Lehetőségek és kihívások az indirekt kibocsátások azonosítására környezeti információkkal kiterjesztett input-output táblák segítségével címmel jelent meg Szendrey Orsolya, Marczis Dávid és Dombi Mihály írása a A pénz jövője, a jövő pénze I. : Pénzügyek történelmi perspektívában, zöld pénzügyi fordulat tanulmánykötetben a Magyar Nemzeti Bank gondozásában.
Absztrakt
Világunk összetett ökológiai válságban van, tényezői közül az éghajlatváltozás az egyik legégetőbb kihívás. A klímaváltozás mára nem pusztán környezetvédelmi, hanem egyben gazdasági-pénzügyi problémává lépett elő, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy a dinamikusan változó szabályozói keretrendszer, a technológiai előrehaladás, valamint a fogyasztói preferenciák elmozdulása új típusú kockázatokat hordoz. Tanulmányunkban röviden bemutatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának különböző szintjeit, és rávilágítunk arra, hogy a jelenleg hatályba lépő szabályozói elvárások miként helyezik előtérbe az emissziókkal kapcsolatos megfelelő mérési és riportálási módszertanok kialakításának a szükségességét, különös tekintettel az indirekt kibocsátásokra. Ezt követően számba vesszük, hogy milyen megközelítések léteznek a kibocsátások mérésére, és elemezzük ezek alkalmazásának előnyeit és hátrányait. A különböző módszertanok közül az környezeti információkkal kiegészített input-output táblák felhasználási lehetőségeit mutatjuk be; először betekintést nyújtva az input-output táblák általános működésébe, illetve a környezeti információkkal bővített verziójukba. Bemutatjuk, hogy a Scope 3 kibocsátások komplexitásából adódóan a számszerűsítésük számos módszertani és adatgyűjtési kihívást jelent az érintettek számára. Az környezeti kiterjesztésekkel ellátott input-output táblák (EE-MRIOT) és a széles körben ismert Leontief-transzformáció segítségével megmutatjuk, hogy ágazati szinten hogyan számszerűsíthetők a közvetett kibocsátások. Az EUROSTAT közvetlen és az EORA 26 alapján számszerűsített közvetett kibocsátásai adatok összevetése lehetővé teszi az iparági kapcsolatok és értékláncok elemzését, valamint a kibocsátások termelés és felhasználás szerinti pontosabb megkülönböztetését. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy további fejlesztések szükségesek egy következetes mérési keretet kialakításához, mivel az input-output modellek is rendelkeznek számos módszertani korláttal. Rámutatunk arra is, hogy teljesen új lehetőségek tárulhatnak fel a modellek szofisztikáltabbá válásával, valamint más adatbázisokkal való összekapcsolásukkal. Mindez azért fontos, mert így egyes termékek és szolgáltatások régióhoz kötött, teljes (közvetlen és közvetett), többdimenziós környezeti hatásainak feltérképezésére is lehetőség nyílik.
A szerzőknek gratulálunk!