Az Egyetem vezetéséhez szükséges folyamatokban számos testület és bizottság működik közre. Ezek a döntések előkészítésében és végrehajtásában tanácsadó, véleményező és ellenőrző hatáskörükkel nyújtanak segítséget. Testületek és bizottságok egyetemi és kari szinten is működnek intézményünkben.
Egyetemi testületek
Az ide tartozó szervezetek Egyetemünk legfelsőbb döntéshozó intézményei közé tartoznak. Többek között munkájuk határozza meg szervezési, oktatási, kutatási, gazdasági témákban a követendő irányelveket.
A Szenátus az Egyetem döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező testülete. A Szenátus elnöke a rektor, titkára a Rektori Hivatal vezetője.
A Rektori Tanács a rektor munkáját támogató döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő és egyeztető feladatokat ellátó testület.
Bizottságok
A Szenátus és a rektor állandó és ideiglenes testületeket hozhat létre saját működésük elősegítésére (így különösen: szervezési, oktatási, kutatási, tudományos, gazdasági és egyéb kérdések elemzésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére).
Az Egyetemen működő, jogszabály alapján létrehozott bizottságok
Kidolgozza és folyamatosan korszerűsíti az Egyetem fejlesztésének stratégiai tervét. Felelős az Alkalmazott Tudományok Egyeteme küldetésnek megfelelő oktatási, tudományos programok szakszerű, tudományos igényű megvalósításáért.
Feladata az átjárhatóság koordinálásának, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálata.
Létszámáról, összetételéről, működéséről a Hallgatói Követelményrendszer rendelkezik.
Az Egyetemen a Tanulmányi Bizottság karonként, kari jogkörrel létrehozott szervezet.
A Tanulmányi Bizottság hat tagból áll, tagjai három oktató és három hallgató. A Bizottság oktató tagjait a dékán, a hallgatói tagokat a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete javaslata alapján a rektor három évre nevezi ki. A Bizottság saját oktató tagjai közül választja elnökét.
A Tanulmányi Bizottság dönt a Szabályzat szerint a hallgatók alábbi tanulmányi ügyeiben:
a) kivételes tanulmányi rend ügyekben a Szabályzat 58. §-a szerint,
b) passzív félév engedélyezéséről a Szabályzat 50. §(1) bekezdése szerint,
c) mintatanterv-váltási kérelemről a Szabályzat 56. §(5) bekezdése szerint,
d) a hallgatók tárgyfelvételre vonatkozó kifogásairól a Szabályzat 56. §(21) bekezdése szerint,
e) önkéntes tevékenység elismeréséről a Szabályzat 57. §(34) bekezdése szerint.
A Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság egyetemi szinten, egyetemi jogkörrel létrehozott szervezet.
A Bizottság hét tagból áll, elnöke a Vhr. 64. § (4) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelő intézményi koordinátor, tagjai továbbá karonként egy-egy oktató és három hallgató. A Bizottság tagjait – az intézményi koordinátor kivételével – oktatói tag esetében a dékánok, hallgató tag esetében a HÖK javaslata alapján a rektor három évre nevezi ki.
A Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság feladata:
a) elbírálja a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét;
b) irányítja a fogyatékossággal élő hallgatók segítését irányító koordinátorok munkáját;
c) dönt a fogyatékossággal élő hallgatónak az Egyetem által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtásról és szolgáltatásokról, valamint a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök beszerzéséről, használatáról;
d) javaslatot tesz a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. e) döntést hoz a fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a hallgatónak a Szabályzat 87. §(4) bekezdése szerint adható államilag támogatott plusz félévről.
Az Egyetemen a FEB-t karonként, kari jogkörrel kell létrehozni. A bizottság három tagból áll, két oktató és egy hallgató alkotja, oktató tagjait a dékán, a hallgatói tagokat a HÖK kari szervezetének javaslata alapján a rektor három évre nevezi ki.
Az Egyetemen működő, a Szenátus vagy a rektor által létrehozott további bizottságok
A Felülbírálati Bizottság egyetemi szinten, egyetemi jogkörrel létrehozott szervezet.
A Bizottság hat tagból áll, tagjai a bizottság elnöke, továbbá karonként egy-egy oktató és két hallgató.
A Felülbírálati Bizottság elnöke az egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló jogász, akit a rektor delegál.
A Bizottság oktató tagjait a dékánok, hallgató tagjait a HÖK javaslata alapján a rektor bízza meg a feladat ellátásával. A megbízás legfeljebb három évre szólhat.
A Bizottság működésének részletes leírását a Budapesti Gazdasági Egyetem Hallgatói Követelményrendszere II. Fejezetének 24. §-a tartalmazza.
A Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottság egyetemi szinten, egyetemi jogkörrel létrehozott szervezet.
A Bizottság nyolc tagból áll, tagjai a bizottság elnöke, karonként egy-egy oktató és négy hallgató. A Bizottság elnökét a rektor, oktató tagjait a dékánok, hallgató tagjait a HÖK javaslata alapján a rektor három évre nevezi ki.
A Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottság feladata:
a) Félévente megállapítja a hallgatói juttatások fedezetére fordítandó állami (normatív) támogatás összegét.
b) Félévente dönt az a) pontban meghatározott összeg hallgatói juttatások jogcímeire történő felosztásáról a Szabályzat 89. § – 110. §-aiban foglaltak szerint.
c) Félévente dönt karonként a tanulmányi ösztöndíj megállapításához szükséges alsó kreditindexről, valamint a tanulmányi ösztöndíj minimális összegéről.
d) Félévente dönt valamennyi olyan további juttatásról, amit a Szabályzat a HTJB hatáskörébe utal.
A Bizottság az általánostól eltérő döntési jogosultsággal bír a közéleti ösztöndíj tekintetében a Szabályzat 92. §(9) bekezdése szerint.
A Hallgatói Szociális Bizottság egyetemi szinten, egyetemi jogkörrel létrehozott szervezet.
A Bizottság tizenhat tagból áll, tagjai egy munkavállaló és tizenöt hallgató. A Bizottság munkavállalói tagját a rektor delegálja. A hallgatói tagságot a DJB tagjai alkotják.
A Bizottság tagjai közül választja elnökét.
A Hallgatói Szociális Bizottság feladata:
a) Javaslatot tesz a HTJB számára a hallgatók szociális helyzetének pontozási rendszerére vonatkozóan minden félév kezdetén.
b) Elbírálja a szociális helyzet felmérésére beadott hallgatói kérelmeket a HTJB által elfogadott pontozási rendszer szerint, ez alapján megállapítja az egyes hallgatók pontszámát.
c) Javaslatot tesz a HTJB számára a szociális pontonként fizetendő rendszeres szociális ösztöndíj összegére.
d) Javaslatot tesz a HTJB számára az alaptámogatásra való jogosultságot igazoló dokumentumok meghatározására.
e) Elbírálja az alaptámogatás iránti hallgatói kérelmeket és döntési javaslatát a HTJB elé terjeszti.
f) Meghatározza a rendkívüli szociális támogatás kritériumrendszerét, elbírálja a beadott pályázatokat és döntési javaslatait a HTJB elé terjeszti.
Az Egyetem funkciójának minőségi szinten való teljesítéséhez szükséges fő-, mellék-, rész- és segédfolyamatok rendszeres ellenőrzésére, a hibaforrások megszüntetésére és a működési folyamat rendszerének fejlesztésére Minőségirányítási és Értékelési Bizottságot (a továbbiakban: MÉB) hoz létre. A MÉB az Egyetem minőségirányítási rendszerét és ehhez kapcsolódó tevékenységét koordináló és irányító szervezete, a Szenátus javaslattevő testülete.
A TDT feladatai:
- kidolgozza az Egyetem tudományos diákköreinek Tudományos Diákkörének szervezeti és működési szabályzatát,
- összehangolja a TDK-tevékenységet az egyes karokon belül és a karok között,
- segíti a TDK-munka népszerűsítését, szakmai nyilvánosságának megteremtését, az arra alkalmas dolgozatok publikálását, hasznosítását,
- minden évben megszervezi az intézményi szintű Tudományos Diákköri Konferenciát, jóváhagyja a TDK-dolgozatok bírálati rendszerét, dönt az intézményi konferencián helyezést elért dolgozatok OTDK-ra történő nevezéséről,
- kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Tanács szakmai bizottságaival, továbbá szakmai, tudományos szervezetekkel és egyesületekkel,
- biztosítja az adatszolgáltatást az OTDT felé az intézményi szintű Tudományos Diákköri Konferencia megrendezéséről, valamint az OTDK részvételre javasolt dolgozatokról,
- dönt a TDK-feladatokra rendelkezésre bocsátott pénzeszközök elosztásáról,
- közreműködik a TDK-munka támogatását szolgáló pénzeszközök gyűjtésében,
- az Egyetem vezetőinek felkérésére rendszeresen beszámol a TDT tevékenységéről.
- együttműködik a BGE Kutatási Szolgáltató Központtal,
- koordinálja az Egyetem Tudományos Diákköri tevékenységével kapcsolatos pályázati tevékenységet.
Az Oktatási Bizottság az alábbi feladatokat látja el:
- összehangolja az Egyetem oktatási stratégiájának kialakítását és megvalósítását,
- véleményezi új (felsőoktatási szakképzési, alap-, mester-, szakirányú továbbképzési) szakok indítási feltételeinek helyzetét, a meglévő szakok tanterveivel kapcsolatos változtatási javaslatokat,
- koordinálja az akkreditációs eljárásokkal kapcsolatos teendőket,
- véleményezi a tárgyfelelősök listáját,
- véleményezi a hallgatói szabályzatokat,
- javaslatot tesz, illetve véleményez oktatásszervezési folyamatok fejlesztésével kapcsolatosan.
- egyéb, a Szenátus, a Rektori Tanács vagy a rektor által meghatározott szabályzatok véleményezése.
Az Oktatási Bizottság tagjai:
a) az oktatási rektorhelyettes, aki egyben a bizottság elnöke is,
b) a karok képviseletében az oktatásért felelős dékánhelyettesek,
c) az Oktatási Központ vezetője,
d) a Hallgatói Ügyfélszolgálati Iroda vezetője,
e) Szolgáltatási Igazgatóság delegáltja,
f) EHÖK delegáltja.
