Az egyetemi tanulmányaid során – ahogy a korábbi tanulmányaidnál is – előírt tantárgyakat kell teljesítened. Ezek sorrendjében és kiválasztásukban is van szabadságod, azonban a felsőoktatás számos új szabályt is hoz az életedbe, amelyekre különösen oda kell figyelned. Segítségül alább témakörök szerint összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Egyetemi tanulmányok kisokos gólyáknak
Őszi félév időbeosztása:
Órasáv-beosztás nappali tagozaton:
A tanóráid órarendi beosztását a Neptun rendszerben látod. Nappali munkarendben a tanóráktól elkülönített időpontokba tervezzük a számonkéréseket, míg levelező munkarendben a tanórákhoz illesztve kerül azokra sor.
Az egyetemi feladataid és azon kívüli dolgaid tervezésénél vedd figyelembe, hogy a kijelölt zárthelyi sávban bárhova eshetnek a számonkéréseid, ott tehát ne tervezz fix programot. Levelező képzésen pedig tudd, hogy a szabadabb időpontválasztás áll rendelkezésre a zárthelyi dolgozatokra: minden zárthelyi dolgozat megírására két egymást követő hétvégén is lehetőség van.
1. Nappali alapképzés
2. Nappali mesterképzés
3. Levelező alapképzés
Az oktatás jelenléti formában történik péntek délutánonként, illetve szombatonként. A zárthelyi dolgozatok péntek délutánonként, illetve szombatonként zajlanak.
4. Levelező mesterképzés
Az oktatás jelenléti formában történik szombatonként, a zárthelyi dolgozatok péntek délutánonként és szombatonként zajlanak.
Az egyetemen a tantárgyak heti óraszámban (nappali munkarendben) vagy féléves óraszámban (levelező munkarendben) vannak meghatározva. A heti/féléves óraszám az adott tantárgyból megtartott (45 perces) tanórák számát fejezi ki.
- Nappali munkarendben ezekből mindig kettő jelenik meg egymás után az órarendben, mivel az órák 90 percesek. Ezek lehetnek nagyobb hallgatói létszámnak szóló előadások (a tanulmányi rendszerben, Neptunban: elmélet), amelyek alapvetően a szakmai előmenetelhez szükséges ismeretek átadását szolgálják. A tanórák másik fajtáját jelentik a gyakorlatok (szemináriumok, laborok), amelyek jellemzően kisebb csoportlétszámban mélyítik el és alkalmazzák mindazt, amit az előadások után már ismertnek tekintenek az oktatók. Az előadások és gyakorlatok együtt tesznek ki egy tantárgyat, a Neptun nem is engedi ezek különálló felvételét.
- Levelező munkarendben a tanórák tantárgyanként blokkosítva (jellemzően 4 vagy 6 db 45 perces blokkokban) jelennek meg az órarendben. Itt minden tantárgy előadás (Neptunban: elmélet) kurzusból áll csak, de ez az elnevezés semmiféle tartalmi megkötést nem jelent, a kétféle kurzustípus együttesen van jelen.
A tantárgyakat (és azok teljesítését) kreditekben méri a felsőoktatás. Kreditet tantárgyak teljesítésével szerezhetsz, ezért a kredit egyben a tantárgy teljesítéséhez szükséges teljes hallgatói munkamennyiséget is kifejezi (azaz nem csak a kontaktórákon való részvételt, hanem az azokon kívüli feladatoknak (például az órákra és számonkérésekre való felkészülés vagy az otthoni feladatok elkészítésének) időszükségletét is figyelembe veszi). Egy kredit megszerzéséhez nagyjából 30 hallgatói munkaórával kell számolni.
Minden tantárgynak megvan tehát a saját kreditértéke, a kötelező és kötelezően választható tárgyaid 3 és 6 kreditesek. Ha teljesíted az adott tantárgy követelményeit, azaz legalább elégséges érdemjegyet szerzel, megkapod a tárgy kreditjét. Az egyes képzések kreditértéke (a képzés féléveinek száma) alapján eltérő, de félévenként nagyjából 30 kredit (kb. 5-7 tantárgy) teljesítését ajánljuk.
Csak ajánljuk, mert a kreditrendszer rugalmas. Nem szükséges minden félévben pontosan 30 kreditet teljesítened. Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor ennél kevesebb tárgyat tudsz felvenni és teljesíteni, de megvan a lehetőség, hogy ezt egy későbbi félévben több kreditnyi tantárgy felvételével és teljesítésével pótold. Azt, hogy mely tárgyakat mikor, milyen ütemezéssel (azaz melyik félévben) ajánlott felvenned, a mintatanterved tartalmazza. Eltérhetsz ettől az ajánlott ütemezéstől, de annak hatására a tanulmányi időd meghosszabbodhat, az egyetemi feladataid kevésbé egyszerűen tervezhetővé válhatnak.
