Kiválasztott nyelv
    HU - Magyar
    Váltásnál az adott nyelven elérhető információk jelennek meg.
  • EN - English
Hallgatói fiók

Külkereskedelmi Kar

KKK

Külkereskedelmi Kar
KKK
KKK
Jövő Értékláncai Kiválósági Központ

A Központról


A vállalati értékláncok és beszállítói hálózatok szerves részei és alakítói a jelen gazdasági folyamatainak. Ismeretük rávilágít a munkamegosztás globális, számos vállalkozást, partnereiket és további szervezeteket érintő rendszerére. Ebben a munkamegosztásban Magyarország is részt vesz, számos hazai vállalkozás tagja különböző globális értékláncoknak, beszállítói hálózatoknak. Az elmúlt évek technológiai változásai és más megatrendek hatására ezek a struktúrák átalakuláson mennek keresztül. Annak érdekében, hogy az ország, és a vállalkozások ebben a helyzetben a lehető legtöbbet tudják elérni, fontos feltárni, megismerni ezeknek a hálózatoknak a lényegét, a globális beszállítói hálózatok működését, a hálózatok irányításának jellemzőit, az innovációs folyamataikat, hatásukat a helyi gazdaságra.

A Jövő Értékláncai Kiválósági Központ (JÉKK) azzal a céllal jött létre, hogy kutatásokat végezzen a globális értékláncok és beszállítói hálózatok jellemzőiről és jövőbeli fejlődési irányukról a hazai gazdaság fejlődése érdekében. A munkában a BGE mindhárom karának munkatársai részt vesznek, külsős munkatársakkal, doktorandusz és egyetemi hallgatókkal együtt.

A JÉKK küldetése, hogy a globális értékláncok és beszállítói hálózatok helyzetét és jövőbeli fejlődési irányát feltárja makro- és mikrogazdasági vetületben, a digitális technológia által kiváltott változások tükrében. Ennek érdekében:

  • Kutatásokat végez;
  • Oktatási tevékenységet valósít meg;
  • Felnőttképzési programokhoz tudásanyagot teremt;
  • Az ipari igényekre választ adó projekteket valósít meg, kiaknázva az ipar-egyetem kapcsolatokban rejlő előnyöket.


A JÉKK kutatásai két egymással összefüggő, egymást kiegészítő dimenzióban folynak, amelyek egyben kijelölik a központ két kutatási irányzatát:

  1. Az értékláncok szerkezeti változásainak elemzése (makroszint)
  2. Az üzemszervezési követelmények átalakulásának feltárása, a digitalizációból eredő termelékenység-/hatékonyságjavítási kényszer és késztetés bemutatása (mikroszint)

A makro- és a mikroszintű megközelítés ötvözése képes a korábbi kutatásoknál teljesebb képet adni, hiszen a nemzetközi áru- és szolgáltatásáramlások az értékláncok több rétegében képződött értékek és gazdasági eredmények összegződésének tekinthetők.

Kutatások

A kiválósági központ két fő irányban folytat kutatásokat makrogazdasági megközelítésből.

Egyfelől a globális értékláncok szerveződésének makroökonómiai kérdéseit vizsgálja. Ebbe beletartoznak a hozzáadott érték áramlás módszertani kérdései, elméleti-szerkezeti vizsgálata és ágazati kutatások. A globális értékláncok (GVC-k) elemzésében többféle szempontot is követ a kutatócsapat: A nemzetközi gazdasági szempont a hozzáadott-érték képzés potenciálja és megoszlása alapján értékeli a termelési-értékesítési láncokat. A technológiai-innovációs megközelítés az értékláncok szerveződését és átalakulását a kutatás-fejlesztés és innováció oldaláról, valamint ezek makrogazdasági hatásait vizsgálja. A stratégiai kérdések pedig az értéklánc dinamikájára, szerkezeti átalakulására és az egyes szereplők mobilitási lehetőségeire fókuszálnak.

