Külkereskedelmi Kar

A JÉKK küldetése, hogy a globális értékláncok és beszállítói hálózatok helyzetét és jövőbeli fejlődési irányát feltárja makro- és mikrogazdasági vetületben, a digitális technológia által kiváltott változások tükrében. Ennek érdekében:

• Kutatásokat végez;
• Oktatási tevékenységet valósít meg;
• Felnőttképzési programokhoz tudásanyagot teremt;
• Az ipari igényekre választ adó projekteket valósít meg, kiaknázva az ipar-egyetem kapcsolatokban rejlő előnyöket.

A JÉKK kutatásai két egymással összefüggő, egymást kiegészítő dimenzióban folynak, amelyek egyben kijelölik a központ két kutatási irányzatát:

1. Az értékláncok szerkezeti változásainak elemzése (makroszint)
2. Az üzemszervezési követelmények átalakulásának feltárása, a digitalizációból eredő termelékenység-/hatékonyságjavítási kényszer és késztetés bemutatása (mikroszint)

A makro- és a mikroszintű megközelítés ötvözése képes a korábbi kutatásoknál teljesebb képet adni, hiszen a nemzetközi áru- és szolgáltatásáramlások az értékláncok több rétegében képződött értékek és gazdasági eredmények összegződésének tekinthetők.

A kiválósági központ két fő irányban folytat kutatásokat makrogazdasági megközelítésből.

Egyfelől a globális értékláncok szerveződésének makroökonómiai kérdéseit vizsgálja. Ebbe beletartoznak a hozzáadott érték áramlás módszertani kérdései, elméleti-szerkezeti vizsgálata és ágazati kutatások. A globális értékláncok (GVC-k) elemzésében többféle szempontot is követ a kutatócsapat: A nemzetközi gazdasági szempont a hozzáadott-érték képzés potenciálja és megoszlása alapján értékeli a termelési-értékesítési láncokat. A technológiai-innovációs megközelítés az értékláncok szerveződését és átalakulását a kutatás-fejlesztés és innováció oldaláról, valamint ezek makrogazdasági hatásait vizsgálja. A stratégiai kérdések pedig az értéklánc dinamikájára, szerkezeti átalakulására és az egyes szereplők mobilitási lehetőségeire fókuszálnak.

Az irányzat másik pillére a stratégiai foresight (előretekintés). Ebben a jövőkutatás aktuális elméleti és módszertani kérdéseit kutatjuk, kiemelt figyelemmel a GVC alkalmazások és a jövő generációjának fejlesztési vonatkozásaira. A kutatók a BGE karainak és más egyetemeknek munkatársai és doktorandusz hallgatói.

Az ellátási láncban a lehetőség szerinti legjobb anyagáramlás biztosításához, a megrendelés volumenének legyártásához szükséges az átfutási időt minél jobban csökkenteni, ugyanakkor biztosítani kell a hibátlan termékek kibocsátását. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha:

• a szállítás ideje a legrövidebb, költséghatékony, ugyanakkor
• a gyártósorokon, cellákon optimális a termelési folyamat és a
• selejt termékek kiszűrése időben és a lehető legpontosabban megtörténik meg.

Ennek automatikus biztosítása a legfontosabb, hiszen az emberi tényező sok esetben hibához vezethet.

Emiatt a Központ kutatásának célja olyan modellek, eljárások, módszerek kidolgozása, melyek segítségével feltárjuk az ellátási lánc bizonyos elemeinek működési problémáit, majd javítjuk, optimalizáljuk a folyamatokat. Mindezt a környezettudatosság szempontjainak a figyelembevételével.

Több fő vizsgálati terület áll a munka fókuszában:

• a fuvarozáshoz/áruszállításhoz kapcsolódó üzemanyag-ellátás tervezési problémáinak modellezése, vizsgálata,
• termelési logisztikán belül az egyik terület egy gyártósori ütemezési probléma optimalizálás MI (mesterséges intelligencia) eszközökkel,
• a másik pedig a gyártásellenőrzés, minőség-ellenőrzés során felmerülő problémák kezelése MI eszközökkel,
• a blokklánc alkalmazási lehetőségei az ellátási láncok, a logisztika területén.

