Kiválasztott nyelv
    HU - Magyar
    Váltásnál az adott nyelven elérhető információk jelennek meg.
  • EN - English
Hallgatói fiók

Budapesti Gazdasági Egyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem
Tudomány
Budapesti Gazdasági Egyetem
2021. december 16.
A trianoni békediktátum hatása az agrárágazatra: megpróbáltatások és lassú talpra állás

Domonkos Endre szakcikke olvasható A trianoni békediktátum hatása az agrárágazatra: megpróbáltatások és lassú talpra állás címmel, a Magyarságkutató Intézet gondozásában megjelent Talpra állás Trianon után tanulmánykötetben.

Bevezetés:

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum messzemenő következményekkel járt az ország politikai és gazdasági fejlődésére. A békeszerződés területi rendelkezései mellett súlyos veszteségek érték a mezőgazdaságot is, mert a legjobb minőségű termőterületek (Bácska, Bánát és Csallóköz) a térség utódállamaihoz kerültek. Az egykori közös piac formájában, vámok nélkül és közös bank, illetve pénzrendszer alapján működő dualista Monarchia 1918 őszén bekövetkezett összeomlása tovább súlyosbította a meglévő gazdasági problémákat. Az agrárágazat talpra állítására – az iparhoz hasonlóan – rendkívül kedvezőtlen körülmények között került sor. Tanulmányom célja a trianoni békeszerződés mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Vizsgálódásom középpontjában a területi rendelkezések agrárszektort érintő változásainak elemzése áll. Az 1920. évi földreform eredményeinek értékelése mellett a mezőgazdaságra vonatkozó kormányzati intézkedések bemutatása is lényeges szempont. Mivel az agrárágazat a két világháború közötti időszakban a nemzeti jövedelem közel felét adta, továbbra is a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata maradt. Ugyanakkor terjedelmi korlátok miatt nem kívánok foglalkozni az 1929–1933-as világgazdasági válság agrárágazatot érintő következményeivel. Célom a mezőgazdaság fejlődését befolyásoló tényezők értékelése a bethleni konszolidáció (1921–1926) időszakában.

Gratulálunk a szerzőnek!