyvvizsgálat során alkalmazott digitális megoldások bemutatása kiemelve a digitalizáció szerepét, annak előnyeit és hátrányait. A Metrum Referencia program felépítése, funkciói, alkalmazási lehetőségei. A könyvvizsgálati munkát támogató, a folyamat részeihez kapcsolódó digitális megoldások hatása az eljárásokra. (A KÖNYVVIZSGÁLAT SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA)

1. A tömegkommunikáció, a különféle médiumok hatása az iskola világára, szerepe a gyerekek fejlődésében. A realitás és a fikció problematikája, a képernyőfüggőség tünetei, a szülői mediáció fontossága és típusai, az internet, a számítógépes játékok és az agresszió kapcsolata, pozitívumok és negatívumok reális értékelése. Az okostelefonok az iskola világában, problémák és felhasználási lehetőségek.

2. A deviancia fogalma, a deviancia kialakulásának alapvető okai (biológiai, pszichológiai és szociológiai deviancia elméletek) A deviancia fajtái (bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, drogfogyasztás, prostitúció, agresszió (mobbing) ezek megjelenése az iskolában, a tanár-diák, diák-diák, szülő-tanár viszonyrendszerben, a prevenció lehetőségei, iskolai drogstratégia, iskolán belüli és kívüli segítségnyújtási lehetőségek.

3. A hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség fogalma, iskolán belüli felzárkóztatási lehetőségek és országos programok, gyermekbántalmazás, elhanyagolás, Gyermekvédelmi törvény. Szegregáció, integráció és inklúzió. Felzárkóztató programok. A sémák szerepe a társas kapcsolatokban: személyészlelés, sztereotípiák és előítéletek. Hogyan viszonyul(jon) az iskola a jellegzetes sztereotípiákhoz és előítéletekhez, melyek esetlegesen megjelennek a falain belül.

4. Az öröklött és környezeti tényezők kapcsolata az intelligenciával és az iskolai teljesítménnyel. A mentális, pszichés és magatartási zavarok okai, tünetei, megoldási lehetőségei. SNI és BTMN fogalmai, az e fogalmak alá tartozó alkategóriák. A tehetség fogalma. Kreativitás, intelligencia, motiváció és tehetség kapcsolata. Tehetség modellek, a tehetség azonosításának módszerei, tehetséggondozó lehetőségek, országos programok.

5. A közösség fogalma, a jól működő osztályközösség, a közösség típusai, az osztályfőnök közösség vezető és szervező szerepe, a peremhelyzet okai, megoldási lehetőségek, a diákönkormányzat szerepe. Csoportlélektan. A csoport fejlődésének fázisai. A csoportnormák szerepe és kialakulása, változása. A csoportok teljesítménye. Az egyéni teljesítmény alakulása csoportban: a társas serkentés és gátlás, a versengés és kooperáció bemutatása, okai.

6. Az iskolarendszer alakulása Magyarországon a rendszerváltás óta. Az államosítás folyamata, az egyházi es alternatív/alapítványi iskolák alapvető különbségei. Reformpedagógiai koncepciók az alternatív iskolákban. Felnőttek szakképzése, a felnőtt diákok sajátosságai a tanítási-tanulási folyamat szempontjából. A felnőttképzés formái, a virtuális tanulási környezet jövője. A felnőttek oktatásának európai trendjei, a jövő kihívásai.

7. A tanítás-tanulás módszertana. A tanuló személyiségének megismerésének jelentősége, folyamata, eszközei. Kooperatív tanulás, alapvető tanulási formák. Projektmódszer. Virtuális tanulási környezet, mint folyamatosan megvalósuló jövő. A jutalmazás és büntetés szerepe és helye, a motiváció jelentősége. A pedagógiai értékelés alapvető funkciói, a tanulás-tanítási folyamat eredménye. Az értékelés funkciói a viszonyítás problémájának szempontjából, az osztályozás előnyei és hátrányai.

