A Lámfalussy Sándor Szakkollégium (LSSz) egy tudományos és szakmai diákszervezet, mely lehetőséget biztosít a PSZK-s hallgatók számára, hogy a felsőoktatásban eltöltött éveik alatt támogató közösségben tudják gyarapítani, fejleszteni szakmai tudásukat, képességeiket. Kocsis Rudolf elnököt arról kérdeztük, hogy mindez mit jelent pontosan, és kinek érdemes fontolóra venni, hogy csatlakozzon.
Mit érdemes tudni erről a diákszervezetről?
˝A LSSz egy általános tehetséggondozó intézmény, aminek megvannak a saját keretei és előnyei, segíti a hallgatókat szárnyalni a karrierjük első szakaszában, még mielőtt kimennének a munkaerőpiacra. Van lehetőség plusz versenyeken részt venni, amelyeken a prezentációs készséget, komplex problémamegoldó képességet fejleszthetik tagjaink “multitasking” elsajátítása mellett. Vannak különálló előadások, amiket csak nekünk tartanak az oktatók, amik a BGE oktatási keretrendszerén felül valósulnak meg.”
Kérlek mutasd be a szervezet felépítését!
“Különböző szintek vannak, felülről indulva van egy szakmai vezető, aki nem más, mint Bácsi Katalin tanárnő a Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés tanszékről. Utána jön az elnök, majd az 5 bizottsági alelnök (Esettanulmányi, Tudományos és Kulturális, HR, Marketing, Külkapcsolatok) és a bizottsági tagok. Tehát 4 lépcsős a szervezet felépítése.”
Hogy kell elképzelni a jelentkezési folyamat menetét?
“Abszolút egyszerűnek gondolom, ugyanis egy google formon keresztül kell leadni a jelentkezést, ahol teljesen általános kérdésekre kell válaszolni. Ebben a szakaszban nincs szűrés, tehát mindenkit behívunk egy elsőkörös interjúra. Itt a kommunikációs készséget nézik, pontos érkezést, megfelelő megjelenést és a hozzáállást. Második körben a továbbjutottak aránya körülbelül 50%, azonban itt már az elnökökkel folyik az interjú szintén tapasztalatokra, személyes készségekre (időmenedzsment, csoporton belüli együttműködés) épülve.”
Hogyan alakítjátok ki és tartjátok fenn a szakkollégiumi közösség szellemét és összetartását?
“A HR segítségével rengeteg eseményt bonyolítunk le, amik kizárólag a közösség építésére hivatottak. A beintegráláshoz egy bevonótábor szolgál, ahol a régi tagokkal megismerkedhetnek az újak. A csapatszellem fenntartására például ezen a hétvégén is volt egy téli táborunk Mogyoródon, ahol körülbelül a társaság fele részt is vett. Azonban hétvégente is vannak programok, ilyen esemény a halloweeni buli, karácsonyi vacsora és ajándékozás, illetve a szakmai események lezárására „afterek”-et szoktunk szervezni. A közös kocsmázás keretein belül könnyebben ki lehet ereszteni a gőzt és szabadabban beszélgetni. A szakmai tevékenységeknél is van lehetőség csapatmunkára, van mentálhigiéniás kurzus félévente Molnár Petronella tanárnővel, valamint az esettanulmány versenyek során szerveződött 4 fős csapatok is általában jobban megismerik egymást.”
Hogyan ösztönzitek a szakkollégiumi tagokat a tudományos publikációk előállítására, és milyen támogatást biztosítotok számukra ezen a területen?
“A támogatás általában közvetlen tudásátadáson alapul, ahol mindenki megosztja a saját kisokosait, összeülünk néhányan. A TDK-ra azzal ösztönözzük a tagokat, hogy a diploma mellé egy teljes diploma mellékletet kínálunk. A TDK-hoz minden segítséget megadunk, ugyanis rendezünk felkészítőket, ahol kutatásmódszertannal ismerkednek meg a résztvevők, illetve oktatók támogatják a témaválasztást. Kutatásmódszertanból Kása Richárd tanár úr és Hegedűs Szilárd tanár úr, témaválasztás kapcsán pedig Kozma Tímea tanárnő járt nálunk. Mindig hangsúlyozzuk, hogy szakdolgozatot mindenkinek kötelező írnia, és a TDK-n előre kipróbálhatja magát az ember.”
Térjünk rá egy kicsit a személyes tapasztalataidra. Mi fogott meg a szakkollégiumban, aminek a hatására jelentkeztél?
“A COVID alatt kezdtem el az egyetemet és online nem nagyon tartottuk a kapcsolatot másokkal, illetve nem volt meg az egyetemi hangulat. Amikor újra kinyitottak a kapuk, akkor úgy voltam vele, hogy sokkal egyszerűbb egy összezáró közösségbe tartozni, akik befogadóak. Valamint a tanulmányaimba is szerettem volna többet beleadni. Azoknak is ajánlom a szakkollégiumot, akik nem érzik még annyira otthonosnak magukat a saját szakjukon: ez egy mentsvár lehet számukra, hogy megtalálják magukat.”
Mik voltak az első benyomásaid?
“Nagyon befogadóak voltak velem, viszont én is kellettem hozzá. Szükség van egy kis extrovertáltságra, hogy könnyebben menjen ez a folyamat. Én is igyekeztem, és aki igyekszik, azt rögtön magába szívja az egész. Rengeteg szakmai dologban is fejlődtem, ugyanis viszonylag korán kipróbálhattam magam külföldi és hazai esetversenyeken, mostanra a 7-8. esetversenyt fejeztem be.”
Mivel lettél több a szakkollégiumnak köszönhetően?
“Emberileg biztos több lettem. Nem csak hallgatókat, de oktatókat is megismertem, akik magasabb tisztséget viselnek és szakmailag tapasztaltak. Nagyon örülök, hogy a dékánnal, rektorral és a rektorhelyettessel is sikerült személyesen is néhány szót váltanom. A tagok nagyon sokat adtak hozzá a személyes fejlődésemhez, ugyanis a COVID alatt éreztem, hogy kezdek befelé fordulóvá válni. Az esetversenyek során le tudtam küzdeni a lámpalázamat. Korábban volt olyan, hogy 5-10 ember előtt se beszéltem szívesen, de most már 2-300 ember elé is bátran kiállok. Ezeken felül leginkább a kapcsolati tőkét hangsúlyoznám ki, ugyanis az embernek barátai lesznek itt, illetve olyan szakmai kapcsolatai, akikre később is számíthat. Alumni tagokon keresztül már rengeteg ember kapott gyakornoki állást, junior pozíciót az évek során a szakkollégiumban. Beajánlással, illetve álláslehetőség felajánlásával próbáljuk a munkaerőpiacra segíteni a hallgatókat.”
Mik a karriercéljaid? Ebben segítségedre volt a szakkollégium és a közösség?
“Nem voltak pontos karriercéljaim, mivel az egyetemre is éles váltással kerültem be a biológia fakultáció után. Jelenleg könyvvizsgálóként dolgozom, úgy látom ebben van számomra fejlődési lehetőség. 4-5 éven belül szeretnék egy saját vállalkozást indítani, amihez kell gazdasági tudás, ebben is segített a szakkollégium, ugyanis tudásra, kapcsolati tőkére és befektetőtársra is leltem.”