A kutatási irányzat tevékenységéhez több szálon kapcsolódik a Smart Shop Floor Logisztikai szimulációs labor is. Ez egyrészt gyakorlatorientált képzést tesz lehetővé, amelynek során a hallgatók megismerkednek a logisztika területén alkalmazott legújabb technológiák egész sorával (pl. AR, RFID, beltéri lokalizációs technológiák, ERP szoftver stb.), másrészt együttműködési alapot biztosít az egyetem számára a vállalkozásokkal, hogy az igényeikre szabott kutatási, elemzési szolgáltatásokat, közös projekteket valósítson meg. Emellett tervezés alatt áll a gazdaságinformatikus hallgatók számára egy olyan kutatási labor kialakítása, ahol a hallgatók közvetlenül találkoznak gyakorlati problémákkal.

• „Gazdaságok a globális értékláncokban” c. kurzus, NGG mester szak
• „Macroeconomic analysis” c. kurzus, NGG mester szak

• „Digitális ellátási lánc” c. 4 napos kurzus az ellátási láncok és a hozzájuk kapcsolódó informatikai és M.I. fejlesztésekről
• „Logisztikai labor technológiák” 1 napos kurzus a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Laborban rendelkezésre álló technológiákkal való ismerkedésre
• „Innovation: how it moves the 21st century’s economy?” c. 1 napos kurzus az innováció gazdasági szerepéről, folyamatairől elméletben és esettanulmányok segítségével gyakorlati szempontból is
• „Egy leendő közgazdász világa? Technológiai paradigmák és gazdasági jövőképek” c. félnapos kurzus a technológia lehetséges jövőbeli fejlődési irányairól és azok potenciális gazdasági hatásairól

• Képzés a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Laborban a Bosch együttműködésével
• Tudományos ismeretterjesztés a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében

A Labor olyan modern, Ipar 4.0 technológiákat tesz elérhetővé, kipróbálhatóvá, melyeknek vállalati szinten való alkalmazása szignifikáns hatékonyságnövelő hatással bírhat. A Labort használók először egy fizikai modell segítségével tekinthetik meg a Smart Factory koncepció kialakításának lehetőségeit, majd ezek után a koncepció kialakítását, szimulációját ők maguk is elvégezhetik AR (Augmented Reality = kiterjesztett valóság) környezetben.

A gyártósori szimuláció részét jelentik az alkalmazott i4.0 technológiai eszközök, módszerek: RFID (anyagok automata jelenlét-érzékelése), XDK szenzor (fizikai paraméterek real-time érzékekelése), AR (Augmented reality – kiterjesztett valóság alkalmazások), VR (Virtual reality – virtuális valóság alkalmazások) SAP ERP (vállalati struktúra leképezése integrált digitális környezetbe), IRID-RTLS infravörös beltéri lokalizációs technológia.

Mindezek alkalmazásával történik a hét munkaállomásból és két supermarketből álló szimulációs gyártósor „működtetése”. A rendszer lehetőséget biztosít a „hagyományos” és a „smart factory” koncepció mentén kialakított gyártási ciklusok összehasonlítására, az adatvezérelt vállalati eljárások megismerésére, az üzleti intelligencia vállalati döntéstámogatásban játszott szerepének bemutatására. A digitális eszközök - a modern Data Scientist, Business Analyst módszerek és technológiák segítségével - választ adnak arra a fontos kérdésre is, hogy milyen környezeti paramétereket kell mérni a vállalati folyamatok optimalizálásához.

