BGE központi honlap
Hallgatói fiók
EN - English

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

  • Fókuszban
      • Fókuszban
      • Portfólió áttekintés
      • Gazdasági & társadalmi hatás
      • Díjak & elismerések
      • Rendezvények & tudásmegosztás
  • Portfólió
      • Kutatási portfólió
      • Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola
      • BGE Tudástérkép
      • Kiválósági Központok
      • Prosperitas
      • Tématerületi Kiválóság Projekt
  • Tehetséggondozás & szolgáltatások
      • Tehetséggondozás & szolgáltatások
      • TDK
      • Szakkollégiumok
      • Kutatási Iroda
      • Könyvtár
  • Kiválósági Központok
      • Kiválósági Központok
      • Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ
      • Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ
      • Jövő Értékláncai Kiválósági Központ
      • A Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ
      • Látogatógazdaság Kiválósági Központ
Nyitólap >
A KGST megalakulása és külkereskedelmi kapcsolatrendszere (1949-1953)
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Tudomány
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Keresés
Menü
Keresés
Menü
A KGST megalakulása és külkereskedelmi kapcsolatrendszere (1949-1953)
2020. december 21.
A KGST megalakulása és külkereskedelmi kapcsolatrendszere (1949-1953)
# Tudomány
# Kutatás

A KGST megalakulása és külkereskedelmi kapcsolatrendszere címmel került publikálásra Domonkos Endre kutatása, a Közép-Európai Közleményekben.

Absztrakt:

A második világháborút követő időszakban a Szovjetunió bilaterális szerződésekkel igyekezett a közép- és kelet-európai országokat minél szorosabban a szovjet érdekszférába integrálni. Sztálin utasítására 1949 januárjában megalakult Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). A szervezet célja a közép- és kelet-európai államok közötti gazdasági együttműködés kibővítése, valamint elmélyítése volt. A KGST működésében kezdettől fogva a Szovjetunió politikai és gazdasági befolyása érvényesült. A kölcsönös előnyöket biztosító kereskedelmi kapcsolatok helyett a szuperhatalom és az alárendelt közép- és kelet-európai országok viszonyában egyoldalú függés alakult ki. A merev és bürokratikus „parancsgazdaság”, a rögzített árrendszer alkalmazása miatt a térség országait teljesen elszigetelték a világpiaci-világgazdasági folyamatoktól.

Tanulmányom célja a közép- és kelet-európai országok külkereskedelmi kapcsolatrendszerének vizsgálata a KGST keretein belül az 1949 és 1953 közötti időszakban. A Szovjetunió által irányított gazdasági szervezet működésének elemzése során kulcsfontosságú kérdést jelent a régióval kapcsolatos szovjet politikai és gazdasági érdekek ismertetése. Ugyanakkor terjedelmi korlátok miatt nem kívánok foglalkozni a térség államainak gazdasági fejlődését meghatározó tényezőkkel, valamint az erőltetett iparosítás következményeivel és a mezőgazdaság kollektivizálásának kérdéskörével.



2025 - Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem - Minden jog fenntartva v1.12.0
Hasznos linkek
  • Közérdekű adatok
  • Intézményi tájékoztató
  • Informatikai útmutatók
  • Elérhetőségek
  • Pályázati felhívások
  • Fejlesztéseink
  • Felhasználási feltételek
  • Süti beállítások
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Akadálymentesítési nyilatkozat
  • Hallgatói Követelményrendszer
  • Visszaélés-bejelentési rendszer
Kövess minket
készítette