A Tantervi Bizottság az oktatási rektorhelyettesnek közvetlenül alárendelt szakmai tanácsadó testület, elnöke a szak vezetője.
Feladata egy adott szak tantervének gondozása, fejlesztési javaslatok megvitatása és elfogadása.
A Tantervi Bizottság tagjai:
- a szak felelőse, aki egyben a bizottság elnöke is,
- a szak tárgyfelelősei közül 3 oktató,
- az EHÖK által delegált 1 hallgatói képviselő,
A Tantervi Bizottság egy adott szak tantervének gondozásával, a fejlesztési javaslatok elkészítésével foglalkozik. A Tantervi Bizottságokat szakonként kell létrehozni.
A Tantervi Bizottság az oktatási rektorhelyettesnek közvetlenül alárendelt szakmai tanácsadó testület, elnöke a szak vezetője.
A Tantervi Bizottság tagjai:
a) a szak felelőse, aki egyben a bizottság elnöke is,
b) a szak tárgyfelelősei közül 3 oktató,
c) az EHÖK által delegált 1 hallgatói képviselő.
A Tantervi Bizottság tagjait a szakfelelős javaslata alapján a dékán bízza meg.
A Tantervi Bizottság állandó meghívott tagja az oktatási dékánhelyettes véleményezési joggal.
Az Etikai Bizottság feladata, hogy választ adjon a felvetődő etikai kérdésekre, segítsen az etikai dilemmák megoldásában, döntsön az etikai vizsgálatról, vagy arról, megszegték-e az Etikai Kódexet. Emellett a Bizottság javaslatot ad a következményekre és a megelőző intézkedésekre is.
Szintén nagyon fontos, hogy a Bizottság folyamatosan és transzparensen kommunikál, hiszen cél, hogy nyíltan tudjunk beszélni a közösségünkben felmerülő etikai dilemmákról, kérdésekről, és meg tudjuk védeni magunk, valamit mások jogait. A Bizottság egy elnökből és három tagból áll, akik különböző szervezeti egységeket képviselnek.
A tagok között a nemek aránya azonos. Az Etikai Bizottság tagjait az Egyetem rektora nevezi ki a Kancellár egyetértésével 3 évre, a hallgatói képviselőt 1 évre.
A Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó alkotások befogadásával, oltalmazásával, jogainak gyakorlásával és hasznosításával kapcsolatos döntéseket meghozó testület, melynek összetételéről és működéséről a Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat rendelkezik.
A fenntarthatósági stratégiai megvalósulásáért felelős.
A testület tagjai a vállalati, civil vagy kormányzati szférában, fenntarthatóság területén tevékenykedő szakemberek, szakértők, tanácsadók.
Az Egyetemi Fenntarthatósági Tanács feladatai és hatáskörei:
a) fő feladata a fenntarthatósági stratégiában foglalt célok teljesülésének nyomon követése, a belső fejlesztések támogatása,
b) az Egyetemi Fenntarthatósági Hálózat által felvetett javaslatok szakmai véleményezése
c) beszámolás az Egyetem testületei felé a stratégia megvalósulásáról, így különösen legalább évente egyszer tájékoztatja a Szenátust a BGE fenntarthatósági stratégia feladatainak teljesüléséről
d) hozzájárulás a szakmai kapcsolatrendszer növeléséhez
e) részvétel a fenntarthatósági stratégia és az eredmények kommunikációjában.
Az Esélyegyenlőségi Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyetemi polgárok mindenfajta megkülönböztetéstől és emberi méltóságukat sértő egyéb megnyilvánulásoktól mentesen dolgozhassanak és tanulhassanak az Egyetemen. A Bizottság foglalkozik azzal is, hogy a hátrányos társadalmi helyzetű polgárok körülményeit milyen intézkedésekkel lehet segíteni.
Az Esélyegyenlőségi Bizottság elnökére és tagjaira a rektor tesz javaslatot. Az Esélyegyenlőségi Bizottságnak szavazati joggal hivatalból tagja az EHÖK egy delegáltja.
Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladata:
a) az Egyetem működésében a nők és férfiak arányos képviseletének figyelemmel kísérése,
b) az arányos képviselet eléréséhez a szükséges javaslatok kidolgozása, az intézkedések eredményességének ellenőrzése,
c) a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseknek és a politikai, faji, vallási és egyéb, bármilyen ok miatt (pl. szociális helyzet, eltérő kulturális szokások) 12 elszenvedett megkülönböztetés megnyilvánulásainak feltárása, valamint ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedések kidolgozása,
d) a nagycsaládos, gyermeküket egyedül nevelő, vagy valamely kisebbséghez tartozó munkavállalók esélyegyenlősége megvalósulásának figyelemmel kísérése, javaslattétel a Szenátus részére az esetleges hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére,
e) az Egyetem Esélyegyenlőségi Tervének évenkénti felülvizsgálata,
f) évente egy-egy alkalommal esélyegyenlőségi képzés tartása az Egyetem karain.