Hogyan befolyásolja a keretbe foglalási hatás a fizetési hajlandóságot egy újonnan bevezetendő COVID-19 gyógyszer esetén? címmel olvasható Kolnhofer-Derecskei Anita, Csongrádi Gyöngyi és Tóth Arnold írása a Gradus kiadásában.
Absztrakt:
Kahneman és Tversky az 1980-as évek elején egy elképzelt szituációban (ázsiai betegségen) vizsgálta, hogyan hat a helyzet megfogalmazása a döntésre. Mivel a feltételezett helyzet tükrözi a világjárvány okozta valóságot, ezt a kísérletet ismételte meg a világjárvány idején a COVIDiSTRESS Global kérdőív, mintegy 126 ezer kitöltővel. Későbbiekben ezekre a keretekre (vagyis a választás nyújtotta előnyök vagy azok elvesztése okozta veszteségek kiemelésére) hangoltan készültek vizsgálatok új gyógyszer elfogadásáról is. A cikkben bemutatott kutatás is ezeken alapul. Célunk kettős; a közgazdaságtan alapozó tantárgyak oktatás keretein belül a hallgatók betekintést nyerhettek a viselkedésgazdaságtan alapjaiba, mindezt egy kísérletbe ágyazottan. A kísérletbe több, mint 300 alapképzésen tanuló hallgató csatlakozott be, akiknek a válaszait (hozzájárulásukkal) kielemeztük és az abból kapott eredményeken keresztül mutatjuk be, hogyan hat a keretbe foglalási egy újonnan bevezetésre váró COVID-19 gyógyszer árazására. Az eredményeik alapján egyértelműen igazolható a keretbe foglalás hatása, nemcsak a klasszikus kísérleti helyzetben, hanem a gyógyszeripari termékek egyéni árazásán (fizetési hajlandóságokon) keresztül is megjelenik.
Gratulálunk a szerzőknek!