Budapesti számviteli szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások egyszerűsített éves beszámolójának kiegészítő mellékleteinek információ tartalma címmel jelent meg Kardos Barbara írása a XV. Pécsi Pénzügyi Napok I. Pénzügy és Számvitel Nemzetközi Tudományos Konferencia kötetében.
Absztrakt:
Oktatóként és könyvvizsgálóként is foglalkoztat a beszámolók minősége, amit az elmúlt években a hazai és a nemzetközi irodalomban többen vizsgáltak már. A szakmai beszélgetések során visszatérően szóba kerülnek a kiegészítő mellékletek, azok hasznosíthatósága az elemzések, a döntések előkészítése során. A 2016-os számviteli törvény módosítás jelentősen csökkentette az egyszerűsített éves beszámolóban közzéteendő kötelező minimum információkat. A kiegészítő mellékletek tartalmára vonatkozó több, mint tíz évvel ezelőtti kutatásom alapján azt feltételeztem, hogy a kiegészítő mellékletek tartalma és szerkezete nem változott a jogszabályi változás hatására. Kutatásomban a budapesti számviteli szolgáltató társaságok egyszerűsített éves beszámolóinak információtartalmát vizsgáltam a kiegészítő melléklet tartalmára támaszkodva. A minta kiválasztása során az 5 főnél többet, de 50 főnél kevesebb létszámot foglalkoztató társaságokra fókuszáltam. Az értékhatárokkal azt próbáltam maximalizálni. Feltételezésem, hogy a 2016-os számviteli törvény módosítás, melynek célja az adminisztráció csökkentés volt, többségében nem módosította a kiegészítő mellékletek tartalmát egyszerűsített éves beszámolók esetében a vizsgált vállalkozások többsége esetében beigazolódott. A kutatás során a számviteli törvény előírásaiból kiindulva kerültek a kiegészítő mellékletek elemzésre. A kötelező tartalmi elemek vizsgálatán túl a kiegészítő mellékletek harmadában volt egyéb információ, ezek jellemzően a saját tőke mozgástábla és a befektetési tükör. A vizsgált mintán a kiegészítő mellékletek terjedelme a vállalkozások közel harmadánál növekedett, míg másik harmadánál csökkent 2015. üzleti évről a 2021. üzleti évre. Az értékhatárok vizsgálata alapján a mintában szereplő vállalkozások közel fele készíthetne mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, mégis csak 15%-a teszi meg, ami arányaiban kevesebb, mint az teljes sokaság által képviselt 26%-os arány. A kiegészítő mellékletek vizsgálata alapján – egy évtizeddel korábbi kutatásomhoz hasonlóan ismét – arra jutottam, hogy a kiegészítő mellékletek elkészítése, illetve az erre vonatkozó szabályok változásának követése és a változások alkalmazása többségében „nem mozgatja meg a szakmát”.
Gratulálunk!