Milyen eddigi sikereket értél el az oktatói és kutatói pályádon?
Hogy őszinte legyek, inkább a világ megismerésének eszközeként, mintsem hivatásként kezdtem el tanítani. A BGE-n való munkámat megelőzően egy mérnöki cégnél projektmenedzserként dolgoztam. Ezért van mind üzleti, mind mérnöki diplomám, bár a termodinamikai ismereteim az évek során berozsdásodtak! 1997 óta tanítok a BGE-n, és számos tantárgyat oktatok. Tavaly volt egy független értékelés az angol nyelvű kurzusokon tanító tanárokról, és örültem a pozitív visszajelzéseknek és a teljesítménylapon szereplő magas pontszámoknak. Számomra mint tanárnak azonban a sikerélményt nem feltétlenül a bizonyítványok jelentik, hanem inkább az, ha látom, hogy egy diákot, aki bármilyen okból is küzd a tanulással, a helyes irányba terelem, és látom, hogy leküzdi a nehézséget és tisztességes eredményeket produkál. A tárgyfelelőssé válás, a tantervek megtervezése és a kollégák mentorálása a kurzusokon szintén fontos lépés volt a fejlődésemben.
A kutatói pályafutásom a PhD-fokozattal kezdődött - nem könnyű feladat a munka és a család mellett bármilyen szintű tanulmányokat befejezni, és abszolút tisztelem azokat, akiknek ez sikerül. A hab a tortán az volt, hogy a PhD-t summa cum laude minősítéssel, 100%-os eredménnyel végeztem el. A PhD tanulmányaim vezettek be a kutatásba, és azóta sem néztem vissza. Mindig is lelkes író voltam, és ez irányt és fókuszt adott az írásomnak. Bár az évek során jelentek meg publikációim minőségi folyóiratokban, legjobb cikk díjakat is kaptam és a BGE tudományos díját is elnyertem, ezek az eredmények nem hasonlíthatók ahhoz a sikerélményhez, amit akkor érzek, amikor megtanulok egy új statisztikai módszert vagy kvalitatív elemzési módszertant, kipróbálom egy kutatási tanulmányban, és bekerül egy minőségi folyóiratba. Idén ez egy kvantitatív tanulmány regresszióelemzése és egy kvalitatív tanulmány GIOIA módszertana volt. Drukkoljatok, hogy jövőre elfogadják valamelyik folyóiratban!
Mit jelent számodra, hogy a Prosperitas főszerkesztője lettél?
Azt hiszem, sok külföldi kollégának nehézséget okoz az elismerés és az előléptetés egy idegen országban, ezért rendkívül hálás vagyok ezért a lehetőségért. A kollégák gratuláltak nekem ehhez a pozícióhoz, és azt mondták, hogy „nagyon illik hozzád”, ami szerintem jó jel. Nagy megtiszteltetés, hogy rám bízták ezt a felelősséget, tudva, hogy lehetőségem van befolyásolni az általunk készített tartalom irányát és minőségét. Kezdetben döcögős volt a tanulási folyamat, de Jáki Erika és Bánhegyi Mátyás személyében jó csapat áll mögöttem, valamint egy bátorító szerkesztőbizottság.
Személyes szinten a főszerkesztővé válás fontos mérföldkövet jelent, ahol a kutatás, a vezetés és a szerkesztői kiválóság iránti szenvedélyemet a Prosperitas teljesítményének és minőségének alakításában kamatoztathatom. Ez nem csupán a szerkesztői döntések irányításáról szól, hanem lehetőséget jelent mások mentorálására, a kreativitás ösztönzésére és annak biztosítására, hogy olyan tartalmakat állítsunk elő, amelyek nemcsak tájékoztatják, hanem inspirálják is olvasóinkat - mindezek a szempontok beépülnek jövőbeli terveimbe.
Milyen jövőbeli terveid vannak a Prosperitas kapcsán?