A szimulációs tevékenység során keletkezett adathalmaz modern analitikai eszközök, módszerek segítségével feldolgozható, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogy mi történt a folyamat során, miért történhetett, és mindezek alapján mi történhet. Így a gyártási szimuláció során keletkezett historikus adatok alapján elvégezhetők a szükséges elemzői munkálatok (dashboard-ok, KPI-ok, analitikai modellek megalkotása), majd prediktív analitikai modellek (ML/DL algoritmusok) segítségével tervek készíthetőek a jövőre vonatkozóan, a minél hatékonyabb döntéstámogatás érdekében. Így azon kívül, hogy megismerhetővé válnak a konkrét üzleti folyamatok és technológiák, üzleti értékteremtő hatás is elérhető.

A szimulációs laboros oktatási környezet a jövő munkavállalóinak szükséges hard skillek és soft skillek fejlesztését tűzi ki célul úgy, hogy az ipar és oktatás közti szakadékot, illetve a vállalati átképzési időtartamokat a leghatékonyabb módon redukálni tudja.

A világszerte működő egyetemeknek a társadalomban betöltött szerepe jelentős változáson megy keresztül. A múltban a felsőoktatási intézmények oktatási és kutatási helyek voltak. Diplomáikat és kutatási eredményeiket a társadalom számára értékes hozzájárulásnak tekintették. Ezen túlmenően viszont ma már az egész társadalom elvárása az egyetemek iránt, hogy olyan új szolgáltatásokat nyújtson, amelyek foglalkoztatható és felelős diplomásokat és releváns, hatásos kutatásokat tartalmaznak. Ezt az egyetemek úgy képesek megtenni, hogy a gazdasági-társadalmi környezetükkel a korábbiaknál relevánsabb, és mélyebb interakciókat, kapcsolatokat, együttműködéseket alakítanak ki, azaz megerősítik ún. „harmadik missziójukat”. Ez fontos célkitűzés a BGE számára is, a Kiválósági Központ pedig egyik fontos „eszköze” az egyetemnek ezen gazdasági kapcsolatok kialakításában. A Kiválósági Központ munkatársai mindannyian elkötelezettek és nyitottak a gazdasági szereplőkkel való együttműködés iránt.

A gyakorlatorientált, a vállalati igényeket is figyelembe vevő egyetemi működés kialakítása iránti elkötelezettség egyik eredménye a Smart Shop Floor Logisztikai Szimulációs Labor, amelynek nemcsak oktatásban játszott szerepe jelentős, de vállalati munkatársak továbbképzésének, vagy akár közös egyetemi-vállalati kutatásoknak is eszköze lehet. A Laborban számos ipari tevékenység modellezhető, szimulálható, amelynek segítségével olyan adatelemzések, analitikai és vizualizációs tevékenységek végezhetőek, amelyek érdemben hozzá tudnak járulni a vállalati folyamatok optimalizálásához, valós ipari/gazdasági problémák megoldásához. Az optimalizálási problémák mellett a labor segítséget nyújthat termékek nyomon követésének fejlesztéséhez, a M.I. logisztikában való alkalmazhatóságának tervezéséhez, az emberi viselkedés, reakciók megfigyeléséhez a logisztikai döntéshelyzetekhez, és még számos más esetben.

A vállalati szektorral való együttműködés egyik első lépéseként került sor a Bosch-sal való együttműködésre, amely magában foglalta a szimulációs laborba telepített technológiák közös kialakítását, valamint a Bosch Elektronika Kft. munkatársainak képzését is egy mintaoktatási projekt keretében.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, és úgy gondolja, hogy ezeken, vagy más kapcsolódó területeken segítségre lenne szüksége a vállalkozásuknak, úgy nyugodtan forduljanak a Kiválósági Központ munkatársaihoz.

A KRTK Világgazdasági Intézet, a BGE JÉKK és az EADI (European Assocation of Development Research and Training Institute) 2023. decemberben 13-án szervezte meg most már hagyományosnak tekinthető nemzetközi munkaértekezletét, amely a globális értékláncokkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeknek biztosít terepet.