8. A tanári pályához szükséges legfontosabb tulajdonságok, készségek, képességek. Az önismeret szükségessége a tanári pályán. A kiégés veszélye és elkerülése. Néhány fontosabb személyiségvonás. Főbb konfliktuskezelő stratégiák bemutatása és értékelése. Jellegzetes konfliktusok az oktatás szereplői között. A tanári szerep, a hatalom és a

tekintély problémái, jellegzetes kommunikációs formái, és az ebből adódó konfliktusok. A tanár-diák viszony „szokásos” és „alternatív” formái.

9. A szocializáció. A munkához, teljesítményhez való viszony alakulása. A szocializáció formái, típusai, színterei. A legkorábbi évek és a környezeti hatások szerepe a későbbi személyiségfejlődésben. A munkához való szocializáció kitüntetett szerepe gyermek- és serdülőkorban. A teljesítményhez való viszony kialakulása a családi és iskolai szocializáció folyamatában: a sikerkereső és a kudarckerülő személyiség, a kudarcidentitás kialakulása.

10. A serdülőkor jellegzetes normatív krízise, az identitáskrízis: az identitás fogalma, az identitáskrízis folyamata, tünetei, lehetséges kimenetelei. Egyéb lehetséges krízisei: teljesítménykrízis, autoritáskrízis, szociális gátlás, öncsonkítás, drogfogyasztás, öngyilkossági kísérletek. A serdülőkori fejlődés vészjelei. A család szerepe a nevelésben. Szülői nevelési stílusok bemutatása és értékelése (Maccoby, Martin). A család fejlődése az életciklus-modell szerint. Hogyan teljesíthetik ki az oktatási intézmények a család funkcióit.

1. Stratégiai menedzsment a turizmusban

A stratégiai menedzsment fogalma, folyamata és szintjei, Vision–Mission–Goals, külső és belső környezetelemzés, stratégiai döntések és szintézis, innováció és trendek.

2. A turizmus rendszere és működése

A turizmus és mechanizmusai napjainkban, külső környezeti elemzés, turisztikai kereslet és változásai, élménygazdaság, turisztikai desztinációk kihívásai, a turisztikai piac gazdasági jelentősége.

3. Globális trendek a turizmusban

A nemzetközi turizmus fejlődése, turizmusstatisztikák és mérési módszerek, fenntarthatóság és jógyakorlatok, niche-turizmus és új termékek, főbb turisztikai régiók és szerepük, az európai turizmus fő tendenciái, a magyar turizmus trendjei.

4. Fenntartható fejlődés a turizmusban

A fenntarthatóság fogalma, dimenziói; ENSZ, UNWTO, EU kezdeményezések, környezeti, társadalmi, gazdasági dimenziók, teherbíró képesség, overtourism, attrakciók, fesztiválok, események fenntarthatósága, zöldmezős fejlesztések és városrehabilitációk, turizmustervezés formái, szintjei, folyamata.

5. Turizmusmarketing

A marketingmenedzsment alapjai, piaci és marketingkörnyezet elemzése, marketingkutatás, piacszegmentáció és pozicionálás, marketingstratégiai tervezés, termék- és árpolitika, termék-értékesítési csatornák, marketingkommunikáció és promóciós stratégiák, marketingterv.

6. Vezetés és emberi erőforrás menedzsment a turizmusban

Vezetéselméleti alapok, vezetési modellek és stílusok, kompetenciák, etikus és felelős vezetés, CSR, globális vezetői kihívások a turizmusban, HR-menedzsment fő funkciói, HR kihívások a szálloda- és vendéglátóiparban.

7. Szálloda- és vendéglátásmenedzsment

A szervezeti felépítés és vezetői feladatok, megvalósíthatósági tanulmányok elemei, globalizáció a szálloda-iparban, tulajdonosi és üzemeltetési formák, brand management,

gazdálkodás, pénzügyi menedzsment, revenue management, marketing és sales, innovatív koncepciók, digitalizáció.

8. Kreatív módszertanok és innováció a turizmusban

A kreatív projekt elméleti alapjai, designgondolkodás és designkommunikáció, hazai és nemzetközi jógyakorlatok.

