Egyetemünk és a Demján Sándor Alapítvány 2019-ben Vállalkozásfejlesztési Kutatói Ösztöndíjat alapított hazánk vállalkozásfejlesztés tudományos kutatásának és oktatásának támogatására. Az ösztöndíj-pályázat első alkalommal a 2020/21-es tanévben került meghirdetésre és elbírálásra. Interjúsorozatunkban a kutatói ösztöndíj nyertesével Zsigmond-Heinczinger Szávával beszélgettünk.
Mesélj magadról és témaválasztásodról nekünk!
ZS.SZ.: Immáron tíz éve vagyok a PSZK Menedzsment Tanszékének oktatója. A mindennapi munkámban jelentős szerepet játszanak a vállalkozásokkal kapcsolatos tárgyak, képzések és kutatások. A doktori disszertációmat is a vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamatról és annak hatékonyságáról írtam, majd ezt követően részt vettem két, a Budapest LAB által koordinált kutatásban: a hallgatói vállalkozói hajlandósággal, és a szabadúszókkal kapcsolatos kutatásban is.
Emellett önkéntesként sokat dolgozom fiatal sportolókkal is. A velük való sikeres munkához olyan ismeretekre is szükség van, amelyekkel korábban kevésbé rendelkeztem, vagy legalábbis nem elég gyakorlatias megközelítésben. Így képzések és önfejlesztés keretében elmélyültem a témában. Ennek során találkoztam a megküzdési stratégiák (coping strategies) fogalmával is. Beck-Bíró Kata A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége, avagy Mire válasz az intenzív és/vagy versenyszerű sportolás felelős vezetők körében című, a Vezetéstudomány folyóiratban nemrég megjelent cikke újból megerősítette bennem, hogy a sport és a vállalkozói lét között igenis vannak átfedések és párhuzamok, így a sportban megismert megküzdési stratégiák témáját elkezdtem átültetni a vállalkozások gyakorlatába. Ehhez jött hozzá a koronavírus veszélyhelyzet és a karantén okozta változások, valamint az ezekre adott változatos vállalkozói reakciók - ezek együtt végül körvonalazták kutatási témám.
Mit szeretnél ebben a projektben megvizsgálni?
ZS.SZ.: A kutatás az Egyet előre, kettőt hátra? – avagy megküzdési stratégiák vállalkozók körében koronavírus kapcsán címet kapta. Az elmúlt időszakban számos tudományos és nem tudományos írással találkozhattunk, amelyek arra vonatkozóan adtak tippeket, hogyan vészeljük át magánemberként, vállalkozóként ezt az időszakot, milyen intézkedésekkel, tevékenységekkel tartsuk fent vállalkozásunkat; (vagy akár bővítsük azt), hogyan maradjunk mentálisan egészségesek, és egyáltalán milyen módon küzdjünk meg a be-, és összezártsággal, a megváltozott körülményekkel.
Meglátásom szerint most minden egyén és szervezet kialakít magának tudatosan, vagy tudat alatt egy olyan sémát, modellt, vagy rendszert, de legalább meghatároz néhány érteket, irányelvet, amely segít neki eligazodni ebben az időszakban. Feltételezésem szerint ezen irányok és technikák illeszkednek az egyes egyénekhez, szervezetekhez, azonban megfigyelhetők bizonyos sajátosságok, valamint beazonosíthatók sémák és modellek is, amelyekből általánosítható következtetések vonhatók le. Utóbbiakra a szakirodalom a „megküzdési stratégiák” kifejezést használja. A kutatás elsődleges kérdése, hogy hogyan küzdenek meg a vállalkozók a krízishelyzettel. A kérdés megválaszolásához egy három fázisú kutatási designt választottam: első fázisban kerül sor a szakirodalom feldolgozására, valamint a megküzdési stratégiák gyakorlatban történő észlelési sajátosságainak vizsgálatára szakértői interjúk segítségével. A második fázisban a (szabadúszó) vállalkozókra jellemző valós és alkalmazott megküzdési stratégiák, modellek és mintázatok összegyűjtését és rendszerezését tűztem ki célnak. A kutatás harmadik fázisában pedig a jó - és esetlegesen rossz - megküzdési gyakorlatok bemutatására kerül sor esettanulmányok keretében.
Mit jelent neked a Demján ösztöndíj elnyerése?
ZS.SZ.: Őszintén örülök neki és nagy megtiszteltetésnek tartom. Ugyanakkor úgy vélem, elsőnek lenni korántsem egyszerű: munkám és eredményeim megalapozzák a későbbi együttműködéseket, példát mutathatnak és inspirálhatják az oktató és kutató kollégákat egyaránt, befolyással lehetnek egy kevésbé kutatott és feltárt téma további kutatási irányára, így a megtiszteltetéssel együtt nagy felelősség is jár.
Persze olyan kutatást folytatni, amely egyben érdeklődési köröm is, valódi öröm. A folyamat során számos motiváló, elkötelezett, gyakorlati tapasztalattal rendelkező interjúalannyal lesz lehetőségem megismerkedni, ezáltal inspirálódni, tapasztalatokat gyűjteni, azokat beépíteni a mindennapi oktatási tevékenységbe, illetve publikációk formájában megismertetni a téma iránt érdeklődőkkel. Fiatal oktatóként és kutatóként nagyon jó lehetőségnek látom az ösztöndíjat, különösen akkor, ha valaki kutatásai kezdetén jár, hiszen a nemcsak anyagi jellegű támogatás sokat jelenthet a kutatónak.
Mit javasolsz a jövőre pályázó kollégáknak? Milyen kutatási tervvel érdemes pályázni?
ZS.SZ.: A kutatási terv összeállítása során több dolgot igyekeztem szem előtt tartani: egyrészt szerettem volna felhívni a figyelmet egy olyan témára, amely, annak interdiszciplináris volta miatt még kevésbé vizsgált, de mégis fontos és égetően aktuális. Másrészt törekedtem arra, hogy az alkalmazni kívánt módszertan illeszkedjen a vizsgált sokasághoz, megfelelő mélységű és részletezettségű információkat kapjak, amelyekre olyan outputok építhetők, amelyek az oktatásba is beilleszthetők, és publikációként is helytállnak. Ha még tanácsolhatok valamit a későbbiekben pályázó kollégáknak, az az, hogy a kutatási terv formaiságát tekintve legyen letisztult és átlátható, ugyanakkor hassa át a téma iránti személyes elkötelezettség és érdeklődés. A pályázat sikerének további kulcsát a téma aktualitásában látom.
Zsigmond-Heinczinger Száva a Demján Sándor BGE Vállalkozásfejlesztési Kutatói Ösztöndíj nyertese átveszi elismerő oklevelét Demján Lídiától, Demján Sándor özvegyétől.