A mintatanterv a tantárgyak (és így a hozzájuk tartozó kreditek) teljesítésének javasolt sorrendje, bár ettől el lehet térni. Az egyetemen egy-egy tárgy nem teljesítése általában nem jár “évismétléssel”, mivel csupán az adott tárgyat kell majd később – akár más tárgyak teljesítése mellett is – bepótolnod. Azaz – a kreditrendszer logikája szerint – az oklevél (diploma) megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheted.
A kreditrendszer a mintatanterv rugalmas teljesítését teszi lehetővé, ennek azonban vannak korlátjai, hátrányai, amelyekkel érdemes tisztában lenni:
- Nem minden tantárgy kerül meghirdetésre minden félévben. Így előfordulhat, hogy egy nem teljesített tantárgy felvételére egy teljes évet várnod kell.
- Egyes tantárgyak felvételét néhány esetben meg kell előznie más tárgyak teljesítésének – ezeket nevezzük előtanulmányi követelményeknek. A mintatantervek ezeket az előtanulmányi követelményeket is tartalmazzák.
- Az egyetemi életet (például a tanórák és zh-sávok beosztását) mintatantervi haladás szerint tervezzük. Ha eltérsz a mintatantervtől, ezek a sávok összecsúszhatnak és ütközést okozhatnak.
Az egyes képzések mintatantervei ITT találhatók.
A mintatantervben különböző típusú tantárgyak találhatók:
A tantárgyak kurzusok formájában kerülnek meghirdetésre és ezek mentén valósulnak meg. A kurzusok korábban említett előadás (elmélet) és gyakorlat típusa mellett azok kétféle kurzustípusával találkozhatsz:
- Normál kurzus: jellemzően meghatározott számú kontaktórával zajló kurzustípus, amely meghatározott félévközi követelményeknek eleget téve teljesíthető. Első félévedben csak ilyen kurzusokra tudsz jelentkezni.
- Vizsgakurzus: ehhez a kurzustípushoz nem tartozik kontaktóra, csak vizsgalehetőség, azaz ez a kurzustípus sikeres vizsga letételével teljesíthető. Vizsgakurzust csak az a hallgató vehet fel, aki egy korábbi félévben a tantárgy félévközi követelményeinek eleget téve ún. aláírást (lásd később) szerzett már a tárgyból. Jelenleg ezek nem relevánsak, de később nagyon is fontossá válhatnak.
Követelményét tekintve egy tantárgy lehet vizsgás (kollokviumos) és félévközi jegyes (gyakorlati jegyes). A BGE-n a zárójelben szereplő elnevezéseket használjuk, ezeket láthatod a Neptunban is. Azzal, hogy egy-egy tantárgy milyen követelményű, fontos tisztában lenned, mert azok mentén sok teljesítési követelmény egyértelművé válik. A tantárgyak teljesítésének részletkövetelményeit a tantárgyleírások tartalmazzák, melyeket tárgyfelvételt követően az oktatástámogatási rendszerben, a CoSpace-ben érsz el.
A BGE-n a legtöbb tárgy teljesíthető a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban egyaránt, mivel a gyakorlati jegyek megszerzésének elsődlegesen akkor van ideje, míg a kollokviummal (vizsgával) záruló tárgyakból megajánlott jegy szerezhető már a szorgalmi időszakban is. Ugyanakkor a BGE-s tárgyak többsége a vizsgaidőszakban letett vizsgával is teljesíthető bizonyos minimumkövetelmények teljesítése esetén. Ennek megfelelően 2 fontos tárgyteljesítési út van, amihez 2 fontos lépés tartozik:
1. Egy tantárgy teljesítésének első lépése a szorgalmi időszaki követelmények teljesítése (másként: az aláírás megszerzése). Ez azért is fontos, mert enélkül érdemjegyet sem tudsz szerezni, és ez jogosít fel az adott tárgy vizsgaidőszaki teljesítésére is. Emellett aláírás birtokában a következő félévben vizsgakurzus formájában biztosan újra felveheted a tantárgyat aláírás nélkül viszont rendszerint egy teljes évet várni kell a pótlására (mert normál kurzusként nem minden tárgy indul minden félévben). Vizsgakurzuson történő tárgyteljesítéssel csökkenthető a tanulmányi csúszás és a mintatantervtől való elszakadás.