Holisztikus marketing

1. A marketing szerepe az üzleti folyamatokban, a fenntartható üzleti modell kialakítása, működtetése és a marketing kínálti eszköztár közötti összefüggések a kkv-k, különösképpen a családi vállalkozások esetében. A kkv-k és a családi vállalkozások piacképességének és versenyképességének kérdései, elemzési lehetőségei.

2. A kkv-k és családi vállalkozások hatékony/nem hatékony szervezeti működésének és a marketing mix elemeinek kapcsolata. A családi vállalkozások által kínált szolgáltatások sikeres működtetésének és az integrált marketinggondolkozás összefüggéseinek rendszere, valamint a marketing hatása és befolyásoló szerepe a kkv-k üzleti tervezésében.

Nemzetközi vállalkozásfejlesztés

3. A nemzetközivé válás jelensége, a világgazdasági környezet és a globalizált gazdaság sajátosságai. A növekedési igény fogalma, és annak hajtóerői. A vállalatok nemzetköziesedési folyamatának lépései, lehetőségei. A piaci integráció szakaszai és az EU, mint egységes piac, annak kihívásai és lehetőségei.

4. A stratégiai lehetőségek és kihívások a nemzetközi piacokon a kkv-k számára. A külpiacra lépés motivációi, formái, módszerei és lehetőségei a kkv-k esetében. Az IDE/SME különbségek és ennek következményei a nemzetközi stratégiai lehetőségek és kihívások metszetében.

5. A felelős vállalatvezetés koncepciója és lehetőségeit A nemzetközi vállalatok társadalmi felelősségének fontos és aktuális kérdései. A globális környezeti kihívások és szabályozás hatásai a nemzetközi vállalatokra. A társadalmi vállalkozások nemzetközi metszetben értelmezése.

Projektmenedzsment

6. A projektek jelentősége és helye a vállalati működésben, fontos projekt tipológiák. A projektvezetés, mint vezetési dimenzió. A projektmenedzsment funkciói és a projektvezetés szervezeti keretei.

7. A projektstratégia és vállalati stratégia kapcsolata. A projektek életciklus fogalma. A projektek tervezésének módszertana, az ismert tervezési technikák, a GANT diagram, a hálótervezési technikák, a kritikus út modell.

Stratégiai menedzsment

8. A stratégiai gondolkodás és szándék megjelenése és annak hatása a vállalatok gazdálkodására. A változó külső környezet figyelembevételének lehetősége a stratégiai tervezés eszközeinek alkalmazásával.

9. Miként valósítható meg a vállalatok belső, alapvető kompetenciájának feltárása a stratégiai tervezés eszközeivel. Ehhez kapcsolódóan a vállalati kultúra és a szervezeti struktúra kialakulásának és változásának sajátosságai a családi vállalkozások különböző életszakaszaiban.

10. A stake-holderek szerepe és a stratégiai szövetségek jelentősége a hazai kkv-k stratégiai tervezésében. Ehhez kapcsolódóan a stratégiai tervezés folyamatának gyakorlatai és azok várható hatása a családi vállalkozások versenyképességére.

Közös témakörök

1. A stratégiai alternatívák fogalma. A kialakításukhoz kapcsolódó tevékenységek és vezetői feladatok a stratégiai menedzsment folyamat során? (Stratégiai menedzsment)

2. A stratégiai menedzsment folyamatának felépülése, és a vállalat lehetőségei a versenyelőny kialakítására. (Stratégiai menedzsment)

3. Hogyan ismerheti meg és befolyásolhatja a vezető az egyének és a csoportok viselkedését a szervezetben, és miként kezelheti a motiváció, kommunikáció és konfliktus dinamikáját a csoporthatékonyság érdekében. (Szervezeti magatartás)

4. Hogyan teremthet és tarthat fenn a vezető olyan szervezeti környezetet, amely támogatja a változást, az értékteremtést és a tanulást, miközben fenntartja a szervezeti kultúra stabilitását és az emberek elköteleződését. (Szervezeti magatartás)

Leadership specializáció

5. A toborzás és kiválasztás funkciók klasszikus és stratégiai HR menedzsment szerepének összehasonlítása. A céljuk, időtávjuk, megközelítésül, eszközeik, a kiválasztás kritériumai. (Stratégiai HRM)

