„Kutatóként és oktatóként nagyon sokat kaptam a PSZK közösségétől, és úgy érzem, ez most egy esély, hogy visszaadjak ebből a sok támogatásból” – mondta Dr. Király Gábor, a BGE PSZK frissen kinevezett dékánja. A vele készült interjúban többek között jövőbeli terveiről, motivációról és a hobbijáról is beszélgettünk vele.
Miért vállaltad el a felkérést a dékáni pozícióra?
Egyrészt nagyon inspiráló vezetői példák vannak előttem, hogy egy ilyen pozícióban hogyan lehet szakmailag meggyőzően, emberséggel és empátiával működni. Szeretném én is ezt az utat követni.
Másrészt a pályám során kutatóként és oktatóként nagyon sokat kaptam a PSZK közösségétől, és úgy érzem, ez most egy esély, hogy visszaadjak ebből a sok támogatásból – remélem, hogy én is képes leszek mások fejlődését úgy segíteni, ahogyan nekem segítették eddig.
Végül pedig ezt egy remek lehetőségnek érzem, hogy a vezetői kompetenciáimat is fejleszteni tudjam.
Mit jelent számodra a BGE, az egyetemen belül a PSZK?
A BGE egy szakmai és értékközösség, ami számomra a PSZK esetében kiegészül az erős emberi kapcsolatokkal és összetartozás érzésével.
Merre tovább PSZK? Hogyan látod a Kar fejlődési irányait? Mik a céljaid frissen kinevezett dékánként?
Három területet látok, ami számomra is és a Kar számára is nagyon fontos. Az első a hallgatói jóllét elősegítése, vagyis az, hogy hogyan tudunk olyan környezetet teremteni, amelyben a hallgatók a legtágabb értelemben jól vannak és jól is tudnak teljesíteni. A kari mentorprogramot is ezért hoztuk létre, és ezért fejlesztjük évről évre. Azt fogom keresni a vezetőtársaimmal együtt, hogy milyen új irányok vannak még, hogy a hallgatóink úgy érezzék, hogy a helyükön vannak itt a karon.
Másrészt azt látom, hogy erős és jól működő oktatási portfólióval rendelkezünk. Az egymásra épülő ismeretek kapcsán azt szeretném a tanszékvezetőkkel és szakvezetőkkel együtt végig gondolni, hogy a tárgyak között milyen kapcsolódási pontok vannak, és ezek erősítésére vonatkozóan milyen projekteket tudunk kidolgozni. Ez az úgynevezett ’curriculum design’ szemlélet szerintem sokat adhat a hallgatóknak, és az oktatók közötti szakmai, emberi kapcsolatokat is tovább erősítheti.
Harmadrészt pedig keresem azokat az eszközöket, amelyek a belső tanulást és a tudásmegosztást elő tudják segíteni mind a támogatói, mind az akadémiai területen. Szeretném, ha az akciótanulás módszere és/vagy más csoportos tanulási eszközök használata szervezeti rutinná válna. Ez azért is fontos, hogy minél több alulról jövő belső fejlesztés elindulhasson, amire a PSZK-n eddig is mindig építettünk eddig.
Dékáni teendőid mellett tervezed-e megtartani oktatói-kutatói tevékenységeidet, vagy jelenleg teljes egészében az új pozíció által támasztott feladatokra szeretnél koncentrálni?
Oktatás kapcsán a válasz abszolút pozitív, nagyon szeretek a hallgatókkal együtt dolgozni, és az eddigi visszajelzésekből úgy tűnik, hogy ez az érzés kölcsönös. Valószínűleg óraszámban kevesebbet fogok vállalni, de az eddigi tárgyaimat továbbra is tanítani fogom. A következő pár hónapban a kutatási tevékenységeket hátrébb sorolom, de azt remélem, hogy nyári hónapokban erre is lesz több időm. Az viszont biztos, hogy a következő időszak egy nagyon intenzív tanulást jelent majd az új pozícióban.
Mi motivál a munkád során?
Az eddigi pozícióimban, valamint oktatóként és kutatóként is az motivált leginkább, ha mások fejlődéséhez hozzá tudtam járulni. Különösen motiváló számomra, ha olyan kereteket tudok kidolgozni, olyan biztonságos tanulási teret tudok biztosítani másoknak, amelyben ez szinte magától megtörténik. Talán ezt olvasva az sem meglepő, hogy engem is a kíváncsiság, a tanulás vágya és a saját, korábbi kereteim meghaladása hajt előre a leginkább.
Ha jut időd egy kis pihenésre, mivel töltődsz fel, hogyan tudsz kikapcsolódni?
Nem igazán nevezném kikapcsolódásnak, de fontos része az életemnek a zen buddhista gyakorlás, ami a jelen megélésére, az intenzív jelenlétre helyezi a hangsúlyt a mindennapokban. Ez azért is lényeges mert a családommal töltött idő kiemelt jelentőséggel bír számomra, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen minőséggel, mennyire vagyok ténylegesen jelen, amikor együtt vagyunk. Hagyományosabb „hobbi” tekintetében pedig nagyon szeretek főzni, valamint az erdőben biciklizni.