Az irányzat másik pillére a stratégiai foresight (előretekintés). Ebben a jövőkutatás aktuális elméleti és módszertani kérdéseit kutatjuk, kiemelt figyelemmel a GVC alkalmazások és a jövő generációjának fejlesztési vonatkozásaira. A kutatók a BGE karainak és más egyetemeknek munkatársai és doktorandusz hallgatói.


Az ellátási láncban a lehetőség szerinti legjobb anyagáramlás biztosításához, a megrendelés volumenének legyártásához szükséges az átfutási időt minél jobban csökkenteni, ugyanakkor biztosítani kell a hibátlan termékek kibocsátását. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha:

  • a szállítás ideje a legrövidebb, költséghatékony, ugyanakkor
  • a gyártósorokon, cellákon optimális a termelési folyamat és a
  • selejt termékek kiszűrése időben és a lehető legpontosabban megtörténik meg.

Ennek automatikus biztosítása a legfontosabb, hiszen az emberi tényező sok esetben hibához vezethet.

Emiatt a Központ kutatásának célja olyan modellek, eljárások, módszerek kidolgozása, melyek segítségével feltárjuk az ellátási lánc bizonyos elemeinek működési problémáit, majd javítjuk, optimalizáljuk a folyamatokat. Mindezt a környezettudatosság szempontjainak a figyelembevételével.

Több fő vizsgálati terület áll a munka fókuszában:

  • a fuvarozáshoz/áruszállításhoz kapcsolódó üzemanyag-ellátás tervezési problémáinak modellezése, vizsgálata,
  • termelési logisztikán belül az egyik terület egy gyártósori ütemezési probléma optimalizálás MI (mesterséges intelligencia) eszközökkel,
  • a másik pedig a gyártásellenőrzés, minőség-ellenőrzés során felmerülő problémák kezelése MI eszközökkel,
  • a blokklánc alkalmazási lehetőségei az ellátási láncok, a logisztika területén.

A kutatási irányzat tevékenységéhez több szálon kapcsolódik a Smart Shop Floor Logisztikai szimulációs labor is. Ez egyrészt gyakorlatorientált képzést tesz lehetővé, amelynek során a hallgatók megismerkednek a logisztika területén alkalmazott legújabb technológiák egész sorával (pl. AR, RFID, beltéri lokalizációs technológiák, ERP szoftver stb.), másrészt együttműködési alapot biztosít az egyetem számára a vállalkozásokkal, hogy az igényeikre szabott kutatási, elemzési szolgáltatásokat, közös projekteket valósítson meg. Emellett tervezés alatt áll a gazdaságinformatikus hallgatók számára egy olyan kutatási labor kialakítása, ahol a hallgatók közvetlenül találkoznak gyakorlati problémákkal.


Oktatás, képzés


A Kiválósági Központ a kutatás mellett kiemelt figyelmet kíván fordítani a szakemberek új generációinak képzésére, az egyetemről kikerülő végzettek digitális készségeinek, naprakész szakmai ismereteinek gazdagítására, gyakorlatorientált képzésére. Ennek keretében kiemelten fontosnak látjuk, hogy a kutatási eredmények beépüljenek a képzésbe, új kurzusok, tematikák kialakításához járuljanak hozzá. Az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek kézzel fogható eleme a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Labor, amely 2020-ban kezdte meg működését.

  • „Gazdaságok a globális értékláncokban” c. kurzus, NGG mester szak
  • „Macroeconomic analysis” c. kurzus, NGG mester szak
  • „Digitális ellátási lánc” c. 4 napos kurzus az ellátási láncok és a hozzájuk kapcsolódó informatikai és M.I. fejlesztésekről
  • „Logisztikai labor technológiák” 1 napos kurzus a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Laborban rendelkezésre álló technológiákkal való ismerkedésre
  • „Innovation: how it moves the 21st century’s economy?” c. 1 napos kurzus az innováció gazdasági szerepéről, folyamatairől elméletben és esettanulmányok segítségével gyakorlati szempontból is
  • „Egy leendő közgazdász világa? Technológiai paradigmák és gazdasági jövőképek” c. félnapos kurzus a technológia lehetséges jövőbeli fejlődési irányairól és azok potenciális gazdasági hatásairól
  • Képzés a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Laborban a Bosch együttműködésével
  • Tudományos ismeretterjesztés a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében

A Labor olyan modern, Ipar 4.0 technológiákat tesz elérhetővé, kipróbálhatóvá, melyeknek vállalati szinten való alkalmazása szignifikáns hatékonyságnövelő hatással bírhat. A Labort használók először egy fizikai modell segítségével tekinthetik meg a Smart Factory koncepció kialakításának lehetőségeit, majd ezek után a koncepció kialakítását, szimulációját ők maguk is elvégezhetik AR (Augmented Reality = kiterjesztett valóság) környezetben.

A gyártósori szimuláció részét jelentik az alkalmazott i4.0 technológiai eszközök, módszerek: RFID (anyagok automata jelenlét-érzékelése), XDK szenzor (fizikai paraméterek real-time érzékekelése), AR (Augmented reality – kiterjesztett valóság alkalmazások), VR (Virtual reality – virtuális valóság alkalmazások) SAP ERP (vállalati struktúra leképezése integrált digitális környezetbe), IRID-RTLS infravörös beltéri lokalizációs technológia.

Mindezek alkalmazásával történik a hét munkaállomásból és két supermarketből álló szimulációs gyártósor „működtetése”. A rendszer lehetőséget biztosít a „hagyományos” és a „smart factory” koncepció mentén kialakított gyártási ciklusok összehasonlítására, az adatvezérelt vállalati eljárások megismerésére, az üzleti intelligencia vállalati döntéstámogatásban játszott szerepének bemutatására. A digitális eszközök - a modern Data Scientist, Business Analyst módszerek és technológiák segítségével - választ adnak arra a fontos kérdésre is, hogy milyen környezeti paramétereket kell mérni a vállalati folyamatok optimalizálásához.

A szimulációs tevékenység során keletkezett adathalmaz modern analitikai eszközök, módszerek segítségével feldolgozható, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogy mi történt a folyamat során, miért történhetett, és mindezek alapján mi történhet. Így a gyártási szimuláció során keletkezett historikus adatok alapján elvégezhetők a szükséges elemzői munkálatok (dashboard-ok, KPI-ok, analitikai modellek megalkotása), majd prediktív analitikai modellek (ML/DL algoritmusok) segítségével tervek készíthetőek a jövőre vonatkozóan, a minél hatékonyabb döntéstámogatás érdekében. Így azon kívül, hogy megismerhetővé válnak a konkrét üzleti folyamatok és technológiák, üzleti értékteremtő hatás is elérhető.

A szimulációs laboros oktatási környezet a jövő munkavállalóinak szükséges hard skillek és soft skillek fejlesztését tűzi ki célul úgy, hogy az ipar és oktatás közti szakadékot, illetve a vállalati átképzési időtartamokat a leghatékonyabb módon redukálni tudja.

Egyetemi-gazdasági együttműködések

A világszerte működő egyetemeknek a társadalomban betöltött szerepe jelentős változáson megy keresztül. A múltban a felsőoktatási intézmények oktatási és kutatási helyek voltak. Diplomáikat és kutatási eredményeiket a társadalom számára értékes hozzájárulásnak tekintették. Ezen túlmenően viszont ma már az egész társadalom elvárása az egyetemek iránt, hogy olyan új szolgáltatásokat nyújtson, amelyek foglalkoztatható és felelős diplomásokat és releváns, hatásos kutatásokat tartalmaznak. Ezt az egyetemek úgy képesek megtenni, hogy a gazdasági-társadalmi környezetükkel a korábbiaknál relevánsabb, és mélyebb interakciókat, kapcsolatokat, együttműködéseket alakítanak ki, azaz megerősítik ún. „harmadik missziójukat”. Ez fontos célkitűzés a BGE számára is, a Kiválósági Központ pedig egyik fontos „eszköze” az egyetemnek ezen gazdasági kapcsolatok kialakításában. A Kiválósági Központ munkatársai mindannyian elkötelezettek és nyitottak a gazdasági szereplőkkel való együttműködés iránt.

