Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ (FHERC)
’Az üzleti felsőoktatás jövője’ zárókonferencia
November 21-én megrendezésre került a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ ’Az üzleti felsőoktatás jövője’ (FK127972) OTKA pályázatának zárókonferenciája.
Az öt éves (2018-2023) projekt eredményeként összesen 49 publikáció és 17 folyóirat-cikk született, melyekből 9 magas minősítésű nemzetközi folyóiratban jelent meg, kettőt pedig MTA Publikációs Nívódíjjal jutalmaztak.
A zárókonferencián ezekből szemezgetve 4 előadásban mutattuk be kutatásunk két fő ágát: a vezető üzleti képzések külső kommunikációjának és diskurzusának elemzését, illetve a felsőoktatás jövőjével kapcsolatos szcenáriókat és elvárásokat. A konferencia zárásaként a résztvevőknek szervezett workshopot Király Gábor, kutatócsoportunk szakmai vezetője irányította.
Budapest LAB
Négy előadással jelentek meg a IV. Vállalkozáskutatási Konferencián a Budapest LAB munkatársai
A Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat negyedik alkalommal szervezte meg éves konferenciáját, ahol a Budapest LAB munkatársai négy előadásban is bemutathatták kutatásaik eredményét. A Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat célja a vállalkozások világában tevékenykedő kutatók, elemzők és adatelőállítók közötti együttműködés megerősítése. amelynek keretében hozzájárulnak a vállalkozásokkal kapcsolatos tudás rendszeres bővítéséhez és elmélyítéséhez.
Csákné Dr. Filep Judit "Családi vállalkozás kutatás a visegrádi országokban" címen adta elő nemzetközi társszerzőségben készült kutatása eredményeit. A kutatás rávilágát, hogy a visegrádi országok kutatói egyre intenzívebben kapcsolódnak be a nemzetközi családi vállalkozás kutató közösség munkájába, ugyanakkor kutatásaik fókuszában nem a régióra jellemző sajátosságok, különbözőségek feltárása áll, hanem a jellemző nemzetközi kutatási trendekhez kapcsolódó, azokhoz illeszkedő írások publikálása.
Timár Gigi és Dr. Virágh Enikő "Startup siker az alapítók szemszögéből" címen mutatták be a Dr. Pecze Krisztina közreműködésével készült kutatásuk eredményeit, mely célja annak megismerése volt, hogy a startup alapítók maguk minek alapján tekintik sikeresnek magukat és vállalkozásukat, hozzájárulva a vállalkozói viselkedés jobb megértéséhez, és ezen keresztül a magyar vállalkozói szféra hatékonyabb támogatásához. Bár ezeket a cégeket jellemzően a cégérték, vagy a bevont tőke mértéke alapján értékelik, a vizsgálat eredménye szerint a startupperek siker értelmezése ennél jóval komplexebb.
Dr. Szennay Áron "Startup inkubátorok és akcelerátorok Közép- és Kelet-Európában – Egy szisztematikus irodalomfeldolgozás eredményei" címet viselő előadásában prezentálta feltáró kutatása megállapításait, mely azokat az inkubációs, illetve akcelerációs modelleket kereste, amelyek a leginkább segítik a startup vállalkozások életben maradását, üzleti sikerét. Eredményeik azt mutatják, hogy a mentorálás, tanácsadás, illetve az erőforrások biztosítása mellett az inkubátorok, illetve az akcelerátorok feladata a vállalatok előszűrése, a hálózatokba való bekapcsolása, továbbá célszerű lehet az erőfeszítések néhány versenyképes szektorra való koncentrálása.
Dr. Szennay Áron a Csákné Dr. Filep Judittal közös kutatásának eredményeit "A fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos vállalkozói döntések a Global Entrepreneurship Monitor 2022-es adatainak tükrében" címen mutatta be. A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy feltárható-e kapcsolat a vállalkozókat körülvevő környezet, a vállalkozók jellemzői, vállalkozásindítási motivációi és fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos döntései között. A tanulmány rávilágít, hogy a vonatkozó ismeretek és a vállalkozás indításának motivációi egyaránt hatnak a cégtulajdonosok fenntarthatósággal kapcsolatos döntéseire. Az eredmények alapul szolgálhatnak a vállalkozások fenntartható fejlődési célok figyelembevételével történő működésének szakpolitikai támogatásához.
Generációváltás a digitális korban
A 2023. november 22-én megrendezésre került Agtech SUMMIT "Generációváltás a digitális korban" c. kerekasztalának vendége volt Dr. Szennay Áron, a BGE Budapest LAB tudományos munkatársa. A rendezvény a NAK Techlab, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hosszútávú innovációs programjának szervezésében valósult meg. A kerekasztal során elhangzott, hogy a generációváltás és a digitalizáció valamennyi szektor, így az agrárvállalkozók számára is rendkívüli kihívást jelent. Segíthet ugyanakkor, ha az innovatív startup vállalkozások megoldásai, valamint az Egyetemek által feltárt nemzetközi jó gyakorlatok a rendszeres üzletmenet részévé válnak, amelyre az előkészített generációváltás folyamata nagyszerű lehetőséget biztosít.