6. A változásvezetés két eltérő modellje. Ezek milyen vezetői szerepeket és kompetenciákat igényelnek a változási folyamat sikeres megvalósításához. (Változásvezetés)

7. A kettős képességű szervezet jelentése, és hogyan támogathatja a vezetés a változással szembeni ellenállás kezelését, a szervezeti kultúra és tanulás fejlesztését a folyamatos megújulás érdekében. (Változásvezetés)

8. Az etikusság kritériuma a HR tevékenységben. A HR tevékenységhez köthető etikai kérdések csoportosítása. Két kérdés-csoport kiemelése és ezek részletes bemutatása. (Alternatív emberi erőforrás menedzsment)

Controlling és vezetői döntéstámogatás specializáció

5. A családi vállalkozások definíciója. A családi vállalkozások definiálásának nehézségei. A családi és a nem családi jellegű vállalkozások közötti legfontosabb különbségek és a családi vállalkozások alrendszerei (hármas köre). (Családi vállalkozások vezetése)

6. A generációváltás, utódlás és a professzionalizáció dilemmái. A paternalista vezetés előnyei és hátrányai a családi vállalkozások kontextusában. (Családi vállalkozások vezetése)

7. A kontrolling rendszer építőelemei. A kontrolling rendszer kialakításának folyamatlépései, illetve a rendszerkialakítás során figyelembeveendő külső és belső tényezők, valamint trendek. (Kontrolling trendek és esettanulmányok)

8. A projekt és a projektcontrolling fogalma. A projektmenedzsment területei, továbbá a projektek életciklus-szakaszaihoz kapcsolódó projektcontrolling feladatok és alkalmazható módszerek. (Stratégiai és projektcontrolling)

Kis- és középvállalkozások specializáció

Szervezeti és humánmenedzsment

1. A szervezetek elsődleges és másodlagos jellemzői! A szervezeti formák értékelése a szervezeti jellemzőkön keresztül. A szervezeti formák egymáshoz képesti alkalmazásának előnyei és hátrányai.

Tevékenységmenedzsment

2. A vállalati értékteremtő folyamatok fogalma, az értékteremtő folyamatok tartalmának jellemzése. A vevő szerepe az értékteremtésben, a vevői érték fogalma és kategóriái. Az értékláncmodell elemei, elemzésének módszere, az eredmények felhasználási lehetőségei stratégiai döntésekhez. Az ellátási lánc szemlélet jellemzése, kapcsolata az értéklánc-modellel.

3. A termelésszervezés korszerű módszerei. Ehhez kapcsolódóan a munkahely és a munkakörnyezet megszervezésének eljárásai, a termelés hatékonyságát segítő módszerek. A termelési folyamat fejlesztési eszközei. A termelési (gyártási) rendszerek, megközelítésük, szemléletük.

Vállalkozástan

4. A mikro-, kis- és középvállalkozások helye és szerepe a gazdaságban (Magyarországon és az Európai Unióban). A Startup, a Spin-off, az innováció vezérelt vállalkozások és a társadalmi vállalkozások fogalma. A társadalmi vállalkozások jellemzői és hazai jó gyakorlatok bemutatása a társadalmi vállalkozások esetében. Különbségek és a hasonlóságok a klasszikus és a startup vállalkozások életpályamodelljei között. Az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei a vállalkozási életpályához kapcsolódóan. A hazai vállalkozási ökoszisztémában milyen jó gyakorlatok működnek, amelyek segítik, támogatják az induló vállalkozásokat (példák segítségével).

5. A kisvállalkozások esetében az üzleti modell és a stratégia közötti különbség. A tanult üzleti modell típusok, valamint az üzleti modellezési módszertanok. Hogyan épül fel a BMC. Az üzleti modell minták: osztott üzleti modell, hosszú farok modell, sokszereplős platformok, freemium üzleti modell, nyílt üzleti modellek. Milyen szempontok mentén, illetve milyen elemzési módszerekkel, tesztekkel vizsgálható egy üzleti ötlet életképessége.