A gyakorlatorientált, a vállalati igényeket is figyelembe vevő egyetemi működés kialakítása iránti elkötelezettség egyik eredménye a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Labor, amelynek nemcsak oktatásban játszott szerepe jelentős, de vállalati munkatársak továbbképzésének, vagy akár közös egyetemi-vállalati kutatásoknak is eszköze lehet. A Laborban számos ipari tevékenység modellezhető, szimulálható, amelynek segítségével olyan adatelemzések, analitikai és vizualizációs tevékenységek végezhetőek, amelyek érdemben hozzá tudnak járulni a vállalati folyamatok optimalizálásához, valós ipari/gazdasági problémák megoldásához. Az optimalizálási problémák mellett a labor segítséget nyújthat termékek nyomon követésének fejlesztéséhez, a M.I. logisztikában való alkalmazhatóságának tervezéséhez, az emberi viselkedés, reakciók megfigyeléséhez a logisztikai döntéshelyzetekhez, és még számos más esetben.

A vállalati szektorral való együttműködés egyik első lépéseként került sor a Bosch-sal való együttműködésre, amely magában foglalta a szimulációs laborba telepített technológiák közös kialakítását, valamint a Bosch Elektronika Kft. munkatársainak képzését is egy mintaoktatási projekt keretében.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, és úgy gondolja, hogy ezeken, vagy más kapcsolódó területeken segítségre lenne szüksége a vállalkozásuknak, úgy nyugodtan forduljanak a Kiválósági Központ munkatársaihoz.


Publikációk

Antalóczy, K., Gáspár T., Sass, M. (2021): „A gyógyszeripari értékláncok sajátosságai Magyarországon”, in Közgazdasági Szemle, LXVIII. évf., 2021. június (645—673. o.), DOI:10.18414/KSZ.2021.6.645

Fülöp, M.T., Gubán M., Kovács G., Avornicului, M. (2021): „Economic Development Based on a Mathematical Model: An Optimal Solution Method for the Fuel Supply of International Road Transport Activity” in Energies, vol. 14, no. 10, 2963. DOI:10.3390/en14102963

Sándor Ágnes, Gubán Ákos: A kkv-k digitális érettségi életciklusmodellje, Vezetéstudomány, LII. évf., 11 sz., pp. 57-70,  DOI: 10.14267/VEZTUD.2021.11.05

Sándor Ágnes, Gubán Ákos: A Measuring Tool for the Digital Maturity of Small and Medium-Sized Enterprises, Management and Production Engineering Review, Vol. 12, Nr. 4, p. 1-11, DOI: 10.24425/mper.2021.140001

Fülöp Melinda Timea; Gubán Miklós; Gubán Ákos; Avornicului Mihály: Application Research of Soft Computing Based on Machine Learning Production Scheduling in Processes 2022, Volume 10, Issue 3, 520, DOI: 10.3390/pr10030520

Fülöp M. T., Udvaros J., Gubán Á., Sándor Á. (2022): Development of Computational Thinking Using Microcontrollers Integrated into OOP (Object-oriented Programming), Sustainability, vol. 14, 7218. https://doi.org/10.3390/su14127218

Kovács I., Keresztes É. R. (2022): Perceived Consumer Effectiveness and Willingness to Pay for Credence Product Attributes of Sustainable Foods, Sustainability, vol. 14, 4338. https://doi.org/10.3390/su14074338

