A munkatermelékenység és az ESG jelentések kapcsolódási pontjai a hazai TOP200 árbevételű építőipari vállalkozásoknál címmel jelent meg Borzán Anita és Szekeres Bernadett (ELTE) írása a XV. Pécsi Pénzügyi Napok I. Pénzügy és Számvitel Nemzetközi Tudományos Konferencia kötetében.
Absztrakt:
Az ESG a környezettudatosabb és fenntarthatóbb működés irányába mutató szabályrendszer. Névalkotó három területe – környezet, társadalom, irányítás – közül tanulmányunkban a társadalomra fókuszálunk. A téma fontosságát igazolja, hogy egy nemzetközi felmérés szerint a befektetők közel fele az ESG "S", azaz társadalmi aspektusát tartotta a döntéshozatal során kiemelkedő jelentőségűnek, tehát a humán erőforrás nem hagyható figyelmen kívül a fenntarthatósággal összefüggésben sem. A Morgan Stanley Capital International ESG szempontrendszerére utalva az emberi erőforrás gazdálkodás elemzéséhez kapcsolódó bérfelhasználás gazdaságosságának a bérhatékonyságot befolyásoló termelékenység és átlagbérek, valamint a bérigényesség utolsó három lezárt üzleti évre vonatkozó összehasonlító vizsgálatát végezzük el - a hvg 2022 novemberében közzétett - top200 árbevételű építő- és építőanyagiparban tevékenykedő vállalkozások körében. Kutatási célunk a koronavírus által módosult társadalmi környezet hatásait az érintett tíz vállalkozás erőforrás gazdálkodásán keresztül vizsgálni. Mivel a humán erőforrás a gazdasági növekedésnek is az egyik alappillére, annak mennyiségét és minőségét is folyamatos elemzéseknek szükséges alávetni. Más megközelítésben az is indokolja kutatási célkitűzésünket, hogy a munkavégzésből származó jövedelem a bruttó hazai termék, azaz GDP több, mint felét, annak közel kétharmadát adja, bekapcsolva a háztartásokat a gazdasági élet körforgásába. Elsődleges vizsgálati anyagunkat az érintett tíz vállalkozás nyilvános beszámolóinak mérlegeiben, eredménykimutatásaiban, valamint kiegészítő mellékleteiben szereplő számszaki és szöveges információk képezik. A tanulmány módszertana a gazdálkodók beszámolóinak adataiból képzett mutatószámokon alapuló három üzleti évet átölelő idősor elemzés. Kutatásunk végeztével eredményként fogalmazzuk meg, hogy a vizsgált időszak válságokkal érintett éveiben a termelékenység az építőipar hazai óriásainál hogyan alakult, annak változása mennyiben befolyásolja a bérgazdálkodást, történtek-e bérfejlesztések, azok hogyan követték a termelékenység változását. Következtetéseinket a vizsgálati eredmények birtokában a top árbevételű - ESG jelentést is készítő - építőipari vállalkozások termelékenységi mérőszámai és környezettudatossága között fellelhető kapcsolat erősségére vetítjük ki.
A szerzőknek gratulálunk!