A multinacionális vállalkozások döntései alapvetően befolyásolják a globális értékláncok működését, s azon keresztül a nemzetközi kereskedelem, a közvetlen külföldi tőkebefektetések vagy a tudás- és technológia transzfer folyamatait. Magyarország és a kelet-közép-európai régió különösen kitett ebben a tekintetben, hiszen jellemzően nyitott, felzárkózó országokról van szó, amelyek vállalkozási túlnyomórészt beszállítói pozíciókban csatlakoznak a globális értékláncok működésébe. Ennek következtében a helyi vállalkozások jövőbeli lehetőségei, növekedési esélyei is alapvetően a multinacionális vállalkozások stratégiájától függhet.

A workshopon 8 előadás hangzott el a JÉKK munkatársai és külföldi kutatók részéről, így Magyarország mellett Csehország, Hollandia és India példái is terítékre kerültek. A témakörök a tudásáramlást, a fenntarthatóságot, a külföldi tőkebefektetéseket, a válsághelyzetek kezelését és a reshoring jelenségét, valamint az előretekintés (foresight) fejlődésben játszott lehetséges szerepét is érintették.

Elérhető már online a Society and Economy folyóirat különszáma a BGE JÉKK munkatársainak társszerkesztésében, amelyben több JÉKK munkatárs cikke is megjelent a globális értékláncok legfrissebb kutatási eredményeiről. Egyre több szakirodalom tárja fel a globális értékláncokon belüli egyenlőtlen értékteremtést, a hálózatokon belüli fejlődés ellentmondásos lehetőségeit. A különszám cikkei több oldalról vizsgálják meg a globális értékláncok magyarországi működésének tanulságait, a hozzáadott érték-teremtés struktúráját, dinamikáját, rávilágítva a félperifériás, vagy integrált perifériás országok helyzetére. A cikkek több ágazat globális értékláncainak működésébe is bepillantást engednek, így az autóipar mellett a divatipar fenntarthatóságát vizsgáló tanulmány is található a kiadványban. A cikkek itt érhetőek el: https://akjournals.com/view/journals/204/45/3/204.45.issue-3.xml

2023 nyarán jelent meg Gubán Miklós és Gubán Ákos új könyve „Fenntartható raktárkezelés autonóm drónokkal” címmel az Akadémiai kiadónál. A technológiai fejlődés számos olyan új innovációt eredményezett az elmúlt években, amelyek alapvetően alakítják át a logisztikai folyamatokat. A kötetben a szerzők egy olyan speciális technológia alkalmazására mutatnak megoldást, amely a raktározás feladatát tudja automatizálni, és hatékonyabbá tenni.

A szerzők a témakörrel már régebb óta foglalkoznak különböző aspektusokból, s ezen tapasztalataikat foglalták egybe ebben a kötetben. További részletek itt olvashatóak: https://mersz.hu/guban-guban-fenntarthato-raktarkezeles-autonom-dronokkal// (A könyvvel kapcsolatban megjelent eredeti hír a BGE weboldalán itt érhető el: https://uni-bge.hu/hu/tudomanyoselet/hirek/fenntarthato-raktarkezeles-autonom-dronokkal

A JÉKK ’soft skill’ kutatócsoportja (Gáspár Tamás, Juhász Tímea, Horváth-Csikós Gabriella) idén több workshopot is szervezett, egy hazai fókuszú találkozó mellett egy nemzetközi workshopon a külföldi kollégák is bekapcsolódtak a szakmai párbeszédbe.

A workshopon a részvevők Lengyelországot, Csehországot, Kirgizisztánt, Romániát, Szerbiát és Magyarországot képviselték. A rendezvény keretében a kutatók beszámoltak a közös kutatás haladásáról, eredményeiről, problémáiról, egyeztettek a nemzetközi projekt továbbhaladásáról, és közös publikációkat készítettek elő. A 21. században a humán erőforrás egyre fontosabb elemévé válik a vállalkozások működésének, versenyképességének, miközben a tudásgazdaságokban egyre komplex elvárásoknak kell megfelelniük. A képességek közül az elmúlt években egyértelműen a soft skill fontossága került előtérbe, amely új kihívások elé állítja a vállalkozásokat éppúgy, mint az egyetemeket. A Központ kutatása éppen azt igyekszik felmérni, hogy pontosan milyen képességekre és készségekre van szüksége a vállalkozásoknak, és ezek képzése, erősítése hogyan lehetséges az egyetemi oktatás keretében.