Jövőbeli terveimnek három iránya van. Az első: a relevancia biztosítása. Sok éven át dolgoztam a magánszektorban a pénzügyi, a biztosítási és a mérnöki ágazatban. Mind nagyon különböző ágazatokban. Amikor az 1990-es években csatlakoztam az akadémiai szektorhoz, meglepett annak a külvilágtól való elzártsága. A dolgok azóta sokat változtak, de úgy gondolom, hogy a Prosperitas-nak nagyobb jelentőséggel kell bírnia az üzletemberek, egyetemi oktatók és kutatók számára. Ennek érdekében bevezetjük a „közérthető nyelvi összefoglalókat”. Ez egy olyan megközelítés, amelyet az orvosi kutatásban kezdtek el alkalmazni, de kezd elterjedni az üzleti folyóiratokban is. Ennek lényege, hogy a szerzők hétköznapi nyelven írnak összefoglalót, hogy a kutatóközösségen vagy tudományos területen kívüli emberek is megértsék a kutatás eredményeit és azt, hogy az számukra hogyan lehet hasznos. Ezáltal a folyóirat sokkal szélesebb közönség számára is megnyílik, és olyan értékes és érthető adatokkal szolgál, amelyeket az előadók, üzletemberek és diákok is használhatnak. Ezek az összefoglalók hétköznapi angol és magyar nyelven készülnek majd, és a Prosperitas weboldalán lesznek elérhetők. Annak ellenére, hogy angol nyelvű folyóiratról van szó, fontos figyelembe venni, hogy a folyóirat mit tud nyújtani a magyarok számára is. Annak érdekében, hogy kiadványaink az üzleti igényekhez és igényekhez igazodjanak, további erőfeszítésekkel igyekszünk biztosítani, hogy kiadványaink az üzleti igényekhez is igazodjanak, ezért fel fogjuk venni a kapcsolatot az egyetemi/üzleti kapcsolatokért felelős kollégával, hogy megvizsgáljuk egy különszám lehetséges témáit, amelyek kizárólag azon alapulnak, hogy a magyarországi vállalkozások milyen témájú kutatásokat szeretnének kapni.
A második kulcsfontosságú terület a folyóirat tekintélyének növelése. Jelenleg a Web of Science jóváhagyási eljárását kezdtük el, és célunk, hogy az elkövetkező években növeljük a folyóirat magyarországi rangját, valamint hogy újraindítsuk a Scopus által történő indexálás jóváhagyási folyamatát. Ily módon minőségi folyóiratként ismertté válunk, növelve az olvasottságot, láthatóságot és a publikációk számát.
Végezetül pedig szeretnénk nagyobb útmutatást nyújtani a kollégáknak, hallgatóknak és mindazoknak, akik azon gondolkodnak, hogy cikket írjanak folyóiratunkba. Ez nem könnyű folyamat, és sokat segít, ha ismerjük a publikálási folyamat működését, valamint a dolgozat tartalmával és stílusával kapcsolatos általános elvárásokat. Ezért most dolgozunk ki egy cikkíró műhelyt, amelyet doktorandusz hallgatóknak, kollégáknak, konferenciák résztvevőinek és bárki másnak ajánlunk, aki új a cikkírási folyamatban, vagy akinek útmutatásra van szüksége a folyamatban lévő munkája fejlesztéséhez.
Mik a legnagyobb kihívások?
A jövő nagy kihívása, hogy Magyarországon „C” kategóriás folyóirattá váljon és Scopus-indexet kapjon. A kritériumok nagyon szigorúak, kezdve a nemzetközi közösség és a nemzetközi bírálók által készített bírálatok biztosításától, a dolgozatok adatbázisokban való elérhetőségének biztosításán át, a publikálással kapcsolatos összes jogi és etikai kérdésig. Ez megvalósítható, de sokféle területen végzett tevékenységgel jár, miközben a folyamatban lévő publikációk láncolatát is szem előtt kell tartani.
Mit javasolsz azok számára, akik jó cikket szeretnének írni egy tudományos folyóiratban?
Ha tippeket és trükköket szeretne kapni egy cikk felépítéséhez, javaslom, hogy vegyen részt a workshopjainkon, még akkor is, ha még csak az ötlet kezdetei vannak meg. Van azonban egy másik módja is a jó cikk „titkos receptjének” elsajátításának, ami nekem sokat segített: a folyóiratok és konferenciák számára történő recenzió. Több mint 15 éve lelkes bírálója vagyok folyóiratoknak és a nagyobb üzleti konferenciáknak. Ennek óriási haszna volt, bár elég időigényes lehet. Az olvasás és a bírálat során nemcsak a legaktuálisabb témákat ismeri meg az ember, és fejlődik bírálóként, hanem szinte intuitív érzéket is kezd kialakítani, hogy mitől lesz egy cikk alkalmas arra, hogy a legjobb folyóiratokba bekerüljön. Úgy vélem, hogy az expozíció, saját magunk kihívás elé állítása mint tanulási módszer ebben a tekintetben meglehetősen alulértékelt. Én is így tanultam meg magyarul, bár ez még mindig „folyamatban lévő munka”.