Szolgáltatásmenedzsment

6. A szolgáltatások fejlődése, a szolgáltatás fogalmának meghatározása és jellemzői. A szolgáltató szektor szerepe a nemzetgazdaságban. A szolgáltatások csoportosítása. A kiterjesztett szolgáltatási ajánlat fogalmának és az igazság pillanatának értelmezése.

A szolgáltatásmenedzsment fogalma, az eltérő menedzsment alapelvek. A szolgáltatásminőség kérdései, a GAP modell.

1. Bevezetés a programozásba – Alapvető algoritmusok és programozási minták.

2. Adatbázis-kezelés és lekérdezés – Adatmodell, SQL és relációs elvek.

3. Üzleti döntéstámogató rendszerek és modellezés.

4. Felhőalapú alkalmazások és szolgáltatások.

5. Üzleti intelligencia és adatvizualizáció.

Kereskedelmi szakirány

1. Kereskedelem definíciója, funkciója, szerepe a gazdaságban. A kereskedelmi vállalkozás makro és mikro környezete, jellemzése, felmérése (STEEP, SWOT). A kereskedelmi vállalkozások sajátosságai (szerkezete, felelőssége, orientáltsága). Az elektronikus kereskedelem lényege, omni-channel fogalma, szerep a disztribúciós csatornában. Verseny és az együttműködés lényege és formái a kereskedelemben. A vállalati tevékenységek kiszervezésének (outsourcing) lényege, alapvető céljai. Az ellátási láncok és azok versenye.

2. A kereskedelmi vállalatok beszerzési tevékenysége, a beszerzés funkciója és feladata. A beszerzés stratégiája (5M elv). A centralizált, decentralizált és vegyes beszerzési rendszerek. Erős és gyenge beszerzési alkupozíció. A szállítók kiválasztásának főbb kritériumai. A készletezés szükségessége, jelentősége, a készletek kapcsolata a forgalommal, a nyereséggel, a tőkelekötéssel, az időtényezővel, a készlettartás kockázata. A készletek, illetve a készletgazdálkodás tervezése. Készletezési stratégiák legfontosabb jellemzői gazdálkodási és logisztikai szempontból. Készlethatékonyság áruforgalmi és logisztikai szempontból. A készletek forgási sebességének vizsgálata.

3. Az értékesítés szerepe és fontossága a kereskedelemben, az értékesítés tervezése. Az értékesítés befolyásoló tényezői. A piackutatás célja és módszerei (primer és szekunder információgyűjtés, kvantitatív és kvalitatív kutatások) Értékesítési módok és jellemzőik a kiskereskedelemben. Az értékesítési ár szerepe, jelentősége. Az ármagatartást befolyásoló külső és belső tényezők, valamint jogi szabályozása (versenytörvény, ártörvény) Árkialakítási lehetőségek a különböző termékcsoportok piaci életútjának függvényében. Árképzési módszerek/stratégiák a kereskedelemben. A fogyasztói ár és a beszerzési ár felépítése, szerkezete. Haszonkulcs, árréstömeg, árrésszint.

4. Kereskedelmi marketing szerepe a gyakorlatban. A marketing-mix fogalma és elemei a szolgáltatások sajátosságai és marketing-mixe (4P, 4C és 7P modellek bemutatása és értelmezése). Amárka fogalmának bemutatása, a márkázás fontossága, az ipari/termelői és a kereskedelmi márkázás összehasonlítása. Az eladásösztönzés (Sales Promotion) szerepe a kereskedelemben.

5. A kereskedelmi vállalkozások tőkeigénye és működésének finanszírozása (külső és belső források). A főbb pénzügyi mutatók és mérőszámok a kereskedelemben. A kereskedelmi vállalat működése hatékonyságának elemzésére szolgáló módszerek és vállalatgazdasági mérőszámok. A költségek kereskedelmi értelmezése. Ráfordítás – kiadás – költség. Az áruforgalmi tevékenység során felmerülő költségek elemzésének és mérésének módszerei. A logisztikai költségek fajtái. Az optimális logisztikai teljesítmény meghatározása – a teljes költség koncepció a logisztikában.