A „Current Challenges for Sustainable Development at Global and Regional Levels” címmel angol és magyar nyelven, a győri Széchenyi István Egyetem által megrendezett konferencia a fenntarthatóság témakörét állította a fókuszba számos megközelítésből, amelynek része volt a JÉKK által (Gáspár Tamás, Koppány Krisztián) szervezett „A jelen és a jövő fenntartható értékláncainak kihívásai” című szekció is.

Az itt elhangzott hat előadás makró és mikró nézetből is vizsgálta a kérdéskört, érintve a nemzetközi gazdaság folyamatait, a szakpolitikai kihívásokat, az inflációt, vagy éppen egyes logisztikai folyamatok fenntarthatóságát. A globális értékláncok működésében is egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fenntarthatóságra nemcsak a napi működésben, de a struktúrák átalakítása során is, amelyek közvetlen hatással járhatnak az értékláncokba már bekapcsolódott, vagy a közeljövőben bekapcsolódni tervező vállalkozások számára is.

A konferenciáról bővebb információk itt találhatóak: https://kgk.sze.hu/kautz-conference-2023

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által támogatott, a Kulturális és Innovációs Minisztérium által 2023-ban második alkalommal kiosztott Ipar 4.0 Szakmai Érem ezúttal a BGE Smart Shop Floor Logisztikai Laborjához került.

A Laborban megvalósított fejlesztés oktatási és kutatási szakmai programot is tartalmaz, hozzájárulva az egyetem harmadik missziójának erősítéséhez, amelyet a díj megszerzéséért elkészített pályázat részletesen bemutatott. Ez a komplex kezdeményezés meggyőzte a pályázatok bírálóit, hogy az Ipar 4.0 Szakmai Érem egyetemi kategóriájában intézményünket emelje ki 2023-ban. Ez a pozitív visszajelzés a tágabb szakmai környezet részéről megerősíti erőfeszítéseinket és elkötelezettségünket a mellett az irány mellett, amely mentén elindítottuk a Központ működését is, ötvözve oktatási és kutatási erőfeszítéseinket a hazai vállalkozási szektor érdekében is.

A díj elnyeréséről szóló eredetei hír a BGE weboldalán itt található: https://uni-bge.hu/hu/kkk/hirek/ipar-40-szakmai-dijat-nyert-a-bge-es-a-bosch-kozos-mesterseges-intelligenciaval-tamogatott-okoslaborja-masolat

A BGE által 2023. május 18-án megszervezett Kutatói Napon a JÉKK kutatási fókuszáról, tartott plenári előadást a Központ két kutatási irányzatának vezetője, Dr. Gáspár Tamás és Dr. Gubán Miklós. Közös előadásukban kiemelték a globális értékláncok előtt álló kihívásokat, amelyeket az aktuális globális gazdasági környezet idéz elő, valamint konkrét példával is illusztrálták a technológiai fejlődés, nevezetesen a mesterséges intelligencia mindent átformáló hatását a logisztikában. A plenáris előadás mellett két szekció keretében számos további beszámoló hangzott el a témában. Az „Ellátási lánc tendenciái és kihívásai a digitalizáció tükrében”, szekció elsősorban az ellátási láncok működésének különféle aspektusait helyezték fókuszba, míg a „Foresight in research – case studies on future issues and methods” c. szekció a technológiai/üzleti előretekintés (foresight) módszerének jelentőségét igyekezett alátámasztani.

Ma a magyar vállalkozások túlnyomó többsége gyenge vállalatirányítási, stratégiai képességekkel rendelkezik, amelyet fejlesztése elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy minél több cég tudjon bekapcsolódni a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, és lépjen a növekedés útjára. A foresight lehetne az egyik eszköz a vállalkozások kezében ahhoz, hogy a jövőbeli lehetőségeket időben képesek legyenek felismerni, és ki is aknázni.

