BGE központi honlap
Hallgatói fiók
EN - English

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

  • Fókuszban
      • Fókuszban
      • Portfólió áttekintés
      • Gazdasági & társadalmi hatás
      • Díjak & elismerések
      • Rendezvények & tudásmegosztás
  • Portfólió
      • Kutatási portfólió
      • Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola
      • BGE Tudástérkép
      • Kiválósági Központok
      • Prosperitas
      • Tématerületi Kiválóság Projekt
  • Tehetséggondozás & szolgáltatások
      • Tehetséggondozás & szolgáltatások
      • TDK
      • Szakkollégiumok
      • Kutatási Iroda
      • Könyvtár
  • Kiválósági Központok
      • Kiválósági Központok
      • Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ
      • Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ
      • Jövő Értékláncai Kiválósági Központ
      • A Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ
      • Látogatógazdaság Kiválósági Központ
Nyitólap >
A sztálinista gazdaságpolitika és következményei Magyarországon (1949-1953)
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Tudomány
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Keresés
Menü
Keresés
Menü
A sztálinista gazdaságpolitika és következményei Magyarországon (1949-1953)
2022. október 3.
A sztálinista gazdaságpolitika és következményei Magyarországon (1949-1953)
# Tudomány
# Kutatás

Domonkos Endre szerzőségével jelent meg a The consequences of Stalinist economic policy in Hungary (1949-1953). /A sztálinista gazdaságpolitika és következményei Magyarországon (1949-1953) című publikáció, a Multidiszciplináris Kihívások, sokszínű válaszok. 2022/1. számban.

Absztrakt:

1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyag-behozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában.                                         

Gratulálunk a szerzőnek!

2025 - Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem - Minden jog fenntartva v1.12.0
Hasznos linkek
  • Közérdekű adatok
  • Intézményi tájékoztató
  • Informatikai útmutatók
  • Elérhetőségek
  • Pályázati felhívások
  • Fejlesztéseink
  • Felhasználási feltételek
  • Süti beállítások
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Akadálymentesítési nyilatkozat
  • Hallgatói Követelményrendszer
  • Visszaélés-bejelentési rendszer
Kövess minket
készítette