BGE központi honlap
Hallgatói fiók
EN - English

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

  • Fókuszban
      • Fókuszban
      • Portfólió áttekintés
      • Gazdasági & társadalmi hatás
      • Díjak & elismerések
      • Rendezvények & tudásmegosztás
  • Portfólió
      • Kutatási portfólió
      • Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola
      • BGE Tudástérkép
      • Kiválósági Központok
      • Prosperitas
      • Tématerületi Kiválóság Projekt
  • Tehetséggondozás & szolgáltatások
      • Tehetséggondozás & szolgáltatások
      • TDK
      • Szakkollégiumok
      • Kutatási Iroda
      • Könyvtár
  • Kiválósági Központok
      • Kiválósági Központok
      • Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ
      • Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ
      • Jövő Értékláncai Kiválósági Központ
      • A Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ
      • Látogatógazdaság Kiválósági Központ
Nyitólap >
Szervezeti szubkultúrák azonosítása: Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Tudomány
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Keresés
Menü
Keresés
Menü
Szervezeti szubkultúrák azonosítása: Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere
2023. április 24.
Szervezeti szubkultúrák azonosítása: Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere
# Tudomány
# Kutatás

Megjelent Kása Richárd szakkönyve, Szervezeti szubkultúrák azonosítása: Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere címmel, az Akadémiai Kiadó gondozásában.

Bevezető:

A gazdálkodástudományi szakirodalom évtizedek óta foglalkozik a szervezeti kultúrával, ami mostanában egyre nagyobb jelentőséget kap az üzleti tanácsadásban is. A szervezeti kultúra felmérése és megértése számos célt szolgál: választ kaphatunk arra, hogy a szervezet tagjai hogyan értelmezik és képviselik a szervezet értékeit, elősegítve ezzel a változásokat, fejlesztéseket, átalakulásokat, a vezetési funkciók hatékonyabb gyakorlását.

A szervezeti kultúra felismerésénél azonban többre van szükség: a szervezet egyénekből áll, az egyének pedig csoportokat alkotnak. Ez szükségessé teszi ezeknek a homogén csoportoknak (szubkultúráknak) az azonosítását és leírását, valamint egymás közötti összefüggéseik megértését. Ehhez az egyik népszerű modell a Competing Values Framework (CVF), és ennek mérési eszköze a Organizational Culture Assessment Instrument (OCAI).

Ez a tanulmány operacionalizálja Hofstede módszertani javaslatát a Cameron és Quinn OCAI-val gyűjtött adatainak elemzésére, Quinn és Rohrbaugh CVF modellje alapján. A mű rávilágít az eredeti módszerrel kapcsolatos módszertani aggályokra, és új adatelemzési módszert javasol a látens szubkultúrák azonosítására és a CVF modell eredendő elvárásaihoz való jobb igazodásra.

A javasolt módszer megtartja az ipszatív skálák előnyeit a szervezet kulturális egyediségének kiemelésében és megkülönböztetésében, kiküszöböli az összes szubjektív megfontolást és kézi beavatkozást az adatfeldolgozásból, lehetővé teszi a szubkultúrák és homogenitásuk mélyebb elemzését, független minták abszolút és objektív összehasonlítását mérettől függetlenül, és újszerű grafikus ábrázolást kínál a szervezeti kultúráról.

Gratulálunk a szerzőnek!

2025 - Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem - Minden jog fenntartva v1.12.0
Hasznos linkek
  • Közérdekű adatok
  • Intézményi tájékoztató
  • Informatikai útmutatók
  • Elérhetőségek
  • Pályázati felhívások
  • Fejlesztéseink
  • Felhasználási feltételek
  • Süti beállítások
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Akadálymentesítési nyilatkozat
  • Hallgatói Követelményrendszer
  • Visszaélés-bejelentési rendszer
Kövess minket
készítette