2. A tárgyteljesítés második lépése az érdemjegyszerzés. Ez történhet a szorgalmi időszakban vagy a vizsgaidőszakban.
2a. A kollokviumos tárgyaknál a szorgalmi időszakban zajló számonkérések eredménye alapján megajánlott vizsgajegy szerezhető, a gyakorlati jegyes tárgyak pedig ekkor is teljesíthetők. A megajánlott vizsgajegy ugyanolyan értékű érdemjegy, mint a vizsgajegy, csak nem kizárólag egyetlen vizsgán, hanem a teljes szorgalmi időszak során nyújtott teljesítmény alapján szerezhető meg. Jobban eloszlik így a terhelés, és a vizsgaidőszaki feladatok is csökkenthetők ilyen módon. Ráadásul egy megajánlott jegyet nem kötelező elfogadni, azaz lehet – nyilván a megajánlottnál jobb jegy reményében – a vizsgaidőszaki vizsgázást is választani.
2b. Aláírás birtokában a tantárgyak a vizsgaidőszakban vizsgázással teljesíthetők – kollokviumos és gyakorlati jegyes tárgyak esetében is. A szorgalmi időszakot 5 hetes vizsgaidőszak követi, ami remek lehetőség a tárgyteljesítések időben való kedvezőbb elosztásának.
Érdemes tehát jól átgondolni a féléves feladatokat. Folyamatosan mérlegelni, hogy melyik tantárgyakból van esély megajánlott jegy szerzésére és ezekbe nagyobb energiát fektetni a szorgalmi időszakban, és ahol ez a lehetőség már nem kivitelezhető, ott az aláírást megszerezni és a vizsgaidőszakban a vizsgafelkészülésre összpontosítani. Figyelem: Minden esetben az aláírás megszerzése az elsődleges cél, első lépésként erre érdemes összpontosítanod.
A tantárgyteljesítés követelményeit (pl. nappali alapszakokon a gyakorlatok egy részén való kötelező részvételt, a zárthelyi dolgozatok számát, az egyéb félévközi feladatokat) a tantárgyleírás tartalmazza. A tudásellenőrzés és tudásalkalamazás felmérésének fontos elemét jelentik a zárthelyi dolgozatok (zh-k) és a vizsgák. E számonkérések korszerű és biztonságos technológiai környezetben, sztenderd folyamatok mentén és azonos feltételek melletti lebonyolítását biztosítják a Vizsgaközpontok (a vizsgaközpontos számonkérések mellett léteznek tantermi (tanteremben, gépteremben, laborban) zajló számonkérések is – erről a tantárgyleírás ad pontos információt). A BGE három helyszínen (Belvárosi Vizsgaközpont az Alkotmány utcai oktatási épületben, Zuglói Vizsgaközpont a Buzogány utcai oktatási épületben és a Józsefvárosi Vizsgaközpont a Berzsenyi utcai oktatási épületben) működtet Vizsgaközpontot.
A Vizsgaközpont Iroda munkatársai állítják össze az egyes vizsgaközpontok időbeosztását, megszervezik a számonkéréseket és gondoskodnak azok lebonyolításáról. Ha a számonkérések szervezésével kapcsolatban van kérdésed, a Hallgatói Igénybejelentő felület Vizsgaközpont csempéjén keresheted a Vizsgaközpont Iroda munkatársait. A zárthelyi dolgozatok vagy a vizsgák tartalmával kapcsolatos kérdéseiddel pedig a tárgy oktatóját keresd.
A tervezhetőség érdekében valamennyi számonkérés (zárthelyi dolgozat és vizsga) tervezett időpontját egységes formátumban közzétesszük a honlapon („Hallgatóknak” oldal/ Időrend / ZH és vizsganaptár)
A Vizsgaközpontba kiírt zárthelyi dolgozatokra a CoSpace rendszerben, azonban minden vizsgára a Neptun rendszerben kell majd jelentkezned.
A vizsgázás menetéről ITT, a vizsgatermi szabályokról pedig ITT olvashatsz részletesen.
Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy mire érdemes különösen odafigyelned a tanulmányaid gördülékeny előrehaladásához:
* A fenti súlyozott tanulmányi átlag a gazdaságtudományi, társadalomtudományi, bölcsészettudományi képzési területre, valamint a pedagógusképzésre vonatkozik. Az informatika képzési területen ez az átlag 2,75.