Life Cycle Assessment Model of a Catering Product: Comparing Environmental Impacts for Different End-of-Life Scenarios című írása jelent meg Lovasné Avató Juditnak és Mannheim Viktóriának a MDPI Energiesben.
Absztrakt:
Ez a tanulmány egy éttermi főétel életciklusának elsődleges energia- és környezeti hatásait értékeli, különös tekintettel az életciklus végi szakaszra. Első lépésben a termék bölcsőtől a sírig tartó komplex életciklus-értékelési (LCA) modelljét állítottuk fel a szükséges nyersanyagok előállításától (termelésétől) az elkészítési, főzési és felhasználási fázison át az életciklus végéig. A második lépésben három forgatókönyvet (hulladéklerakás, égetés és komposztálás) hasonlítottunk össze az életciklus végén keletkező élelmiszerhulladékra vonatkozóan, mivel a hulladékgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása az élelmiszerhulladék optimális kezelése. A GaBi 9.0 szoftver segítségével tizenegy környezeti hatáskategóriát számoltunk ki a vizsgált élelmiszertermékre. Kutatómunkánk során minden fázisban a primerenergiát vizsgáltuk. A harmadik lépésben a hagyományos és a "sous vide" főzési technológiák összehasonlítását készítettük el a főzés/sütés életciklus fázisának optimalizálása érdekében. Ez a dolgozat alapvetően három fő kérdésre ad választ: (1) Hogyan jellemezhetők a fő környezeti hatások és a primerenergia a vizsgált termék teljes életciklusa során? (2) Milyen módszerekkel optimalizálhatók a különböző életciklus-fázisok, miközben csökkenthetők és újrahasznosíthatók az energia- és anyagáramok? és (3) Mi a legoptimálisabb hulladékkezelési forgatókönyv az életciklus végi szakaszban? Az elemzés alapján a legnagyobb környezeti terhelés az előkészítési fázisból származik, és az életciklus végi forgatókönyv a hagyományos égetés esetében csaknem kétszer akkora környezeti terhelést okozott, mint az élelmiszerhulladék lerakása. A komposztálásnak van a legkisebb környezeti hatása, és a komposztáláshoz szükséges primerenergia értéke nagyon alacsony. A sous vide főzési technika előnyös, és a folyamatosan ellenőrzött körülmények megbízhatóbb folyamatot eredményeznek. Ezek a kutatási eredmények felhasználhatók a vendéglátóegységekben a fenntartható, kisebb környezeti hatásokkal és energiaforrásokkal járó főzés és étkeztetés kialakításához.
Gratulálunk a szerzőknek!