6. A kereskedelmi vállalatok nyereségképződésének folyamata. A nyereségre ható tényezők értékelése. A jövedelmezőség elemzésének módszerei a kereskedelmi vállalatoknál. A kereskedelmi vállalat mérlegének, eredmény-kimutatásának, cash-flow-jának sajátosságai. A nyereség felhasználásának lehetőségei.

Logisztika szakirány

1. Logisztikai elvek, költségek és vevőközpontúság: a logisztika lehetőségei napjainkban, a költségek és a vevőorientáltság kapcsolata (szolgáltatási színvonal – teljes költség koncepció), logisztikai mix és marketing mix (elemeik és kapcsolódásuk, a szolgáltatások sajátosságai és marketing-mixe). Az optimális logisztikai teljesítmény (LT=f(VSZ; KL), minimum és maximum elv).

2. A bolti értékesítési módok jellemzői, az egyes értékesítési módok felhasználási területei. A bolti értékesítés megszervezése, az áru ellenértékének elszámolása. Az értékesítési ár szerepe, jelentősége. Árkialakítási lehetőségek a különböző termékcsoportok piaci életútjának függvényében. Árképzési módszerek/stratégiák a kereskedelemben. Korszerű üzlettípusok (diszkont áruházak, hipermarketek, bevásárlóközpontok, kényelmi üzletek, pop-up store-ok) és sajátosságaik a hazai kereskedelemben.

3. A készletek keletkezése az ellátási láncban. A készletek típusai. A készletek raktári elhelyezése: be- és kitárolás, az áruelhelyezés elvei és gyakorlati megoldásai, tárolási módok a kereskedelmi raktárakban: soros és tömbös, állványos és állvány nélküli, statikus és dinamikus tárolás. Komissiózás a kereskedelmi raktárakban. A komissiózás előkészítésének és végrehajtásának változatai, a komissiózási stratégiák, példák a számítógéppel irányított komissiózásra.

4. Szállítás, fuvarozás és szállítmányozás fogalmi elhatárolása. Vasúti árufuvarozás jellemzői. A vasúti fuvarozási szerződés. Szállítmányozási feladatok a vasúti árufuvarozásban. A közúti árutovábbítás jellemzői. A közúti árutovábbítási szerződések típusai. Szállítmányozási feladatok a közúti árufuvarozásban. A gyűjtőszállítmányozás szerepe, lényege. A kombinált fuvarozás lényege, szerepe, jellemzői, napjaink kombinált fuvarozási technikái.

5. A készletezés szükségessége, jelentősége, a készletezés kettős tulajdonsága: készletek kapcsolata a forgalommal, a nyereséggel, a tőkelekötéssel, az időtényezővel, a készlettartás kockázata. Készletekkel kapcsolatos költségek. Készletezési stratégiák legfontosabb jellemzői gazdálkodási és logisztikai szempontból. Készlethatékonyság áruforgalmi és logisztikai szempontból. A készletek forgási sebességének vizsgálata. A készletek ABC elemzése és logisztikai aspektusai. A készletek XYZ elemzése és a kapcsolódó ellátási lánc stratégiák.

6. A kereskedelmi vállalkozások beszerzési tevékenységének értékelése az ellátási lánc szempontjából. A beszerzési stratégia elemei. A centralizált, decentralizált, vegyes beszerzés előnyei, hátrányai. Erős és gyenge beszerzési alkupozíció. A beszállítói menedzsment. A szállítók kiválasztásának kritériumai. Az ellátás korszerű megoldásai. Integrált logisztikai információs rendszerek, hatásaik a szolgáltatási színvonalra. Korszerű automatikus áruazonosítási rendszerek, szerepük a logisztikában.