Mindkét szekció sok részvevőt vonzott. A Kutatói Napról további részletek a BGE weboldalán találhatók: https://uni-bge.hu/hu/tudomanyoselet/hirek/ilyen-volt-a-kutatoi-nap-2023-ban

„Trade and Investment in the Changing Global Economic Environment” címmel rendezett önálló (angol nyelvű) szekciót a JÉKK az OBIC 2023 konferenciáján (BGE, 2023. május 5.).

Az eseményen a JÉKK kollégái, Gáspár Tamás és Sass Magdolna mellett több hazai és külföldi egyetemről, kutatóintézetből érkező előadó járta körül a globális értékláncok legfontosabb aktuális kihívásait. A szekcióban felmerültek a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok, a külföldi közvetlen tőkebefektetések hatásai, a globális autóipari folyamatok kelet-közép-európai hatásai.

A konferencia programja és az absztraktok gyűjteménye itt elérhető: https://www.obic-bbs.hu/en/obic-conference-2023/

A KKK Nemzetközi Gazdaságtan tanszéke workshopot tartott a JÉKK globális értékláncok kutatásainak regionális vetületéhez kapcsolódóan 2023. április 25-én.

A de-/reshoring jelensége, a globalizáció új tendenciái ismét előtérbe helyezték a regionális jelenségek vizsgálatát. A workshopon részvevő kutatók beszámoltak azokról a módszertani kihívásokról, és kutatásaik következtetéseiről, amelyeket a Zselic, Győr és Tatabánya térségének regionális hálózatai kutatásai során gyűjtöttek. Ezek alapján a résztvevők további kutatási területeket fogalmaztak meg, amelyek további vizsgálatokat igényelnek a folyamatok jobb megértése érdekében. A tervek között szerepel a budapesti agglomeráció vizsgálata (Szabó Gyula), illetve a tatabányai ipari terület (Antalóczy Katalin, Birizdó Imre és Sass Magdolna) további fejlesztési lehetőségeinek feltárása.

A regionális értékláncok jellemzőinek feltárása nemcsak kutatói, nemzetgazdasági szempontból érdekes, de a vállalkozások nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódását, az önkormányzati iparfejlesztési erőfeszítéseket, vagy akár a klaszterek nemzetközi kapcsolatainak erősítését is elősegítheti azáltal, hogy a releváns trendeket, az értékláncok működésének logikáját feltárja.

Több éves előkészítő munka és pilot fázis után 2023. április 17-én hivatalosan is elindította programjait a JÉKK tevékenységéhez szorosan kapcsolódó Smart Shop Floor Labor a Hatvani Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban.

A Labor megnyitásán az Egyetem és a Kar vezetőin, a működtetésben érintett kollégákon kívül a Robert Bosch Elektronika Kft vezetői is részt vettek, akiknek az együttműködése és támogatása kiemelkedő jelentőségű volt a szakmai program és tartalom kifejlesztésében. A Labor elsődleges feladataként új, élményalapú oktatási környezetet biztosít a hallgatók számára, akik gyakorlatorientált képzési programok keretében sajátíthatják el a logisztikai folyamatok újdonságait és feladatait.

Ezen túlmenően a Labor a gazdaság és az egyetem közötti együttműködés egy újabb csatornáját is jelenti, amely alkalmassá teszi Központunkat arra, hogy akár kisebb, akár nagyobb vállalkozások számára kutatásokat végezzünk a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeiről az adott vállalati környezetben, gyártósori optimalizációs problémák megoldásában nyújtsunk segítséget, termék nyomonkövetési technológiák hatásvizsgálatát elvégezzük, elemezzük az emberi viselkedést, reakciókat logisztikai döntéshelyzetekben, vagy akár a quantum számítások, szenzitív adatok kezelésében nyújtsunk segítséget.

