2024. november 15-én a Kossuth Klubban mutatták be Farkas Jácint filozófusnak, a BGE Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék tudományos főmunkatársának legújabb könyvét, amely „Az egzisztenciális fogyatékosság jelentésvilága- Látogatás létezésünk forrásvidékére a filozófia, az utazástudomány és az akadálymentesség kontextusában” címmel jelent meg a L’Hartmattan Kiadó gondozásában és a BGE Tudományos Alap támogatásával.
A könyvbemutatón a szerzővel Marosán Bence filozófus, a BGE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense beszélgetett, majd sor került egy kerekasztalra is, amelyhez csatlakozott Böröcz József szociológus, a Rutgers University professzora, Ropolyi László tudományfilozófus, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófiai tanszékének professzor emeritusa, Porosz Tibor filozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója, korábbi rektora.
A könyvről:
A mű témaválasztása különleges: „... a fogyatékossággal élés filozófiai dimenzióinak a feltárása nem gyakori kérdés a filozófia korábbi és jelenkori változataiban; másrészt különleges a gondolatok számára kiindulópontul szolgáló élményanyag alapján is, hiszen a szerző saját tapasztalatai felhasználásával ír a fogyatékosság megélésének kérdéseiről. E két mozzanat lehetővé teszi az egzisztenciális és a fenomenológiai dimenzió szerves egyesítését.
A szerző alapos elemzésekben járja körül a 20. századi antropológiai gondolkodás egyik alaptézisét, nevezetesen azt a gondolatot, hogy az ember fogyatékos lény. Ha az ember alkatilag fogyatékos létező (akinek létre kell hoznia a kultúra egész világát ahhoz, hogy fogyatékosságát ellensúlyozza), akkor az egészséges-fogyatékos látszólag egyértelmű szembeállítása valójában tarthatatlan dichotómiának bizonyul. A fogyatékosság vonatkozásában ezért meg kell különböztetni a funkcionális fogyatékosságot az egzisztenciális fogyatékosságtól. A funkcionális fogyatékosság az egyes fogyatékossággal élő életét jellemzi, az egzisztenciális fogyatékosság azonban minden embert jellemez. A 20. századi egzisztenciális antropológiai gondolatokat a műben figyelemre méltó módon egészíti ki a buddhizmus hagyománya és különösképpen Nágárdzsuna gondolkodása.” (Ullmann Tamás filozófus, az MTA doktora)
A könyv a kiadó honlapján már elérhető!
A képeket a L’Hartmattan Kiadó engedélyével közöljük.
