A Demján Sándor ösztöndíj pályázat keretében vállalt kutatásod hogyan illeszkedik Demján Sándor életművéhez?
Demján Sándor nem csak sikeres üzletember volt, hanem olyan üzletember, aki képes volt maradandót alkotni. Munkájának gyümölcsével nap mint nap szembe találkozhatunk városközpontokban, a kultúrában vagy a bankvilágban. Mégis az, hogy ma – és még valószínűleg sokáig – beszélünk róla nem csak látványos sikereinek köszönhető, hanem annak a szellemiségnek, amit képviselt, ami talán még az épített örökségénél is fontosabb. Hitt az értékteremtés fontosságában és közgazdászként felismerte, hogy az érték mindenekelőtt a gazdaság legkisebb érvényesülési pontjain, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál keletkezik, ami azok után következik, az a felhalmozott értékkel való felelős gazdálkodás és a jövőbeli értékteremtés serkentése. Amikor 2020-2021 fordulóján olyan szakirodalmakat dolgoztam föl nagy számban, amelyek a turizmus-vendéglátás helyzetét és jelenségeit vizsgálták a pandémia idején, felismertem, hogy az ágazat fejlődésének – ez pandémiától függetlenül így van – legfontosabb feltétele a mikroszintű értékteremtés képességének megőrzése. Így köteleztem el magam a reziliencia paradigmája mellett, ami – bár eredetileg egy fizikai jelenségről van szó – a vállalkozások rugalmas ellenállási képességét jelenti egy nem-kedvező, váratlan vagy válságos esemény idején. Demján Sándor is azon fáradozott, hogy minél kedvezőbb és szabadabb körülmények között történjen értékteremtés a gazdaság legkisebb egységeiben. E nélkül az ő vállalkozásai sem működtek volna.
Milyen fázisban tart jelenleg a kutatás és milyen eredményeket sikerült elérni és ezek milyen módon hasznosíthatók a gyakorlatban?
A kutatás 2021 szeptembere és 2023 márciusa között megvalósult. Bár az ösztöndíjpályázatra történő jelentkezés idején már számottevő szakirodalom állt rendelkezésemre, a kutatási design véglegesítéséhez újra és újra le kellett szűrni a keresőfelületeket a reziliencia-kutatás turizmusban való alkalmazása és a módszertan jobb megértése végett. Ennek eredményeként egy több mint 60 kérdést és állítást tartalmazó online kérdőíven kezdtem meg az adatgyűjtést 2022 szeptemberében. A kérdőív korábban mások által validált skálákat tartalmazott olyan vállalati tulajdonságok mérését célozva, mint reziliencia-tényezők a járványhelyzet idején, tervezett és adaptív reziliencia, a jövő bizonytalanságaira való felkészültség, illetve az aktuális válságtényezők rangsorolása. Nem a legszerencsésebb időablakban indítottam a megkérdezést, hiszen a szektor épp elfeledte volna a pandémiát, miközben máris szembe kellett néznie a beszerzési árak, különösen az energiaárak drasztikus emelkedésével, egy rég nem látott mértékű inflációs környezettel és a háború okozta általános bizonytalansággal. Bár elsőre „ideálisnak” mondható, hogy válsággal való megküzdést válságos időkben érdemes kutatni, de vállalkozáskutatás esetében ez nem ilyen egyszerű. Ennek ellenére sikerült egy 107 elemes mintát elérni több mint 600 közvetlen megkeresésen keresztül, melyben háromfajta gazdasági tevékenység: a szálláshely-szolgáltatás, a vendétlátás vagy az utazásszervezés valamelyikét végző vállalkozások képviselték a turizmus ágazatát. A kutatás legfontosabb megállapításai, hogy leginkább a vállalkozás erős vezetése, a szervezet erőforrásai, valamint az alkalmazkodás sikerébe vetett bizonyosság segítették a válsággal való megküzdést. A pénzforgalmat, jövedelmezőséget és adósságszintet tekintve kifejezetten kedvező képet festettek a megkérdezettek, de egy lehetséges jövőbeli válságra a középértéknél kevésbé tartották magukat felkészültnek. A megkérdezés idején leginkább azt állították magukról, hogy folyamatosan figyelik a saját piacuk változását, képesek cselekedni váratlan helyzetekben és azokra immár tudatosan készülnek, még ha előre nem látható is. A jövőben lehetséges válságtényezők között pedig az energia- és beszállítói árak növekedése, valamint a keresleti oldal fizetőképességének csökkenése fordultak elő legtöbbször az első három helyen.
Melyek a következő mérföldövek, célok, amelyeket szeretnél teljesíteni és elérni a kutatás során? Milyen magas szintű publikáció várható a kutatás eredményeiből?
A kutatás adatgyűjtési fázisa 2023 tavaszán lezárult, az adattisztítást és elemzéseket elvégeztem. Több konferencián is bemutattam már az eredményeimet, és egy magas minőségű publikációt még szeretnék megjelentetni belőle. Több, a tourism és hospitality témákat megjelentető nemzetközi folyóirat sztenderdjeit is figyelembe veszem a kézirat írása során, de egyelőre lassan haladok. Szerencsére pozitív dolgok hátráltatnak: új kutatási projektek megvalósítása, például az új dolgozói készségek vizsgálata a vendéglátásban a PROA kutatócsoporttal, vagy a vendégkommentek vizsgálata a természetese nyelvfeldolgozás módszerével és a Látogatógazdaság Kiválósági Központtal, aminek vezetését is van szerencsém ellátni 2023 márciusa óta. Mindemellett továbbra is elsősorban oktatóként tekintek magamra, hiszen nem elég tudnunk valamit, a tudást és a kutatási eredményeket képesnek kell lennünk átadni másoknak, megfelelően artikulálni és alkalmazni hazai, valamint nemzetközi oktatási környezetben egyaránt.
Mit javasolsz az idén pályázó kollégáknak?
Mindenekelőtt azt, hogy higgyenek a saját témájukban és mindenképpen írják meg a kutatási tervet. Hiszen még, ha nem is sikerül elnyerniük az ösztöndíjat, lesz egy kész tervük, amit megvalósíthatnak, akár egy kutatócsoporttal, akár egy kiválósági központtal. Magam is azzal az elhatározással jelentkeztem, hogy ha nem sikerül, akkor is lesz mit csinálnom, mert kíváncsi vagyok az eredményekre. Az ösztöndíj elnyerése innentől csak extra motiváció. Azt gondolom, hogy egy üzleti egyetem tagjaként fontos továbbá, hogy a jelenségek vagy összefüggések értékteremtő elemeinek valamelyikére fókuszáljunk, amik pedig a vállalkozó, a dolgozó és a vevő. Ez nem egy mindenek felett álló vagy kizárólagos megközelítés, de el kell fogadni, hogy tranzakciók csak akkor történnek, ha ez a három egymásra talál. Tranzakciók nélkül nem keletkezik bevétel, bevétel nélkül nem tarthatók fenn a legkisebb rendszereink sem. Ha sikerül ennek a gondolatnak megfeleltetni a témát, akkor a kutatás terv tükrözni fogja Demján Sándor szellemiségét és azt, amiért dolgozott: egy fejlettebb üzleti - társadalmi környezetet.