A megnyitóról megjelent eredeti hírt a BGE weboldalán itt találja: https://uni-bge.hu/hu/kkk/hirek/robert-bosch-smart-shop-floor-labor-unnepelyes-megnyitoja

Az EADI nemzetközi tudományos szövetség, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézet és egyetemünk Jövő Értékláncai Kiválósági Központja közösen szervezi 2021. december 9 és 10 között azt a nemzetközi munkaértekezlet, amelynek célja, hogy az eddigieknél részletesebben feltárja a multinacionális vállalatoknak a globális értékláncokban, és ezzel együtt a globális gazdaságban játszott szerepét.

Az érdeklődőket sok szeretettel várjuk!

Részvételi információk itt »

A modern kor gazdaságában a digitalizáció egyszerre oka és eszköze is számos átalakulásnak, amelyek többek között új piaci környezetet is teremtenek a vállalkozások számára. Az új jellemzők egyik legfontosabb eleme a vevők/ügyfelek minden korábbinál nagyobb hatása, amely nemcsak a kereslet alakulásában tükröződik, de befolyással van a cégek átláthatóságára, vagy éppen a termékkínálat alakulására. Elmúlni látszik az az idő, amikor a vállalkozások működésének fő vezérelve a méretgazdaságosság volt egyedül. A XXI. században egyre nagyobb az igény az egyedi termékekre, a minél inkább személyre szabott kínálatra (lásd. pl. Nike, Rolls Royce által kínált egyéni terméktervezési lehetőségek). Ebben a helyzetben egyre nagyobb kihívás a vállalkozások számára megfelelni a sokszínű igényeknek, az egyre szélesedő termékkínálatnak, egyszerre a hatékony működés biztosításával, amelyekre a válasz a rugalmas termelési rendszer.

A JÉKK munkatársainak közreműködésével született publikáció arra a problémára fókuszál, hogyan lehet olyan számítógépes programot alkotni, amely megfelelően hatékony termelési rendszert képes kialakítani olyan esetekben is, amikor a vállalkozásoknak kisebb volumenű, eltérő termékek, vagy egyedi megrendelések gyártásával kell megbirkózniuk. Fülöp Melinda Tímea, Gubán Miklós, Gubán Ákos és Avornicului Mihály cikke ’Application research of a soft computing based on machine learning production scheduling’ címmel a Processes folyóiratban jelent meg. A cikk a vizsgált termelési rendszer matematikai modelljét, és a megoldást szállító IT modellt mutatja be, amely puha számításon alapul, és képes a termelési variációkat kielemezni a különböző gyakorlati problémák figyelembe vételével.

A digitalizáció a gazdaság működését alapjaiban megváltoztató hatású trend, amelynek kihívásai elől a hazai kis- és középvállalkozások sem térhetnek ki, amennyiben meg szeretnék őrizni versenyképességüket, hosszú távú sikerességüket. Ugyanakkor annak meghatározása, hogy egy-egy vállalkozásnak pontosan milyen teendője van annak érdekében, hogy megfeleljen a digitalizáció kihívásainak, egyáltalán nem egyszerű feladat. E feladathoz nyújthat segítséget Sándor Ágnes, és Gubán Ákos, a JÉKK munkatársainak közelmúltban megjelent cikke, amelynek címe ’A Measuring Tool for the Digital Maturity of Small and Medium-Sized Enterprises’.

A cikk célja, hogy „meghatározza a digitális érettség fogalmát, a digitális érettségi modell elméleti alapjait, és keretet adjon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy megértsék, hol tartanak a digitalizációban, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a környezeti változásokra.” A szerzők egy olyan dinamikus modellt alkottak meg, amely támogatja a menedzsmentet a stratégiai, digitális és szervezeti fejlesztéseikben. A modell informatikai és szervezeti dimenziók mentén 6 komponensből és 28 összetevőből áll. A tanulmány végső célja a modell komponensei súlyának meghatározása egy neurofuzzy modell létrehozásához. A cikk a Management and Production Engineering Review 2021/4. számában jelent meg.