Marketingkommunikáció szakirány

1. A marketing fogalma, szemléletmódja, a marketinget, mint tevékenység és mint filozófia. A piac fogalma és értelmezései, klasszifikációs lehetőségei. Aa piacelemzés eszközei, a makro- és mikrokörnyezet vizsgálatának fontossága (STEEP, SWOT, Porter-modellek). A piackutatás fontossága, eszközei és kapcsolódása más marketing területekhez. A primer és szekunder piackutatási módszerek lényege, a kvantitatív és kvalitatív eljárások. A big-data, az AI és a gépi megfigyelések fontossága napjaink piackutatásában.

2. Az STP-marketing modell és a piacszegmentáció lényege, a szegmentációs ismérvek, a szegmentációval kapcsolatos elvárások. Az STP-marketing hogyan kapcsolódik a marketing tervezéshez és a 4P és a 4C modellekhez. Ezek egyes elemei, a 4P és a 4C megközelítések közötti hasonlóságok és eltérések.

3. A márka fogalma és különféle megközelítései. Az imázs és arculat fogalma, az arculatterv részei (pl. küldetés), az arculati kézikönyv. A logó, illetve védjegy jelentőségének értékelése marketing és vállalati stratégiai szempontból.Miért kiemelt fontosságú a márkázás napjaink marketingjében. A gyártói és kereskedelmi márkázás közötti hasonlóságok és különbségek.

4. A marketingkommunikáció fogalma, szerepe, a kommunikációs mix elemei, az integrált kommunikáció fogalma és jelentősége napjainkban. A reklám társadalmi megítélésére, jogi és etikai kérdései. A kommunikációtervezés célja, folyamata. A kommunikáció-tervezéshez szükséges információk, a brief. Miért van szükség kommunikációs stratégiára és tervekre. Az ügynökségek szerepe, hogyan épül fel egy kommunikációs ügynökség.

5. Az internetes reklámkommunikáció jelenlegi tendenciái, a digitális marketingkommunikáció jellemzői, elemei (honlapok, display típusú hirdetések, keresőmarketing, közösségi média és influencer marketing, mobilmarketing). Livestreaming és livesales. AI a reklámban, virtuális influencerek. Az online és offline médiamérés lehetőségei napjainkban.

6. A nyomtatott sajtó jelentősége, a sajtóban való hirdetés szempontjai, sajtóreklámok. A szabadtéri és zárttéri eszközök meghatározása, legfontosabb eszközei (pl. óriásplakát, city-light). A rádió kommunikációs jelentősége, a rádióreklámok fajtái, hatóelemei, az internetes rádiózás, podcastok. A televízió jellemzői, kommunikációs lehetőségei, napjaink kihívásai, streaming szolgáltatások. A mozi, mint médium. Product placement napjainkban. A Public Relations fogalma, alapelvei, célcsoportjai. A belső PR céljai, jelentősége. A külső PR (pl. sajtó PR, lobbi) szerepe, a válságkommunikáció célja, jelentősége. A márka PR. A szponzorálás fogalma, fontosabb területei és azok jellemzői. Az eseménymarketing fogalma, a rendezvényszervezés lépései. A vásárok, kiállítások fogalma, fajtái, jellemzői, a megjelenés lépései.

Vállalkozási szakirány

1. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló készítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A mikrogazdálkodói beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

2. A mérleg fogalma, a mérleg általános jellemzői, felépítése a számviteli törvény előírásai alapján. A mérleg tartalma (mérlegcsoport mélységig), éves és egyszerűsített éves beszámoló mérlegének felépítése (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 1. számú melléklete alapján), lehetséges formái („A” és „B” változat), tagolása. A mérleg főbb összefüggései. A mérleg és az eredménykimutatás összefüggése. Beszámoló készítés folyamata, a könyvelés technikai egyeztetése, az évközi könyvelés teljessé tétele kapcsán felmerülő elszámolások. Az üzleti év, fordulónap és a mérlegkészítés napjának fogalma, letétbehelyezés, közzététel. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

3. A mérlegcsoportok fogalma az eszköz oldalon, tételei, szerepük a vállalkozásoknál. A kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A vagyonelemekhez kapcsolósó a kiegészítő melléklet tartalma. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

4. A mérlegcsoportok fogalma a forrás oldalon, tételei, szerepük a vállalkozásoknál. A kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A vagyonelemekhez kapcsolósó a kiegészítő melléklet tartalma. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

5. Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, az éves és az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának felépítése (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. és 3. számú melléklete alapján). A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői. Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás közötti szemléletbeli különbség. A két eljárással összeállított eredménykimutatás összefüggései. Az egyes eredménytételek fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL)

Turizmus szakirány

1. A nemzetközi és a belföldi turizmus jelentősége; magyarországi jellemzői; a turizmus fejlődésének tendenciái. Magyarország természeti és ember-alkotta vonzerői; Magyarország egészségturisztikai adottságai, nemzeti parkjai, világörökségi helyszínei.

2. A turisztikai termék fogalma; a falusi, kulturális, hivatás-, egészség-, sport- és ökoturizmus fogalma, jellemzői, megjelenési formái, fejlesztési irányai, helyzete, trendjei.

3. A kereskedelmi szálláshelyek fogalma, fajtái és jellemzői. Szállodatípusok és jellemzőik. A szállodák kötelező minősítésének céljai, szempontjai, elemei. A szálloda, mint szervezet lehetséges felépítése. A Front Office és az emeleti rész feladatai, munkakörei. A szállodai alkalmazottakkal szemben támasztott követelmények.

4. Rendezvényszervezés: alapfogalmak, rendezvénytípusok, a rendezvényszervezés lépései, háttérdokumentáció. Rendezvényhelyszínek típusai, a rendezvényhelyszín kiválasztásának kritériumrendszere. Egyes rendezvénytípusok célcsoportjai, szervezésük kihívásai és sajátosságai.

5. Az utazásszervezés alapfogalmai, menete és fázisai; az utazási szerződés tartalmi kellékei; az ügyfél és a szolgáltató összekapcsolása direkt megrendelés esetén, illetve iroda (DMC, PCO, ügynökség) igénybevételével.

6. A marketingterv elemei; a piacszegmentáció lényege és folyamata; a marketingmix elemei. Az árképzés alapjai.

Vendéglátás szakirány

1. Gasztronómia és vendéglátás, szezonalitás és választék. A gasztronómia fogalma és jelentősége, a magyar gasztronómia története, gasztronómiai rendezvények és trendek. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban, üzlettípusok. Szezonalitás, napi, heti, havi, alapanyag választék, étlap. A választékot meghatározó tényezők, a választékközlés eszközei.

2. Étel és italismeret, élelmiszerbiztonság. Növényi és állati eredetű élelmiszerek minőségi követelményei és táplálkozási jelentőségük, alkoholos és alkoholmentes italok fajtái és jellemzői, csoportosítása, felhasználása. Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban, HACCP, GMP, GHP, élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzése, ételmérgezés, ételfertőzés, romlás.

3. Menükönyv és fogástípusok: Termelés programozása, menükönyv. Vendégváró falatok és hideg előételek, levesek és meleg előételek, főételek, húsrészek és technológiák párosítása, kísérő ételek, befejező fogások, szerepük és csoportjaik.

4. Áruforgalom beszerzés, készletezés, raktározás, termelés. Beszerzés szervezése és gazdálkodása az áruforgalmi folyamatban, beszerzési módok és források. Készletgazdálkodási mutatószámok, raktárkészletek elszámoltatása. Raktározás humánpolitikai és élelmiszerbiztonsági vonatkozásai- Termelés szervezése és elszámoltatása, konyhatípusok, gépek és berendezések.

5. Értékesítés és felszolgálás. Az értékesítés jelentősége az áruforgalmi folyamatban, részfolyamatok, élelmiszerbiztonsági kérdések, marketing az értékesítésben. Felszolgálási módok alkalmazásának körülményei, kiválasztási szempontok, eszközigénybeli különbségek.

6. Költségek és eredmény, munkaerő gazdálkodás. Költségek fogalma, csoportosítása és elemzés, értékcsökkenés, költségek mutatószámai, eredmény fogalma és számítása, cash flow és mérleg szerinti eredmény meghatározása. Munkakörök kialakítása a vendéglátásban, létszám és bérgazdálkodás, mutatószámok.