Gáspár T, Sass M, Vlčková J: Automotive GVCs in Czechia and Hungary – a comparative analysis. In: Šaroch, S (szerk.) ICAI 2022: Proceedings of the 2nd International Conference on Automotive Industry 2022 Mladá Boleslav, Csehország : Škoda Auto University, 289 p. pp. 59-69. 2022 https://cld.bz/Tibazsu/59/

Juhász Tímea, Kálmán Botond, Tóth Arnold és Horváth Annamária. "Digital competence development in a few countries of the European Union" Management & Marketing. Challenges for the Knowledge Society, vol.17, no.2, 2022, pp.178-192. https://doi.org/10.2478/mmcks-2022-0010

Hírek, események

Az EADI nemzetközi tudományos szövetség, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézet és egyetemünk Jövő Értékláncai Kiválósági Központja közösen szervezi 2021. december 9 és 10 között azt a nemzetközi munkaértekezlet, amelynek célja, hogy az eddigieknél részletesebben feltárja a multinacionális vállalatoknak a globális értékláncokban, és ezzel együtt a globális gazdaságban játszott szerepét.

Az érdeklődőket sok szeretettel várjuk!

Részvételi információk itt »

A modern kor gazdaságában a digitalizáció egyszerre oka és eszköze is számos átalakulásnak, amelyek többek között új piaci környezetet is teremtenek a vállalkozások számára. Az új jellemzők egyik legfontosabb eleme a vevők/ügyfelek minden korábbinál nagyobb hatása, amely nemcsak a kereslet alakulásában tükröződik, de befolyással van a cégek átláthatóságára, vagy éppen a termékkínálat alakulására. Elmúlni látszik az az idő, amikor a vállalkozások működésének fő vezérelve a méretgazdaságosság volt egyedül. A XXI. században egyre nagyobb az igény az egyedi termékekre, a minél inkább személyre szabott kínálatra (lásd. pl. Nike, Rolls Royce által kínált egyéni terméktervezési lehetőségek). Ebben a helyzetben egyre nagyobb kihívás a vállalkozások számára megfelelni a sokszínű igényeknek, az egyre szélesedő termékkínálatnak, egyszerre a hatékony működés biztosításával, amelyekre a válasz a rugalmas termelési rendszer.

A JÉKK munkatársainak közreműködésével született publikáció arra a problémára fókuszál, hogyan lehet olyan számítógépes programot alkotni, amely megfelelően hatékony termelési rendszert képes kialakítani olyan esetekben is, amikor a vállalkozásoknak kisebb volumenű, eltérő termékek, vagy egyedi megrendelések gyártásával kell megbirkózniuk. Fülöp Melinda Tímea, Gubán Miklós, Gubán Ákos és Avornicului Mihály cikke ’Application research of a soft computing based on machine learning production scheduling’ címmel a Processes folyóiratban jelent meg. A cikk a vizsgált termelési rendszer matematikai modelljét, és a megoldást szállító IT modellt mutatja be, amely puha számításon alapul, és képes a termelési variációkat kielemezni a különböző gyakorlati problémák figyelembe vételével.

A digitalizáció a gazdaság működését alapjaiban megváltoztató hatású trend, amelynek kihívásai elől a hazai kis- és középvállalkozások sem térhetnek ki, amennyiben meg szeretnék őrizni versenyképességüket, hosszú távú sikerességüket. Ugyanakkor annak meghatározása, hogy egy-egy vállalkozásnak pontosan milyen teendője van annak érdekében, hogy megfeleljen a digitalizáció kihívásainak, egyáltalán nem egyszerű feladat. E feladathoz nyújthat segítséget Sándor Ágnes, és Gubán Ákos, a JÉKK munkatársainak közelmúltban megjelent cikke, amelynek címe ’A Measuring Tool for the Digital Maturity of Small and Medium-Sized Enterprises’.

