A Pénzügyi és Számviteli Kar kiterjedt kutatási portfólióval rendelkezik az alkalmazott tudományok területén. Kutatási projektjeinkben elsősorban olyan tudás létrehozására törekeszünk, amely közvetlenül lefordítható szervezeti gyakorlatokká, akár más szervezetekről, akár a saját oktatási tevékenységünkről van szó. A gyakorlati tudás létrehozása mellett arra törekszünk, hogy kutatásainkból magas minőségű publikációk jöjjenek létre, és ezeket hazai és nemzetközi vezető folyóiratokban tegyük elérhetővé a szakmai közösség számára.
A tanszékeken és a különféle kutatócsoportokban jelenleg zajló kutatásokat 5 – egymást részben átfedő – témacsoport köré lehet rendezni. Ezek a szervezetkutatás, a szervezetek társadalmi szerepe és felelőssége, a KKV-k gazdasági szerepe, a digitalizáció, valamint az új oktatási és tanulási irányok.
Vállalkozáskutatás
A kis- és középvállalkozások komoly szerepet játszanak a gazdasági működésben, mind innovációs potenciáljukat, mind munkahelyteremtő és -megtartó képességüket tekintve. A hazai KKV szektor teljesítményének, fejlődésének és nemzetközi értékláncokban elfoglalt pozíciójának a vizsgálata ezért kiemelt fontosággal bír. Jelenleg ezzel kapcsolatban olyan témákban folynak kutatások, mint a KKV-k nemzetköziesedése és HR gyakorlatai, a vállalkozások banki finanszírozása, a családi vállalkozások utódlása, valamint a gazdasági környezet szerepe a KKV-k sikerességében és innovativitásában.
Rendszeres szakmai diszkussziók folynak a Közpénzügyi, az Adózás, a Vállalati pénzügyek, illetve a Banki pénzügyek kutatóműhelyekben. Specifikusan, a Vállalati pénzügyek oktatói és kutatói csoportjának fókuszában egyrészt helyt kapnak a hagyományos vállalati pénzügyi témák, mint a vállalkozások finanszírozási kérdései, a kockázatkezelés, és a vállalati átalakulások pénzügyi értékelése, másrészről a napjainkban aktuálissá vált témák, mint a zöld pénzügyek (Fenntarthatóság, ESG) is megjelennek. A kutatások eredményeit szakmai konferenciákon, tanulmányokban és szakkönyvekben teszik közzé – ez utóbbiak körébe sorolhatjuk a Közpénzügyi kompendiumot, valamint az AdóKönyvet, mely tudományos igényességgel tárgyalja azon főbb adónemeket, amelyek a költségvetési bevételek tekintetében meghatározó nagyságrendűek.
Fenntarthatóság
Az elmúlt évtizedekben a menedzsment- és szervezetkutatásban hangsúlyosan jelenik meg, hogy az egyes vállalatok, vállalatcsoportok, vagy akár egyéb szervezetek milyen felelősséggel rendelkeznek a társadalmi térben, valamint a természeti környezet minőségének megőrzése kapcsán. Karunkon ezzel kapcsolatban olyan témákban folynak vizsgálatok, mint a vállalati társadalmi felelősségvállalás pénzügyi vonatkozásai, a banki kockázatok és kockázatkezelés, a KKV-k társadalmi felelősségvállalása, a fenntarthatóság megjelenése a szervezeti és oktatási folyamatokban, a számvitel etikai dilemmái, az integrált jelentéstétel elméleti és gyakorlati kérdései, valamint a sokszínűség a foglalkoztatásban, különös tekintettel a fogyatékkal élők foglalkoztatására.
Digitalizáció és üzleti folyamatok innovációja
A jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy a digitalizáció milyen módon alakítja át a szervezetek belső működését, valamint a szervezetek közötti kapcsolatokat. A digitalizáció nem csupán egyes adatok és tartalmak digitális megjelenítését jelenti, hanem alapvetően érinti a jövőben végzett munka jellegét, a vállalatok láthatóságát és versenyképességét. Jelenleg a digitalizáció kutatása olyan területeken jelenik meg a Karon, mint a könyvvizsgálat és a számvitel digitalizációja, a webshopok adatbányászata, a szolgáltatási folyamatok elemzése, az ellátási láncok logisztikájának modellezése, a KKV-k digitális érettsége és digitális marketingtevékenysége, valamint az internetes piacok közgazdasági modellezése.
Üzleti felsőoktatás
Az üzleti felsőoktatásban számos kihívás jelent meg a XXI. században. A rendkívül gyorsan változó gazdasági, üzleti környezet (VUCA-világ) komoly feladatok elé állítja az egyetemeket. Képesek vagyunk-e lekövetni a vállalati szektor elvárásait, a szakmai, gyakorlati ismereteken kívül olyan soft-skill kompetenciákat elsajáttítani, mint a jó kommunikációs és prezentációs készség, a megfelelő tárgyalás és érvelés technika, a jó elemző készség, a csapatban való aktív és hatékony együttműködés? Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az üzleti felsőoktatásban a hallgatók személyiségének formálására, a szociális kompetenciák fejlesztésére, az önismeret kialakítására. Olyan kutatásokra van szükségünk melyek képesek felmérni a hozott és szerzett kompetenciákat, amelyek képesek megmutatni, hogy milyen módszerekkel lehet az elméleti oktatásba beépíteni az elvárt soft-skillek kialakítását. A „tantermek” pedig mind ehhez kiváló kutatási területnek bizonyulhatnak