A Budapest LAB kutatásai a Danube Cup konferencián
A 2023-as tudományos konferencián a Budapest LAB kutatói, Csákné Dr. Filep Judit, Dr. Szennay Áron és Timár Gigi két előadással jelentek meg. Ezek egyike a hazai kkv-k reprezentatív adatfelvételen alapuló vizsgálata alapján a COVID-19 pandémia kkv-k digitalizációjára való hatását mutatja be, míg a másik a vállalkozásoktatásban való részvételt befolyásoló tényezők vizsgálatára fókuszál a Global Enterpreneurship Monitor kutatás adatai alapján. A Danube Cup a Duna menti egyetemek közötti hálózatos együttműködés, amely az elmúlt években a hallgatói ötletverseny mellett nemzetközi tudományos konferenciával egészült ki, fókuszáltan a hallgatói vállalkozások, vállalkozásoktatás, vállalkozói készségfejlesztés területén. A konferencián, és így a Danube Cup hálózatában való részvétel a Budapest LAB-ben zajló kutatások bemutatása mellett lehetőséget ad a terület kutatói közötti aktív kapcsolatok építésére, jövőbeni kutatási együttműködések megalapozására is.
Jövő Értékláncai Kiválósági Központ (JÉKK)
Globális értékláncok és új adatbázisok
Külön szekcióval és számos előadással vettek részt a Jövő Értékláncai Kiválósági Központ tagjai a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXI. Vándorgyűlésén. A globális értékláncok szerteágazó gazdaság hatásai álltak a JÉKK által szervezett szekció középpontjában, amelyen a központ munkatársai mellett más hazai egyetemek és kutatóintézetek kollégái is részt vettek és előadásokat tartottak. A JÉKK részéről Sass Magdolna (aki egyben a szekció elnöke is volt), Gáspár Tamás, Koppány Krisztián és Csonka László vett részt. A szekció által érintett témák között szerepelt a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása, az infláció, az értéknövelés lehetősége, az értékláncok regionális aspektusai. Emellett a központ kutatása más szekcióban is megjelent, így az értékláncok és a tudástranszfer kapcsolatáról az "Unlocking Regional Innovation Potential in the Digital Age" szekcióban hangzott el egy előadás.
A mesterséges intelligencia aktuális kihívásai
Hogyan alakul át az alkotmányjog? Van-e még szabad akaratunk? Ki felel a robotok által okozott károkért? E kérdésekre is választ kaphatott, aki csatlakozott az egyetem összesen hat online előadásból álló eszmecseréjéhez október 30-án. Hétfőn került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „A mesterséges intelligencia és annak jogi háttere” című online konferenciája. A konferencia témája a ma oly népszerű mesterséges intelligenciához kapcsolódó problémák áttekintése és az ezek jogi kérdései volt. A konferencián 6 felkért előadó előadása hangzott el. Az előadások között két BGE-s előadó is szerepelt: Dr. Gubán Miklós professor emeritus és Dr. Gubán Ákos professor emeritus. A két előadás témája a Jövő Értékláncok Kiválósági Központ kutatásai közé tartozik és a BGE-s kollégák több olyan problémát is bemutattak, amely komoly jogi szabályozást igényel. A konferencián közel 50 bejelentkezett résztvevő követte végig az előadásokat, ami a téma iránti nagy érdeklődést mutatja.
A konferencia számos olyan kérdésre adott választ, amelyet ma a mesterséges intelligencia alkalmazása, gyors terjedése felvet, azonban kiderült az is, hogy még sok különböző szintű jogi szabályozásra van szükség a MI biztonságos használatához.
Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ (CESIBUS)
Számos konferencián vettek részt a CESIBUS kutatói novemberben
Sűrű novemberük volt a CESIBUS kollégáinak. Győri Zsuzsanna november 9-én az MTA Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó bizottságának a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferenciáján tartotta meg előadását A fenntarthatóságra és a körforgásos szemléletre való nevelés lehetőségei a felsőoktatásban címmel, majd délután a BGE MTÜ konferenciáján vezette a fenntarthatóságról szóló szekciót. November 16-án Gdanksban a 37. RENT (Research in Entrepreneurship and Small Business) konferencián adta elő a fogyatékossággal élő vállalkozók kutatócsoport anyagát, Entrepreneurs with disabilities and the lingering post-socialist impression of ableism címmel. November 17-én a IV. Vállalkozáskutatási Konferencián Reicher Regina és Kolnhofer-Derecskei Anita ismertette a KKV fenntarthatósági kutatás egyes eredményeit A jogszabályalkotás szerepe a fenntarthatóságban – magyar KKV-k vizsgálata alapján című előadásukban.
Körforgásos gazdaságról elméletben és gyakorlatban
Dombi Mihályt, a CESIBUS tudományos főmunkatársát kérdezték a TV2 Magellán című ismeretterjesztő műsorában. Mit jelent a körforgásos gazdaság, hol állunk most, illetve mi az egyén és a társadalom felelőssége a körforgásos gazdaságra történő áttérésben - ezek voltak a legfontosabb kérdések, melyet a Magellán riportere feltett Egyetemünk munkatársának, Dombi Mihálynak, a CESIBUS és az Üzleti Gazdaságtan Tanszék tudományos főmunkatársának. Az adásban emellett hallhattunk Zero Waste otthoni praktikákról és megismerhettük a gödöllői közösségi varrodát is, ahol kidobásra ítélt ruhák kezdik meg új életüket.
Az adás előfizetéssel itt érhető el.