A cikk célja, hogy „meghatározza a digitális érettség fogalmát, a digitális érettségi modell elméleti alapjait, és keretet adjon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy megértsék, hol tartanak a digitalizációban, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a környezeti változásokra.” A szerzők egy olyan dinamikus modellt alkottak meg, amely támogatja a menedzsmentet a stratégiai, digitális és szervezeti fejlesztéseikben. A modell informatikai és szervezeti dimenziók mentén 6 komponensből és 28 összetevőből áll. A tanulmány végső célja a modell komponensei súlyának meghatározása egy neurofuzzy modell létrehozásához. A cikk a Management and Production Engineering Review 2021/4. számában jelent meg.


A Kiválósági Központ vezetője

főiskolai docens
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 16-os szoba
  • Telefon: +36 1 467-7800
  • Belső mellék: 994
  • Email: Horvath.Annamaria@uni-bge.hu

Kutatási irányzat vezető

tudományos főmunkatárs
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 19-es szoba
  • Telefon: +36 1 467-7800
  • Belső mellék: 842
  • Email: gaspar.tamas@uni-bge.hu

professzor emeritus, óraadó
  • Iroda: 1149 Budapest, Buzogány utca 10-12.
  • Iroda: B épület, földszint, 4-es szoba
  • Telefon: +36 1 469-6600
  • Belső mellék: 6895
  • Email: guban.miklos@uni-bge.hu

Munkatársak

főiskolai tanár
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 19-es szoba
  • Telefon: +36 1 467-7843
  • Belső mellék: 843
  • Email: antaloczy.katalin@uni-bge.hu

egyetemi docens
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 16-os szoba
  • Telefon: +36 1 467-7936
  • Belső mellék: 936
  • Email: budai.laszlo@uni-bge.hu

egyetemi docens
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 20-as szoba
  • Telefon: +36 1 467-7845
  • Belső mellék: 845
  • Email: cseko.katalin@uni-bge.hu

tudományos főmunkatárs
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 18-as szoba
  • Telefon: +36 1 467-7800
  • Belső mellék: 849
  • Email: csonka.laszlo@uni-bge.hu

főiskolai tanár
  • Iroda: 1149 Budapest, Buzogány utca 10-12.
  • Iroda: B épület, földszint, 4-es szoba
  • Telefon: +36 1 469-6600
  • Belső mellék: 6895
  • Email: honfivid.sebestyen@uni-bge.hu

egyetemi docens, címzetes egyetemi tanár
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: K épület, II. emelet, 10-es szoba
  • Telefon: +36 1 467-7800
  • Belső mellék: 718
  • Email: juhasz.timea@uni-bge.hu

adjunktus
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: D épület, II. emelet, 7-es szoba
  • Telefon: +36 1 467-7800
  • Belső mellék: 930
  • Email: keresztes.eva@uni-bge.hu

oktatási dékánhelyettes, főiskolai docens
  • Iroda: 1054 Budapest, Alkotmány utca 9-11.
  • Iroda: földszint, 32-es szoba
  • Telefon: +36 1 374-6200
  • Belső mellék: 211
  • Email: Kiraly.Eva@uni-bge.hu

tudományos főmunkatárs

főiskolai docens
  • Iroda: 1149 Budapest, Buzogány utca 10-12.
  • Iroda: B épület, I. emelet, 113-as szoba
  • Telefon: +36 1 469-6600
  • Belső mellék: 6900
  • Email: kovacs.endre@uni-bge.hu

egyetemi docens
  • Iroda: 1149 Budapest, Buzogány utca 10-12.
  • Iroda: B épület, I. emelet, 112-es szoba
  • Telefon: +36 1 469-6600
  • Belső mellék: 6909
  • Email: szabo.laszlo4@uni-bge.hu

egyetemi docens
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: E épület, II. emelet, 19-es szoba
  • Telefon: +36 1 467-7800
  • Belső mellék: 843
  • Email: tolgyessy.peterne@uni-bge.hu

főiskolai tanár
  • Iroda: 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24.
  • Iroda: D épület, II. emelet, 16-os szoba
  • Telefon: +36 1 467-7981
  • Belső mellék: 981
  • Email: zimanyi.krisztina@uni-bge.hu