„Az alábbi interjú sorozat célja, hogy a jelenlegi és jövőbeni hallgatóink még jobban megismerhessék tanszékeinket és a tanszékeken tanító oktatóinkat. Ebben a sorozatban tanszékenként egy oktatót fogunk megszólítani.”
Dr. Engelberth István az Üzleti Gazdaságtan Tanszék egyetemi docense. A PSZK mellett rendszeresen oktat a Külkereskedelmi Karon is, továbbá tagja az Esélyegyenlőségi Bizottságnak az egyetemen és nagy örömére szolgál, hogy a PSZK szakkollégiumának hallgatói rendszeresen meghívják kerekasztal beszélgetésekre, így az EU és Magyarország viszonyát érintő rendezvényeknek már szinte hagyománya van.
1. Hogy lett a PSZK munkatársa, és hogy érzi magát a tanszéken?
2006-ban a BGF Salgótarjáni Intézetében kezdtem a felsőoktatási pályafutásomat. Eredendően földrajz-történelem szakon végeztem a Szegedi (József Attila) Tudományegyetemen, így gimnáziumi tanárként dolgoztam évekig. Az egyetemi évek alatt elért sikeres OTDK-s szereplésem „következménye” volt, hogy a Pécsi Tudományegyetemen elvégeztem a doktori képzést. Tulajdonképpen az nyitott utat, hogy a salgótarjáni intézet (PSZF) megkeresett állásajánlattal. 2013-ban azonban a területi intézet bezárt, így kerültem a pesti karra.
Az Üzleti Gazdaságtan tanszék egy viszonylag kis létszámú egység a karunkon. Nagyon jó itt dolgozni. Tulajdonképpen minden feltétel adott ahhoz, hogy egy oktató a munkájára/hivatására tudjon koncentrálni, és megfelelő állapotban tudjon bemenni egy órára, előadásra. Fontos, hogy a tanszéken jó, mosolygós a hangulat, empatikus és segítőkész a közösség, működik a csapatmunka, így adottak a feltételek arra, hogy egy tanár – természetesen a szükséges kereteket betartva – oktatói szabadságával élve tudja a legjobbat adni a hallgatóknak. Nagyon fontosnak tartom a szabad és kreatív kereteket az oktatás során!
2. Kérem, meséljen nekünk arról is, hogy mi motiválja a munkájában! Mi az, ami minden nap erőt ad?
Úgy gondolom, hogy én inkább oktatásfókuszú egyetemi polgár, tanár vagyok. Igazából gimiben is tanári pályára készültem, no nem egyetemi katedrára. De azt hiszem, így egy szép kis karrierpályát tudhatok magam mögött eddig. Biztosan van ennek a pályának egy exhibicionista éle is, talán bennem is van ilyen „igény”. Szeretem a fiatalokat és szeretném elmondani, átadni azt, amit én tudok. Természetesen én sem tudhatok mindent. Így elsősorban egyfajta szemléletformálást szeretnék közvetíteni. Hogy bátran és merészen gondolkodjanak! Szeretném a diákokban elültetni azt, hogy a világunk állandóan változik, és hogy bizony a minket körülvevő világ, események vagy akár emberek, nem feketék és/vagy fehérek. Talán ezzel hozzá tudok járulni ahhoz, hogy majd később adott helyzetekben jól döntsenek, maguk és a közösségük jobbítását is szolgálva. Gyakran élek provokatív oktatói eszközökkel (a mértéket természetesen tartva), és van egy mondásom, melyet szoktam említeni a hallgatóknak: „Semmit ne higgyenek el! Azt sem, amit én mondok!” Nézzenek utána, kérdezzenek és vitatkozzanak! Nagyon fontos a kritikai szemlélet és az az attitűd, hogy folyamatosan igyekezzünk követni a változásokat, mert ezeknek kell megfelelni. Egyébként éppen ezért nem is irigyelem a mai fiatalokat, egyetemistákat. Nehéz dolguk van megtalálni a helyüket a világban!
Rendkívül jó érzés volt, hogy 2021-ben Kiváló Oktató Oklevelet kaphattam az oktatói munka hallgatói értékelése alapján. Visszaigazolása volt annak, amit magam képviselek az egyetemi katedrán.
3. Van esetleg kedvenc tárgya, amit nagyon szeret oktatni?
Ha lehet választani… talán a gazdaságföldrajz. Azt hiszem azért, mert ez igazán passzol ahhoz, amit fentebb megfogalmaztam. Igyekszem is évről-évre úgy újra felépíteni a tárgyat, hogy kapcsolódjunk az éppen aktuális eseményekhez. Van ezekből éppen elég! Nemrégiben meg is kaptam azt a megjegyzést egy hallgatótól, hogy a vizsgán arra vagyok kíváncsi, hogy mi van az újságokban. Pedig nem is arra vagyok kíváncsi! A másik a politológia. Erről csak annyit mondanék, hogy gyakran éri a fiatalokat az a vád, hogy passzívak és nem érdeklik őket a közélet, a politika, mint a közügyek helyes menedzselése. Hát az én tapasztalatom nem ez a PSZK-n. Nagyon élvezem azokat a beszélgetéseket, amelyek ezen a kurzuson elhangoznak.
4. Folyamatban van jelenleg valamilyen kutatása vagy projektje/ versenye? Ha igen, kérem, meséljen nekünk róla pár mondatban!
Jelenleg egy olyan „projekt” van kialakulóban, és kaptam felkérést a Kar vezetésétől, amely az egyetem oktatóit igyekezne megszólítani, és aktuális társadalmi és gazdasági folyamatok, problémák kitárgyalását, megbeszélését tekintené feladatának. Egyfajta fórum lenne ez, mely célja a tudásmegosztás, vélemények és információk kicserélése egymás között.
Emellett többszőr készítettem már fel hallgatót TDK-ra és OTDK-ra is. Pl. A korábbi OTDK-ára eljutott egy dolgozat, melyet egy már végzett hallgató, Németh Dániel az én segítségemmel készített el. Fantasztikus innováció volt benne.
Tömören: hogyan tehetjük mérhetővé számokkal, hogy milyen a különböző nagyhatalmak befolyása a nyugat-balkáni államokban? Tulajdonképpen felállított egy indexet. Sajnos az OTDK-án nem ért el helyezést, szerintem méltatlanul. Természetesen ez az én szubjektív véleményem! Rengeteget dolgoztunk rajta, és nagyon sokat tanultam én is. Jó volt egy rendkívül okos, szorgalmas és innovatív hallgatóval együtt dolgozni. (Idén is volt egy hallgatóm, aki OTDK-ra bejutott, de sajnos lemondta a szereplését.)
Ahogy fentebb említettem a személyiségemhez az oktatás jobban passzol, mint a kutatói tevékenység. Ez nem jelenti azt, hogy távol maradok kutatásoktól, konferenciáktól. Ha van egy jó téma, szívesen elmerülök benne. Mint gazdaságföldrajzos, alapvetően a térben lévő különbségek érdekelnek. Ez elég általános persze. Az utóbbi időszakban foglalkozom sportföldrajzzal, ezen belül labdarúgásföldrajzzal. Tovább szűkítve a labdarúgó Európa-bajnokságok földrajzával. Érdekes azt megvizsgálni, hogy milyen földrajzi különbségek vannak országok között sikerességben, részvételben vagy éppen rendezésben. Külön nagy szelet a labdarúgók migrációja. Tavaly a vb-meccsek alatt pedig a katari labdarúgó világbajnokság földrajzát igyekeztem feltárni. Nagyon izgalmas, hogy a globális labdarúgásban miként kapcsolódik a játékosok áramlásához a pénzek mozgása. Milyen regionális különbségek vannak ebben? Mindkét témában aztán együttműködtem más kollégákkal. Friss tanszéken belüli együttműködés a működőtőke áramlás hazai regionális különbségeinek a vizsgálata.
5. Utoljára arra kérem, hogy mesélje el, milyennek látja a PSZK-s oktatók és hallgatók viszonyát!
Személyesen, úgy gondolom, jó a viszonyom a hallgatókkal. Igazából eddig semmilyen konfliktusom nem volt hallgatóval, no persze egy-két órai egészen apró fegyelmezési esetet kivéve. De egy jól irányzott „odaszúrással” ez könnyedén rendezhető. Általánosságban én igazán talán azt hiányolom, hogy a hallgatók közötti szorosabb emberi/baráti/szakmai kapcsolatok terén lehetne még fejlődnie az egyetemnek. De ezt most egészen óvatosan mondom, mert nem biztos, hogy ezt jól látom. Ezt is inkább néhány hallgatóval történt beszélgetés alapján gondolom, ami nem biztos, hogy reprezentatív minta. Én azt tapasztalom, hogy ha egy hallgatót amolyan egyetemi polgártásnak tekintünk mi oktatók, és ennek megfelelően szólunk hozzájuk, azért a hallgatók nagyon hálásak tudnak lenni. De azt is azt gondolom, hogy az oktatótársaim ilyenek. Bár- ehhez természetesen a hallgatók is kellenek.
Köszönjük Dr. Engelberth Istvánnak az interjút! A következő napokban további oktatók fognak mesélni a PSZK-s életükről és munkájukról.